oldaldobozjavitott.jpg

kozelet_hataratkelo_widget.jpg

Utolsó kommentek

Kívül tágasabb!

Nincs megjeleníthető elem

Gazdagisztán

Nincs megjeleníthető elem

2016. szeptember 15. 06:44,  Magyarország élhetővé tétele 69 komment

2016. szeptember 15. 06:44 Határátkelő

Magyarország élhetővé tétele

Vajon mitől lesz jól élhető egy ország, egy társadalom? Vajon tényleg létezik-e a "létezés magyar minősége", amiről Orbán Viktor kormányfő beszélt? És ha igen, mi az? Egyebek mellett ezekre a kérdésekre is megpróbál válaszokat adni Piefke, akit a Magyarország 2.0 pályázatra beérkezett posztok ihlettek írásra (de ez a gondolatmenet nem része magának a sorozatnak). Lássuk tehát, hogyan látja ő!

magyarorszag_2016_foto_pesti_cetli_1.jpg

"Fut itt, a Határátkelőn egy ideje egy sorozat, Magyarország 2.0 címmel. Számos érdekes gondolatot olvashattunk már e sorozatban – némelyik még akár hasznos részeleme is lehetne egy tényleges Magyarország 2.0 programnak… Azonban alapvető kérdések még nem tétettek fel és így ezekre válaszok sem születtek.

Mint „a téma szakértője”, most ezekről fogok írni nektek…

1. Az országok élhetősége és a társadalmi stratégia

Bevezetésként tisztáznunk kell, hogy mitől lesz jól élhető egy ország, egy társadalom – és nem mellesleg: mitől lesz jól működő egy gazdaság, és egy politikai rendszer? Hiszen azok, aki már eljöttek Magyarországról, vagy akik ezt tervezik, (néhány megszállott őrült kivételével…) csupa olyan országba távoztak, amely igen előkelő helyen szerepel a különféle élhetőségi-életminőségi világranglistákon.

Mitől „jó, menő helyek” ezek az országok?

Most, válaszképp egy sokak számára nemigen ismerős kifejezést írok ide: a társadalmi stratégiáiktól.

Ha megnézzük a magyarok kivándorlási („migrációs”) célországait1, akkor ezek a legfejlettebb piacgazdaságokba és legjobban működő demokráciákba mennek élni-dolgozni! Ezeket a fejlett piacgazdasággal rendelkező, jól működő demokráciákat egy bizonyos közös társadalmi stratégia jellemzi (amely egyébként mind a piacgazdaságnak, mind a demokráciának az alapja): az egyéni szabadságon alapuló teljesítményalapúság.

…De ideje megmagyaráznom, mi a fene is az a bizonyos „társadalmi stratégia”? Itt, sajnos, egy kissé tudományoskodnom kell, pár mondat erejéig.

A társadalmi stratégiák:

- Elemek, készségek, amelyekkel egy társadalom és annak egyes tagjai önmagukról gondolkodnak.

- Célok, amelyeket maguk elé állítanak.

- Módszerek, amelyekkel megpróbálják a célokat megvalósítani.

Jellemzőik:

- Egy adott közösségen belül érvényesek.

- A társadalmakban történelmük során alakulnak ki.

- Kisgyermek korban, szerves tanulással, a környezet példáit követve épülnek fel.

- Emiatt szinte „ösztönökké” válnak és akként is működnek: nem tudatos döntéssel vesszük elő őket, hanem lényegében automatizmusként, afféle „feltételes reflexként” határozzák meg a viselkedésünket és döntéseinket.

- Felnőtt korban spontán módon már csak kismértékben módosulhatnak.

Eredményük:

- Sikeres, vagy sikertelen társadalmak.

Így már bizonyára érthető, miért állítottam fentebb azt, hogy egy társadalom élhetőségét, a gazdaság teljesítményét, vagy épp a politikai rendszert ezek a bizonyos átkozott társadalmi stratégiáink szabják meg:

- Ha rossz az elit, akkor rossz a társadalom.

- Ha azt kérdezzük, miért rossz az elit, akkor azt kell kérdeznünk, miért rossz maga a társadalom?

- Ha azt kérdezzük, miért rossz a társadalom, akkor azt kell kérdeznünk, miért rosszak a társadalmi stratégiák?

Amikor – mint itt a Magyarország 2.0 sorozat posztjaiban is sokan és helyesen – akár a magyar politikusok, akár az egymás közti viszonyok, akár a gazdaság visszásságai és alulteljesítése, akár a korrupció, akár a hivatali packázások, akár a korrupció és az uram-bátyámkodás kapcsán panaszkodtak és követeltek változást, akkor bizony kivétel nélkül olyan jelenségeket soroltak fel, amelyeket a magyar társadalomra általánosan jellemző társadalmi stratégia alakított ki.

Nyilvánvaló, hogy egy társadalmi stratégia hosszú idő alatt, az adott népet érő történelmi hatások következményeképpen alakul ki – de nekünk itt és most erről elég annyi, hogy ez a bizonyos magyar stratégia legalább fél évezrede működik permanensen és konzisztensen.

2. A „magyar elsivatagosodás” okai: „a létezés magyar minősége

…De milyen is ez a magyar stratégia – vagy, ahogy Orbán Viktor, e társadalmi stratégia valóságos „élő esszenciája” és egyben kihasználója mondta a 2009-es kötcsei beszédében „a létezés magyar minősége” az a bizonyos „csak ránk jellemző látásmód, ahogyan leírjuk, megértjük, érzékeljük és kifejezzük a körülöttünk lévő világot”?

Írom:

Atomizált, nem együttműködő, bizalomhiányos, egyéni taktikázásokon alapuló, hosszabb távlatokban nem gondolkodó és nem tervező, nulla összegű játszmákban hívő, a személyes és közösségi teljesítmények és tudás helyett a nexusokon alapuló, a formális intézmények helyett informális („főkutya-alkutya”-rendszerű) kapcsolati és működési hálózatok szerint felépülő.

Magyarán: kaparj magadnak, ne bízz senkiben, ügyeskedj, verj át (mert téged is mindenki át akar verni), alakoskodj, felfelé nyalj, lefelé taposs, használd ki a hézagokat, élj a mának, ne akarj nagyban és hosszú távra gondolkodni (mert úgysem fog sikerülni: nem hagyja a hatalom és annak aktuális változásai), a tudás nem érték, a jó teljesítmény és az odaadás elnyeri méltó büntetését, a jogban ne bízz, az intézményekben ne bízz, korrumpálj, épülj be, lapulj meg, ne tűnj ki!

Természetesen, mint írtam, mindezeknek megvannak a maguk történelmi-tapasztalati okai, tehát nem „egyéni döntés és felelősség” dolga, hogy ilyenné lett a magyar stratégia – és hogy ezáltal olyan a magyar társadalom, a közélet, a gazdaság (nem-)működése és a politika is, amilyen.

Azonban: ezzel a hozzáállással – társadalmi stratégiával - nem lehet sem hatékony, tudásalapú piacgazdaságot üzemeltetni (amelynek alapja a bizalom, a kiszámíthatóság, a jogbiztonság, a működő intézmények, a számonkérhetőség és a teljesítmény), sem pedig igazi, a köz érdekét szolgáló demokráciát (amelynek – minő véletlenség! – szintén a bizalom, a kiszámíthatóság, a jogbiztonság, a működő intézmények, a  számonkérhetőség és a teljesítmény lennének az alapjai).

…Ahol pedig nincs jól működő piacgazdaság és jól teljesítő demokrácia, ott nem létezhet élhető ország sem – ahogy a határátkelők célországai kapcsán már fentebb írtam!

