Az Egyesült Államok elnököt választ, és talán nem túlzás azt mondani, régen volt ilyen érdekes és izgalmas a verseny a két jelölt között. A voksolást a Határátkelőn két poszttal gondoltam felvezetni, ezek közül az elsőt tegnap olvashattátok Mónitól, aki sokáig élt az Egyesült Államokban, majd hazaköltözött Magyarországra. Ma megfordítjuk a nézőpontot, Tamás következik, aki viszont viszont nem olyan régen költözött Los Angelesbe Magyarországról. Lássuk tehát, ő milyennek látta a helyszínen a kampányt – aztán a többi majd kiderül hamarosan…
Őszinte leszek: nem is gondoltam, hogy ennek a magyar szólásnak van angol megfelelője, de a fordító kidobott egy olyat, hogy „much of a muchness”. Érdekes nyelvi fordulat, de nagyon jól jellemzi, amit februárban gondoltam az elnökválasztásról.
Ugyanazzal a politikai nihilizmussal kezdtem figyelni Hillary Clinton és Donald Trump acsarkodását, mint ahogy a magyar színéren figyeltem a súlytalan ellenzék és a kormányzó koalíció harcát a mindennapokban. Aztán megváltozott valami.
„Make voting great again”
Elkezdett érdekleni a dolog. Nem csak azért, mert egyre többet beszélgettem újdonsült amerikai barátaimmal, hanem egyre többet olvastam a híreket és egyre többször került elő a téma.
Az egyik legérdekesebb az pillanat volt, amikor május elsején Downton LA-ben, vagyis a klasszikus felhőkarcolós Los Angelesben egy hagyományos május elsejei demonstráción vettem részt.
A legviccesebb része perce az Internacionálé volt az esemény végén, de nagyon fontos volt, hogy ekkor még Bernie Sanders veterán politikus is versenyben volt. Akkor ő is esélyesnek tűnt és a Kickstarten szerzett pénzből üzemeltetett kampánya abszolút menő volt.
Az esemény szónokai erősen Bernie-szimpatizánsok voltak. Nem is csoda, hiszen egyrészt a zömében latino, kínai, afroamerikai és liberális fehérekből álló tömegnek akkor csak a demokrata politikus lehetett elfogadható.
A véleményem szabad
A második nagyon érdekes politikai vitahelyzetet az adta, hogy a kollégáim nagy része vagy akár az Uber sofőr, vagy a buszvezető egy másodpercig nem rejtette véka alá mit gondol a furcsa hajú Trumpról vagy éppen a Wall Street által erősen támogatott volt elnökfeleség Hillary Clintonról.
Már ebből is kiderült, hogy egy demokratikusnak mondott rendszerben a vélemény nem feltétlenül attól szabad, hogy az alkotmányba bele van foglalva. El lehetett beszélgetni az emberekkel bárhol, ad absurdum anélkül, hogy te magad véleményt alkotnál. Nem kényszerített senki arra, hogy véleményt mondjak, nem nézett senki gyűlölettel, ha végül mégis megtettem.
Bernie Sanders kiszáll
Persze hiába volt Benie Sanders kampánya rendben, hiába vettem én magam is Bernie Sanders akciófigurát 19,99-ért - amiből egy dollárral a Kickstarter kampányt támogattam -, végül a nagytőke lenyomta az alulról szerveződő elnökaspiránst.
A vereség elismerése elegáns volt, a lehetőség pedig, hogy a Hillaryt gazdasági érvekkel is keményen osztó politikus ennek ellenére valamilyen szerepet kap, még mindig a levegőben van. Nemsokára kiderül.
Ketten Amerika ellen (vagy mellett?)
Miután a politikailag (is) veterán Hillary, valamint a média és egyéb mágnás Trump maradt a nyeregben, a legfontosabb pillanat az elnökválasztás hajrájában érkezett el, mégpedig az elnökjelöltek háromrészes vitája.
Ez a több lépcsős folyamat alapvetően hatással van a későbbi eredményekre – gondolták az elemzők. Ebben a választási kampányban viszont semmi sem úgy van, ahogy lenni szokott.
