Tudom, hogy sokan nem szeretitek a statisztikai adatokat, ugyanakkor néha érdemes átbogarászni főleg külföldi számokat, mert elég érdekes adatok derülnek ki belőle. Most például az, hogy idén januárban több mint 63 ezer magyar élt Ausztriában.

Kezdjük az elejéről, annál is inkább, mert az Osztrák Statisztikai Hivatal adataiból azért sok érdekesség kiviláglik az elmúlt tíz év folyamatairól, ugyanis a Medien-Servicestelle oldalán megjelent összefoglaló szerint 2005 óta gyakorlatilag megduplázódott az Ausztriában élő uniós külföldiek száma.

Az idei év elején közel 8,7 millió ember élt Ausztriában, közülük 1,3 millió külföldi állampolgár (ez 14,5 százalék), ezeknek a fele pedig valamelyik uniós tagállamból érkezett.

A bevándorlás átalakulása érdekében érdemes megnézni a 2005-ös adatokat is: akkor a 8,2 millió ausztriai lakcímmel rendelkező embernek alig 9,5 százaléka volt külföldi, és ezen belül is csak minden negyedik volt uniós állampolgár.

Mindez nyilvánvalóan a munkaerőpiac megnyitásának köszönhető, hiszen az utóbbi években megugrott a közép-európai országokból érkezettek száma (okozott is ez nem kis gondokat nem csak a magyar, de a horvát és a cseh munkaerőpiacon is).

Mindez azt jelenti, hogy alig tíz év alatt több mint duplájára nőtt az országban élő, valamelyik uniós tagállamból érkezett külföldiek száma – csak az összehasonlítás végett, ugyanezen időszak alatt az osztrák állampolgárok száma csak 0,1 százalékkal emelkedett.

A bécsi multikulti

Nyilván senkit nem fogok meglepni azzal, hogy a legtöbb uniós külföldi a fővárosban él és így volt ez tíz évvel ezelőtt is Akkor 94 500-an voltak, tavaly már több mint 215 ezren. Jellemző, hogy a bécsi kulturális és etnikai sokszínűségre, hogy még a második helyezett Niederösterreichben is csak 76 ezer uniós külföldi élt tavaly.

Ha már számlálgatunk, akkor azt is elmondom, hogy érdekes módon Burgenlandban a legalacsonyabb az uniós külföldiek aránya, más kérdés, hogy ezzel együtt is ott volt a legmagasabb növekedés az említett tíz év alatt (137 százalék), ezt Bécs követte egyébként.

Így aztán aligha meglepő, hogy tavaly már rekordot döntött a Bécsben letelepedő külföldi cégek száma – legalábbis az osztrák Gazdasági Minisztérium adatai szerint.

 Az élen a németek állnak (49 céggel), de nagyon érdeklődnek a magyar és az olasz befektetők is: 18 magyar és 14 olasz vállalkozás kezdte meg működését tavaly az osztrák fővárosban.

Ezzel az eredménnyel Bécs ötször annyi nemzetközi vállalkozást tudott megnyerni magának, mint a második helyezett Karintia, majd Salzburg, Tirol és Alsó-Ausztria.

Tele az iskolák külföldi gyerekekkel

Mindennek persze komoly következményei vannak például az iskolákra is, hiszen a 2014-2015-ös tanévben már a tanulók majdnem egynegyedének nem a német volt az anyanyelve, Bécsben ez az arány 47,5 százalék volt (a második helyen egyébként Vorarlberg végzett 23,4 százalékkal).

Ami az egyetemeket illeti, ott a visegrádi országok között már a magyarok vannak a legnagyobb számban jelen. A Gazdaság- és Vállalkozáskutató Intézet (GVI) kérte ki nem is olyan régen az osztrák oktatási minisztérium adatait, és ezekből az derült ki, hogy a 2009/2010-es tanév óta minden évben Magyarország vezetett a visegrádi országok között.

A nagy áttörés Magyarország esetében 2013-ban történt meg, amikor egyik tanévről a másikra 461-ről 677 főre nőtt az Ausztriában tanuló egyetemisták száma. (További részleteket itt olvashatsz.)

A szerbektől a németekig

Visszatérve az eredeti kérdéshez, érdemes egy pillantást vetni arra is, mely országokból érkeztek a legtöbben Ausztriába 2005-ben és tavaly. Bő évtizede a szerbek vitték a prímet (123 ezer fővel), majd őket a törökök (116 ezer) és a bosnyákok (99 500) követték, de jelentős számban érkeztek akkoriban németek, horvátok, lengyelek, románok, macedónok és oroszok is (a magyarokról kicsit később).

