A nap magyar (és határátkelő) szempontból alighanem legfontosabb eseménye Orbán Viktor magyar és David Cameron brit miniszterelnök budapesti találkozója volt. A tét nem kicsi, hiszen a szociális juttatások és a szigetország uniós sorsa is kérdéses.

Ajánló a Határátkelő közösségi-információs oldal legfrissebb cikkeiből.

(Fotó: Koszticsák Szilárd/MTI)

A két kormányfő találkozója után a magyar miniszterelnök azt mondta: fontos, hogy a Nagy-Britanniában dolgozó magyarok ne szenvedjenek el semmilyen hátrányos megkülönböztetést. Magyarország minden olyan ésszerű javaslatra nyitott, amely megszünteti a visszaéléseket a szociális ellátások területén – közölte Orbán Viktor.

„Mi nem migránsok vagyunk az Egyesült Királyságban, hanem uniós állampolgárok, akik szabadon vállalhatnak munkát az Európai Unióban mindenhol” – jelentette ki a magyar kormányfő, hangsúlyozva, hogy a magyarok „nem élősködni mennek Nagy-Britanniába, hanem dolgozni akarnak, és jól is dolgoznak”. A magyar miniszterelnök egy brit statisztikára hivatkozva azt mondta, Nagy-Britanniában 55 ezer magyar dolgozik.

David Cameron a szociális juttatások átalakításáról beszélve megismételte: a terv az, hogy a külföldiek várjanak négy évig, mire hozzájuthatnak az ellátásokhoz, de „nyitott más megoldásokra is”.

További részleteket a találkozóról a Határátkelő oldalon találtok.

Minden ötödik román külföldön él?

Ha már Közép-Európa, akkor érdekesnek tűnő adat, hogy Romániában megfordult a trend és több évnyi fokozatos csökkenés után ismét nőtt a külföldön munkát vállalók és kiköltözők száma.

Szűk másfél évtized alatt minden ötödik (!) román külföldre mehetett. A Nyugat-Európában munkát vállaló románok között most a felsőfokú végzettséggel rendelkezők vannak többségben.

A legnépszerűbb célország ugyan továbbra is Olaszország, de a második helyen Spanyolország helyett már Nagy-Britannia található. Az új célországok listáján a skandináv államok és Svájc is megjelent.

A teljes cikket itt találjátok. 

Sportösztöndíjjal amerikai egyetemre

Teljesen más téma következik: méghozzá az Egyesült Államok, azon belül is az egyetemi lét, ami sokak vágya, ám a megvalósítás komoly (elsősorban persze anyagi) nehézségekbe ütközhet, hiszen ha mindent (tandíjat, étkezést, szállást, stb.) összevetünk, alaphangon is egy 3 milliós tételt kapunk, ami akár 15-18 millió forintra is ugorhat.

Sokaknak tehát ez csak akkor reális lehetőség, ha valamilyen ösztöndíjat szereznek. Aki legalább közepes szinten sportol, az megpróbálkozhat egy sportösztöndíjjal. Csapatsportok esetében nehezebb jó ajánlatot kapni, míg a mérhető sportoknál (az időeredmények, világranglistás helyezés miatt) érthetőbb módon egyszerűbb a helyzet.

Ennek megfelelően az Amerikában tanuló magyarok többsége atléta, úszó vagy teniszező, de (mint a fenti példa is mutatja) akadnak azért kosárlabdázók, focisták vagy éppen vízilabdázók is.

Érdekes módon a nők helyzete könnyebb, aminek az a különleges oka, hogy az egyetemeknek ugyanannyi sportösztöndíjat kell kiosztani mindkét nemnek. Mivel a rendkívül népszerű amerikai fociban csak férfiak szerepelnek, a többi sportágban arányaiban több női sportolónak jut hely.

(Fotó: instagram.com/westvirginiau)

Ha további részletek is érdekelnek, kattints a Határátkelő oldalra, ott személyes történetet is találsz.

Meglepő város a legvonzóbbak között

Végezetül pár gondolat arról, milyen nagyot tud fordulni az élet akár egy év alatt is, hiszen míg az angliai Hull városa tavaly még a Nagy-Britannia legkevésbé romantikus városának (nem túl megtisztelő) címét nyerte el, idén a legvonzóbb turistacélpontok közé sorolta az útikönyveket kiadó Rough Guides.

Az Északkelet-Angliában található Kingston upon Hull a neves londoni kiadó tízes listáján a nyolcadik helyre került, noha egykor az ország legkevésbé élhető városai közé sorolták. (A lista első helyén az izlandi főváros, Reykjavík áll, míg a második Mexikóváros, a harmadik Szöul lett.)

A 2017-es évre Hull elnyerte a Nagy-Britannia kulturális fővárosa címet, a Rough Guides indoklása szerint a listán elért helyezést is az erre az eseményre való felkészülésnek köszönheti a település.

Steve Brady, Hull városi tanácsának vezetője az MTI szerint üdvözölte a Rough Guides listáját, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy legfontosabb feladatuk a település lakosságának meggyőzése.

További részleteket ide kattintva találtok.

A moderálási alapelveket itt találod.