Minden egyes részötlet, amelyet az eddigi Magyarország 2.0-posztok szerzői felvetettek, csak akkor állhat össze egységes, működő egésszé – és egy élhető Magyarországgá -, ha sikerül átalakítani a magyar társadalmi stratégiát. Mert: ha ellentét van intézményrendszer és társadalmi stratégia, politikai rendszer és társadalmi stratégia, gazdasági rendszer és társadalmi stratégia között, akkor a társadalmi stratégia lesz a győztes.

…És akkor nem lesz, nem lehet semmiféle „trükkel” („unortodoxiával” és „illiberalizmussal”) versenyképes, innovatív, teljesítményeken alapuló, hatékony piacgazdaság, és versenyszféra. Anélkül pedig egyszerűen leheteletlen megteremteni azokat az agyagi (erőforrásbeli) alapokat, amelyek nélkül nincs színvonalas közszolgáltatás, magas szintű egészségügy, stabil szociális szféra, korszerű oktatási rendszer – és persze magas egyéni jövedelme se! De nem lesz közcélú politikai döntéshozatal sem, meg objektív igazságszolgáltatás se.

Ha marad a jelenlegi magyar társadalmi stratégia, akkor marad az élhetetlen Magyarország is – mert azt nem „egyesek aljassága” okozza, hanem az az értékrend, az a hozzáállás, ami a nép nagyon nagy részében él és működik!

3. A jó példa ereje

…Jópofa vagyok: akkor „a népet akarom lecserélni?” – ahogy azt sokan mondogatni szokták. Nyilván nem. De ha nem, akkor hogyan „csináljunk” a rossz stratégiájú magyarokból jó stratégiájúakat?

Oktassuk őket?

Magyarázzunk nekik?

Írjunk okos posztokat?

Nos, ezek egyike sem működik: ezekkel az eszközökkel azért nem lehet megváltoztatni a társadalmi stratégiákat, mert ezek mind az értelemre hatnak (szakszóval: a tudatos gondolkodás „területére”) – viszont az életstratégiáink, az értékrendünk, az erkölcseink, a közösségi szokásaink, vagyis a társadalmi stratégiánk, mint írtam, „ösztönszinten” épültek belénk és úgy is működnek.

Nem gondolkodunk higgadt, racionális fővel, nem mérlegeljük az objektív tények közti szerves és valóságos összefüggéseket, nem végzünk mennyiségi és erőforrás-analízist, mielőtt „lépnénk”: csak lépünk a lábunkkal, ahogy gyerekkorunkban ez kialakult.

Spontánul viselkedünk szituációkban, nem pedig „okosan” – még ha úgy érezzük is, hogy most „nagyon okosak voltunk, mert ravaszkodtunk”: épp ez, hogy az okosságot a ravaszsággal azonosítja valaki, „maga a magyar társadalmi stratégia működése”! És észre sem vesszük közben!

…Persze, aki nem ésszel él, hanem „zsigerből”, egy rossz stratégia mentén, aki – akár egyén, akár nép – nem mérlegeli, hogy „mi jöhet ki ebből az egészből?”, az rendszerint megszívja. Rendszerszerűen szívja meg, akár évtizedeken-évszázadokon keresztül: ezt szokás „magyar sorsnak” becézni és e sors okát (egy másik emberi viselkedéstani jelenség, az önképünket védeni hivatott hárítás miatt) „másokban” fellelni vélni. (Zsidók, EU/Brüsszel, migránsok, Soros, 40 év komenyizmus – a lista szinte végtelen…)

Szóval, mit kell és lehet tenni?

Két dolog segíthet.

Az egyik: egy, a társadalmi stratégiák „agyi-viselkedéstani szintjén” működő „ösztönünk” aktivizálása / kihasználása – mivel „ösztön ellen csak ösztönnel győzhetsz!” (Magyarázgatással – úgynevezett „kognitív eszközökkel” nem.) Ez az „ösztönünk” a mintakövetés: hogy hajlamosak vagyunk a számunkra valamiért „példaadónak” elismert, belőlünk bizalmat, respektust kiváltó személyek, de akár csoportok, közösségek mintáit, iránymutatását követni.

Az ember közösségi lény, pontosabban hierarchikus közösségeket alkotó lény, amely ilyen jellegű közösségekben nagyon szeret közös tevékenységet folytatni – feltéve, ha mind a vezető, mind a szervezet előtte belátható működése és a kitűzött célok számára egyértelműen pozitívak. (Ellenszenves vezetőt, átláthatatlan szervezetben és hülye célokat csak a hülye követ…)

Jó példák erre éppen azok a határátkelő magyarok, akik, belekerülvén egy élhető (azaz: közbizalom- és teljesítményalapú, jól működő, jó társadalmi stratégiával rendelkező) társadalomba hamarosan elkezdenek maguk is az új környezetük szabályai szerint játszani.

(Erre utal a „sok lúd között az ember maga is gágogni kezd” mondás: ez lényegében egy ősi megfigyelést rögzít, hogy t. i. az ember hajlamos hozzárendezni-hozzáalakítani a maga viselkedését a közösségének a viselkedéséhez.) Ha jó a példa, amit így, ösztönösen követünk, akkor ennek meglesz hamarosan a mindennapi haszna is – ami megerősíti bennük az új viselkedés- és gondolkodásmintát, azaz az új társadalmi stratégiát.

…És itt jön képbe és funkcióba a másik, a változtatást segíteni képes dolog: a megváltoz(tat)ott magyar közeg. De hogyan lehet megváltoztatni a magyar közeget – értve ez alatt azokat a „közösségi játékszabályokat”, amelyek szerint és közepette a mindennapi „magyar élet” folyik?

Erre sokan – naivul – azt javasolják, hogy „el kell kezdeni kicsiben, alulról, kisközösségi szinten”… Azonban éppen az atomizált magyar társadalom, a közbizalom-hiány és a horizontális kapcsolatok hiánya, a társadalmi, intézményi, szervezeti és egyéni kapcsolatok felfelé, azaz a hatalom felé való törekvése és az ezt a viselkedésmintát sugalló gondolkodásmód [társadalmi stratégia – már megint!] az akadálya annak, hogy ezek a (valójában csak elszórtan létező, nagyon-nagyon heterogén célzatú) kisközösségek „összeérjenek” és társadalmi-gondolkodásmódbeli/stratégiabeli áttörést legyenek képesek elérni!

Magyarán: éppen az a stratégia lesz az akadálya ennek a módszernek, amelyet meg akarunk változtatni e módszer által – ami, ugyebár, képtelenség! ELŐBB kéne léteznie a kooperatív és bizalomalapú, horizontális, hatalomfüggetlenségben gondolkodó-mozgó társadalmi stratégiának ahhoz, hogy ez a módszer működhessen – de hát nem várhatunk el működést valamitől, ami nem is létezik!

4. Hatalom és garanciák

Így az egyetlen járható út a központi (azaz törvényhozó és végrehajtó) hatalom megszerzésén át vezethet – kb. úgy, mint annak idején az előző magyar társadalmi stratégiaváltásnál, I. István király és az államalapítás korában. Ehhez új, az új társadalmi stratégiát magában hordozó politikai mozgalomra van szükség – amelyet, nyilvánvalóan, csakis azok a magyarok lehetnek képesek összehozni, akiknek már adott ehhez a saját, teljesítményalapú, („nyugatos”) társadalmi stratégiájuk, akiknek nem felel meg, mert életcéljaikkal ellentétes a létezés azon „magyar minősége”, melyet a jelen társadalmi stratégiát kihasználó, arra alapozó – és önérdekéből azt megtartani óhajtó, ezzel pedig a magyar nép jövőjét kb. haza is vágó – politikai hatalmi csoportosulás („rezsim”) reprezentál és determinál.

