Minap a házi ápolás kapcsán a cselédség vagy önmegvalósítás volt a téma, ekkor felmerült az au pairség is, mint egy meglehetősen hasonló munka. Úgyhogy arra gondoltam, beszélgethetnénk arról, milyen előnyei és hátrányai vannak annak, ha valaki egy családnál gyermekekre vigyázva tölt el hosszabb-rövidebb időt. Ezúttal nem csak az ily módon határátkelésre vállalkozók, de a fogadó családok szemszögéből is megnézzük a leggyakoribb kérdőjeleket.

Első (és második) pillantásra is az au pair-lét vonzónak tűnhet, hiszen biztos a megélhetés, miközben az ember bepillanthat egy másik ország hétköznapjaiba, kipróbálhatja a kultúráját és nem utolsósorban nyelvet tanulhat. 

Csakhogy az au pairségnek azért komoly árnyoldalai is vannak és még ha az ember meg is próbál felkészülni, lesznek olyan dolgok, amelyekre adott esetben nem feltétlenül gondolt előre – hívta fel a figyelmet Angie az oldalán. 

Ő 7 hónapig élt és dolgozott egy nagyszerű családnál és noha ilyen szempontból szerencséje volt, még így is akadt jó pár dolog, ami nem pontosan úgy sült el, ahogyan előzetesen várta. 

Mielőtt megnéznénk az ő mellette-ellene listáját, érdemes leszögezni, hogy az au pairség nem való mindenkinek, tehát a legfontosabb, hogy mielőtt belevágunk, tegyük fel magunknak a kérdést (és őszintén válaszoljuk meg!), tényleg képesek leszünk-e végigcsinálni és akarjuk-e igazán. 

Hat érv az au pairség mellett… 

Olcsó 

Ennél olcsóbban és kisebb anyagi kockázattal aligha lehet külföldre menni, hiszen nem kell aggódni a rezsi miatt (kivéve mondjuk a mobilozás költségeit). Jár fizetés/zsebpénz is (amelyik szimpatikusabb), ami ugyan általában nem sok, de a kiadásaink is minimálisak lesznek. 

Fontos, hogy a kötelezően adandó zsebpénz összege országonként eltérhet, tehát mindenképpen érdemes előzetesen tájékozódni. Az viszont jó hír, hogy még ha nem is nagy összegről van szó, azt magunkra költhetjük. 

Nyelvtanulás 

A legtöbben nyilván a nyelvtanulás miatt vágnak bele, ám érdemes vigyázni, mert én speciel hallottam már olyat, hogy valaki kiment au pairnek Angliába, csak éppen nem angol családhoz került, így pont az angolt nem tudta rendesen használni. 

Angie Németországban vigyázott egy család gyermekeire és nagyon sokat fejlődött a nyelvtudása, hiszen mindenhonnan a német ömlött rá: a tévéből, az utcán, a buszon, a boltban… 

Beilleszkedés a helyiek közé 

Ebben az életformában gyakorlatilag rá van kényszerítve az ember a beilleszkedésre, arra, hogy úgy éljen, mint a helyiek. Ami nem feltétlenül igaz akkor, amikor határátkelőként megy dolgozni valamelyik országba. Itt a fogadó család életének részévé válunk, akár akarjuk, akár nem. 

El kell fogadnunk az életritmusukat, az életmódjukat, a viselkedési kultúrát, a gondolkodásmódot, ami mind nagyon fontos tapasztalat és pláne az lehet később, ha hosszabb távra akarunk külföldre költözni. 

Új barátok 

Nem érdemes nagyon ragozni, az új hely új ismeretségeket, jó esetben barátságokat is jelent. Én ismerek olyan magyart, aki 20 évvel később is tartja a kapcsolatot azokkal az olasz, cseh, spanyol barátaival, akiket au pairként ismert meg. 

A szülői lét kipróbálása 

Mivel az au pairek többsége a húszas éveiben jár, számukra nem rossz tapasztalat belekóstolni kicsit a szülői lét szépségeibe és megpróbáltatásaiba. Ez elég komoly kihívás és felelősség, de ha sikerrel járunk (és miért ne…?), akkor komoly sikerélményt jelent. 

