Meglehetősen nagy vihart kavart a minap, amikor kiderült, milyen körülmények között élnek a Topház Speciális Otthon lakói, milyen embertelen módon bánnak velük azok, akiknek a törődés lenne a feladatuk. Erre reflektál a mai egyik ajánlott poszt, aztán Svájcba látogatunk, az sem lesz sokkal kellemesebb téma, végül hogy legyen valami vidámabb is, kiderül, mit gondolnak a pálinkáról Palau szigetén.

(Fotó: mdac.org)

Kezdjük akkor a kemény részével, méghozzá a gödi esettel, amire a Norvég életünk blog szerzője reagált

„Mindenki a saját pecsenyéjét sütögeti, és „elnéz”. Szarok vagyunk, ez van. (...) 

Nem tudom a megoldást, de hogyan tudnék én, és hogyan tudnánk mi a társadalmakon változtatni? Mert kellene. Ez konkrétan kínzás, ami rosszabb, mint a halál. 

Pont a fogyatékosokon lehetne példát mutatni, hogy igen, emberek vagyunk, segítünk, mert elkél a segítség. De nem, dögöljön meg mind! 

Kezdem tényleg utálni az általános társadalmi életet, nincs is senkivel sem kedvem beszélgetni, mert semmi értelme. (...) 

Nagyon érzékeny lettem az kifejezetten indokolatlan elnyomásra. 

De ha belegondolunk, ennek volt is előzménye? Ki emlékszik fogyatékosokra a környezetében? Az iskolában, amikor még oda járt? Tabu volt, szinte félelmet tápláltak belénk irányukba. 

Normálisabb társadalomban azért sokkal jobb a helyzet, látom saját szemeimmel idefent, ahol tombol a liberalizmus. Milyen szar is az, élni, és élni hagyni, és talán segíteni is... ez mind hülyeség... 

A mai társadalmat/világot csakis a death metal fejezi ki jól a zenében, a filmekben pedig a horror. A horror zenei megfelelője így a brutal death metal. Persze lehet „elnézni”, elhallgatni a popszarságokat, de érzi mindenki, ez csak háttérnek, esetleg figyelemelterelésnek jó, mint a politika.” 

A teljes poszt itt található.

Abortusz Svájcban 

Nem sokkal vidámabb téma az abortusz sem, ami Svájci S(CH)apka blogján került elő.

(Fotó: pixabay.com/Andi_Graf)

„Megnéztem, hogy mi a helyzet Svájcban. Magam is meglepődtem, hogy milyen egyszerű. Erről lehet vitatkozni, hogy jó vagy sem. 

A jelenlegi svájci törvények szerint minden nőnek joga, hogy eldöntse, hogy vállalja-e a terhességet vagy sem. 

Ha nem, akkor a 12. hét végéig van lehetősége elvégeztetni a beavatkozást. Egyetlen feltétele, hogy biztosítással kell rendelkeznie, várakozási idő nincs. 12 hét felett azonban már itt is orvosi javaslat szükséges. 

Az alsó korhatár a betöltött 16 év, ha az orvos úgy ítéli meg a tinit, hogy tud rendelkezni önmaga felett. Ebben az esetben a szülőket nem értesítik. Mondjuk a megküldött számlát nehéz lesz eldugni, de erre az esetre is van megoldás. 

Aki nem akarja, hogy megjelenjen ez a tétel, az kifizetheti a saját pénztárcájából. Egy tablettával végzett megszakítás díja 600.- és 1000.- frank körül mozog, egy műtéti beavatkozás elérheti a 2000.- frankot is. 

Az abortusz végrehajtását nem szükséges kórházi intézményben végeztetni, az országban több kijelölt rendelőben elérhető a szolgáltatás. 

Itt engedélyezett az abortusztabletta 1999 óta. 2015-ben az összes terhességmegszakítás 70%-t így végezték. Erre azonban csak a 7. hét végéig van lehetőség, ezen felett csak művi terhességmegszakítás lehetséges. 