Ami tény: ezen „nyugatos” magyarok közül számosan már fizikailag is nyugaton vannak! Mindennapi életükben egyre távolabb élne és állnak a magyar világtól – és így annak megváltoztatására érzett esetleges motivációik is egyre csökkennek.

Otthon, Magyarországon pedig ez idő szerint semmi jelét nem látják annak, hogy szerveződne már egy csoport, amely az ő világukat képviseli, amely garanciákat ad arra, hogy valóban átláthatóvá, közcélúvá teszi az ország irányítását és központi erőforrás-gazdálkodását, így teremtve „élhető zónát” – hasonlatosat a határátlépők célországaihoz.

…Ekként a Magyarország 2.0-nak megkerülhetetlen előfeltétele a politikai hatalom milyenségének, minőségének nem csupán személyekben és pártokban megnyilvánuló, hanem alkotmányos és intézményes garanciákon alapuló2 megváltoztatása – ahogy az USA 1776-os keltezésű Függetlenségi Nyilatkozata már megfogalmazta: „új kormányzatot kell ehhez létesítenünk, olyan elvekre alapítva és hatalmat olyan módon szervezve, amely jobban védi biztonságunkat, és jobban elősegíti boldogulásunkat.

Ha a régi módon és a régi magyar társadalmi stratégiákkal a fejükben-szívükben élő tagokból létesül újabb és újabb kormányzat Magyarországon – vagy: ha marad a mostani -, akkor esély sincs arra, hogy valami is pozitívan változzék Magyarország élhetősége terén. És akkor az ország – az országban maradó emberekkel együtt – kiesik a 21. századból3.

Jegyzetek

1 Dubai, meg még pár közel-keleti olajország (ahol a gazdagság alapja a kőolaj-vagyon, ami Magyarországnak, ugyebár, nincs), valamint Szingapúr kivételével – róla, és hogy lehetne-e Magyarország számára példaország, itt lehet olvasni: Lehetünk-e Szingapúr?

2 Ezekről a lehetséges alkotmányos és intézményes garanciákról itt találhatni böngészgetnivalót.

3 Hogy ez a kiesés miért következne be ebben az esetben, arról itt lehet olvasni: Politizálnunk nem akármi okért kell!

HÍRMONDÓ

Kétségbeesett kampányba kezdett a Meki

A McDonald’s már Budapestre is bérlakással toboroz munkaerőt, de ezzel nincs egyedül, több cég már az ország keleti feléből próbálna meg különböző kedvezményekkel munkaerőt felvenni.

Tárt karokkal vár Németország

Egy tanulmány szerint a német gazdaságnak a következő tíz évben százezer villamosmérnökre lesz szüksége az újonnan képzetteken kívül, így várhatóan fokozódni fog a magyar agyelszívás is.

Európa nem lesz egységes állam

Az Európai Bizottság elnöke évnyitójában azt mondta, Brüsszelnek nem áll szándékában, hogy a nemzetállamokat maga alá gyűrje, de túl gyakran bomlik meg az egység a tagállamok között olyan területeken, ahol inkább közös erőfeszítésekre lenne szükség. Beszólt a populizmusnak is...

(Fotó: Pesti Cetli)

A moderálási alapelveket itt találod, amennyiben általad sértőnek tartott kommentet olvasol, kérlek, jelezd emailben a konkrét adatok megjelölésével!

Gyere és csatlakozz hozzánk a Facebook-on!
Ha inkább levelet írnál, elmesélnéd a személyes történeted,
azt a következő címen teheted meg: hataratkeloKUKAChotmail.com

Címkék: Magyarország

A bejegyzés trackback címe:

https://hataratkelo.blog.hu/api/trackback/id/tr6211702635

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Golf2 2016.09.15. 06:50:58

Élhető lenne sáskák nélkül...

firg_firg 2016.09.15. 07:21:08

Elmegyek, iszok egy kavet aztan esetleg befejzem.

diggerdriver · http://diggerdriver.blog.hu 2016.09.15. 07:21:15

Nesze semmi fogd meg jól.
Elméleti síkon szép Sámánosan levezetett írás bár a deciliseket hiányoltam belőle de a gyakorlati kivitelezésére nulla esély van.

Olyan tipikus gittrágás.
Félre ne értsük nem ír hülyeségeket csak amit leírt azt általában két orbitális közhellyel szoktuk elmondani, ugymint a "gondolkodásnak kell megváltozni" vagy a "fejekben kell rendet tenni".

bontottcsirke 2016.09.15. 08:03:33

Nagyjából jól összeszedett mű, de akinek kéne, pont az nem olvassa. Nekünk meg már uncsi. De pár véletlen baleset mindig megváltoztatja az élet folyását, már hogy praktikus tippeket is adjak (lásd Jörg Haider két üveg whiskyvel a vérében nekiautózgatott a szalagkorlátnak)

Taxomükke (UK) 2016.09.15. 08:07:55

Viszlat holnap, skacok...

fhdgy 2016.09.15. 08:36:16

Remélem, hogy Piefke érti!

kronikas 2016.09.15. 08:43:25

Hát igen, valahol erre a lényeg, ezt szerette volna Hankiss Elemér is. Odáig jutott, magyar vezetővel nem sikerülne. Afféle szövetségi kapitány módon szerződtetni kellene olyan külföldi politikust, aki már bizonyitott s vállalná, hozná csapatát. S mindenkinek azt kellene tenni, amit mondanak. Na, akkor lenne ám tüntetés, nem magyar fúj, stb.
Amig az embereknek ott nem lesz tényleg annyira elegük, mint a románoknak Ceausescu rendszeréből, nem ismerik fel, alapjaiban más kell, nincs esély. Előbb kell a felismerés, ezzel ami most van, nincs sokáig tovább...Utána jöhetne valami, de szerintem népünk inkább kihal, mint változtasson életstratégiáján kollektivan.

szakasz2 2016.09.15. 08:47:58

Szerintem ez minden idők legjobb társadalomtudományi értekezése a Határátkelőn (vagyis nem Sámán írta, vagy pedig sokat fejlődött :)). Jól összeszedett és szerkesztett, csak egy óriási gond van vele: a tudományos mondatszerkesztése és nyelvezete miatt asszem az emberek/olvasók legalább 2/3-a ;) nem fogja ténylegesen megérteni, és sokan pedig el sem olvassák.
Egy kisebb dologba tudnék még belekötni:
"Ahol pedig nincs jól működő piacgazdaság és jól teljesítő demokrácia, ott nem létezhet élhető ország sem." --> ez így nem igaz, lásd Szingapúr vagy Bhután (index.hu/gazdasag/penzbeszel/2012/05/12/brutto_nemzeti_boldogsag/)
...vagy éppen Magyarország: a nagy helyzet ugyanis az, hogy sok-sok évtizede nagyjából 10 millió ember (de ha levonjuk a határátkelőket, még akkor is min. 9) eléldegél Magyarországon. Nyilván nem él és virul a többség, de vitathatlanul él. Szóval amikor ilyen élhető/élhetetlen kategóriákkal kezdünk dobálózni, akkor azért óvatosan, főleg ha nem definiáljuk pontosan. Gyanítom mondjuk Szíria már elérte az élhetetlen szintet (bár még ott is vannak emberek), de azért Magyarország annál még sokkal-sokkal jobb helyzetben van.

