A bruttó nemzeti össztermék (GDP) mintegy 3 százalékát teszi ki a külföldön élő és/vagy dolgozó (hogy miért így fogalmaztam, rögtön kiderül) magyarok hazautalt vagy hazavitt pénzei. A legtöbben nem meglepő módon Ausztriában és Németországban keresik meg ezt az összeget egy friss kutatás eredményei szerint.
Kezdeném azzal, hogy nem vagyok közgazdász (sem), és nem is szeretnélek titeket rengeteg számmal traktálni, ezért megpróbálom inkább röviden összefoglalni a Hitelintézeti Szemlében megjelent tanulmány állításait, annál is inkább, mert jó pár érdekes van benne.
Például rögtön az, hogy a hazautalások tekintetében mennyire szétválik Délkelet-Európa (vagy nagyon leegyszerűsítve a Balkán), a balti államok, valamint Közép-Európa (ezeket nevezzük az egyszerűség kedvéért visegrádi országoknak).
Míg ugyanis az előbbi csoportban a GDP közel 10 százalékát (!) is eléri a külföldi munkavállalói jövedelmek és átutalások értéke, addig utóbbiban ez jóval alacsonyabb. Így aztán a magyar 3,3 százalékos adat a balkánihoz képest alacsony, viszont a régiót tekintve magasnak számít.
A tanulmányt a Magyar Nemzeti Bank (MNB) két munkatársa, Csortos Orsolya és Kóczián Balázs készítette, és kiderül belőle, hogy inkább az átmenetileg külföldön élők utalnak haza, akik tartósan kitelepedtek, azok kevesebb pénzt küldenek.
Ez mondjuk logikusan hangzik, hiszen nyilván a tartósan külföldön lévők családostól vannak kint, tehát ha támogatnak is valakit, azok inkább a szülők, és ez nyilván kisebb összeget jelent, mint ha a gyerek(ek) és az otthon maradt társ megfelelő életkörülményeit kellene megteremteni.
A tartósan külföldön élők átutalása az elmúlt években a GDP 0,5 százaléka közelében alakult.
Hogyan jutottunk idáig?
Míg a válságot megelőzően az átmeneti külföldi munkavállalásból származó jövedelmek értéke nagyjából 1,2-1,5 milliárd euró volt, addig 2009-ben visszaesett, nyilván azért, mert a magyarok célországai sem voltak túl kellemes helyzetben, ami megnehezítette a külföldi munkavállalást.
A fordulatot 2011 hozta el, amikor Németország feloldotta a magyarokra (is) érvényes utolsó korlátozásokat. Ennek a jelentőségét az is mutatja, hogy például tavaly a mintegy 3,5 milliárd eurónyi (!) külföldi munkabér kb. háromnegyede (!) onnan és Ausztriából származott.
Már minden hetedik magyar gyerek külföldön születik
A kedd egyik érdekes híre volt, hogy a magyar gyerekek 15 százaléka már külföldön születik. Miközben az idei év első négy hónapjában Magyarországon 1,4 százalékkal kevesebben születtek, addig külföldön 12 százalékkal több magyar gyermek jött világra.
Ami a tartósan külföldön élőket illeti, a hazautalások értéke 2008 előtt a 100 millió eurót sem érte el, aztán a válság után ez az összeg megugrott, olyannyira, hogy tavaly már elérte a 700 millió eurót.
A határátkelők többsége ebben a csoportban Németországban és az Egyesült Királyságból utalt (Ausztria nyilván túl közel van, így onnan sokaknak egyszerűbb ingázni.)
Azt azért fontos megjegyezni, hogy a munkavállalói jövedelmek elsősorban azt mutatják meg, hogy a külföldön átmenetileg (ez egy évnél rövidebb időt jelent) dolgozó munkavállalók mennyi bruttó munkajövedelmet szereznek.
