Ha vasárnap, akkor heti blogajánló, aminek keretében ma a címben feltett kérdésre is kapunk (számokon alapuló) választ, majd megnézzük, mi igaz az elmúlt hetekben elterjedt rémhírből, mely szerint az új személyi igazolvány nem használható külföldi utazásra, végül kicsit mélyebbre merülve kiderül, miért jut még mindig sok olasznak Cicciolina az eszébe, ha magyar nőkről esik szó.

Kezdjük Panamával, a Mirador blog kérdése egészen pontosan úgy hangzik, Panamában jobb-e lenni panamainak vagy Magyarországon magyarnak.

„1, Keresetek

2014-es adatok szerint Panama GDP/fő mutatója 11 946 US$ volt, ami egy kicsivel elmarad a magyar adat mögött (14 023 US$). Fontos azonban megjegyezni, hogy amíg Magyarországon az elmúlt 15 évben csak 2,8-szorosára nőtt a nemzeti össztermék (133 milliárd dollár), addig Panamában 4-szeresére (46 milliárd dollár). Ennek oka a csatorna 1999-es panamai kézbe kerülése, aminek köszönhetően az ország gazdasága a 2009-es gazdasági világválságig 10-12 %-kal bővült. (...)

A statisztikák alapján Panama 2018-ban megelőzi Magyarországot, de ne feledjük, ezek csak statisztikák. Sem a GDP, sem a PPP nem ad valós képet arról, ami ma Panamában valóban zajlik.

Panamában nem számolnak átlagfizetést, mivel a többség nem készít adóbevallást, így nem állnak rendelkezésre pontos statisztikák. Nincs mit tenni, mint végignyálazni az álláshirdetéseket, és csemegézni belőlük. Ez alapján egy

- orvos nettó 430-570 000

- földmérő nettó 320 000

- ápoló nettó 310 000

- sofőr nettó 250 000

- fodrász, kozmetikus nettó 230 000

- autószerelő nettó 230 000

- nehézgépkezelő nettó 230 000

- rendőr nettó 230 000

forintot kereshet egy hónapban. Jól látható, hogy nem csak a minimálbér, a fizetések is jóval magasabbak, mint Magyarországon.

2, Adózás

Panamára adóparadicsomként tekintenek, ami félig-meddig igaz is. Külföldiként céget alapítani nem nehéz, de csak bizonyos szektorokban, főként kereskedelemben és pénzügyben éri meg kihelyezni a céget ide. Panamaiként már messze nem ennyire fényes a helyzet, de mint látni fogjuk, azért még így is sokkal kisebb az elvonás, mint odahaza.

Magyarországon az ÁFA 27 %-os, Panamában az ITMBS-nek nevezett forgalmi adó 5-7 %, terméktől függően, de az alkoholra pl. 10 %, a dohányárukra pedig 15 %. Ennek ellenére - ahogy azt lejjebb majd látjuk - majdnem minden drágább, mint Magyarországon.

Panamában van személyi jövedelemadó. Évi 11 000 dolláros, vagyis havi 917 dolláros (kb. 260 000 Ft) keresetig ezt nem kell fizetni. Havi kb. 1,2 millió forintos bérig 15 %-ot, a felett 25 %-ot kell az államkasszába átutalni.

Létezik társadalombiztosítás, ami 9,75 %-os elvonást jelent a munkavállalótól, a munkáltatóra további 12,25 % adót vet ki. Panamában van olyan, hogy oktatási hozzájárulás, ami 1,25 % mínusz a munkavállaló, 1,5 % a munkáltató részéről. (...)

Egy autószerelő ma Panamában havi 800 US$-os, kb. 230 000 forintos bérrel számolhat. Mivel ez az összeg nem éri el a 260 000 forintos szintet, ezért nem kell utána SZJA-t fizetni. A TB és oktatási hozzájárulás összesen 11,25 %-os elvonást jelent a munkavállaló, és 13,75 %-ot a munkaadó részéről. Ez azt jelenti, hogy egy autószerelő bruttója az SZJA-mentes 260 000 Ft, ennek nettója pedig 204 000 Ft. A teljes elvonás a munkáltatói járulékokkal együtt összesen 22 %, ami töredéke az otthoninak.

Egy orvost, aki havi 570 000 forintot tud keresni, kénytelen SZJA-t fizetni, ami 310 000 Ft 15 %-a, tehát 46 500 forint. A munkáltatói járulékokkal együtt számolva a bruttója kb. 650 000 Ft, a nettója az SZJA, a TB és az oktatási hozzájárulás megfizetése után kb. 465 000 Ft. A teljes elvonás tehát 28,5 %.

