A határátkelésről ma már nem elég beszélni, intézményesített segítséget is kellene nyújtani az útnak indulóknak. Ezért is született meg egy, a Nagy-Britanniában munkát vállalókat segíteni hivatott ingyenes jogi útmutató. Az útmutató uniós országok szakszervezeteinek együttműködésében készült, erről korábban már írtunk. A jogi útmutató elkészítésében segédkezett Tóth Judit, a Szegedi Tudományegyetem Alkotmányjogi Tanszékének docense, tanszékvezetője, akit megkérdeztünk, hogy miért tartják szükségesnek a tájékoztatás ezen módját.
A Világbank adatai és egyéb statisztikák azt mutatják, hogy 2014-re nagyjából félmillió ember hagyta el Magyarországot, 13 százalékuk magasan képzett, ennek ellenére az egyik legnagyobb probléma továbbra is a tájékozatlanság. Milyen típusú ez a tájékozatlanság?
Tulajdonképpen arról van szó, hogy külföldön munkát vállalni kívánók csak töredéke van olyan helyzetben, hogy előre képes tájékozódni. Ez összefügg a nyelvtudással, esetleg a már előzőleg meglévő migrációs tapasztalattal: aki tudja, hogy mi az a néhány dolog, amelynek az elintézése nélkül nem szabad elindulni, akinek van egyáltalán olyan internethasználói gyakorlata, hogy meg tudja találni a számára fontos információkat.
Egy másik része a kiutazóknak csak informális úton szerez információkat, a sógortól, a családtagoktól, egyéni történetekből tájékozódik. Nincs abban a helyzetben, hogy mélyebben utánanézzen, mert olyan a munkarendje, munkaideje, ami nem teszi ezt lehetővé. Esetleg nincs meg a szükséges nyelvtudása, nethasználata pedig korlátozott. Ezért nagyon nehéz számukra célzott információkat is eljuttatni. Ez a kétosztatú rendszer nagyon sokáig így marad, hacsak nem születik valamilyen sajátos ötlet, ami át tudja törni.
Felkészületlenek az emberek, másra számítanak, mint ami a külföldi munkaerőpiacon várja őket?
Szelektív szerintem a tájékozottságuk, bizonyos kérdésekkel (mennyi a minimálbér, milyen órabérre számíthatnak, a végzettségüket elismerik-e, körülbelül milyen pozíciót tudnak betölteni az adott szervezetnél) általában tisztában vannak. De például olyan dolgokkal, hogy az adott országban van-e mód arra, hogy az általános szabályoktól eltekintsenek, például a britek nagyon sok kivételt, engedményt kaptak az unión belül (például bérezésre, a munkaidő szabályozására), ezekkel már kevesebben vannak tisztában.
Egy másik példa: vannak idegen nyelvet nagyon jól beszélő munkavállalók, akik kimennek, de mondjuk ezt a kifejezést, hogy határozatlan idejű munkaszerződés, nem ismerik. Azzal szembesültünk, hogy olyan szószedeteket is érdemes lenne összeállítani, amelyben megtalálható, hogy milyen biztosítási viszonyok lehetségesek, milyen regisztrációs számot és milyen hatóságtól kell kérni. Ezeket például sokan nem tudják, azok sem, akik egyébként jól beszélik a nyelvet.
Sok migrációs vizsgálat és kutatás van Magyarországon, igazából a jelen projekt keretében arra irányult a munka, miként lehetne a tájékoztatást növelni a potenciális munkavállalók körében, méghozzá elsősorban a kiutazás előtt, mert utólag, amikor már egy jogvita van, kicsit nehezebb a helyzet.
Milyen irányokat és lehetőségeket látnak a tájékoztatásban?
Nyomtatott tájékoztató anyagot készítettünk, ez volt a támogatott projekt eredeti célja, annyiban léptünk tovább, hogy ez az útmutató az interneten keresztül is elérhető. Olyan nagy áttörést jelentő lépést nem tudtunk kitalálni, hogy mondjuk repülőről dobjanak le szórólapokat a témában…
A határátkelés témája mintha évekig háttérbe szorult volna…
Igen, mindenki kicsit szégyenlősen hallgatott erről. Kétségtelenül kevesebb a tényszerű információ, mint az egzotikus elbeszélés, de azért most már az összes rendelkezésre álló forrás több százezres nagyságrendről beszél, ami azért több annál, mint amiről csak úgy futólag kell beszélni. Ehhez már intézményesített segítség kell.
Éppen ezért jó lenne, ha például a szakszervezetek szerződéseket köthetnének egymással a segítségnyújtásról, határokat átlépve. Ahhoz hasonlóan, ahogy az egyetemi kreditpontok konvertálhatók, a hordozható tagság lenne a legideálisabb.
Fontos a partnerek megnyerése, együttműködése is az ilyen ügyekben. Például osztrák oldalon csökkent a jogi visszaélések száma, mert a határ menti területeken képezték a tisztviselőket is, akik magyar nyelvtanfolyamon is részt vettek. Ezen az ügyintézéshez szükséges alapkifejezéseket tanulták meg, hogy alkalmazni tudják őket, ha egy ügyféllel mondjuk nyelvi nehézségek miatt akadna el valamilyen folyamat. Például amikor nehezen derül ki, hogy társadalombiztosítási kártyát kellene intézni. Egyszerűen arra kell rájönnie a szereplőknek, hogy tennivalójuk van ezen a téren.
A moderálási alapelveket itt találod.
Utolsó kommentek