Határátkelőként az egyik legjelentősebb rendszeres kiadás a lakhatás megoldása. Különösen a nagyvárosokban kell számolni azzal, hogy a fizetés egészen komoly részét elviheti a lakbérre kifizetett összeg. Éppen ezért talán érdekes és hasznos lesz megnézni, hogy a magyar határátkelők számára talán érdekes városokban mennyi is az annyi.
A poszt alapjaként a CBRE éves jelentésének legfrissebb kiadványa szolgált, amely 35 világváros adatait vetette össze. Ezek közül én kiválogattam azokat, melyekről úgy gondoltam, érdekesek lehetnek nektek (így aztán kimaradtak például a távol-keleti nagyvárosok), megpróbáltam az európai és észak-amerikai metropoliszokra összepontosítani.
A jelentés nem feltétlenül egységes abban a tekintetben, hogy nem minden városnál pontosan ugyanazokat az adatokat adja meg, de jellemzően a leggyakrabban megtalálható az átlagkereset, az átlagos lakbér és még egy-két érdekesebb szám (például a tendenciák, azaz hogy a jövőben várhatóan emelkedik-e és ha igen, mennyit a lakhatás költsége).
Na, de ennyi magyarázat elég is, vágjunk bele!
A kiadványról annyit, hogy ez a sorban az ötödik, mint említettem, 35 nagyváros szerepel benne Bangkoktól Londonon és Lisszabonon át Johannesburgig és Torontóig.
Általánosságban elmondható, hogy (miként az előszót jegyző Jennet Siebrits, a kutatási részleg vezetője írja) öt kivételével minden vizsgált metropoliszban emelkedtek az ingatlanára, négy nagyvárosban egyenesen kétszámjegyű emelkedést mértek. Ami a rossz hír, hogy ezek között ott van Dublin, Madrid és Barcelona is.
Az nem újdonság, hogy még mindig Hongkong a legdrágább négyzetméterre vetítetve és aligha okozok sokkot azzal, hogy a kínai nagyvárost Párizs, London és New York követi. Ezek közül nyilván leginkább London érinti érzékenyen a magyar határátkelőket.
Ami a bérlést illeti, a legdinamikusabban növekvő TOP10-ben öt európai város található (Lisszabon, Madrid, Dublin, Barcelona és London), ami megint csak nem túl jó hír.
Nem meglepő módon a legdrágább albérletek között a New York-iak és a londoniak is ott vannak.
Következzenek tehát az ígért nagyvárosok kissé részletesebben, az egyszerűség kedvéért ábécésorrendben.
Barcelona (Spanyolország)
A második legnagyobb spanyolországi város nyaralni szuper hely, hiszen kulturális, kulináris, építészeti és sportközpont egyszerre, emellett ráadásul gazdasági és pénzügyi központ.
És iszonyat drága már most is és csak még drágább lesz. Olyannyira, hogy 2017-ben a tízéves átlaghoz képest 43 százalékos volt az ingatlanforgalom emelkedése, ami az árakban 17 százalékos robbanással csapódott le éves alapon. Mindez azt jelenti, hogy 2018 végére már a 2008-as válság előtti árakat közelítette a négyzetméterár.
A helyiek is egyre inkább a külvárosok, esetleg a környező települések felé szorulnak, magyarul ott is egyre drágább lesz lakást bérelni. (Az eredeti tanulmány négyzetlábban adja meg az adatokat, 10 négyzetláb 0,9 négyzetméter, tehát kb. 11 négyzetláb van egy négyzetméterben, én ezzel számolok a továbbiakban, míg 1 USD 290 forint körül van, ezt nem váltom át forintra – HÁ.)
Átlag ingatlan négyzetméterár: 3817 USD
Átlagos havi bérleti díj: 1795 USD
Ingatlanár-emelkedés tavaly: 16,9 százalék
Birmingham (Egyesült Királyság)
A második legnépesebb brit városban több mint egymillió ember él, üzleti központ és nem kevesebb, mint öt egyetem található itt összesen 60 ezer hallgatóval, akik közül 10 ezer külföldi – nagyjából el lehet képzelni, milyen nyomást jelent ez a lakáspiacra.
A város fejlesztési tervének része egy olyan vasútvonal megépítése, ami 50 percre csökkentené a távolságot Londonhoz, emellett 4000 új lakást építenek a városközpontban és bővítik a metrót is.
A sok egyetemista miatt aligha meglepő, hogy Birminghamben minden ötödik lakos albérletben él, és a kereslet egyre nagyobb lesz, ami az árakon is meglátszik.
