Úgy tűnik, a magyarok külföldre költözési kedve lassan beáll egy állandó szintre, legalábbis a Tárki legújabb kutatása azt bizonyítja, hogy a lakosság 15 százaléka (azaz durván minden hetedik ember) foglalkozik a (hosszabb-rövidebb) határátkelés gondolatával. Ami viszont kifejezetten érdekes, az az, hogy a fiatalok kétharmada tervezi a külföldi életet. Kicsit sok lesz az adat a mai posztban (ezért előre is bocs), de a kép, amit megrajzol, elég érdekes.

Az elmúlt két évben nem sokat változott a magyar lakosság úgynevezett migrációs potenciálja (ez milyen csúnya kifejezés…), azaz magyarra fordítva: nagyjából ugyanannyian foglalkoznak a külföldi munkavállalás gondolatával, mint korábban - derül ki a Tárki friss jelentéséből.

Így változott a határátkelők aránya

A posztban is látható grafikonból az derül ki, hogy míg a 90-es évek elején elhanyagolható mértékű volt a külföldre költözést fontolgatók aránya (az ezredfordulóig egyszer sem érte el a 10 százalékot), addig 2000 (és főleg 2002) után teljesen szabályos, fokozatos emelkedést láthatunk.

Amíg 2002-ben minden 10. magyar (pontosabban: minden tizedik megkérdezett) gondolta úgy, hogy jobb lenne a határokon túl, addigra ez az arány a 2012-es csúcsévre (egyetlen kis megtorpanással 2010-ben) felment egészen 19 százalékra.

Utána történt némi csökkenés, de mostanra talán nem túlzás azt állítani, hogy beállt egy viszonylag állandó 14-15 százalék körüli szinten. Ezek a halmozott adatok.

Érdemes megnézni a kivándorlást (azaz a végleges kitelepedést) tervezők arányának változását is, ami egészen 2014-ig egy viszonylag állandó 5-6 százalék körül mozgott, majd tavaly év elején a kétszeresére ugrott, és a jelek szerint egyelőre marad is a 8-10 százalék körül. Engem például érdekelne, mi lehet ennek az oka…

Háromból két diák külföldre tart

Meglehetősen izgalmas kérdés, hogy kik is azok, akik külföldre mennek. Régiós megoszlásban a dél-alföldiek (19 százalék) és a nyugat-dunántúliak (17 százalék) állnak az élen.

Egy korábbi felmérés szerint a fővárosban élők közül arányaiban többen mennek külföldre, mint a megyeszékhelyekről, ugyanakkor a közép-magyarországi régióban élő háztartásokhoz képest bő kétszeres valószínűséggel vannak külföldön élő tagjai a dél-dunántúli háztartásoknak.

A Nyugat-Dunántúlon nyilván Ausztria közelsége miatt alacsonyabb az arány, hiszen onnan egyszerűbb (és olcsóbb) az időszakos munkavállalás, illetve az ingázás.

Az nem meglepő, hogy a munkanélküliek közül minden negyedik (27 százalék) menne külföldre, ami viszont igazán durván hangzik, az a tanulók kétharmados aránya (67 százalék).

Szintén a Tárki adott ki nem is olyan nagyon régen egy másik tanulmányt (amiről körülbelül egy évvel ezelőtt írtam bővebben), melyben szintén megállapította, hogy a felsőfokú végzettségűek aránya igen magas a határátkelők között, az alapfokú végzettségűeké viszonylag alacsony.

Az írás megállapítja, hogy a legfeljebb 8 általános iskolát végzettekhez képest minden iskolázottabb csoport tagjai többszörös valószínűséggel hagyják el az országot.

Ami az életkort illeti: a legfiatalabbak, ebben az esetben a 21–30 éves korosztály megy legnagyobb eséllyel külföldre. Hozzájuk képest a harmincasok külföldön élésének valószínűsége 75 százalékos, a 41–50 éveseké feleakkora, míg a 15–21 éveseké csupán 17 százalék.

Több a férfi

A határátkelők között a férfiak aránya magasabb, mint a nőké, ami annyira nem meglepő, hiszen a migrációs folyamat elején jellemzően mindig a férfiak vannak többségben, aztán ahogyan ez a folyamat kiteljesedik, az arányok is kiegyenlítődnek.

A rövid távon külföldön munkát vállalók között is több a férfi, a hosszabb távon külföldön maradó határátkelők és a teljes kivándorolt háztartásokat is tartalmazó csoportban már jóval mérsékeltebb a férfitöbblet.

Ha már itt tartunk, nézzük meg a korosztály szerinti megoszlást is: a külföldön élő magyarok körében a 26–50 éves korcsoportok aránya a legnagyobb, míg az 50 évesnél idősebbek aránya mindhárom migráns csoportban sokkal alacsonyabb, mint a magyarországi lakosság egészében.

Nem az anyagi kilátások döntenek

Engem őszintén szólva kissé meglepett (és itt most visszatérünk a friss felméréshez), hogy az adatok szerint nem nagyon számít, hogy valaki optimista vagy pesszimista a saját anyagi kilátásaival kapcsolatban, mindkét csoportban 21-22 százalék a külföldre költözést tervezők aránya.

A Fidesz és az MSZP szavazói körében kicsi a távozáson gondolkodók aránya, míg a Jobbik szimpatizánsai körében nagyobb, bár erre az is hatással lehet, hogy az utóbbi párt támogatói körében viszonylag sok a fiatal.

Azon is érdemes elgondolkodni, hogy míg az aktív lakosság kevesebb, mint harmada lenne hajlandó az országon belül másik településre költözni egy állás érdekében, addig ez az arány a határátkelést tervezők körében majdnem kétszeres.

Hova mennek?

A mostani tanulmány erre nem tér ki, de a teljes képhez érdemes felidézni a már említett korábbi felmérés adatait. Ezek szerint Németország és az Egyesült Királyság a két legfontosabb célország, a harmadik helyen Ausztria található. A legutóbbi népszámlálás érdekes módon inkább német túlsúlyt és valamivel gyengébb angliai jelenlétet mér.

Érdekes, hogy más társadalmi csoportok mennek e három országba, pontosabban más a Nagy-Britanniában és az Ausztriába-Németországban munkát vállalók háttere.

A 18–65 évesek között Németországban a legkisebb a nők, a fiatalok és a felsőfokú végzettségűek aránya és körülbelül ugyanez a helyzet az Ausztriában tartózkodókkal is.

Angliába jellemzően a fiatalok mennek (a 18-31 évesek aránya 63 százalék, azaz közel kétharmad), a férfiak és a nők aránya kiegyenlítettebb, több mint kétszer annyi köztük a diplomás, mint a Németországot választó határátkelők között.

Nagy-Britanniába egyébként leginkább Budapestről és a megyeszékhelyekről vágnak neki (41 százalék), összehasonlításképp ez az arány Németországban 26, Ausztriában 23 százalék.

Németországba Észak- (19 százalék), és Közép-Magyarországról (16 százalék), valamint az Észak-Alföldről (15 százalék) mennek a legtöbben, Ausztriát viszont (egyáltalán nem meglepő módon) kétharmad részt (67 százalék) valamelyik dunántúli régióból választják.

(Fotó: flickr.com/iMorpheus)

A moderálási alapelveket itt találod.