SzZoole 2016.09.15. 09:06:20

@szakasz2: "Jól összeszedett és szerkesztett, csak egy óriási gond van vele: a tudományos mondatszerkesztése és nyelvezete miatt asszem az emberek/olvasók legalább 2/3-a ;) nem fogja ténylegesen megérteni, és sokan pedig el sem olvassák"

Az utóbbi,el sem olvassak,ha mar latom,hogy MO.2.0,bele sem kezdek az olvasasba,minek?

DorotkaB 2016.09.15. 09:38:53

Nem rossz írás, már ami az alapokat illeti, de szerintem van benne pár ellentmondás, ami miatt többeknek "nesze semmi, fogd meg jól" érzése van.

Amennyiben igaz lenne az, hogy a társadalmi stratégiák történetileg kialakult képződmények, amik ösztönszinten működnek (nem tudatosulnak) az emberekben, gyerekkorban sajátítjuk el őket és felnőtt korban már csak kis mértékben változtathatók (lásd a társ. stratégiák jellemzőit az első pontban), ez azt jelentené, hogy gyakorlatilag semmi esély sincs rá, hogy megváltoztassuk őket. Miközben azért a posztíró is tudja, hogy vannak bőven olyan, Magyarországon felnőtt és a magyar társ. stratégia alapján szocializálódott egyének, akiknek sikerült megváltoztatniuk a beidegződéseiket. Vagyis inkább arról van szó, hogy a társadalmi stratégiáink nagyon is tudatosítható dolgok és tudatosan változtathatóak is. Persze ehhez elengedhetetlen a tudatosság és az önreflexióra való képesség és ezek nagyon sokakból (vagy mondjuk úgy, hogy a nagy többségből) hiányoznak.

Attól, hogy valami nagyon régi, még nem biztos, hogy nem változik. Sőt, inkább az a biztos, hogy változik, csak valamivel lassabban és ezeket a típusú változásokat erőszakosan siettetni nem lehet (lásd mentalitástörténeti kutatások, pl. a francia Annales-iskola és a "longue durée" fogalma).

Ez egy másik ellentmondás. Véleményem szerint a posztíró helyesen állapítja meg, hogy:
"ha ellentét van intézményrendszer és társadalmi stratégia, politikai rendszer és társadalmi stratégia, gazdasági rendszer és társadalmi stratégia között, akkor a társadalmi stratégia lesz a győztes"
Ebből viszont sajnos pont az következik, hogy hatalomváltással, a teljes elit lecserélésével, új törvényekkel, új intézményrendszerrel nem lehet változást elérni. Csakis kicsiben, fokozatosan, egyéni, kisközösségi szinten kezdődhet el a társadalmi stratégia megváltoztatása.

Amúgy azzal is egyetértek, hogy az ösztönszerű viselkedésre csakis ösztönszerűen lehet hatni, észérvekkel, logikával nem. Úgyhogy az én módszerem a következő: mivel gyerekkoromból és fiatalabb koromból (na jó, most is fiatal vagyok) vannak eléggé megalázó emlékeim, amikor saját családom egyes tagjai jöttek nekem azzal, hogy "túl becsületes vagy" (=lúzer vagy), "minek annyit tanulni", "inkább fogj egy gazdag férjet" (=hát meghülyültél te, hogy küzdj valamiért, amit megszerezhetsz "okosba" is), ezért tudom, hogy adott esetben milyen mélyre tudnak menni ezek a kis beszólások. Szóval egyszerűen elkezdtem ugyanezt a módszert alkalmazni a saját stratégiám "terjesztése" és legitimizálása érdekében. Pl. "Te nem adsz számlát? Normális vagy?" "Feketén adnád ki nekem a lakást? Kösz, de így nem kell. Ez ez nagyon gáz..." "Fizessek zsebbe az "ingyenes" ellátásért? Ne haragudjon, de maga melyik bolygón él?" Abban hiszek, hogy ha ezt egyre többen csinálnák rendszeresen, akkor egy idő után elkezdene egy más irányba változni a norma. Arra lenne szerintem szükség, hogy a másfajta értékítélet (az új társ. stratégia) megjelenjen és terjedni kezdjen a közbeszédben, ezzel párhuzamosan pedig a régi stratégiát "le kellene járatni".

Bal 2016.09.15. 09:56:47

@DorotkaB: ez zseniális komment volt, nincs mit hozzáfűzni.

Bal 2016.09.15. 10:09:46

@DorotkaB: kicsit kifejtve azért: nincs silver bullet. Kormányzás és társadalmi stratégia kölcsönösen hat egymásra, az egyik lehúzhatja vagy feltolhatja a másikat.

De ez az egész egy evolúciós folyamat. A mai magyar stratégia nem lokális optimum. Az volt a régi időkben, de ma már nem. Van egy klasszikus anekdotikus kísérlet erről majmokkal, pl. johnstepper.com/2013/10/26/the-five-monkeys-experiment-with-a-new-lesson/, nem tudom valós-e, de példázza a beragadt kultúra eserét.

Kavicsok kellenek amik megkavarják az állóvizet, hogy megjelenjenek az alternatívák amikből választani lehet. Aztán majd amikor látszik, hogy máshogy jobb, akkor adaptálni fogjuk. Azaz elsősorban időre van szükség. És a kérdés inkább az, hogyan lehetne a kavicsok méretét növelni.

DorotkaB 2016.09.15. 10:25:43

@Bal: Erről van szó, pontosan. Mivel a "nagy többség" mindig a kisebb ellenállás irányába megy, ezért csak az a kérdés, hogy mikorra lesz túlsúlyban az új stratégia a régihez képest. De sajnos jelentősen gyorsítani ezen szerintem nem lehet.

Igen, volt olyan időszak, amikor ez a stratégia megfelelő volt, nyilván nem véletlenül lett éppen ilyen, ahogy írtad, ez olyasmi, mint az evolúció. De egyébként ami a posztban előkerült példaként, István király kora és munkássága, az pont nem az. Az ő példája azt mutatja, hogy erőszakosan nem lehet gyorsítani a mentalitás változását. Ő kiépített egy államot, intézményrendszert, törvényeket hozott. De nem véletlen, hogy még 2-300 év múlva is törvényi szinten kellett harcolni például a "pogány szokások" ellen. Amit ő létrehozott, az valójában évszázadok múlva ért be, addigra jutott le a társadalom legmélyebb rétegeibe is. A rendszert egy nap alatt meg lehet változtatni, de a többség gondolkodását nem. És ez ma jelent igazán problémát, mert ma elvileg a többség választja az elitet és ezzel az intézményrendszert, amiben él (más kérdés, hogy a többség jó része ezzel nincs tisztában, megint a tudatosság ugye...). Istvánnak könnyebb dolga volt, ami a módszereket illeti (az ellentábor vezetőinek szúrjuk ki a szemét, irtsuk ki a családját, olaj a fülbe, satöbbi, satöbbi), de hatékonyságban nem hiszem, hogy sokkal előttünk járt.

Der Piefke 2016.09.15. 10:26:15

@fhdgy: Igen, "ő érti" - igaz, ő nem fhdgy, hanem O. i. G.

ZOH 2016.09.15. 10:27:27

@szakasz2: "Szerintem ez minden idők legjobb társadalomtudományi értekezése a Határátkelőn"

teljesen egyetertek, kiemelkedo alkotas, gratulalok a szerzonek!

Der Piefke 2016.09.15. 10:28:03

@DorotkaB: Ezt egyszer megbeszélhetnénk - ha érdekel!

