Potrien Ursula, Celine Dion, az asszisztens, Hókuszpók és a többiek – mindannyian egy svájci hotel alkalmazottai, melynek hétköznapjaiba Ütvefúró segítségével tekinthetünk be ismét. Nem mellesleg az is kiderül, milyen feltolni egy kétméteres rámpán egy megpakolt, egymászás szennyeskocsit (nehéz).
A recepció főnöke 30-as éveinek közepén jár, és próbál úgy öltözni, mint egy manöken, bár felülről karcolja a 100 kilót. A lába 3“-os (75mm) öntözőcsőhöz hasonlatos.
Könnyebb egy 300 literes indirekt tárolót utólag üveggyapot táblával szigetelni, mint erre a nőre ruhát találni. Az indirekt tárolóval ellentétben ebbe csak akkor kerül fűtőszál, hogyha a tutti.ch-ról rendelt világítós, forgós-zenélős segédeszközt magába döfi. Bár értesüléseim szerint, ebből is havonta elhasznál egyet…
Ez a munkájában visszaköszön, mivel állandóan savanyú képpel járkál, és hirtelen haragú. Teljesen kiszámíthatatlan. Nem csak velünk ordít, hanem a német sofőrökkel is. A taszári hangnyomásmérő versenyt bármikor megnyeri.
Drága Potrien néha kegyetlen tréfák áldozata lesz, mert vannak olyan megátalkodott gazfickók, akik a forgószékét statikailag kicsit meggyengítik pár csavar eltávolításával.
Majd másnap, amikor egyszeri dührohamában a hangsebesség kétszeresével belehuppanna a forgószékébe, szépen felkenődik az ülőlappal együtt a falra.
A gazemberek teljes biztonságban érezhetik magukat, mert drága Potrienünk minden hónapban elhasznál egy irodai forgószéket, mivel azok egyszerűen nem erre az igénybevételre lettek tervezve. Így nem gyanakszik senkire sem.
Sajnálatos módon néha a fiókja is nehezen nyílik a szerencsétlennek - szintén ismeretlen tettesek az elkövetők - a stratégiailag fontos helyekre diszkréten elhelyezett facsavar ugyanis csodákra képes.
Ekkor drága Potrien még jobban izzad a szokásosnál. Ugyanis a vészhelyzetekre tartogatott csokikészlete lapul a fiók alján. Azt azért tudni kell, hogy nála minden nap vészhelyzet van.
Celine Dion, a HSK asszisztens
Szőke, 20-as évei közepén jár, hosszú szőke hajjal. Igazi szexbomba, csak az a baj, hogy tudja is magáról. Pamela Andersonra hasonlít, gyárilag mellesleg nem átlagos, csak ő nem tud mosolyogni, mindenkivel mogorva.
Az egyik reggel sürgős telefont kap. Romina, a másik assisztens hívja.
– Te, Celine, nagy baj van! – csaholja a telefonba egy izgatott hang. – Elfogyott a koton! – suttogja bizalmasan Romina.
- A fenébe! Pont a hétvége előtt. Akkor mindenből több kell. És pont a teljesítmény értékelőm előtt!
Celine falfehéren lecsapja a kagylót. A vonal túlsó végén tartózkodó Rominának még percekig cseng a füle. Celine öklével nagyot csap az íróasztalra, az asztal szélén lévő bögre nagyot ugrik, a benne található összes toll kirepül.
A maradékot a melleivel sepri le az asztalról, amikor hirtelen felpattan. A mellkasára szíjazott 85 D melltartó tartalma a gravitációnak engedelmeskedve még percekig ide-oda pattog. Felindultságában fel-alá járkál a mellkasa, mint egy megkergült fújtató. Hirtelen a homlokára csap.
- Majd veszek a Dennerben, semmi vész - gondolja magában. - Azt a két napot majd csak kibírjuk valahogy.
Látszik, milyen talpraesett, bármilyen szorult helyzetből kivágja magát. Zsenialitásának azonban vannak határai, az időközben felkínált Hausdame pozíciót már nem meri elvállalni.
A 4. emeleten már megint dugnak
Az egyik éccakai őrjárat során elhaló kiálltás hallatszik a 7. emeleten. Kerestem a hang forrását, amit a 4. emeleten találtam meg. Először egy női hang mezoszopránban nyögött, majd kicsivel később egy mély férfi alt is csatlakozott hozzá.
Amennyiben jól emlékszem, a Nessun Dormát (valamikor Andrea Bocceli énekelte nagy sikerrel) adták elő váltakozó sikerrel. Kénytelen voltam bekopogtatni, mire elhallgattak. Az emeleten hálás taps visszhangzott, azt hiszem ez nekem szólt.
Hókuszpók
Ismét a Hausdame öccséről lesz szó. Drága portugál barátomnak vastag, összenőtt szemöldöke van. Ezért elneveztük Hókuszpóknak. A mesével ellentétben ez az ember elég hiú, 5 percenként nézegeti magát, egy erre a célra rendszeresített tükördarabbal, amit mindig zakója jobb felső zsebében tart.
Ennek az embernek a pénz (borravaló) az istene, senki (holmi hoteligazgatók), és semmi (napi beosztás, kiadott feladatok) nem akadályozhatja meg, hogy a mindennapi adagja meglegyen.
Minden vendéggel smúzol. Amennyiben te beszélgetsz már egy ideje egy vendéggel, ez képes odafurakodni, és nem csak beleszól, hanem át is veszi a beszélgetést, mindegy, hogy te kezdted.
Ennek az embernek nem volt gyerekszobája. Ezért áll ő hétvégén az ajtóban, plusz ilyenkor a transzferek is az övé. Ez egy számító, rosszindulatú fasz. Amikor bármire megkéred, hogy segítsen, vigyorogva elküld a fenébe.
Bocs, de nem az én dolgom - mondja, és ezzel el van intézve, lezártnak tekinti az ügyet. Azért a Front Office-nak a szeme a pályán van. Ez a barom ugyanis mindig kérdezgeti, hogy ki mennyi trinkgeldet kapott.
Az egyik este volt a kasszában 2 db püspöklila 1000-es (frank). A spétes kollega megunva ennek a baromnak az állandó kérdezősködését, a trinkgeldet firtató kérdésnél előhúzta egyesével a jó előre odacsempészett zakó belső zsebből az ezreseket, hogy nagyobb hatása legyen.
- Az egyiket azért kaptam, mert szépen mosolyogtam - mondja somolyogva a recis - a másikat meg azért, mert párosan szép az élet.
A hatás leírhatatlan volt. Hókuszpók a hatalmas megrázkódtatás hatására először elvesztette az egyensúlyát, majd megpördült tengelye körül mint egy búgócsiga. Próbálva a recipultba kapaszkodni magára rántotta a süteményes tálat, meg még azt a két orchideát, ami dekorelemként pihent a pulton.
Azonnal mentőt hívtak, pulzusa nem volt tapintható. Már éppen fel akarták adni az utolsó kenetet, amikor valakinek eszébe jutott a mentő ötlet, majdan két darab ezressel kezdték legyezgetni. Ez segített.
Mint akit darázs csípett meg, úgy pattant fel a földről, legalább olyan lendülettel, mint amikor Zrínyi nagyapánk kirohamozott a várból.
A másik revans akkor történt, amikor egyszer szintén faggatózott. Emberére akadt, ugyanis ez a sofőr minden hájjal megkent, gyors reagálású figura. Hókuszpók figyelő szemei előtt 500 frankot húzott elő, történetesen 20-as címletekben, komótosan egyesével pörgetve a húsos ujjai között.
Az igazsághoz hozzátartozik, hogy valamilyen csekket kellett befizetni a hotelnek, azért volt nála ennyi pénz. Emberem még annyit odaszúrt, hogy ez a mai trinkgeld, máskor több szokott lenni.
A Hiroshimára ledobott atombomba nem szólt ekkorát. Izzadt, mint kurva a templomban. Hókinak hirtelen kevés lett a levegő, mindig kifogástalan ingjén 2 gombot lejjebb gombolt, hogy több levegőt kapjon.