Mindkét esetben ambuláns az ellátás, bár a tabletta esetén is meg kell jelenni az intézményben. (…) Miután lezajlott az esemény, 2-3 hét múlva orvosi vizsgálat szükséges, hogy megállapítsák, hogy minden rendben van-e. (…) Persze, mindenki maga dönti el, hogy melyiket választja, ha erre a megoldásra kényszerül.” 

A teljes posztot itt találjátok.

A pálinka és a kulturális lábnyom 

Végül lazítsunk egy kicsit, annál is inkább, mert a Legfrissebb Hawaii Hömbölgések blog írója komoly fegyvertényt hajtott végre, méghozzá a pálinka segítségével.

„Épp Palau szigetén jártam, amikor is egy rákmegelőző közegészségügyi program évértékelőjét hallgattam, és ekkor ért a meglepetés.

Először is, ez szokatlan évértékelő, mert a résztvevőket tényleg ÉRDEKLI, hogy mi történt, és együtt örülnek, búsulnak az eredményeken. Megbeszélik, hogy mi ment jól, melyik közösségben minek volt sikere minek nem és miért nem.

Számomra nagyon meglepő volt, hogy milyen egy olyan rendszerben dolgozni, ahol a vezetők a közösségért vannak és bár MINDENKINEK maga felé hajlik a keze, CSAK EGY KICSIT (értsd, az 1 milliós projektből az ünneplős privát vacsit finanszírozták okosban, a többi pénz mind a projektre ment el. Nem is csoda, hogy jók az eredményeik, látványosak a fejlesztések).

No, de megint kalandozom. 

Szóval az egyik új tradicionális főnök szólt éppen, és imigyen kezdte a mondandóját: 

Bárcsak barátunk tudott volna hozni egy kis pálinkát, hogy valami igazán egyedivel ünnepelhessünk. 

Bááámmmm… 

Majdnem könnybe lábadt a szemem. 

Ari - nevezzük csak így - volt az, aki itteni egyik látogatása alkalmával kifejtette, hogy mennyire nem szereti az erős alkoholt, mert mindegyiknek fura az íze. 

Három óra múlva már négykézláb mászott a hotel parkettáján és arra esküdözött, hogy megtanul pálinkát párolni… Másnap pedig arról áradozott mindenkinek, hogy egyáltalán nem másnapos (hálistennek tiszta jó minőségű profi főzésű kajszit kapott, álá Boss).” 

Ebben az esetben is érdemes elolvasni a teljes posztot, itt tehetitek meg.

HÍRMONDÓ 

Hét nap, hét ország, hét munka

A hetes szám bűvöletében szedtünk össze nektek hét állásajánlatot hét országból a hét legjobbjai közül. Szóval minden adott egy jó kis külföldi munkakeresgéléshez.

„Hányingere van a magyar helyzettől” 

„Az egyiküknek cukrászdája és kávézója van. Azt mondta, nem látja a jövőt Magyarországon. Egy másiknak kéményseprő cége volt, azt vitte most csődbe az állam. Aztán beszéltem olyannal is, akinek egy Európa-szerte keresett találmánya van, de amikor otthon is üzletet akart belőle csinálni, akkor úgy írták ki a közbeszerzést, hogy kipöckölték őt belőle.”

Még többen tanulhatnak ingyen külföldön 

Újabb 40 lehetőség kerül be az Erasmus Mundus mesterképzési programjai közé. Így a következő pályázati körben még több témában választhatók majd az ezzel 100-ra bővült ösztöndíjas programok.

Tényleg leáldozóban az angol nyelvnek? 

Az Európai Bizottság elnöke elég kemény gondolattal folytatta a lélektani hadviselést a britek elleni csatában, Jean-Claude Juncker ugyanis azt találta mondani, hogy az angol nyelv el fogja veszíteni jelentőségét Európában.

A moderálási alapelveket itt találod, amennyiben általad sértőnek tartott kommentet olvasol, kérlek, jelezd emailben a konkrét adatok megjelölésével.