Hari Seldon 2 2016.09.15. 10:30:38

Egész hosszadalmas, az elejét csak átszaladtam, mert azt hittem, megint valami Mo 2.0-ás poszt, később viszont van jó pár érdekes meglátása.

kisrumpf · www.kisrumpf.blogspot.com 2016.09.15. 10:40:06

@DorotkaB: legutolsó élményem (hm), amikor anyósom mondta a hentesnek hogy nem kér számlát a családi nagy bulira vett húsról, s ő büszkén, mint valami összeesküvő, úgy érezte, ezzel jót tesz. S ez a "megoldjuk okosba'" szemlélet jön külföldre is, kíséri az embereket, épp a minap írta le valaki, egy másik fórumban, hogyan kell megoldani ezt-azt "okosba" Írországban.

DorotkaB 2016.09.15. 11:02:53

@kisrumpf: Nekem (nekünk) mostanában mindenféle mesteremberekkel vannak ilyen élményeink. Az átlag párbeszédeink így zajlanak: "Számlával legyen vagy anélkül?" "Számlával, természetesen." "De hát tetszik érteni, számla nélkül olcsóbb lesz, maguk is jobban járnak!" "Ne haragudjon, de adóelkerüléshez nem asszisztálok, mégis minek néz engem?" Hát ez van, az ember vagy magszökik, vagy megpróbál valamit tenni.

DorotkaB 2016.09.15. 11:09:00

@Der Piefke: :) érdekel, persze, bár nem tudom, hogy pontosan melyik részére gondolsz. Sajnos politikában, közgazdaságtanban teljesen laikus vagyok, a társadalomtudomány egyes részterületein vagyok otthon, társ. történetben is valamennyire.

fhdgy 2016.09.15. 11:10:23

@Der Piefke: ha lennél szíves, mi az,hogy O.i.G?

jewel79bp 2016.09.15. 12:02:51

@DorotkaB: Tetszik a stratégiád :) igyekszem majd használni is. Köszi a tippet!

Demi78 2016.09.15. 12:44:35

Mitol lenne elhetobb? Elmondom, hogy en miert szeretek itt elni (FR), ezeket be lehetne vezetni otthon is.

Van ket autom es egy motorom. Otthon egy torott Suzukival jartam (amire 5 eves hitelt vettem fel, 620.000 Ft kezdo diplomaskent). Kesobb szuloktol kapott masik autoval jartam, amit sajnos elloptak a haz elol...

Bejovok dolgozni 9re, 12:30tol 14ig ebedszunet, 17:30kor haza. Ha korabban jovok, kesobb megyek, megkerdezik mi a baj, miert nem akarok otthon lenni.

Nem rugnak ki, ha hullamvolgyben vagy es nem teljesitesz 150%ot a munkahelyeden.

Multkor ket napig nyitva hagytuk a kocsi ajtot es a hazakat is rendszeresen nyitva hagyjak a kornyeken. Senki nem surran be lopni. En paranoias vagyok, uveget rakok a kilincsre estenkent. Itteni barataim nem is ertik.

Nem fizetek az alap egeszsegugyi ellatasert havonta.

Van egy plusz egeszsegugyi magan biztositasom, ezzel a 450 euros fogaszati ellatasbol (korona) 29 eurot fizettem sajat zsebbol.

Nemreg megszuletett a kislanyunk. Nem volt halapenz, vittem egy doboz bonbont kesobb, nem tudtak mire velni, ok csak dolgoztak. A szules 2600 euros koltseget az alanyi jogon jaro allami egeszsegugyi biztositas allta.

Estenkent nem Monika showra fekszem le a tv ele keseregve, hanem heti ketszer sportolok (jo, ez emberfuggo!:) ).

Elmehetnek ket evre munkanelkulire, hogy ceget alapitsak vagy hogy otthon lobaljam a labam es igy tobbet kapnek kezbe 24 honapon keresztul, mint most, hatarozatlan munkaszerzodessel egy irodaban (ha levonom a havi munkabajarast).

Mosolyogva koszonnek rank a lakosok, arusok, kollegak.

Irjak meg tobbet?

Golf2 2016.09.15. 13:06:04

@Demi78: Jó rég nézhetted a Mónika showt már évek óta nincs hála Istennek.

kardio1 2016.09.15. 13:19:13

az alapvetô probléma az, hogy Magyarorszàgon az ilyesfajta tàrsadalmat àtfortmàlo vàltoztatàsok, reformok igénye, legalàbbis az utobbi 120 évben mindig felülrôl, egy, magàt a tudàs letéteményesének tarto élcsapattol, felülrôl jöttek, egybekötve azzal a kritikàval, hogy a magyar tàrsadalom elmaradott, begyöpösödött, semmit sem ér, tohonya, balkàni és még sorolhatnànk. Es most mindenkinek, aki Magyarorszàg 2.0-n agyal, az fàj, hogy ezekre az ötletekre a tàrsadalom nem vevô, és örül annak, hogy a jelenlegi vezetés büszke és felemelt fejü magyarsàgot hirdet. Hangsùlyozom, hogy szigorùan lélektani szempotbol nézve mindenképpen igaz ez a helyzetjelentés. A fenti hozzàszolàsom nem tartalmi kérdésekrôl szol.
Ami a tartalmi részt illeti, nem tudom, kinek-kinek a maga orszàgàban mi a tapasztalata, de én meglepôdve konstatàltam eleinte, hogy Franciaorszàgban mennyire létezô dolog a feketében, szàmla nélkül végzett munka. Pedig ez az orszàg nem a Balkànon van. Viszont az emberek ùgy érzik, hogy tùl vannak adoztatva.

skye8 2016.09.15. 14:16:47

@kardio1: A feketen vegzett munkarol jut eszembe a sajat tortenetem.tavasszal mikor megnyitottuk az uszomedencet keszpenzzel akartam fizetni a takaritoknak. 400$ lett volna a fizetnivalo+13% afa. Elkerekedett szemekkel neztek Es a csapatvezeto rogton hivta a fonoket aki jovahagyta a 'tranzakciot'. Ezek utan a csapatvezeto keszsegesen elmagyarazta hogy a 13% forgalmi adotol ok most eltekintenek de szamlat sem kapok. Akkor esett le, hogy ok azt gondoltak rolam a Kp-s ajanlatom miatt, hogy feketen akarok fizetni (a vegen ugy is lett lol). Ez egyebkent kanadaban tortent.
A masik kedvenc sztorim mikor a kozmetikai szalonban 'arengedmenyt' ajanlanak ha kp-vel fizetek. Azsiai szalonokban fordult eddig elo, szamlat azt hiszem egyszer kaptam.
A tarsadalmi beidegzodesekkel kapcsolatban Szerintem is igaza van DorotkaB-nek, tudatosan lehet valtoztatni rajuk. A testveremet peldaul annyira zavarja a sok utcan szemetelo ember, hogy megszolitja Es megkeri oket, hogy a szemetet a kukaba dobjak. Lass csodat, senki nem tiltakozott eddig, sot a legtobb megszolitott elszegyelli magat Es szo nelkul megy a kukahoz. A lenyeg, hogy Szerintem a megvaltast nem varhatjuk a vezetoktol, a tarsadalomnak is felelosseget kell vallalnia Es szankcionalnia kell azokat akik a tarsadalmi normaktol elternek (peldamban a szemetelo ember).

kardio1 2016.09.15. 17:45:13

@skye8: Persze igazad van a végkövetkeztetésben, de a te példàidon is làtni, hogy tùlzàs lenne magyar specialitàsnak beàllitani az "okosba megoldjuk"-ot...

skye8 2016.09.15. 17:50:51

@kardio1: Igen az 'okosba megoldjuk' mindenhol elofordul, max az elkovetok nem buszkelkednek vele Es nem ez a szabaly hanem inkabb a kivetel.

kardio1 2016.09.15. 18:30:20

@skye8: En ezt nehezen tudom megitélni, mennyire kivétel ez errefelé, mennyire nem, és mennyire magyar specialitàs a "okosba megoldjuk", de hogy ha nem is magyar specialitàs, de nagyon jellemzô rànk, ez a folytonos önostorozàs: mi ezt se tudjuk, azt se tudjuk, ilyen mucsaiak (önôk, irigyek, bùval béleltek stb. stb., stb...) vagyunk, ez tipikusan magyar tulajdonsàg. Enszerintem legelôször ezt kéne levetkôznünk, és elhinnünk, hogy többre vagyunk képesek.