Utazgatás 

Ha szerencsénk van (vagy mi dönthetjük el), akkor kerülhetünk olyan helyre, ahonnan viszonylag könnyen be tudunk járni sok helyet viszonylag olcsón. Nyilván az utazás pénzbe kerül, de kis odafigyeléssel elég jól kijöhetünk. 

…és hat érv ellene 

Honvágy 

Honvágyunk márpedig lesz – hogy mennyire erős, az más kérdés, nyilván függ attól is, milyen típusok vagyunk, mennyire illeszkedünk be az új helyen, mennyire jön be az életstílus, a kultúra. Nincs ezzel semmi baj, a mélypontok után azért általában helyre szoktak rázódni a dolgok, a végén pedig még az is előfordulhat, hogy sajnálni fogjuk, hogy vége. 

Kommunikációs problémák 

Csúnyán rá lehet faragni a fogadó családdal, ám ennek oka sokszor a nem megfelelő kommunikáció, a félreértések sora is. Érdemes az első pillanattól kezdve őszintének lenni és lehetőség szerint minél többet kommunikálni. (Ami nem feltétlenül könnyű az esetleges nyelvi nehézségek miatt sem.) 

Beilleszkedés egy család életébe 

Egy vadidegen, ráadásul más kultúrkörben élő családba beilleszkedni elég komoly kihívást jelent. Néha olyan dolgokat is el kell fogadnunk, melyekkel nem értünk egyet. Ráadásul azt sem szabad elfelejteni, hogy hiába élünk köztük, mégis csak vendégek vagyunk, és ennek megfelelően kell viselkedni: tisztelettel és profi módon kell viselkedni, ami Angie szerint jelentősen megkönnyíti a helyzetet. 

A helyiekkel nem is olyan könnyű barátkozni 

Sok au pair döbben rá egy idő után, hogy ugyan elég sok havert, barátot szerzett, de ezek többsége hozzá hasonlóan külföldi. Az ismerkedést persze nehezíti a részleges bezártság is, hiszen az ember azért döntő mértékben a gyerekekkel van, ha pedig jár például nyelviskolába, ott értelemszerűen hozzá hasonló külföldiekkel találkozik. 

A gyerekek… 

„Csak” gyerekekre kell vigyázni, ami a hétköznapokban elég komoly próbatételt jelenthet, különösen az első időszakban, amíg sikerül velük összeszokni. Ha az au pair korábban még nem volt huzamosabb ideig együtt (és nem nevelt) kisgyereket, akkor azért ez elég komoly sokk lehet. Felkészülni is csak részlegesen lehet, utánaolvasva az adott életkor sajátosságainak, de a hétköznapok azért nem mindig követik az elméletet… 

A befogadó család az első 

Nyilván az au pairnek kell alkalmazkodnia a család időbeosztásához, még akkor is, ha a szülők kifejezetten jó fejek és nem akarják kihasználni az embert. Igaz ez az utazásokra is, amiket jó előre el kell tervezni, igazodva a családhoz. 

A család kételyei 

Viszonylag kevesebb szó esik általában arról, hogy a fogadó családokban ugyanúgy merülhetnek fel komoly kérdőjelek egy au pairrel (és általában az intézménnyel) szemben, mint fordítva. 

A Cultural Care készített egy felmérést, amiből kiderült, melyek a leggyakoribb fenntartások az au pairekkel kapcsolatban. (A lista nem feltétlenül fontossági sorrendet jelent.) 

A magánélet sérülése 

Minden esetben, amikor egy idegen költözik az otthonunkba, joggal merül fel ez a probléma. Amin általában azért sikerül túllendülni, de kétségtelenül furcsa lehet, hogy egy vadidegen költözik be az életünkbe. 

Az au pair használja a fürdőszobát, velünk étkezik, ott van életünk legtöbb pillanatában, mi pedig nyilván korlátozva érezzük magunkat, hiszen a személyes terünkben él. 