Majd amikor kicsivel később erőre kapott egy pohár vizet kért, miközben két oldalról legyezték egy-egy irattároló dossziéval. Pontosan úgy, mint amikor Rocky-t legyezgették az Apollóval folytatott utolsó menetnél a szorítóban. Hókuszpók is tanult az esetből, ezt a két embert már nem faggatja.
Hókuszpók renoméja nem makulátlan. Sorozatosan elbasz valamit, és mélységesen fel van háborodva, ha ez fel van említve neki. Most is szégyent hozott a hotelra meg a Gézára.
Jött két külsős vendég, egy papa meg egy mama, 70 feletti korosztály. Csak a 4 lábú birodalmi lépegető járókeret előszedése 10 perces mutatvány volt szegénykémnek.
A papa a hallókészülékét rutinosan 9-es fokozatra kapcsolta, amit a készülék egy csippantással nyugtázott. Ezután Géza felé fordult, majd bátortalanul megkérdezte, hogy hol kell parkolni, és hol tudnak a legyorsabban a fürdőbe eljutni.
Ugye ki van adva az ukáz, hogy külsős vendégek autóját nem parkolhatjuk, stb. stb. Ezt erősítette meg Géza is. Erre fel beúszik a képbe Hókuszpók, bokázik egyet majd elveszi a kulcsot, és már parkolja is lefelé az öregek autóját.
Ösztöne most sem hagyta cserben, egy piros húszas ütötte a markát. Az, hogy ezzel Gézát, meg a hotelt hazudtolta meg, az a legkisebb mértékben sem zavarja.
Hókuszpók órája se pontosan működik. A 13.00 kezdetű műszakot ő már 11:30 kor a legénységi kantinban kezdi. Előszőr kilefetyeli a tejet, meg a kávét az automatából, hogy a menetrend szerint érkező ebédelőknek ne jusson.
Majd a Papagáj névre hallgató Concierge kérdő tekintetétől kisérve, disznó vicceket mesél a nagyérdeműnek. Amikor kedve tartja, akkor kávézik, és akkor eszik, amikor csak akar. Mindezt azért, mert már 13 éve itt dolgozik, amiből csak 3 éve sofőr.
Küzdelem az utasokért
Volt szerencsém pár alkalommal Zürichbe eljutni, VIP-vendégeket kellett a hotelbe eljuttatnom. Van, amikor 1,5-2 órát kell várnom, míg egyik másik megérkezik. Így van időm megfigyelni a taxisokat.
A következő pár szóval próbálom meg felvázolni, azokat az állapotokat, amelyeket ott tapasztaltam:
- Ellenséges harckocsik előttünk. Tornyot 11 órára! Tűz! - A hosszúcsövű 75mm-es ágyú nem irgalmaz. Az ellenséges hk helyén csak egy füstölgő kráter maradt, meg egy kiégett alváz, a légnyomás messzire repíti a lövegtornyot.
A gyalogság is képviselteti magát, Molotov-koktélokat dobálva a harapófogóba zárt megmaradt járművekre. Mindkét oldalon vannak áldozatok. Jelenleg a párducok állnak nyerésre a reptérért vívott harcokban. Bármennyi T-34-es harckocsit lőnek ki, mindig újabb 4 gördül a helyére.
A nap végére mindenhol füstölgő roncsok vannak a reptér körül, melyekből elszenesedett emberi maradványok lógnak. Szóval így megy a vetélkedés...
A laktanya-parancsnok takarodót fúj
Előre nem látható módon november 25-én megtudjuk, hogy a hoteligazgató leadja a forgalmit, és könnyes búcsút vesz december elsejei határidővel. A dandártábornokok már tudták, csak mi kulik tudjuk meg utoljára.
Összesen kicsivel több mint 2 évet vezényelt le precíz karmesterként a laktanya élén. Szigorú, de igazságos uralkodása alatt minden alattvaló boldog volt. Kár érte, jó ügynök volt.