3, Árak

Lehet magas a fizetés, de ha minden drága, nem mész vele sokra. Panamában ilyen árakkal találkoztunk:

1 l tej: 400 Ft

1 kg kenyér: 1200 Ft

1 kg rizs: 500 Ft

1 kg csirkemell: 2000 Ft

1 kg krumpli: 480 Ft

1,5 l ásványvíz: 300 Ft

1 kg paradicsom: 800 Ft

1 db tojás: 40 Ft

menü egy kifőzdében: 1200 Ft

1 üveg sör: 160 Ft

4, Lakhatás

Panamavárosban 700 dollár alatt nem lehet lakást találni, bár az is igaz, hogy errefelé nem divat 60 négyzetméternél kisebb apartmanokat kiadni. A lakásokhoz jellemzően jár parkoló és portaszolgálat, viszont ennyiért a lakás állapota elmarad a magyarétól. Új építésű lakóparkban vagy toronyházban a lakásokat már 1500-2000 dollár havi lakbér mellett lehet kivenni, ami minimum duplája az otthoninak, ha nem triplája.

5, Közlekedés

Panamában jóval olcsóbb az üzemanyag, mint Magyarországon. Egy liter benzin mindössze 220 forintba kerül, ennek köszönhetően a tömegközlekedés is olcsó. Panamavárosban a buszokra 70 forint, a metróra 100 forint egy jegy, ami röhejesen olcsó a magyar árakhoz viszonyítva. Bérletről nem tudunk, de ilyen árak mellett nincs is rá szükség.

6, Egészségügy

Panamában az egészségügy az amerikai modellt követi. Nincs kötelező biztosítás, azt mindenki magának kell, hogy intézze, ami a szegényebb régiókban komoly problémákat szül. Az indiánok lakta területeken nem ritka, hogy nincs áram és normális rendelő, az apróbb műtéteket fejlámpával és érzéstelenítő nélkül végzik.

Aki azonban biztosított, az nagyon jól jár. A panamai orvosok többsége az USA-ban vagy Európában szerezte a diplomáját, a többség kiválóan beszél angolul, ráadásul a kórházak is felszereltek, tiszták.

Mivel az orvosi fizetések elmaradnak a nyugati bérektől (de még így is duplája a magyarnak), az ellátás nem drága (az alapbiztosítás 25 US$, kb. 7100 forint havonta), ami rengeteg külföldit vonz Panamába gyógykezelésre.

7, A példa

Ahogy eddig, most is két fő minimálbérével fogunk számolni. Lássuk, hol jön ki jobban egy pár a pénzéből, Panamavárosban vagy Budapesten?

Panamai minimálbér (2 fő): 355 680 Ft

- átlagos panamavárosi lakás bérleti díja külvárosban: 200 000 Ft

- rezsi+internet: 35 000 Ft

- kaja ára havonta 2 fő részére: 80 000 Ft

- napi 2 buszjegy a munkahelyre és vissza 2 fő részére: 13 600 Ft

MARAD: 27 080 Ft

Magyar minimálbér (2 fő): 147 630 Ft

- átlagos budapesti lakás bérleti díja külvárosi lakótelepen: 100 000 Ft

- rezsi+internet: 35 000 Ft

- kaja ára havonta 2 fő részére: 50 000 Ft

- havi bérlet 2 fő részére: 14 000 Ft (2/3-át állja a munkáltató)

MARAD: -51 370 Ft

A példából látszik, hogy Panamavárosban, ha nehezen, de ki lehet jönni két embernek minimálbérből. A hónap végére nem marad sok, de még így is fényévekkel jobb a helyzet, mint Budapesten. Ahhoz, hogy a magyar fővárosban a panamavárosihoz hasonló életkörülményeket teremts magadnak, 113 000 forintnak kéne lennie a minimálbérnek. Ettől nagyon messze vagyunk.”

Noha már ez is egy meglehetősen részletes idézet a posztból, az eredeti még ennél is több mindent vesz számba, szóval érdemes kattintani!

Az igazság az új magyar személyiről

Jó netes szokás szerint a (rém)hír olyan gyorsan terjed, hogy az ember csak kapkodja a fejét. Ebben az esetben arról szólt, hogy az új típusú magyar személyi nem használható az Európai Unión belüli utazásra. Noha a dolog (szerintem legalábbis) első pillantásra is nyilvánvaló hülyeség, szerencsére régi ismerősünk, a Livet i Sverige blogot működtető Fettfagel ki is próbálta, és meg is írta.

(Fotó: kekkh.gov.hu)

„Január első munkanapján, kihasználva, hogy éppen Magyarországon voltam, éltem a lehetőséggel és csináltattam új típusú személyit. Sosem lehet tudni, hogy mire lesz még jó és mivel azt olvastam, hogy ezt már kérheti külföldön élő magyar állampolgár is, magyarországi lakcím nélkül is, gondoltam, miért is ne?

Az igénylés gyorsan és zökkenőmentesen ment, az ügyintézőtől megkérdeztem, hogy lehet-e majd használni az EU-n belüli utazásra, azt mondta, hogy persze. Erről akkortájt rémhírek terjedtek a neten. (...)