„Aggódtunk, hogy valaki állandóan ott lesz a házunkban, velünk étkezik. csakhogy úgy alakult, hogy amikor az első au pair betette a lábát az otthonunkba, rájöttünk, hogy olyan, mintha újabb családtag érkezett volna” – emlékezett vissza az egyik válaszadó. 

„Kellemesen meglepett minket, hogy az au pair mennyire szeret hétvégente másokkal kimozdulni, barátkozni, így aztán több időnk jutott a magánéletre, mint előzetesen gondoltuk volna. Nagyon szeretjük őt, de jó, ha a családnak van ideje magára” – mesélte egy másik. 

Az au pair vendégnek érzi magát 

Sok család aggódik amiatt, hogy az au pair nem tud majd beilleszkedni a családba, azaz nem jutnak túl a „vendégfázison”. Ahhoz, hogy sikerüljön túllendülni ezen, a családnak is tennie kell. 

„Az első napon úgy döntöttünk, hogy nem játsszuk meg magunkat, így mindenki hozzászokhat a rutinhoz” – árulta el a stratégiát az egyik válaszadó. 

Internet- és autóhasználat, vendégek 

Sokan aggódnak amiatt, hogy az au pair majd nem figyel eléggé a gyerekekre, mert mondjuk naphosszat a neten lóg. Vagy nem tudja, miként kell reagálni vészhelyzetben (márpedig kisgyereknél ilyesmi előfordul), vendégeket hoz haza, privát infókat posztol a Facebookra, esetleg némi alkohol elfogyasztása után ül az autóba, rossz társaságban keveredik… és a sor folytatható. 

A megoldás ilyen esetben a pontos szabályok lefektetése és betartatása. Vonatkozik ez az autó- és az internethasználatra, vendégek fogadására – mindezt érkezéskor érdemes tisztázni, hogy ne legyen félreértés. 

Idegen nő a családi otthonban 

Ezt talán nem is nagyon kell részletezni, a feleségek számára elég gyakori aggodalom, hogy egy másik, fiatal, esetleg vonzó nő költözik az otthonukba. Azért általában ezek a félelmek alaptalannak bizonyulnak. 

„Az évek során minden rendben ment. Megfelelő volt a hangnem és kiegyensúlyozott a viselkedés a férjem és az au pair között” – mondta egyikük. 

Az előzetes találkozás hiánya 

Érthető módon mindkét irányban működik a bizonytalanság az első találkozás előtt (Angie éppen ezért javasolja azt, hogy legalább Skype-on ismerkedjünk meg a családdal a kiutazás előtt). 

A szülők szempontjából is érthető a rengeteg kérdőjel, elvégre mégis egy vadidegenre bízzák majd a gyermekeiket. Ugyanakkor azért a folyamat ennél kicsit összetettebb, vannak előzetes interjúk, egyeztetések, tehát a közvetítők amennyire lehet, megpróbálják kizárni a szerencsétlen párosításokat. 

A szabályok betartása 

Minden családnak megvannak a maga belső szabályai, sok szülő érzi ezek betartását veszélyben egy au pair érkezésével, aki esetében fontos, hogy akkor is betartsa a szülők által lefektetett alapelveket, amikor azok nincsenek otthon. 

„Napi szinten beszéljük át a terveket és az elvárásokat, mert sok függ a hangulattól is. Ráadásul mindannyiunk számára rengeteg csábítás van, az internet, a TV... ezek családra gyakorolt hatását is figyelembe kell venni. Hiszünk az őszinteségben és a kommunikációban” – vallotta az egyik válaszadó szülőpár. 

Összességében tehát az au pairség jó lehet első tapasztalatszerzésnek (sőt, ha valakinek nagyon bejön, akár hosszabb időre is, akár nannyként), és ha előrelátók vagyunk, akkor a problémák jó részét ki is lehet küszöbölni.

(Fotó: pexels.com/brett-sayles)

A moderálási alapelveket itt találod, amennyiben általad sértőnek tartott kommentet olvasol, kérlek, jelezd emailben a konkrét adatok megjelölésével.