Átlag ingatlan négyzetméterár: 2992 USD
Chicago (Egyesült Államok)
Az amerikai metropolisz belvárosi része gyönyörű, a Lake Michigan partján található lakások nagyjából megfizethetetlenek, úgyhogy ezen lépjünk is túl. Ami jó hír, hogy az amerikai nagyvárosok között még így is az egyik leginkább megfizethető, ami az ingatlant illeti, más kérdés, hogy az átlagba alighanem beleszámítanak azok a részek is, ahova az ember a lábát sem tenné be, nem hogy lakást béreljen ott.
Az elmúlt években itt is drágultak az ingatlanok, de még mindig a 2007-es csúcs alatt vannak. Olyannyira, hogy tavalyelőtt és tavaly az emelkedés lassult, mostanában olyan éves 3 százalék körül van.
Átlag ingatlanár: 228 500 USD
Átlagos havi bérleti díj: 1549 USD
Ingatlanár-emelkedés tavaly: 3,2 százalék
Átlagfizetés: 52 034 USD
Dublin (Írország)
Az ír főváros sok magyar határátkelő számára jelent reális célt – legalábbis akkor, ha sikerül megfizethető albérletet találni. Ami egyáltalán nem könnyű, még akkor sem, ha viszonylag sok új lakás épül.
Ami jó hír, hogy a nagyon durva 2017-es év után (amikor 11,7 százalékkal nőttek az ingatlanárak) tavaly októberre ez az emelkedés már csak 6,3 százalék volt, de ezzel együtt is a 2013-mas brutális mélypont óta 89 százalékkal (nem elírás!!!) drágultak az ingatlanok – és még így is 20 százalékkal a 2006-os csúcs alatt vannak…
Ami talán határátkelőként minket jobban érdekel az az, hogy ennek megfelelően a bérlések iránti igény is megnőtt, simán 10 százalékos emelkedés fölött járt tavaly, ami elég kemény.
Szóval aki Dublinba menne, az alaposan kösse fel a felkötendőt és azzal számoljon, amikor a fizetéséről tárgyal, hogy az átlagos havi bérleti díj nem sokkal marad 2000 euró alatt.
Átlagos havi bérleti díj: 2226 USD (1991 EUR)
Ingatlanár-emelkedés tavaly: 11,6 százalék
Bérleti díjak emelkedése: 7,8 százalék
Lisszabon (Portugália)
Európa egyik legöregebb nagyvárosa mostanság kifejezetten népszerű lett a turisták körében, ami abból a szempontból nem jó jel, hogy ez drágítja a lakásbérlést is (helló, Airbnb…).
Ezzel együtt is még a viszonylag olcsóbb helyek közé tartozik, az ingatlanár fele-harmada a párizsinak és londoninak, és még bérelni is viszonylag emberi áron lehet.
Átlagos havi bérleti díj: 1682 USD
Átlagos ingatlanár: 207 834 USD
Bérleti díjak emelkedése: 20,9 százalék
London (Egyesült Királyság)
A londoni ingatlanpiac nem sokat vacakolt a válság után, már 2012-re visszaálltak az árak a válság előtti szintre. Más kérdés, hogy a drágulás tavaly már csak 1 százalék volt és ugye még mindig nem lehet tudni, milyen hatása lesz a Brexitnek.
Átlagos lakásár: 646 973 USD (187 millió forint)
Bérleti díjak éves emelkedése: 6,1 százalék
Los Angeles (Egyesült Államok)
Minden második ember bérel, ami nem csoda, hiszen az ingatlanok brutálisan drágák (az átlagos 679 200 USD azért elég kemény, ez a vizsgált városok között a 6. helyet jelenti).
Mondjuk legalább építkeznek, aminek következtében legalább az emelkedés lendülete csökken. A 2028-as nyári olimpia előtt komoly infrastrukturális fejlesztések lesznek, ami enyhíti majd a közlekedési gondokat.
Átlagos lakásár: 679 200 USD
Havi albérleti díj: 2312 USD
Lakásárak emelkedése: 6,4 százalék
Albérleti díjak emelkedése: 3,4 százalék
Madrid (Spanyolország)
A spanyol fővárosban is kétszámjegyű a növekedés, ráadásul a zöldövezetekben is, ami nem jó hír nekünk, mert ez azt jelenti, hogy drágulnak az albérletek is, nem csak a turisták által kedvelt részeken, de a periférián egyaránt. Abba lehet kapaszkodni, hogy a 11,1 százalékos drágulás után csak jobb jöhet.
