Mától visszavonhatatlanul megkezdődött a nyári szünet Magyarországon, bár vannak még, akiknek kell egy-egy villámlátogatást tenniük az iskolában a bizonyítványukért. Ezzel együtt megkezdődött a vesszőfutás is a szülők számára, hogy hogyan töltsék ki a következő 11 hetet. 

(fotó: flickr.com / lesliesciencenaturecenter)

Ez a téma persze minden évben, szinte minden fórumon felmerül, kicsit sápítozunk, hogy hú, de nehéz megoldani, egyébként tényleg, de ettől még ez mióta emlékszünk így van, és így vagy úgy mindenki meg is oldja, hiszen ezt dobta a gép. Mi sem szeretnénk a jóból kimaradni, egyben egy kicsit nemzetközi perspektívába helyezni a kérdést a segítségetekkel.

Tehát feldobnám a labdát, hogy írjatok, persze kommentben is, de posztnak még jobban örülnék, hogy nálatok hogyan zajlik a dolog, attól kezdve, hogy hány hét a szünet, mit csinál alatta a gyerek, esetleg elmegy egy szinte az egész szünetet lefedő táborba, ahogy ezt az Egyesült Államokban csinálják, ahova a szülők csak látogatni mennek?

Vagy elkülditek őket Magyarországra a nagyszülőkhöz, vagy épp ellenkezőleg, kiutazik a nagymama unokázni egy kicsit? Mit csinálnak a helyiek, mik a legnépszerűbb megoldások? Esetleg bezár az egész ország augusztusra, ahogy például a franciák csinálják?

Magyarországon több mint 1 millió 200 ezer gyereknek kezdődött el a vakáció, az ő idejükkel zsonglőrködnek most a szülők, ahogy tudnak. Ha minden jól megy, a szülők ki tudnak venni két-két (esetleg 3) hét szabadságot, ha tudnak, besegítenek a nagyszülők, bejátszik néhány tábor is.

Utóbbiak azonban nem kis anyagi megterhelést jelentenek, gyorsan körbekérdeztem Magyarországon élő ismerősöknél, ők 2-5 tábort terveznek, ami különösen, ha nem egy, hanem több gyermek van, bizony megterhelheti a családi kasszát. Nagyjából 20 és 40 ezer forint közötti értékben.

A különböző tematikus és ottalvós táboroknál olcsóbb megoldás az önkormányzatok által biztosított napközis tábor, amelyekkel azonban az embernek lehetnek fenntartásai.

Mindenki másképp csinálja

De hogy ne csak a levegőbe beszéljünk, megpróbáltam összeszedni, milyen rendszerben adják ki a különböző szüneteket Európa országaiban – hát nem egyszerű a kép, különösen, hogy van, ahol országon belül is eltér a rendszer. (az adatokat az Európai Bizottság hivatalos kiadványából vettem.) 

Az első kérdés az, hogy ki dönt a szünetek idejének kijelöléséről. Vannak országok, ahol központilag döntik el a szünetek kezdetét és végét, ilyen ugye Magyarország, ahol ugyan az iskolák trükközhetnek kicsit, de alapvetően meg vannak határozva a dátumok.

Aztán vannak országok (ilyen Csehország, Franciaország, Hollandia, Lengyelország, Szlovákia és Szlovénia is), ahol központilag határozzák meg a szüneteket, de ezek időpontja regionálisan eltérő lehet.

Lehet még ezt is fokozni, például azzal, hogy a németeknél, spanyoloknál, olaszoknál és osztrákoknál regionális szinten döntenek, míg Norvégiában, Svédországban az önkormányzatok hatásköre a dolog, az Egyesült Királyságban pedig hagyományosan az iskola határozhat, azzal együtt, hogy a tanítási napok száma központilag meghatározott.

Hány hét a gyerekparadicsom?

