Nagyon érdekes lett a mai, a Magyarország és én pályázatra érkezett írás, hiszen Éva megközelítése olyan, amire én őszintén szólva korábban nem gondoltam volna, ellenben végigkövetve a gondolatmenetét, nagyon sok igazságot találok benne. Kíváncsi vagyok, ti mit gondoltok majd. Ja, és ebben szerepel az egyik legjobb mondat, ami eddig a pályázatra érkezett posztokban olvastam: „én is kalandozó magyar vagyok, maximum nem nyilazok hátra”. (Éva egyébként már korábban is írt a blogra, a posztot itt olvashatjátok el.)
Szavazni ma is a poszt végén és a Facebookon lehet.
(fotó: Donaldytong)
„A minap nagyon jó kérdést tett fel az egyik pályázó: melyik Magyarországról beszélünk? Egy másik kérdést tennék fel: melyik én?
Évek óta élek Írországban, rendszeresen hazalátogatok, és ilyenkor könnyedén vissza tudok illeszkedni annak az Évának a szerepébe, aki Budapesten voltam, ha pedig hazautazom Miskolc mellé, a faluba, ahonnan származom, akkor pedig a falusi Éva vagyok.
Amikor még Budapesten éltem, csak két Éva volt, a falusi és a pesti, és a kettő könnyen kijött egymással. Évekkel ezelőtt született egy dublini Éva is az addigiak mellé, és lehet, hogy valamikor lesz egy másmilyen is, viszont mindegyik jól megfér a másikkal.
Rengeteg szerep, rengeteg én és rengeteg Magyarország létezik. A budapesti Éva számára nem volt szebb város, mint Budapest, a falusi Éva imádott a határban sétálni és el sem tudta volna képzelni, hogy valaha is elmenjen onnan.
A dublini Éva már ismer egy másik fővárost is, mint Budapest, világot jár és ismerkedik másokkal. Azok a mások pedig abba a városba és országba vágynak, ahonnan ő eljött, a délafrikai barátnője pedig nem érti, miért cserélte el Budapestet Dublinra.
Amikor dublini Éva hazamegy nyaralni és találkozni a családdal, barátokkal, akkor két hétig ő sem érti a dolgot, hiszen Budapest továbbra is csodaszép és nagyon vagány hely, hihetetlen hangulattal.
A faluban pedig szinte semmi sem változott, amiről kérdéses persze, hogy örvendetes tény vagy sem. Viszont a látogatások után ugyanolyan jó hazatérni és visszailleszkedni a dublini Éva szerepébe, mint a budapestiébe addig a bizonyos két hétig.
A dublini Éva sokat gondolkozott erről, és biztos, hogy más lenne a helyzet, ha nem olyan munkát végezne, amit szeret, és ahol megbecsülik. Akkor is más lenne a helyzet, ha nem lenne nyitott a világra, vagy ha anno belekényszerült volna dublini Éva szerepébe a család miatt, a több pénz miatt, a ki tudja, mi miatt.
Akkor talán jobban vágyna haza és nem akarna újabb és újabb szerepeket, új országokat, új városokat megismerni, hanem vágyna arra, ami régen volt, mert akkor talán jobb volt, és az nem lenne érdekes, hogy lehet, hogy nem is volt az, csak ugye a megszépítő messzeség.
A dublini Évának, azaz nekem, így viszont két dolog hiányzik egyedül, a család és a barátok. A tárgyak szerepét nem dramatizálom túl, az írországi ételek is lehetnek finomak, magyar nyelvet pedig hallok otthon is. Amikor hazamegyek, Magyarországon várnak az otthoni barátaim, a családom egyik fele, az otthon hagyott könyveim.
Amikor pedig hazajövök Írországba (érdekes a magyar nyelv), vár a munkám, a családom másik fele, az itteni barátaim és az itt hagyott könyveim (meg az összes többi tárgy, mert néhány év alatt az ember lánya a fél világot össze tudja hordani). Ha úgy vesszük, én is kalandozó magyar vagyok, maximum nem nyilazok hátra.
Szóval mindhárom Évának megvolt a maga élete és mind a három életképes. Ezernyi falusi, városi és külföldön lakó Éva van még rajtam kívül és mindegyikőjük másképp áll hozzá a hazájához, az otthonához.
Ez a dublini Éva úgy gondolja, hogy Magyarországról nem kell lemondani és lenézni az ott lakókat, csak azért, mert nem lakik ott és nem is tervez már hazamenni. Ez az Éva már nem magyarországi, de ez nem jelenti azt, hogy nem is magyar.”
A moderálási alapelveket itt találod.
AMIT TUDNI KELL A SZAVAZÁSRÓL
A szavazás menete: voksolni a Tetszett vagy a Nem tetszett gombra kattintva lehet.
Emellett szavazhattok a Facebookon is, ott jobb híján a lájkok száma dönt majd.
A szavazás eredményét a megjelenés után 48 órával rögzítem, hogy ne kerüljön előnybe az, akinek korábban jelent meg az írása.
Mivel a két felületet nagyon nehéz összehasonlítani, ezért a sorozat legvégén a 3-3 legtöbb szavazatot kapott írás egy-egy rövid részlettel egyetlen posztban jelenik majd itt meg, és végül az ott kapott voksok döntik el a közönségdíj végső sorrendjét.
Utolsó kommentek