Az emberek különféle okokból vágnak bele a határátkelésbe, elsősorban persze anyagi indokok állnak mögötte (legalábbis Európa ezen részén), ám miközben elég sok írás született már a nemzetközi migráció méretéről, kevesebb szó esett a még otthon élők motivációjáról.
A minap került elém egy hosszú elemzés, ami sok minden más mellett utóbbi tematikával is foglalkozik. Az IZA (Institute of Labor Economics) és a Randstad közös kiadványa a határátkelés és a migráció több vetületét részletesen taglalja, és sok érdekesség derül ki belőle rólunk, magyarokról is.
A Gallup hatalmas, 160 országot érintő legutóbbi ilyen típusú felmérése azt hozta ki, hogy átlagosan a felnőttek 13 százaléka költözne külföldre állandó jelleggel, ha lehetősége nyílna rá.
Ez azért elég kemény szám, és ha megnézzük az európai adatokat, akkor azt vehetjük észre, hogy a kelet-európai régió mellett érdekes módon erős a határátkelési vágy például a svédekben és a franciákban, de a britek és az olaszok is meglehetősen mobilisak – noha az okok mások majdnem minden ország esetében.
Közös nevezők
Akadnak azért közös pontok, amiket a tanulmány a következőkben foglalt össze.
Magasan képzett fiatalok
Általában véve a fiatal, frissen végzett diplomások azok, akik a legkönnyebben és a legszívesebben mozdulnak. Mondjuk ehhez azért olyan nagy kutatásra nem volt szükség, érthető, hogy nekik van piacképes tudásuk, ellenben nincs veszítenivalójuk.
Külföldi kapcsolatrendszer
Szintén könnyebben mozdulnak azok, akiknek barátaik és / vagy családtagjaik élnek már külföldön. Ezen sem kell annyira meglepődni, nyilván egyszerűbb belevágni, ha a fogadóországban várja az embert valaki.
A célországról alkotott kép
Nem csak az általánosan elterjedt képről van szó, hanem arról is, mit gondolnak a leendő határátkelők az adott ország politikai-gazdasági és intézményi viszonyairól. (Nesze neked, országimázs.)
Ideiglenesen mennének
Ami érdekes, hogy a fiatal európaiak jellemző módon inkább csak átmeneti jelleggel költöznének külföldre, de legalábbis egyenlő arányban oszlik meg a végleg és az átmenetileg másik országban boldogulást tervezők aránya.
Minden negyedik európai elindulna
Az Európai Unióban a határátkelés sokkal inkább körkörös vagy ismétlődő jellegű, azaz inkább előfordul, hogy valaki időnként hazaköltözik, majd megint elindul.
Ebből adódóan az unión belüli potenciális határátkelők kisebb valószínűséggel maradnak hosszú távon az adott célországban, mint azok, akik a közösség határain túlról érkeztek.
Általában véve immár hosszú évek óta az európaiak nagyjából egynegyede tervezi azt, hogy valamikor egy másik uniós országban vállalna munkát. (Ez az arány 2011-ben 27, 2013-ban 24 százalék volt.) A legmagasabb a migrációt tervezők aránya az északi és a balti államokban, míg a legalacsonyabb némileg talán meglepő módon Csehországban.
Általánosságban az is elmondható, hogy 2011 után némileg csökkent a határátkelés iránti érdeklődés, ez alól csupán néhány ország a kivétel, jellemzően a gazdasági válság által leginkább sújtott (Portugália, Spanyolország, Görögország, Olaszország) és a 2004-es bővítés során csatlakozott államok (köztük Magyarország).
Érdekes, hogy a felsőfokú végzettséggel rendelkezők közül sokkal többen tervezik a külföldi munkát (minden harmadik európai), mint az alacsonyabban képzetteknél.
Mi a helyzet a magyarokkal?
A magasan képzett potenciális határátkelők (itt azokról van szó, akik a következő 2-5 évben tervezik a külföldi munkavállalást) aránya Horvátországban a legnagyobb (brutális 56 százalék), meglepő módon a svédek (!) állnak a második helyen (52 százalékkal), őket viszont már a szlovének és a magyarok követik.