A tavalyi adatokon viszont már érződik, hogy megindult egyfajta vándorlás az unión belül is, hiszen az első tíz közé bekerültek például az olaszok, méghozzá 25 ezer fővel, ami azért nem tűnik kevésnek.

Változás történt az élen is, méghozzá egyfelől akár meglepőnek is nevezhető, másfelől viszont logikus. A helyzet ugyanis úgy áll, hogy tavaly messze a németek voltak a legtöbben (176 ezren, ami majdnem 14 százalék a külföldieken belül), mögéjük csúsztak a törökök, szerbek és bosnyákok, majd szépen sorban a többiek.

Mi a helyzet a magyarokkal?

Lássuk, a minket szerintem leginkább érdeklő adatokat, ez pedig természetesen az ausztriai magyarokról szól. Nos, míg 2005-ben 15 ezer magyar élt Ausztriában (ez az ott élő külföldieknek a 2 százalékát sem érte el), addig tavaly már 63 600-an voltunk, ami több mint 5 százalékos arány – és nagyságrendileg egy Sopron városnyi ember.

Azaz tíz év alatt több mint négyszeresére nőtt az Ausztriában élő magyarok száma, és ebben a számban persze csak a hivatalosan, állandó jelleggel ott tartózkodók szerepelnek, nincsenek benne az ingázók, vagy az idénymunkát végzők.

Nem csoda, hogy egyre erősebb a magyar kulturális jelenlét is az osztrák fővárosban, amire jó példa a két éve indult és mára meglehetősen népszerűvé lett KultPult nevű hely is.

Az ötletgazda és a főszervező Bencze Mariann 2011 óta él az osztrák fővárosban, férjével és kisgyerekével költözött ki, de azóta született még egy gyermekük.

A KultPultban fellépett már Kulka Jánostól Gryllus Vilmoson és Szalóki Ágin át Alföldi Róbertig a magyar kultúra több kiemelkedő alakja, és egyre nagyobb igény is van rájuk.

„Bár virtuálisan sok időt töltök otthon, amúgy nemigen járnék már haza: itt élek Bécsben, a gyerekeim ide járnak iskolába-óvodába, itt lett munkahelyem. Most viszont majd talán fizikailag is újra többet leszek Budapesten, mert beindulni látszik egy határok nélküli kultúraközvetítő projekt, amit nagyon várok: eddig csak Bécsbe hoztuk a magyart, de oda-vissza is szeretnénk hozni-vinni a kultúrát” – mesélte jövőbeni terveiről Bencze Mariann.

HÍRMONDÓ

Részvényekkel az elvándorlás ellen

A magyar cégeknek is egyre több mindent kell megtenniük, hogy megakadályozzák a munkavállalók elvándorlását, megpróbálják magukhoz kötni őket. A Deloitte felmérése szerint ilyen, úgynevezett részvényalapú juttatásokkal növelhető a motiváltsága és az elkötelezettség és csökkenthető a munkaerő elvándorlásának mértéke. Titeket meg lehetne győzni ilyesmivel? (A teljes poszt itt található.)

Mikor lesz brit egy magyar gyerek?

A kérdésről már elég sok szó esett itt, a blogon is, és ugyanez a témája Békési Kálmán egyik bejegyzésének, melyben a Budapesten korábban oktatáskutatóként, most Londonban szakértőként és gyakorló pedagógusként dolgozó szakember arról ír, hogy osztályában 27 gyerek van, és 26 nemzetiség.

Ő úgy tapasztalta, hogy a 13 éves gyerekek erős brit identitással rendelkeznek, és már kikérik maguknak, ha valaki a szüleik származásával azonosítja őket. (A továbbiakért ide kattintsatok!)

Minden idők legjobb érve a földalatti késésére

Ha már Londonban tartunk, akkor nem hagyható ki a tömegközlekedés sem, annál is inkább, mert aki kicsit is ismeri azt, azzal is tisztában van, hogy a földalatti esetében tanácsos rendszeres késésekkel számolni. A működtető London Underground most egészen pazar magyarázatot adott a késések egy részére: eszerint a vonat a napsütés miatt késik gyakran. Ami csak elsőre hangzik úgy, mintha a Monty Python egyik szkeccséből vették volna, a részletesebb magyarázat inkább elgondolkodtató. (Itt olvashatjátok a részletesebb érvelést…)

A moderálási alapelveket itt találod, amennyiben általad sértőnek tartott kommentet olvasol, kérlek, jelezd emailben a konkrét adatok megjelölésével!

(Fotó: flickr.com/Cha gia José)