Havi albérleti díj: 1475 USD
Lakásárak emelkedése: 10,2 százalék
Albérleti díjak emelkedése: 11,1 százalék
Manchester (Egyesült Királyság)
Kulturális (itt van a BBC és az ITV egyik főhadiszállása) és sportközpont (Manchester United, Manchester City) Anglia London után második leglátogatottabb nagyvárosa, ahol négy egyetemre több mint 100 ezer hallgató jár – mindez garancia a magas árakra.
A közlekedés pazar, a nagy repülőtér mellett London vonattal két óra, de ez még másfél évtizedig lesz így, a tervek szerint akkorra épül meg a High Speed Railway 2, ami egyrészt lerövidíti az utazási időt, másrészt (figyelem!) önmagában 40 ezer új munkahelyet teremt a tervezett 13 ezer új lakással a környéken.
Szóval ha valaki el tud tekinteni a meglehetősen esős időjárástól és nem riasztja el a Brexit lehetősége, annak érdemes elgondolkodni Manchesteren.
Átlagos havi albérleti díj: 1042 USD
Lakásárak emelkedése tavaly: 4,5 százalék
New York (Egyesült Államok)
New York drága. Speciel ezzel aligha mondtam újat. A lakhatás mellett a megélhetés sem vicc, egy közepes étteremben két főre egy vacsoráért simán ki lehet fizetni 80 USD-t és akkor szerintem eléggé visszafogott voltam.
Ami az ingatlanokat illeti, az elmúlt években alaposan beleálltak az építkezésekbe, csak 2017-ben mintegy 50 ezer új lakást adtak át (ugyanabban az évben Magyarországon ez a szám 14 400 volt).
Átlagos lakásár: 674 500 USD
Havi albérleti díj: 2844 USD
Lakásárak emelkedése: 5,4 százalék
Párizs (Franciaország)
Párizs nagyjából a New York-kategória, az élet (nagyon) nem olcsó a francia fővárosban, a nevet, a történelmet meg kell fizetni. Hogy megéri-e, azt mindenki döntse el maga. Az biztos, hogy 2016 óta ismét emelkednek az ingatlanárak, amit alighanem tovább erősít majd a 2024-es nyári olimpia. Viszont legalább a bérlés olcsóbb, mint New Yorkban.
Átlagos lakásár: 625 299 USD
Havi albérleti díj: 1715 USD
Lakásárak emelkedése: 9,1 százalék
Éves átlagos fizetés: 55 499 USD (49 600 EUR)
Róma (Olaszország)
Ugorjunk el azért Itáliába is, Rómát nem nagyon kell bemutatni, az ingatlanpiacot talán annyiban érdemes, hogy a válság után elég nehezen tért magához, 2017 tűnik most fordulópontnak a maga 3 százalékos ingatlanár-növekedésével.
Mindebből az következik, hogy globálisan nézve a római ingatlanárak nincsenek az egekben, ami nehézséget okoz, hogy hagyományosan az olasz családok generációról generációra hagyják örökül az otthont, így meglehetősen szűk a piac.
Nem meglepő tehát, hogy a rómaiak 70 százaléka saját tulajdonban él, ami viszont megdobja az albérleti árakat.
Átlagos lakásár négyzetméterenként: 3500 USD
Havi albérleti díj: 1456 USD
Lakásárak emelkedése: 3 százalék
Torontó (Kanada)
Torontó azért került be, hogy legyen egy kanadai nagyváros is a listán, ráadásul ez az ország legnagyobb lélekszámú települése, egyben üzleti, pénzügyi, kulturális központ.
Kanadában (is) munkaerőhiány van, vonzza a külföldi munkaerőt, ezen belül a növekedés negyedéért Torontó felel. Ami az ingatlanpiacot illeti, 2017 áprilisában bevezettek egy 15 százalékos különadót a külföldiek vásárolta ingatlanokra, majd 2018-ban új bérleti szabályozások léptek életbe, amik szintén hűtötték a piacot.
Átlagos lakásár: 575 557 USD
Havi albérleti díj: 1026 USD
Lakásárak emelkedése: 1,4 százalék
Éves átlagos fizetés: 41 919 USD
Összességében az látszik, hogy szinte minden nagyvárosban folyamatosan nőnek az ingatlanárak, a kérdés inkább csak az emelkedés mértéke. Saját ingatlanhoz jutni sehol sem egyszerű, ráadásul egyes városokban ezt a hagyományok is nehezítik.
Az biztos, hogy mielőtt belevágunk a külföldi életbe, jó, ha alaposan megnézzük a kiszemelt város ingatlanpiacát, mert az árak elég durván elszálltak – és a tendencia folytatódik.
A moderálási alapelveket itt találod, amennyiben általad sértőnek tartott kommentet olvasol, kérlek, jelezd emailben a konkrét adatok megjelölésével.
Az utolsó 100 komment: