Ahány nyelvet beszélsz, annyi embert érsz – mondta IV. Károly anno. Az utolsó magyar király a német mellett kifejezetten jól tudott angolul, franciául, magyarul és csehül, de az akkori idők elvárásainak megfelelően ismerte a latint és a görögöt is. A szállóige azért is fontos a mai poszt esetében, mert jelzi: egy nyelv megtanulása egyúttal (jó esetben) az adott kultúra megismerését is jelenti. A kérdés tehát az, ti milyen nyelveket beszéltek és mit adott nektek ezeknek a nyelveknek az ismerete?

Mi a magyar álom? Halászlé paprikás csirkével? Osztrák életszínvonal? Három tenger mossa? És mi az álom abban az országban, ahol te élsz? És mi a rémálom? Írd meg a hataratkelo@hotmail.com címre!

Azért hogy ne csak a levegőben lógjon a témafelvetés, szokás szerint hoznék pár példát is (a Quoráról), akad közöttük olyan, aki 23 nyelvet beszél vagy ismer és olyan is, aki csak két világnyelvet (és két egészen kicsit). Ami közös bennük, hogy mindannyian úgy érzik, egy nyelv megtanulása túlmutat magán a kommunikáció lehetőségén, egy kultúra, gondolkodásmód elsajátítását jelenti.

Ennek leglátványosabb példája egyébként a fordítás, és ugyan nem szeretném elvinni a témát, de nem bírom megállni, hogy be ne dobjam, mennyire zavaró, amikor olyanok fordítanak például könyveket, filmeket, sorozatokat, akik ugyan a nyelvet talán beszélik, de a kultúrát nem értik. (Klasszikus példa erre amikor az „amerikai” soda szódává magyarul üdítő helyett...) 

Egyszóval a nyelv kultúra is, de nem húzom tovább az időt, lássuk a példákat! 

Az angol a lingua franca 

A Görögországban élő Dan 7 nyelven beszél elsősorban kulturális hátterének és az élettapasztalatának köszönhetően – legalábbis ő ezt írta. Lássuk a nyelveket! 

„Angol 

Londonban születtem és nevelkedtem. Évekig dolgoztam angoltanárként, ez a nyelv segített kommunikálni rengeteg különböző országból származó és különböző hátterű emberrel. Az angol ma a lingua franca, ám sokak számára így sem elérhető. 

Olasz 

Az anyanyelvem. Mióta megszólaltam, beszélem, bár nagyszüleimmel és más családtagjaimmal sokszor ennek nápolyi dialektusát használjuk. Az angol viszonylag kevéssé elterjedt Olaszországban, így ennek a nyelvnek az ismerete segített a helyiekkel való kapcsolattartásban a magánéletben és a szakmában is. 

Portugál 

Édesapám nyelve, ugyanaz a helyzet vele, mint az olasszal. Amikor a brazíliai Sao Paulóban éltünk, akkor az európairól a helyi változatra váltottam. Most is gyakran dolgozom brazilokkal, éltem Brazília mellett Portugáliában is. 

Francia 

A tinédzseréveimet Dél-Franciaországban töltöttem és mivel az angol nem túl népszerű arrafelé, ezért sokat segített a helyiekkel való kapcsolattartásban. 

Spanyol 

Ezt egy nyelvtanfolyamnak, valamint barátságoknak köszönhetem. Mind a magán- mind a szakmai életemben hasznos volt, hiszen rengetegen beszélik világszerte, például Latin-Amerika nagy részén. 

Német 

Középiskolában és tanfolyamokon tanultam meg és elsősorban akkor volt hasznos, amikor Kelet-Németországba utaztam, ahol kevéssé beszélnek angolul. 

Görög 

Jelenleg is Görögországban élek, barátságok és a nyelv szeretete miatt tanultam meg. Nem csak a mindennapokban hasznos, hanem akkor is, ha meg szeretnéd érteni, honnan származik nem kevés európai szó.” 

Minden nyelvvel feladod az egód egy részét 

A nyelvész-antropológus Isa azt írta, számára minden egyes elsajátított nyelv revelációval ért fel. „Folyékonyan megtanulni egy nyelvet egyben identitásod, egód egy részének feladását és egy másik megteremtését jelenti” - vélekedett. 

Szerinte ugyanis vannak olyan ideák és ideológiák, melyek egyszerűen érthetetlenek a maguk teljességében, ha nem ismered azokat a mentális struktúrákat, melyekben gyökereznek. 

Példaként az angol justice szót hozta fel, ami angolban a gazdagok és hatalmasok által bevezetett dolgot jelenti, de például a héberben és az arabban éppen fordítva: a kiszolgáltatottak természettől fakadó és hatalom által meg nem dönthető jogát jelenti a gazdagok felett. 

Miként a korai teológia értelmezhetetlen a görög nyelv ismerete nélkül, ugyanez igaz például Freudra és a német nyelvre, vagy a XVIII. századi angol nyelv és az amerikai alkotmány viszonyára. 

Jó, ezek azért a hozzám hasonló hétköznapi emberek számára nem jelentenek mindennapos témát, az sokkal érdekesebb, amit arról írt, hogy minden megtanult nyelv változtatott azon, ahogyan a világot látja és gazdagította annak megértését. 

Több mint egy nyelvet ismerni sok előnnyel jár, minél több nyelvet beszélünk, annál lassabban alakul ki például az Alzheimer – a többnyelvűségnek tehát mindenféle egészségügyi és mentális előnyei is vannak. De a lényeg mégis az, hogy a nyelvismeret kitágítja a világot. 

Öröm ennyi nyelvet beszélni 

A 23 éves Maribel öt nyelven beszél folyékonyan és ami kifejezetten érdekes, hogy ebből kettőt is anyanyelvének tekint. 

„Francia 

Az egyik anyanyelvem, szinte minden nap használom a munkahelyemen, otthon és az utcán is, hiszen Franciaországban élek. 

Katalán 

A „másik anyanyelvem”. Dél-Franciaországban katalán iskolákba jártam. Mostanában kevesebbet használom, hiszen az ország más részén élek, de ezen a nyelven beszélek a nagypapámmal, szóval a gyökereimhez, a kultúrámhoz és a családomhoz kapcsol. Hasznos, mert sok ajtót megnyitott előttem, sok emberrel találkoztam. 

Angol 

Az iskolában tanultam, a munkám során szükségem van rá PhD-hallgatóként a szakanyagok olvasásánál és a konferenciákon való részvételek miatt. 

Spanyol 

Ezt is iskolában tanultam, munkában eddig soha nem használtam, de sokszor megmentett utazásaim során. 

Portugál 

Akkor sajátítottam el, amikor másfél évig Brazíliában tanultam. Nagyon büszke vagyok rá, hiszen olyan érzések kötődnek hozzá, mint a függetlenség és a bátorság, hogy el mertem költözni egyedül külföldre. Hasznos is, mert arra emlékeztet, hogy bárhol képes vagyok boldogan élni. 

Öröm ennyi nyelvet beszélni, ablakot nyit sok különböző kultúrára. Minden nyelv egy új út a bennünket körülvevő világ megértéséhez, így esélyt is ad a nyitottságra” - fogalmazott Maribel. 

Minden nyelv mást ad 

A skót Seumas két kis, egy közepes és egy világnyelvet beszél. Ebből az angol adott, emellett a másik kettő a Gàidhlig (a skót gael) és a Scots (ami egy angolhoz közelálló germán nyelvváltozat, az óangol északi dialektusának folytatása, kicsit leegyszerűsítve a skótok anyanyelve). Emellett beszél olaszul is. 

Gàidhlig 

„Ez a szívem nyelve, a kultúra, amit a legjobban imádok. Mintha jobb ember lennék, amikor gael nyelven beszélek, ilyenkor érzem legközelebb magamhoz az őseimet, a gyermekeimet, a földet a talpam alatt” – fogalmazott. 

A skót Highland kultúrája rendkívül közel áll hozzá, bónuszként valamennyire a beszélt ír nyelvet is érti ennek köszönhetően. 

Scots 

A scots a hétköznapok nyelve, tele humorral, és rendkívül kis arányú írásbeliséggel. Túl nagy örömöt neki nem okoz maga a nyelv, talán a fekete humora az, ami igen. Sok északi kifejezést felismerni benne Seumas szerint, ami segített neki a norvég és az izlandi nyelv tanulásakor (mert hogy ezeken is dolgozik). 

Olasz 

Abszolút gyakorlatias nyelv volt számára, manapság már kevesebb módja van beszélni, kivéve, amikor ott nyaralnak, de igazán gyönyörűnek tartja, ami ráadásul megkönnyíti, hogy az ember jobban megismerje a világtörténelem egyik legszebb kultúráját. 

Angol 

Az angol értelemszerűen a második nyelve, bár érdekes módon inkább csak írásban használja. „Meglehetősen folyékonyan beszélem, de az akcentusom eléggé megnehezíti a megértést – kivéve persze a többi skótot. Számomra ez a rock’n’roll nyelve (imádom a klasszikus amerikai és angol rockot) és persze ezen keresztül kommunikálok a fél világgal online” – írta. 

Egyre könnyebb lesz új nyelveket tanulni 

A mai poszt szereplői között Rein Raud, a tallini egyetem professzora simán csúcstartó, hiszen saját bevallása szerint 23 nyelvet beszél vagy ismer. 

Nem sorolnám fel a 23 nyelvet (elvégre ez nem lexikon, csak egy blogposzt), ami viszont említésre méltó, hogy még ő is azt írja, a nyelvet muszáj gyakorolni, mert elfelejti az ember. 

„Persze ez soknak tűnik, de minden új nyelv megtanulásával egyre könnyebb újabbakat elsajátítani. Jó viszonylag fiatalon elkezdeni, amikor az ember jobban emlékszik a szavakra. 

Ami a legfontosabb: merjünk hibázni! A legrosszabb, amit az iskolák belénk vernek, az a hibázástól való félelem. Senki sem képes úgy megtanulni egy nyelvet, hogy menet közben ne vétsen hibákat. 

Ezek között nyilván akadnak kínosak, szóval az sem árt, ha az ember elviseli, ha megmosolyogják. Ne kezdjük a nyelvtannal, inkább formákkal, egész mondatokkal, amiket adott helyzetekben el lehet ismételni és csak akkor kezdjünk nyelvtanozni, amikor már bizonyos mennyiségű nyelvanyagot elsajátítottunk” – tanácsolta Rein. 

A kérdés tehát (még egyszer) az, ti milyen nyelveket beszéltek és mit adott nektek ezeknek a nyelveknek az ismerete?

(Fotó: pixabay.com/geralt)

A moderálási alapelveket itt találod, amennyiben általad sértőnek tartott kommentet olvasol, kérlek, jelezd emailben a konkrét adatok megjelölésével.