Első körben érdekes az FBI hozzáállása a Hillary Clinton e-mailjei körül kialakult vitában. Az hagyján, hogy látszólag körülbelül annyira nem értenek hozzá, hogy az már fájdalmas (vö.: Barack Obama nyolc év után először használhat majd Snapchatet és Twittert egyedül, míg Hillary Clinton a saját sebezhető e-mail szerverén tárolt nemzetbiztonsági adatokat). Arról nem is beszélve milyen kínos állami tisztségviselőként egy olyan e-mail címről levelezni a világ vezetőivel, mint hillary@hillaryclinton.com.
De az érdekes ebben, hogy az átlagembernek ez mondhatni kínaiul van – majd rájuk mindjárt visszatérek – sokkal jobban érthető számukra, hogy Trump lekövérezi a volt az 1996-os Miss Universe-t, Alicia Machadót.
Mivel Alicia még latina is, tehát pont a Trump által erősen támadott népcsoporthoz/nemzetiséghez tartozik, ez még nagyobb felháborodást váltott ki.
Szóval az elnökjelölti vitához tartó utat ez a két téma uralta, amellett, hogy Donald Trump folyamatos kerítésépítési mániája és idegenellenessége már-már diktátorszerű attitűdökkel ruházta fel.
Hillary Clinton vs. Donald Trump
Az elnökjelöltek közötti különbséget nehéz tömören megfogalmazni. Donald Trump egy valódi populista politikus(kezdemény), aki valahol az üstökén ragadta meg az Egyesült Államok egyik legnagyobb problémáját, az illegális bevándorlást.
Ugyanakkor ezen kívül kevés olyan érve van, ami hihető lehetne, hiszen üzletember múltja kapcsán akadnak kérdőjelek, amikor pénzről beszél. (Különösen akkor lett ez hangsúlyos, amikor kiderült, hogy állítólag közel egy évtizede nem fizetett tisztességesen adót, Kínából származó átcímkézett acélból épültek az irodaházai, és nem mellékesen biztosan nála is rengeteg olcsó mexikói munkaerő dolgozik, akik talán a szürke-félillegális zónában mozognak.)
Hillary Clintont elsősorban volt First Ladyként, külügyminiszerként és médiás szereplései kapcsán ismeri az átlag választópolgár. Barack Obama intézkedéseinek árnyékában és a Monika Lewinsky-ügyben vállalt áldozatszerepén túl (pedig az nem ma volt) az átlag választó számára nem tiszta, hogy pontosan mit is ígér, milyen újdonságot hozna, ha megválasztanák.
És lehet, hogy amúgy így van ez jól, hiszen közben 30 évnyi politikai tapasztalata van. Ő vérbeli politikus, míg Donald Trump láthatóan nehezen adja el magát nem-milliomosként.
De - és ez nagyon fontos – abszolút fej-fej mellett haladnak, hiszen Trump támogatói azok, akik az ország középső területein élve általában nehezen kapnak munkát, akár önhibájukból vagy más okból. Ők nagyon jól tudják a mexikóiakra fogni azt, ami velük történik.
Ugyanakkor a két partvidéken élők részben elfogadják, részben nyűgként tekintenek a bevándorlókra, akik közül 10 milliónál is többen tartózkodnak illegálisan az országban.
Viszont kétségtelen, hogy nélkülük leállna a gazdaság. Az ő olcsó munkaerejük ajándék a rendszernek, amely bizonyos államokban - így Kaliforniában is – egyre megengedőbb. Van lehetőség biztosításra, lehet jogosítványuk, bankkártyájuk, hitelkártyájuk és egyéb szolgáltatások is szóba kerülhetnek.
A nagy menet
A választás előtti kampány csúcspontja a két jelölt vitája. Az első egy sima kérdez-felelek TV-vita volt – amit sajnos otthon már ennek ellenére is régen láttunk.
Itt egy órában számos kérdést kapott mindkét fél és 2-2 percben kellett válaszolniuk. Ez a forma azért volt érdekes, mert a napokkal szeptember 26 előtt egy kínos videó került ki Donald Trumpról, aki éppen az ecsetelte, hogy a hölgyek közül kit, hogyan, és mikor.
A téma természetesen feljött a kérdések között, és a republikánus elnökjelölt végül azt mondta, ez amolyan „öltözői beszélgetés” volt.
A másik téma Hillary Clinton e-mail ügye volt, aminél csak annyit sikerült elérni, hogy az elnökjelölt elnézést kért és azt hangsúlyozta, hogy „de hát ugyan nem került ki semmi, így ügy sincsen és hát az FBI is ezt mondta”.
