Komoly visszhangja volt Karesz Máltáról szóló posztsorozatának. A sok dicséret mellett az egyik visszatérő kritika az volt, hogy sokaknak úgy tűnt, túl sok negatívumot emel ki az írásaiban. Ezért aztán amikor megtudtam, hogy Budapesten jár, megbeszéltem vele egy találkozót, amin sok egyéb mellett azt is megkérdeztem tőle: miért jó Máltán élni.
Amikor megkérdeztem tőle, hogy szerinte mi a jó a máltai életben, akkor egy ideig gondolkodott, majd azt mondta, ő tulajdonképpen nagyon jól érzi magát a szigeten.
„Nagyon szép helyen lakom, nagyon élvezem a körülményeket és a lehetőségeket. A házam előtt ott a tenger, ha szeretnék, akkor kimegyek és úszom egyet. A legjobb partszakaszok, strandok is ezen a környéken vannak.
Igaz, lemenni már leginkább csak akkor megyek le, amikor vendégeim vannak. Az az igazság, hogy az ember egy idő után megszokja és már nincs meg az a fíling, ami mondjuk egy egyhetes nyaraláskor, amikor minél több időt akarsz a tengerben tölteni.
A helyiek például azért nem mennek le, mert utána hetekig mindenhol homok van a lakásban. Igazából itt is ugyanúgy éled az életed, mint mondjuk otthon, a tengerpart pedig olyan kikapcsolódási program, mint bármi más.
Az első évben munka után még többször kiszaladtam a tengerpartra, most, három év után ez már nem jellemző csak akkor, ha van ott más program, vagy találkozó, amit oda szervezünk meg. Inkább akkorra szervezem az ilyen programokat, amikor több idő jut rá, például hétvégén.
Mindig megkapom, hogy milyen negatív vagyok, szóval szeretném tisztázni, hogy szerintem inkább reálisan látom a dolgokat és ezekre felhívom a figyelmet. Ettől függetlenül nekem semmi problémám nincs Máltával, csak nem szerettem volna hurráoptimista posztokat írni napsütésről, kék tengerről, stb.
A mai napig élvezem azokat a dolgokat, amiket egy átlagember élvez, szó nincs arról, hogy utálnám Máltát, csak a mindennapokban azért előjönnek azok a(z ember tűrőképességét nagyon nagyon próbára tevő) dolgok, ami fölött megpróbálhatunk szemet hunyni, de szerintem nem szabad úgy tenni, mintha bizonyos dolgok normálisak lennének.
Mert az nem normális, hogy épületek összeomlanak, mert mellettük építkeznek, és nem tartják be a szabályokat. Vagy hogy az autóvezetés élethalál-harc legyen. Ezek miatt nem lesz Málta földi Paradicsom. Ezekre a dolgokra fel kell készülni, rugalmasnak kell lenni, megszokni őket.
A legjobb dolog mindenkinek más lesz. Aki kedveli a napsütést, a mediterrán(os) klímát, az nagyon fogja szeretni. Ugyanakkor ha valaki tényleg mediterrán vidéket választana, annak előbb ajánlanám Olaszországot, Spanyolországot vagy Görögországot, mint Máltát.
A sziget közel van az afrikai partokhoz, így az onnan érkező hatás (legyen az klíma, kultúra vagy építészet) erősebb, mint az európai” - fogalmazott Karesz.
Karesz posztjait itt találod:
Üvöltöző pesszimisták: bevezetés Máltához
Ami a klímát illeti, szerinte érdemes felkészülni arra, hogy Máltán azért lehet fázni, hiszen ugyan télen sem nagyon van hidegebb 10 foknál, de a hőérzet teljesen más. Viharok idején (amikből azért akad bőven) úgy érzi magát az ember, mintha kint lenne a tenger közepén és ott hánykolódna a hatalmas hullámok között.
„Én most már megszoktam ezt és fel tudok készülni a télre, mi több, hűvösebb szobában jobb is aludni, mint a nyári hőségben, de a Magyarországon megszokott komfort, a rendes fűtés, a normális hőszigetelés Máltán nem létezik.
Nem véletlen az, hogy sok nyugat-európai (főleg brit) nyugdíjas jellemzően március környékén megjelenik, marad október-november magasságáig mint egy nyári rezidencián, de azért télre ők is inkább hazamennek. A lakótömbben, ahol lakom, kis túlzással egész télen egyedül voltam” - mondta Karesz.
Emellett még rengeteg minden másról is beszélgettünk, arról, hogy
- hogyan került Máltára (3'30"-tól)
- mi lepte meg a legjobban (5'20"-tól)
- ügyintézésről (6'50"-től)
- a helyi magyarokról (12'20"-tól)
- kinek érdemes Máltát választani, mi mennyibe kerül (13'30"-től)
- a máltai nyelv nehézségeiről és hogy neki miért nem sikerült még megtanulni (de távlati tervei között azért szerepel) (17'50"-től)
- a kulturális sokszínűség megjelenése a hétköznapokban és hogyan jön ide a Grand Theft Auto (22'20"-tól)
Szóval hallgassátok meg, vagy ha ez most nem megy, akkor mondjuk ezzel a programmal le is tölthetitek. Érdemes feliratkozni is a Határátkelő YouTube-csatornájára, akkor biztosan nem maradtok le semmiről!
A moderálási alapelveket itt találod, amennyiben általad sértőnek tartott kommentet olvasol, kérlek, jelezd emailben a konkrét adatok megjelölésével.
Utolsó kommentek