Zsuzsi65 · http://susiehun.blogspot.com 2016.09.15. 18:36:45

@szakasz2: "Szóval amikor ilyen élhető/élhetetlen kategóriákkal kezdünk dobálózni, akkor azért óvatosan, főleg ha nem definiáljuk pontosan. "

Igy van! Nagyon sokan pontosan ezert kotnek bele az "elheto/elhetetlen" meghatarozasba, nemcsak Mo-n, de mashol is. Pont tegnap hallottam a radioban itt nalunk, hogy a szegenysegi kuszob mennyire relativ, es hogy amikor politikusok a statisztikakat hozzak fel a sajat agendajuk alatamasztasara, mennyire el lehet ferditeni dolgokat. pl. arrol panaszkodnak, hogy mennyire nott a szegenyseg az USA-ban, aztan amikor kicsit beleneztek a statisztikaba, olyanokat hoztak ki, hogy a "szegenynek" titulalt haztartasok nagy reszeben volt legkondicionalas, flat screen tv, mindenfele elektronikai cikk. Ezzel nem azt mondom, hogy ez problema (az altalanos anyagi szinvonal no), de amikor - pontosan a definicio hianya/elnagyoltsaga miatt - ezt a politika kihasznalja, az valahogy visszatetsove teszi az egeszet (a politikat;)

Bredpitt Monika 2016.09.15. 19:06:33

Millioszor a tetszettre szavazok gondolatban.

Der Piefke 2016.09.15. 22:05:03

@fhdgy: Oberst im Generalstabsdienst

Der Piefke 2016.09.15. 22:09:04

@DorotkaB: Írtam privát üzenetet a nickedhez tartozó e-mailre!

FutureFry 2016.09.15. 22:14:34

@skye8:
A “cash price” kedvezmény amerikában egy igencsak létező koncepció (pl. benzinkutaknál): nem az adócsalás hanem a hitelkártya díjak mérete miatt. Bár tudtommal általában a kártyaelfogadó társaságok megpróbálják ezt (szerződésesen) megakadályozni. Csekkre is vonatkozni szokott (már ha ha elfogadnak csekket). Meg néha debit-módon használt kártyára is, ahol kisebb a tranzakciós díj (bár van, hogy egy fix költséget ilyenkor hozzáadnak a végösszeghez (pl. 25¢)). Boltban a kártyalehúzó (vagy mostanában már gyakran kártyabedugó) terminálon láttam már olyat is, hogy kiírt valami ilyesmit fizetéskor: “using your card as debit helps to keep our costs low”. Persze ez igazi hitelkártyánál ez nem opció (ráadásul a vásárlónak a “credit”-ként használt kártya 1-2%-os kedvezményt is jelenthet).

zsírvezér 2016.09.15. 22:39:41

Szomorú tapasztalatok alapján mondom, hogy a külföldre szakadtak nagy többsége is csak azért becsületes mert nincs alkalma lopni. Szvsz ezért ez a Mo. 2.0 nem sokkal hatékonyabb mint irogatni a fióknak.

M. Péter 2016.09.16. 01:07:15

@Zsuzsi65: Könnyen utána lehet nézni, hogy mekkora jövedelem alatt számít valaki szegénynek. A szövetségi kormány évente meghatározza a szegénységi küszöböt bizonyos áruk és szolgáltatások ára alapján. Idén Alaszkán és Hawaiin kívül egy egyszemélyes háztartás évi 11880 dollár bruttó jövedelem alatt számít szegénynek, egy kétszemélyes évi 16020 dollár alatt. Ennyi pénzből nem lehet nagy luxusban élni.

Zsuzsi65 · http://susiehun.blogspot.com 2016.09.16. 01:15:29

@M. Péter: persze, ertem en, csak azt mondom, hogy a szamok maguk mindig csak statisztika maradnak. Nem mutatjak, hogy mire koltik az emberek azt a (keves) penzt. Hasonlo vita volt abbol, amikor Mo-I szegenyseg/melyszegenysegi adatokat tettek kozze. Ugyanis a ketto kozott azert eleg nagy a kulonbseg, es a politikusok szeretik osszemosni a kettot ;) Tul.kepp erre utaltam a fenti kommentemben: nem mindegy, hogy vki szo szerint ehezik, vagy csak nincs penze arra, hogy minosegi ennivalot vegyen.

P.Elliot 2016.09.16. 01:52:36

@Demi78: Jo volt olvasni, hat igen.....

Fánkevő Fáncsi 2016.09.16. 06:34:37

@M. Péter: Csak érdekesség Péter, a tányér-mosogató fiúk/lányok a lista legvégén, ott alul ahol már nagyon vékony, na ők keresnek $20,000 évente, ez kb. havi 470,000 Ft . Mindenféle képzettség nélkül. A te szegénységi mértéked szerint még ők is dúsgazdagok.
Persze valójában nem. Aki $20,000 keres havonta az igencsak csóringer ott. Nem véletlenül a lista legalja.

DieNanny CH 2016.09.16. 07:57:49

@zsírvezér:

"Szomorú tapasztalatok alapján mondom, hogy a külföldre szakadtak nagy többsége is csak azért becsületes mert nincs alkalma lopni."

Hát, a tapasztalatodnak nem tudok ellentmondani - viszont alkalom sokkal több van.
Vegyük az üzleteket, ahol ruhanemű, cipő, egyéb áruk a járdára vannak kitéve az üzlet elé, még csak rájuk sem lehet igazán látni bentről.
Vagy a kerítés nélküli házak teraszán, udvarán ott van hagyva a méregdrága ülőgarnitúra, gyerekjáték, ami az esetek 90%-ában ott is marad.

Persze, nem azt mondom, hogy kint nem lopnak - viszont észrevehetően sokkal kevesebbet!!!

FeketeMacska73 · http://olcsomobilhivas.hu?ajanlom=1ha 2016.09.16. 10:17:53

@M. Péter: kinaban wall mart bolti elado 4000 rmb t keres es 5000 rmb ig adomentes minden munkajivedelem. Ha ceget alapitasz 30000 rmb havi bevetelig adomentes vagy. Nem azt kell szivatni aki par ezer forintert levagja a kertedben a fuvet. A nahy cegek viszont rovid porazon vannak tartva. Az osszes afa s szamla kormanyzati szamitogepen kerul kiallitasra. Nimcs milliardos afa csalas. Aki meg megelhetesert kuzd azt hagyjuk elni!

room_101 2016.09.16. 10:21:58

Gyurcsányra, meg a szadeszra mondták elítélőleg, hogy felülről akarnak "megváltást" ráerőltetni a népre, amelyik csökönyösen csak nem akarja azt a sok "jót". A nép ugyanis nem akar változást, ő úgy akar jólétet, hogy azt csinálja (legfeljebb kicsit szorgalmasabban - no) mint eddig, és változzon meg a környezet számára kedvezően.
Orbán meg rájött arra, hogy ez, bármennyire is ő is ezt szerette volna csikóliberális korában, csak a bukáshoz vezethet. Megtanulta, hogy inkább azt mondja, amit a nép hallani szeretne, közben a sajátjait kiemeli, jóléthez juttatja. A többiek meg semmivel nem kapnak többet, mint a szavazatuk ér.
Okos ember nem rendet csinál (még a fejekben sem), hanem uralkodik a káoszon.

adamskij · http://adamskij.bandcamp.com 2016.09.16. 10:25:32

tetszik a poszt, viszont hiányolom a gyakorlati tapasztalatokkal való párhuzamokat és ellentmondásokat.

@DorotkaB +1000
gyönyörű komment és pontosan fején találja a szöget: a társadalom zömének gondolkodás- és döntéshozatali mechanizmusai a többiek gondolkodásmódját és döntéseit is befolyásolják.

márpedig a jelenkori Mo-on él 4 millió ember létminimum környékén és pár százezer, aki a többieken nyerészkedik.

Csokáv 2016.09.16. 13:29:54

Szvsz a kis csoportból felfelé építkezés ott bukik meg, hogy a nagy csoport azon tulajdonságát akarja megváltoztatni, hogy eltapossa a másikat. Erre a kis csoport el lesz taposva.

A tisztességessel szemben könnyen érvényesíti az akaratát a tisztességtelen, ha nem védi szigorú és betartott törvény. Márpedig nem védi.

M. Péter 2016.09.16. 16:55:27

@FeketeMacska73: Ennek mi köze van ahhoz, amit írtam? Egyébként pedig rendszeresen van a hírekben, hogy Kínában valakit kivégeztek nagy összegű csalás/sikkasztás/korrupció miatt. Lehet, hogy pont áfát nem csalnak, bár ezt nehezen hiszem, de mást igen.

Gabor08 2016.09.16. 21:16:00

Erdekesnek talaltah a irAST - elore elnezest kerek az irasom nem tul jo de nem Mo-n jartam suluban - ha nem Londonban - ovitol -egyetemig kis kiterovel...

Most Mo-n vagyok egy eve, es bar meg nem dolt el - a kormany agymosasanak eredmenye szerintem kozel 100%! - ami nagyon elgondolkodtat, mert ha holnap a piros szemueket kell utalni akkor a nep ugyan ilyen elkotelezettseggel fogja a piros szemueket utalni. A "migtancsokkal" azert van gond mert az allami TV azt mondja - az emberek 99% meg egyet sem latott! Az hogy 3 milliard HUF- elkoltesevel uszitom a gyuloletet, azt az itteni tarsadalom teljes mertekben elfogadja! Azt hogy naponta olvasni (pl az Indexen) hogy ki hany milliardot lopott az is OK. Ma csak egy problema van a "MIGRANCSOK"- es ezt zsenialisan elhiteti az allam mindenkivel!

Szoval, biztos, hogy egy ilyen nep mentalitasat meg lehet valtoztatni? Remenytelen, is ma sokkal egyszerubb az utleveleddel odebb allni, mint itt kuzdeni, minek?

adg 2016.09.17. 01:23:17

@Gabor08: Te ezek szerint UK-bol irsz? Teljesen igazad van amugy, magyarorszagon utaljak a migrancsokat es meg keritest is epitenek a hataron. Menjen inkabb aki csak tud angliaba, ott ilyen elo sem fordulhat. Ott inkabb brexites szavazas van, es nem epitenek keritest, csak falat. Nincs idegengyulolet, a politikusok sosem jatszanak ki ezt a kartyat.
Vagy mehetnek a nepek ausztriaba is, ott sem epitenek keritest, csak kapukat tereloelemekkel, vagy mi az apjuk fulet. Stb.

Gabor08 2016.09.17. 09:57:38

@adg: Most Pesten vagyok egy eve - 2017 nyaraig meg. Londonban csak a gyerekkoromat toltottem az almult 20 evet lenyegen Caiforniaban csak most csaladi okok miatt Pesten vagyok meg.

De igen, UK-ban meg a civilizalt vilagban kormany szinten nincs gyulolkodes - ez kizarolag kelet Europaban letezik!

Főgebra 2016.09.17. 10:37:24

@Gabor08:
"... kormany szinten nincs gyulolkodes - ez kizarolag kelet Europaban letezik! "

Mennyire igazad van!
Az USA tisztán emberbaráti szeretetből épít lassan egy Maginot vonalat az USA és Mexico közti határra!

Sőt még tűzparancsot is azért adtak ki, hogy kimutathassák mennyire szeretik a latinókat!

Sőt olyannyira szeretik őket, hogy ha 1 méternél jobban megközelítik a kerítést a mexikói oldalról, a tisztelet és az igazi amerikai welcome eltéveszthetetlen jeleként, már akkor lőnek rájuk!

Hallottad már azt a magyar közmondást ami szerint "Más szemében a szálkát is észre veszi, sajátjában a gerendát sem!"

Gabor08 2016.09.17. 12:03:06

@Főgebra: Szia

Mexicobol nem haboruls menekultek jonnek (vagy akarnak jonni) es nincs felplakatozva az orszag hazug kijelentesekkel!

Graves 2016.09.17. 19:57:53

Egyszer volt egy mély kőkút. Láttam benne egy nagy békát. Állíítólag a béka ott fejlődött ki, vagy kisbékaként beleesett, nemtom. A kútban kifejlődő szúnyoglárvákkal meg a víz fölött röpködő rovarokkal táplálkozott.
Egyszer kitaláltuk, hogy kiszedjük, kimentjük onnan a szabad világba, hadd lássa a kertet, az eget, az esőt. Készítettünk egy kiemelésre alkalmas eszközt, és nekiláttunk a mentőakciónak.
Semmilyen trükkel, csellel, agresszióval nem lehetett kiszedni onnan azt a csoffadt békát. Az úgy ragaszkodott a nyomorult nyálkás-szaros posványhoz, mint az életéhez. Az volt számára a biztonságos, megszokott élettér, amiben leélte addigi életét.

FutureFry 2016.09.17. 20:35:05

@adg: @Főgebra: @kardio1:
Szóval a brexit, a calais-i fal, az USA-mexikói határkerítés, ausztriai terelőelemek (?), Donald Trump rasszista megjegyzései, esetleg az ausztrál “Pacific Solution” (pl. Nauru) mind elfogadhatóbbá teszi az állami szinten kiplakátozott “migráncsgyűlöletet”?

N.B. az amerikai határőrség hivatalosan csak igen korlátozott esetekben használhatja a lőfegyverét (pl. önvédelem), ráadásul a mexikói határnál igencsak aktív drogcsempészek nem éppen a jámborságukról ismertek.

geeeteee 2016.09.17. 23:38:07

@FutureFry: A kontraszelekció is globalizálódik.

geeeteee 2016.09.17. 23:38:23

Menthetetlen putredáj. Hányinger fog el már csak a gondolatára is, hogy hozzáérjek.

adg 2016.09.18. 01:36:33

@FutureFry: a plakatolas egy politikai huzas volt, teljesen baromsag. Es ebbol a szempontbol lenyegtelen is.
Azt mondani, hogy fuj magyarorszag, mert igy meg ugy a migransokkal, es menjen mindenki egy masik orszagba, ahol nem kulonosebben mas az eljaras, az eleg furcsa. Ettol meg a plakatolas nem lesz helyes, de az erveles marhasag. Kb olyan, mint borsodbota borzaszto, nincs munka, nem lehet megelni, koltozzon mindenki tiszavasvariba.

Mi a baj Nauruval vagy Vietnammal? Komolyan erdekelne.