Az aligazgató egyidős velem, most töltötte a 37-et. Azt legmerészebb álmában se gondolta volna, hogy 8 hónapon belül laktanya-parancsnok, azaz Hotel Direktor lesz. Ennél gyorsabban csak a fronton emelkedhet magasabb pozícióba az ember, mégpedig harctéri előléptetéssel.
IT-s szakemberként kezdte, azaz ő volt hivatott azt figyelni, hogy a munkaidőben a dolgozók nem pornó oldalakat látogatnak-e előszeretettel. Ebből lett aligazgató. Most pedig vigyorogva foglalta el a laktanya parancsnoki bársonyszéket.
Eddig is a barátnője volt a titkárnő. Így most a csaj lesz az aligazgató. Én már el is kezdtem gyantáztatni a lábamat, meg parókára gyűjtök. Ugyanis szeretném megpályázni a titkárnői pozíciót, mint Mrs. Doubtfire, Robin Williams alakításában. Hozzáteszem az esélytelenek nyugalmával. A drágáim ugyanis mindig külsős embert választanak.
A sofőrök réme, avagy bemutatom Gazdasági Totálkár urat
Ezt a megtisztelő címet a lengyel kolléga nyerte el. Ez az ember egy 42 tonnás közepes harckocsit is totálkárosra tud törni, úgy, hogy neki nem lesz semmi baja.
Amennyiben a Titanicot annak idején ő kormányozza, akkor még a southamptoni kikötőbe elsüllyed, megmentve ezzel 1500 lelket. Amilyen szerencséje van, utána meg azonnal lovaggá ütik. Amikor bezárják egy szobába kettő darab rozsdamentes acélgolyóval, akkor az egyiket elbassza, a másikat meg elhagyja.
Az óvodában, amikor a geometriai alakzatokat kellett a sablonba helyezni, akkor ő a háromszög helyére a kört, jobb esetben a négyszöget erőszakolta be. Szerencsére alapvetően jó indulatú azokkal, akiket ismer.
Mosodai logisztika
Azért tudom a dörgést, mert rendszeresen szoktam segíteni a lieferdienst-es sofőrnek.
Ugyanúgy van, mint egy második világháborús német páncélos hadosztálynál. Tökéletesen nem mindegy, kinek milyen muníciót küldesz a tankokhoz. Vannak 50, 75, 88 mm -es űrméretek.
Hogy tovább bonyolítsam, van nagy rombolóerejű, páncéltörő, stb. lőszer. Namármost a fronton szolgáló zászlóalj parancsnoka kiugrik a csizmájából és gutaütést kap, ha a Tigriseihez 50 mm-es muníciót kap, miközben azokhoz ugye 88 mm-es kell.
Ez a helyzet a mosodában is. Van A, B, C étterem. Van a főépület. Van két melléképület. Namármost ezeknek a törlőkendői mind külön feliratozott kosarakban vannak.
Amikor a lieferdienst-es kollega reggel fél hatkor kiitta az első kávéját, rögtön szorosabbra húzza a nadrágszíját. Tudja, kemény menet vár rá. Felmarkolja először a már kimosott Frotté anyagú törölközőket, fürdőköpenyeket a mosodából.
Ha nincs szerencséje, akkor van ebből a mosodás kocsiból 16 darab. A 4X4-es, emelt hasmagasságú, önzáró diffivel ellátott L2H2 Sprinterbe 8 db mosodás kocsi fér el könnyedén. Tehát ez rögtön két kanyar.
Ezek mellé be kell rakni az összes fém kosarat, amiben a konyhai, illetve a normál törölgető rongyok vannak, uniformisok, köpenyek, minden, ami ebből a felsorolásból kimaradt.
Ezután kell a többi épületből összelapátolnia szennyest, ha nincs szerencséje ez is két kanyar. Egy mosodás kocsi 1,80 magas, 80 cm széles és másfél méter hosszú. Amikor ez meg van dübbentve vizes szennyessel, akkor simán van egy mázsa. Ezt egy kétméter hosszú rámpán kell feltolni a Sprinter gyomrába.