Az átvételkor viszont egy másik ügyintézővel beszéltem, aki határozottan állította, hogy csak akkor jogosít utazásra a személyi, ha van Magyarországon bejelentett lakcímem.

Nem akartam értetlenkedni és feltartani a sort, tudomásul vettem, mivel ingyen adták, nem szomorkodtam, tök alsónak jó lesz a gyűjteménybe így is.

Miután jobban szemügyre vettem a kártyát, a hátoldalán nem szerepel a „Külföldre utazásra nem jogosít” kitétel. A neten gyorsan utána olvastam megint, találtam is néhány esetet, amikor valóban nem érvényes (bírósági határozat, migráns személyi...), de a magyarországi lakcímmel összefüggésben semmit sem találtam. Kezdtem kissé összezavarodni. (...)

A puding próbája az evés, visszafelé jövet az útlevelem helyett a személyit adtam oda a határőrnek a reptéren. Rögtön meg is csodálták, hogy ez már az új személyi, úgy örültek neki, mintha még nem találkoztak volna ilyennel, amit nem tartok valószínűnek. Náluk csak én örültem jobban, hogy átment a próbán az új kártya és már biztos, hogy lehet vele utazni a külföldön élőknek is.”

Ezt tehát (remélhetőleg) tisztáztuk, a teljes bejegyzést itt találjátok.

Cicciolina öröksége

Meglehetősen érdekes kérdést feszeget az Olaszmamma blog legutóbbi bejegyzése, méghozzá arról, hogy miért is van az, hogy ha egy olasz meghallja egy nőről, hogy magyar, akkor jó eséllyel Cicciolina vagy Eva Henger neve ugrik be elsőként?

„Ha nagyvonalúan akarok fogalmazni, akkor azt is mondhatom, hogy Olaszország a magyaroknak köszönheti a pornót, hiszen gyakorlatilag Cicciolina volt az első, aki nagyüzemi keretek közé terelte a felnőttfilm-ipart Itáliában.

Némi ismeretekkel felvértezve az olasz közegről, meg kell emelnem a kalapom előtte, nem is tudom, hogy hogy sikerülhetett ez a 70-es években egy olyan országban, ahol a mai napig minden hivatalban feszület figyel a falon, az állami tévé főzős műsorában pedig apácák kevernek-kavarnak. (...)

De nem csak az olasz szexuális forradalmat köszönhetjük neki. Azzal is beírta magát a történelemkönyvekbe, hogy eddig ő az egyetlen pornós, akit parlamenti képviselőnek választottak. (...)

Az iparág második legismertebb magyar neve Olaszországban Henger Éva, aki szintén Schicchi hálóján akadt fenn, de elég jól, mert még össze is házasodtak, és a közös filmeken kívül két gyerek is született a gyümölcsöző kapcsolatból. (...)

Pár év után otthagyta az ipart, és szintén férje védőszárnyai alatt televíziós karrierbe kezdett, és még játékfilmekben is szerepet kapott, egész jól kiépítve a tisztességes családanya szerepet. Ebbe egy kisebb malőr csúszott 2006-ban, amikor Schicchit és Hengert együtt ítélték el kerítésért, és ezért hat, illetve négy év felfüggesztett börtönbüntetést kaptak. (...)

Az olasz-magyar szexösszeesküvés világába azonban sajnos nem csak ez az AVN díjakkal meg glamour magazinborítókkal kikövezett út vezet. Elég egy egyszerű keresést folytatni a guglin, és a világháló máris ontja magából az Olaszországba „táncoslányokat”, „szexmentes” munkára invitáló hirdetéseket.

Átfutva az oldalakat, beleolvasva a fórumokba egyértelmű, hogy ezekkel az éjszakánkénti mondjuk 50-100 eurót ígérő munkák egyeseknek még mindig csábítóak. (...)

Az még mindig szerencsésnek mondható, aki tényleg valami night clubban tekereg a rúd körül, mert azért nem elhanyagolható ugye azok száma, akik aztán az utcán végzik, és az esti 100 euróból jobb esetben is csak kosztkvártély lesz (magyar lányok „hála Istennek” még mindig ritkábban dolgoznak az utak mentén).

Az egyetlen pozitív kicsengés az az, hogy még mindig jobban ismerik a magyarokat menő pornósokként, és kevésbé asszociálnak ránk az éjszakai pillangókról, de az biztos, hogy a magyarság az olaszok kisagyában valahogy összefonódik a feslettséggel.”

A teljes posztot ebben az esetben is érdemes elolvasni, ide kattintva tehetitek meg.

A moderálási alapelveket itt találod, amennyiben általad sértőnek tartott kommentet olvasol, kérlek, jelezd emailben a konkrét adatok megjelölésével!