FutureFry 2016.09.18. 06:59:00

@adg: Vietnám?
Nauru: Keress rá “nauru”-ra pl. news.google.com-on. Persze ennek ellenére Ausztrália továbbra is egy befogadó nemzet (sőt - tudtommal lakosságarányosan a legtöbb menekültet befogadó). Egyébként eddig idén Magyarország is 300+ (afgán, szír, iraki, …) menekültet fogadott be, de nem tudom, hogy erről az adatról készült-e “Tudta?” plakát?

geeeteee 2016.09.18. 08:38:25

Lassabb a világ az elvárásainknál, még Mózes kőtábláit sem értük utol. Nincs mit magyarázni. Habcsók szarkupacok vagyunk. Csokidarának van a tetején Rubik-kocka, Puskás Öcsi, gulyás, betyár csikós, fel a fejjel!

geeeteee 2016.09.18. 08:38:55

@adg: Alapvető emberi jogok. Jár, de nem jut. Büszke mérnök? Van kedved érvelni?

geeeteee 2016.09.18. 08:39:40

We need an other war. Vagy valami ilyesmi. www.youtube.com/watch?v=7U23A0zrE-E

adg 2016.09.18. 10:38:10

@geeeteee: Nincs. Ha meg van irva a news.com.au-n, akkor az ugy van.

kovier 2016.09.18. 11:35:22

Ez z írás baromi jó, a legjobb, amit a témában olvastam. Sajnos az igazát a sok hozzászóló is bizonyítja, maikor nem érdemben beszélgetünk arról, hogy hogyan kellene változtatni, hanem ez alatt is sokan azzal foglalkoznak, hogy Franciaországban is lopnak, meg az amerikaiak is építenek falat. Én nem gondolom, hogy attól, hogy néha elfogadunk számla nélküli munkát lenne élhetetlen az ország, viszont, mivel az emberekbe leginkább a szabadság vágya, érzése van kódolva, ezért elsődleges lenne, hogy több szabadságot kapjanak az emberek, és garanciákat arra, hogy a szabadságával senki ne élhessen vissza. Az, hogy a kisközösségekkel alulról, vagy a politikában felülről kellene kezdeni arra, ha jól emlékszem, Dánia története kapcsán olvastam a jó példát, ahol "végül" egy olyan politikust választottak meg, aki felismerte gyakorlatilag mindazt, amiről ez a post szól, és ebbe az irányba terelte az országot. A nép meg, mily érdekes, követte. Azóta egy gazdag és "élhető" ország lett. Azt gondolom, hogy nagyon fontos, hogy beszéljünk róla, és mindenki, aki ebben az irányban érzi helyesnek Magyarország jövőjét, az minden fórumot megragadjon arra, hogy ezt szóvá tegye. Mert minél többen, minél több helyen jelezzük az efelé való elkötelezettségünket, annál valószínűbb, hogy lesz olyan politikus, politikai erő, amely fel mer ülni erre a hullámra anékül, hogy attól kellene félnie, hogy az orbáni aljas gépezet ellehetetleníti. Én hiszem, hogy leginkább ezen múlik az, hogy "de kire"!

geeeteee 2016.09.18. 18:03:52

@diggerdriver: Ne légy felületes diga. Az "erősebb kutya b@szik"-ot kihagytad.

Jakab.gipsz 2016.09.19. 14:14:20

Ez az írás csacskaság: sztereotípiák, klisék, és egyéb sablonok ismételgetése, egy kaptafára készül mind amelyik így kezdődik, az szomszéd rétje mindig zöldebb, "bezzeg a nyugati fejlett demokráciák és a szabad versenyes kapitalizmus".
Ha ez a leírtak alapján, igaz lenne, akkor a nyugatnak 45-öt utáni időszakot nézve az összes háborúját meg kellet volna nyernie.

Csakhogy fordított a helyzet a nyugat minden háborúját elvesztette, (Grenada nem ér).
Tehát a világ és a európaiúnió békéjét talán mégsem a Magyaroktól és az Orbán kormánytól kellene félteni.

Hanem azoktól a politológus, ember szakértőktől, akiknek max. egy önbeteljesítő jóslatra futja, és ha kell tetszésük szerint és (erőszakos módon) manipulálják, a társadalmakat.

Der Piefke 2016.09.25. 19:37:25

@Jakab.gipsz: Kedves Fidesz-troll! (Hiszen jól ismerjük a blogszféra-beli kommentjeidet, amelyekeből egyértelmű, hogy bizony, az vagy...)

A nyugat megnyerte az 1945 utáni legnagyobb háborút: a hidegháborút. Úgy nyerte meg, hogy ellenfele, a szovjet-kommunista világ, eltűnt a térképről. A győzelmünket a technológia fölényünk tette lehetővé, amely a teljesítményalapú társadalmi és gazdasági paradigmánkon alapult. Ezzel ellentétben, a kommunista paradigma kontraszelektív volt, a kontraszelektivitás pedig mindig és szükségszerűen erőforrásokat pazarol, ill. nem is engedi azokat létrejönni.

A lokális háborúk állítólagos "elvesztése" sem egyértelmű - mert mikor is dől el egy háború? Az utolsó puskalövéssel - vagy inkább azzal, ahogy a későbbiekben a "győztes fél" az életét folytatni tudja, berendezi? A helyzet az, hogy sokkal inkább az utóbbi dönt, ki a valódi győztes és ki a vesztes.

A nyugat az utóbbi bő negyedszázadban egyébként kifejezetten "pontszerű" és korlátozott stratégiai célzatú háborúkat vívott - és ebben kifejezetten sikeres volt - csak a teljesség igénye nélkül:
1. Afganisztánt nem tudták megszerezni az oroszok - kivonultak onnan, vesztesként.
2. A volt Jugoszláviát uraló etnicista posztkommunisták eltűntek, a délszláv háborút elveszítették.
3. Saddam Husseint felkötötték. Az ISIS a végét járja - és Izrael erősebb, mint valaha.
5. Putyin Oroszországa hiába feszít, mint pók a lucernásban, egy egyszerű "olajár-sokk" gyakorlatilag lokális középhatalmi státuszba vágta.

Magyarán: a nyugat egyetlen kihívója sem volt képes nemhogy sikert, győzelmet elérni a nyugattal szemben, hanem rendre meghátrálásra kényszerültek - a legvadabbak közül nem egy meg is halt...
4. Irán kapitulált a nyugat előtt...

hillman. 2016.10.06. 12:43:35

Ezt az országot a jelenlegi formájában meg kell szüntetni.
Csatlakozhatunk a leendö europai föderáciohoz, vagy lerombolhatjuk magunk is, de ha nem tudunk dönteni elöbb utobb jön az egyik szomszéd és befejezi az agoniánkat.

Ez az ország haldoklik a propaganda ellenére. Orbánék meg még igyekeznek kivenni amit lehet, de ez már nem sokat ront(söt). Minnél elöbb mulik ki az ország annál kevesebbet szenvednek majd az itt élök. Csak a vér mennyisége a kérdés.
Nem látok remény az ország megmenekülésére.

Legyél te is országfelelős!

Ahol már ott vagyunk: Ausztria, Ausztrália, Belgium, Brazília, Brunei, Ciprus, Chile, Csehország, Dánia, Egyesült Államok, Franciaország, Hollandia, India, Izland, Izrael, Japán, Kambodzsa, Kanada, Kanári-szigetek, Málta, Mexikó, Nagy-Britannia, Németország, Norvégia, Olaszország, Omán, Spanyolország, Srí Lanka, Svájc, Svédország, Szingapúr, Törökország és Új-Zéland.

Jelentkezni (valamint az országfelelősökkel a kapcsolatot felvenni) a hataratkeloKUKAChotmail.com címen lehet.

süti beállítások módosítása