Magyarországon hagyományosan igen hosszú a nyári szünet (ki ne emlékezne gyerekkorából azokra a csodás, dögmeleg, lusta nyári napokra – egyébként én mindig a nyári szünet első napjait szerettem a legjobban, amikor az iskolakezdés olyan beláthatatlan távolban volt, hogy el sem látott az ember odáig…), de vessünk egy gyors pillantást más európai országokra is!

Elég nagy a szórás, hiszen vannak országok, ahol már május végén (!) megkezdődött a szünet és van, ahol július közepéig járnak iskolába a gyerekek (cserébe persze nekik év közben több szünetük van, amiben azért van ráció). Erről itt találtok egy szuper kis interaktív oldalt.

A leghosszabb a nyári szünet (13 hét!) Lettországban, Olaszországban és Törökországban, míg a legrövidebb, alig 6 hét Németország egyes részein, Hollandiában, az Egyesült Királyságban és Liechtensteinben. A legtöbb országban egyébként ilyen tájt (azaz június közepén) kezdődik a szünet.

Ha már Németország: Tonyika idén márciusban írt az iskolával kapcsolatos tapasztalatairól, és a mindössze 6 hetes nyári szünetről: „Minden szünet 2 hét, kivéve a nyári, ami 6 és fél. A nyári 2-4 heteket mozog, ehhez igazodva mozog az őszi is 2-2 hetet. Téli karácsony és január eleje, tavaszi pedig Húsvét előtti hét és Húsvét hete. Két évre előre mindig megvan.

A szünetekben, a nyári utolsó 3 hetében megáll az élet. A gyerekesek előnyt élveznek ilyenkor a munkahelyeken, ami a szabikiadást illeti, mivel máskor a gyerekeket nem lehet indokolatlanul hosszabb ideig elhozni a suliból.”

Albániából Jani haverjának felesége a magyar rendszerhez legalábbis hasonló időbeni beosztásról írt, hiszen a tanítás ott is szeptemberben kezdődik és júniusban ér véget, tehát a szülőknek nagyjából azonos szünethosszal kell megbirkózniuk, mint Magyarországon.

Hadd idézzek még egy kicsit egzotikusabb színhelyről érkezett írást, tavaly augusztusból Gábor tollából, az indiai iskolai tapasztalatokról.

Ott „a nyári szünet ott ’csak’ másfél hónap (május közepétől július 1-ig tart). Nagyon furcsa, hogy az iskolai év április elsejével kezdődik, és március végéig tart” – írta akkor. 

Egy hosszú szünet vagy több közepes?

Nagy kérdés az, hogy mi a jobb: egy nagy hosszú nyári szünet (mint ami például Magyarországon van), vagy több év közbeni közepes hosszúságú. Amennyire én látom, megoszlanak a vélemények a kérdésben, és persze a válaszok attól is függnek, hogy éppen milyen szempontból nézzük a kérdést.

A szülők szempontjából egy hosszú, két és fél hónapos nyári szünet elég komoly kihívás, hiszen valahogyan le kell fedni ezt az időszakot. Ami a gyerekeket illeti, egyfelől a tanév végére már teljesen kikészülnek, tehát jól jön a hosszú szünet, ugyanakkor kérdés, nem lenne-e nekik is jobb, ha a nyári szünet rövidebb lenne ugyan, de év közben többet pihenhetnének.

Szakemberek szerint egyébként a gyerekeknek igenis szükségük van egy hosszabb, 2-3 hónapos egybefüggő szünetre, hogy regenerálódni tudjanak, és kicsit megszabaduljanak az iskola (és az iskolatársak, a szocializáció) jelentette stressztől. A másik oldal viszont azzal érvel, hogy egy ilyen hosszabb szünet alatt a gyerekek túl sokat felejtenek.

A kérdés tehát az: nálatok milyen a rendszer, melyek az előnyei és a hátrányai, illetve ti (már ha abban a helyzetben vagytok) hogyan oldjátok meg a nyári szünet jelentette kihívást?

A moderálási alapelveket itt találod.