Ami miatt nagyon mérges vagyok, hogy ezek a sót nem ismerik. A mosoda környékén elég komoly jégpálya van. Ilyen körülmények között kell makkos cipőben feltolni a kocsikat a rámpán.
A Vörös téren a győzelmi felvonuláson díszmenet közben nem csapják úgy oda a talpukat a kiskatonák mint mi itt, a mosodánál. Itt még a makkos cipő is szikrázik.
A hős sofőr nem lassíthat, 7.10 - re legkésőbb a napi zárással már a recipultnál kell köszörülni a torkát.
Miután ezt leadta, akkor gyűjti be a szennyest. Egyszerűen fizikai lehetetlenség egyedül megcsinálni ennél gyorsabban. Néha még ketten is a padlóra szarunk.
Baleset
Kölcsönadom az autómat Totalkár úrnak, vesztemre, elmegyünk vásárolni. Egy S kanyarba sikerült olyan csálén haladnia, hogy egy éppen arra járó teherautó ízlésesen bepofoz minket a korlát mellé.
Felszakítom az ajtót, ordítok, mint a sakál. A közelben álló pár autós ijedten rácsap a központi zár kapcsolójára. Ki tudja miért – a közeli hegytetőn kisebbfajta lavina indul meg.
A teherautó olasz sofőrje természetesen hárít, ő nem tehet semmiről, fizetni meg végképp nem akar. Neki áll feljebb, svícerdójcsban szitkozódik, azt hiszi, nem értem.
Az igaz, hogy a szűk út miatt nem volt szerencsés, hogy az autónk feneke a felezővonal mellett volt, de attól még nem kell nekünk jönni. Mielőtt megfojtanám az olaszt, megérkeznek a rendőrök.
Sikerült elhitetnem, hogy nem Totálkár vezetett, hanem én. A hotelben már volt a rovásán, próbáltam kihúzni a szarból, így elvállaltam, hogy én vezettem. Mindenki a maga igazát szajkózza. A sor egyre nagyobb.
Mellettünk fékez le, majd csikorgó kerekekkel megáll egy terepmintás G Merci. Kipattan belőle 2 ember. Mindketten gyakorlóban vannak. A magasabbik, egy kefebajszos közelebb jön. Egy ezredesi sast látok felsejleni a hajtókáján.
Azonnal vigyázzállásba vágom magamat, a kezemet a nadrágvarráshoz szorítom, a bokámat pedig előírás szerűen háromszor összecsapom. Külső szemlélő három szikrát lát az ég felé emelkedni.
Az ezredes már útközben megszólal:
- Mi folyik itt? - kérdezi
A rendőrök le vannak fagyva, én válaszolok.
- Herr Oberst, kérek engedélyt jelenteni.
- Alezredes vagyok, az urat pedig nyugodtan elhagyhatja - mondja az emberem.
- Herr Oberstleutnant, baleset történt, éppen helyszíneltünk - mondja a rendőr törzsőrmester.
Pár szóban elmondom, mi történt, álltam egy S-kanyarban, a teherautó meg rajtam keresztül egyenesítette ki a kanyart.
- Hogy szándékozták rendezni az ügyet? Ugyanis ennek a civilnek külföldi rendszáma van - tette fel a nagyon is helyénvaló kérdést a helyszínelő rendőröknek az alezredes.
- Nem érek rá egész nap itt szobrozni – teszi hozzá.
- Mivel ez Europäische Unfall protokoll itt nem érvényes, úgy gondolom, hogy kp. lesz – mondja a Hauptfeldwebel.
Igen ám, de azzal nem számoltak, hogy az olasz sofőrnél nincs kp. Hárman adták össze a 200 frankot. Miután megkapom az összeget, mindenki megy a dolgára. A mosolyom csak nekem őszinte, mivel a leszakadt lökhárítót 2 db önfúró lemezcsavarral 3 fillérből ízlésesen rögzítem…
Bújócska
Szinte minden reggel harcolni kell az elemekkel. Valamelyik barom mindig eldugja a Sprintert, de ha véletlenül netalántán megtaláljuk, akkor mikor a mancsunk éppen a kilincset markolászná, kiderül, hogy zárva vagyon. Újabb harc kezdődik a slusszkulcsért. Ezekkel a manőverekkel elment 1 óra.
Mindig tudni kell védekezni
A következő beszélgetés a konyhafőnök, és az egyik sofőr között zajlott le: a sofőrt nevezzük Gézának, a konyhafőnököt meg Rolfnak.
- Te Géza! Miért nem viszitek ki a süteményt a fogadóba? Már legalább egy hete elmarad - mondja magabiztosan Rolf, a konyhafőnök.
- Azér’ drága barátom, mert semmilyen írásos parancsot nem láttam ezzel kapcsolatban, és szóban sem említette senki, a füstjelekből meg még egyelőre nem tudok olvasni – válaszolja Géza, az egyetlen magyar sofőr.
Őt se kell félteni, 10 évig versenyszerűen karatézott. A füstjelek alatt azt kell érteni, amikor a Front Office Manager gondterhelten, nagy műgonddal eregeti a füstkarikákat a szünetben a dolgozói kantinban.
Gyengébbek kedvéért a szünet óránként 55 perc, a maradék meg kemény munka. Ilyenkor van lebaszva az összes többi dolgozó.
Ám a konyhafőnök nem hagyja magát. Fújtat és prüszköl, mint egy támadni készülő bika.
- Mi az, hogy nem? Ennek így kell lennie és kész. Mindig az én emberemnek kell helyettetek kivinni azt a szaros süteményt! - horkan fel Rolf, aki idegességében a rozsdamentes előkészítő asztalra suhint a böhöm nagy fakanállal.
A fakanál kettétörik, egyik fele a konyhai maradékosban landol, a másik fele a padlón megpattanva kecses ívben a mosogatós gyerek felé száll. A következő pillanatban hatalmas csattanás hallatszik.
A mosogatós gyerek, a bantu néger, rögvest hanyatt vágódik, de előtte még sikeresen magára rántja azt a tizenkét tányért, amit eddig nagy igyekezettel törölgetett. Utolsó gondolata az volt, hogyha kicsit jobban ráfekszik a németre, akkor most akár Bürohilfe is lehetne. A szanitécek feldobják a hordágyra az alélt testet.
A vita tovább folytatódik. Mindenki szerencséjére megjelenik a sofőrök főnöke, Michael. Géza nem sokat szarozik, rögtön a lényegre tér.
- Te főnök! Télleg ki kell vinni a süteményt még a fogadóba is?
A sofőrök főnöke késlekedés nélkül rögtön válaszol.
- Már egy hete, mért te nem tudtad? - válaszolja Michael. Géza lábai remegni kezdenek, ülepénél gyanús folt terjeng, lába szárán sárgás lé csurog lefelé.
- Akkor mér nem küldtél egy kóbor SMS-t, vagy egy emailt? - próbálja menteni a menthetőt Géza. - Amiről nem tudok, azt nem is tudom végrehajtani.
Jellemző, az információ átadás teljes hiánya.
Ember tervez, Isten végez
Már több alkalommal próbáltam bejuttatni valakit, ezúttal mosogatóként. Súgtam neki, azokat a szavakat használta, amitől minden svájci HR-s elélvezne. Még a részleget is leírta, hogy hova szeretne jelentkezni.
Erre kit vesznek fel? Na kit? Azt, aki 3-ig nem tud számolni, meg a nevét se tudja egy füzetlapra leírni. Segítek egy kicsit. Hirtelen barnult. Neki nem kell minden vasárnap templomba menni, elég, ha csak Mekka felé fordul. Valamilyen csónakkal érkezett. Végül és nem utolsósorban ugyanannyit keres, mint én! Nemhiába nagy az Isten állatkertje, vagy csak alacsony a kerítés...”
Drogok, szex - mindennapok az óceánjárókon
(Fotó: pixabay.com/stokpic)
A moderálási alapelveket itt találod, amennyiben általad sértőnek tartott kommentet olvasol, kérlek, jelezd emailben a konkrét adatok megjelölésével.
Utolsó kommentek