Mivel ebből a munkabérből a munkavállaló még adót fizet az adott országban és jövedelmének egy részét megélhetési költségeinek fedezésére fordítja (és ezt azért elég nehéz számszerűsíteni – ismeri el a tanulmány), a munkavállalói jövedelemnek csak egy részéről feltételezhető, hogy végül ténylegesen hazautalják.
Mi az egyenleg?
Nagy kérdés persze, hogy mi a valós egyenleg. A tanulmány szerint az átutalások miatti magasabb jövedelem növelheti a gazdaság és a háztartások jólétét, és például kedvezően hathatnak az oktatásra is.
A mérleg másik serpenyőjében ugyanakkor ott van a magasan képzett munkaerő elvándorlása okozta veszteség, és nagy kérdés, hogy a beérkező pénz kompenzálja-e ezt, illetve egyáltalán hogyan mérhető ez az egész.
Mindenesetre a Nemzetközi Valutaalap tavalyi tanulmánya szerint a kelet-európai országokban a kivándorlók képzettsége, iskolázottsága lényegesen magasabb az országra jellemző átlagnál.
Öt németországi munkalehetőség
Ha már Németország az egyik legkedveltebb célország a határátkelők számára, lássunk öt munkalehetőséget a legkülönbözőbb területekről!
Aztán az is kérdés, hogy a beáramló pénznek (és ebben az esetben a magyar 3,3 százalék még nem is olyan izmos, mint mondjuk a balkáni államok már említett majdnem 10 százaléka) lehetnek-e kedvezőtlen gazdasági hatásai, mint amilyen például az infláció (hiszen több pénz magasabb árakat és így nagyobb pénzromlást jelent).
Így aztán – jegyzi meg a tanulmány – „a külföldi munkavállalói jövedelmek és átutalások és a gazdasági növekedés közötti kapcsolat nem egyértelmű, és a potenciálisan kedvező hatások önmagukban nem jelenthetnek csodaszert és nem helyettesíthetik a megfelelő gazdaságpolitikát egy ország számára”.
Gyorsan be is fejezem, de még egy érdekes táblázatot azért ide tennék, ami arról szól, hogy az uniós országok között az átmenetileg külföldön dolgozó magyar munkavállalók GDP-arányos bérei a legnagyobbak, míg a folyó átutalások nem mondhatók kiugrónak.
Végezetül csak annyit, hogy a külföldi munkavállalás szempontjából a magyar határátkelők számára egyértelműen Németország és Ausztria áll az élen, ami persze nem újdonság. Ami a tartósan külfölden élőket illeti, ezekhez csatlakozik az Egyesült Királyság is (még…).
Magyarországra egyébként főként a környező országokból (Románia, Szlovákia) érkeznek munkavállalók, de ők inkább csak átmeneti jelleggel. Az sem okoz különösebb meglepetést, hogy azért az Európai Unió fejlettebb országaiba kevesebb külföldi átutalás érkezik, mint a 2004-ben vagy később csatlakozottakba.
HÍRMONDÓ
Melyik országba érdemes elindulni munkát keresni?
Nyilván abba, ahol van munka. Érdemes ilyen szempontból megnézni a legfrissebb hivatalos európai uniós statisztikákat. Hatalmas meglepetést senki ne várjon, érdekességeket igen.
Belgium kemény lesz, nem viccel
A belga közlekedési miniszter javaslata alapján 100 eurós büntetést kellene fizetniük azoknak, akik a vasútállomásokon hagyják csomagjaikat. Erre azért mindenkinek érdemes odafigyelni.
A Brexit még mindig elkerülhető
Nem mi mondjuk ezt, hanem a brit ellenzéki Munkáspárt talán legtapasztaltabb európai parlamenti képviselője. Richard Corbett szerint a kilépés jelentette hátrányok más országok kedvét elveszik majd attól, hogy a brit példát kövessék.
(Fotó: pixabay.com/blickpixel)
A moderálási alapelveket itt találod, amennyiben általad sértőnek tartott kommentet olvasol, kérlek, jelezd emailben a konkrét adatok megjelölésével.
Utolsó kommentek