A posztban is látható táblázatból az is kiderül, hogy a felsőfokú végzettséggel nem rendelkezők körében is a lista élvonalában szerepel Magyarország, méghozzá az észtekkel holtversenyben a 6. helyen. (Az elsők itt is a horvátok, őket a ciprusiak, a szlovének, a svédek és a lettek követik.)
Ami az összesített listát illeti, ott Horvátország, Svédország, Ciprus az első három sorrendje, Magyarország itt a 8. helyen áll.
Aligha túlzás tehát azt állítani, hogy a határátkelés várhatóan a jövőben is téma lesz Magyarországon, hiszen az azt tervezők arányát nézve az európai élvonalban szerepelünk.
Nem csak a pénz
Ide tartozik a Hays Hungary Engineering & Manufacturing divíziójának nemrég végzett felmérése, amiből kiderül, hogy a magyarok esetében sem csak a pénz számít, amikor valaki a határátkelés mellett dönt.
A felmérésben 500 mérnököt kérdeztek meg (mint feljebb láthattuk, ők a mobilis, felsőfokú végzettségű kategória), és miközben a legfőbb motivációt persze a magasabb életszínvonal jelenti, emellett nagyon fontos a szakmai kihívás és a felelős pozíció lehetősége.
Érdekes viszont a tágabb család tagjainak és a barátoknak a véleménye nem sokat nyom a latba egy ilyen horderejű döntés meghozatalakor.
Ami az anyagiakon túli részt illeti, sokaknak fontos más kultúrák megismerése, esetleg a gyerekek jövője és a magyarországinál nyugodtabb légkör, de akadnak olyanok is (jellemzően a 26-46 éves, gyermektelen középkorosztály tagjai között), akiket a belpolitikai helyzet riaszt el.
Tízből hat nem menne vissza Magyarországra
Fentebb említettem, hogy az unión belüli határátkelők egy része időről időre hazatér, majd újra útnak indul. Nos, a megkérdezett mérnökök közül csak 41 százalék mondta, hogy visszatérne Magyarországra, de ők is különböző feltételek megvalósulásához kötötték ezt a döntést.
Így elsősorban a magasabb kereset jelenthetne motivációt, de emellett fontos lenne a jelenleginél színvonalasabb oktatás és egészségügy, valamint nagyobb jogbiztonság és változó belpolitikai és gazdasági helyzet.
Hát ezekre azért egy ideig még várhatnak…
HÍRMONDÓ
Porfestéstől a BMW-ig
A hosszú hétvége első napján íme pár érdekes állásajánlat, melyek között van egészen sajátos (mit csinál egy porfestő?), kemény (egy hengermű bontása nem vicc), és még sok más érdekesség.
A szegénység megvár
„Betelt nálam a pohár. A hitelem és a növekvő árak terhét nem bírta a bérem. Akárhogy csűrtük, csavartuk, kevésnek bizonyult. Eljöttem hát, és raktári munkásként folytattam külföldön.”
Menekülnek a britek
Méghozzá a Brexit elől, és egyenesen Írországba. Legalábbis erre lehet következtetni abból, hogy rengetegen állnak sorba útlevélért, és év végéig akár milliós számban is igényelhetnek.
Már több brit gondolja, hogy rossz döntés volt a Brexit
Közben a legújabb felmérés szerint relatív többségbe kerültek azok a brit választók, akik szerint a brit EU-tagságról rendezett, a kilépést pártolók által megnyert népszavazáson hibás döntés született.
Mi lenne, ha annyian mennének el, mint a lengyeleknél?
Milyen hatással lenne Magyarországra, ha annyian vándorolnak ki tőlünk, mint a lengyelektől? Egy demográfus kiszámolta.
A moderálási alapelveket itt találod, amennyiben általad sértőnek tartott kommentet olvasol, kérlek, jelezd emailben a konkrét adatok megjelölésével.
Utolsó kommentek