Az öltözői beszélgetés sokat dobott így Hillary Clinton megítélésén, annak ellenére, hogy a volt külügyminiszer nem tudott meggyőző választ adni arra, miért nem léptek fel az ISIS ellen korábban és azt sem tudta igazán megmagyarázni, hogy az iraki misszió kudarcát miért nem látták előre.
Október 4-e már sokkal érdekesebb helyzetet hozott, hiszen itt nézői kérdésekre kellett válaszolni. Sőt, nézők a helyszínen is tehettek fel kérdéseket. Donald Trump nem aprózta el, hiszen a vita előtt néhány órával olyan nők társaságában mutatkozott, akik vélhetően Bill Clinton áldozatai voltak. A volt elnök zaklatta őket.
(Ez nyilván nehezen igazolható, de közben nem szabad elfelejteni, hogy szexuális zaklatás áldozatai sokszor évekig vagy évtizedekig nem jelentik az eseteket.
Azzal, hogy ezek a nők csak most a kampányban jelentek meg a nyilvánosság előtt, nagy kockázatot vállaltak saját magukra és családjukra nézve is. Trump viszont ott hibázott, hogy Bill Clintonnal ellentétben – akinek a felesége vesz rész a kampányban – ő maga volt a vádak szerint zaklató több esetben.)
Amúgy ebben a vitában a legjobb rész a rengeteg sablon végighallgatása volt, de közben vicces dolgok is történtek. Ilyen volt Trump Clinton mögötti színjátéka, ami a fura kameraállás miatt azonnal mém lett.
A vitában végül két komoly érvvel nyert Hillary Clinton: Donald Trump nem fizetett adót rendesen és azzal, amikor elmondta, 30 év politizálása alatt ő mit tett és ezzel szemben a milliomosnak milyen érdemei vannak. De ebben nem volt szintén semmi új, ha csak az nem, hogy Trump az elmúlt évek politizálásért börtönbe küldené a demokrata jelöltet.
A harmadik október 19-ei vita már sokkal inkább biztonsági játéknak bizonyult mindkét fél számára. Az álláspontok nem változtak, sokkal inkább az látszott, hogy a rutinból viszontválasz már sokkal könnyebben ment mindkét fél számára.
Hol tartunk most?
Nem könnyű megmondani, hiszen ugyan Donald Trump továbbra sem szimpatikus a női választók körében, de Hillary Clinton e-mail ügyének újbóli vizsgálta nem nagyon tesz jót a demokrata elnökjelöltnek sem.
Viszont az is igaz, hogy olyan támogató, mint Barack Obama, sokat segíthet. A leköszönő elnök és felesége érdekes indokot mondott arra, hogy miért szálltak be sokkal erősebben a mostani kampányba.
Véleménye szerint ez az első olyan kampány, ahol olyan kommunikáció zajlik, amelyik megkérdőjelezi a jelenlegi amerikai állami és társadalmi berendezkedés alapjait.
Szerinte most ezek kerültek veszélybe azzal amilyen kijelentésekkel találkozni lehetett a nőkkel, népcsoportokkal kapcsolatban. Egy olyan soknemzetiségű országban, mint Amerika, szerinte szükség van a kölcsönös tiszteletre a politikusok között is, attól függetlenül, hogy végül ki nyer majd. Arról nem is beszélve, hogy sokan a választás napján fognak végleges döntést hozni.”
HÍRMONDÓ
Így választ Amerika
És ha már elnökválasztás, akkor íme, a teljes menetrend, a legfontosabb technikai kérdésekre a válasz. Azt nem tudom megmondani, az elnök ki lesz...
Hogyan számít be a nyugdíjba a külföldi munka?
A kérdés egyre többeknél lesz majd aktuális, hiszen az Európai Unióban élve egyre többen fogjuk két, vagy akár több országban ledolgozni aktív éveinket. A kérdésre a választ itt találod.
"Végre kell hajtani a brit nép utasítását"
Theresa May kormányfő szerint a népszavazás nyomán megszületett döntést mindenkinek el kell fogadnia, azoknak is, akik nem értenek egyet vele.
A valóra vált Walking Dead
Különleges beszámoló egy egészen különleges versenyről, fotóval, videóval.
A moderálási alapelveket itt találod, amennyiben általad sértőnek tartott kommentet olvasol, kérlek, jelezd emailben a konkrét adatok megjelölésével.
Az utolsó 100 komment: