Ma folytatódik Az én városom sorozat, méghozzá Réka jóvoltából Stockholmmal. Eredetileg is az volt az ötlet, hogy ne csak a lakóhelyetek szép oldalát mutassátok meg, hanem hadd ismerkedjünk meg a mindennapokkal. Nos, Réka ezt maximálisan teljesíti, köszönet az érdekes, nagyszerű képekért!

(Természetesen továbbra is várom a lakóhelyeteket bemutató fotókat, ha lehet némi szöveggel kiegészítve, elsősorban nem a nevezetességeket, hanem a hétköznapokat bemutató képekkel. A cím a szokásos: hataratkelo@hotmail.com)

„Megpróbáltam a felhívás szerint nevezetességmentesen és a kevésbé hízelgő részeket is megmutatva fotózni, válogatni. Mivel pedig errefelé beköszönt a sötét, esős évszak, úgy döntöttem, hogy javarészt éjszakai és esős fotót küldök.

Illetve egy nevezetességet mégis küldök, ez a stadion a világ legnagyobb gömb alakú épülete. Esténként aszerint világítják meg, hogy ki játszik vagy lép fel benne: a svéd válogatott meccsein sárga-kék csíkos ezen a fotón a helyi Djurgården csapat arany-vörös-kék színeiben pompázott ez a nagy bigyó. Két évig ez az épület volt a kilátás az ablakomból

A környékem bemutatása kissé ambivalens téma, mert bár a pici lakótelepen remekül érzem magam, az otthonom és a munkahelyem között fekvő plázába már hosszú hetek-hónapok óta nem járok. Inkább a távolabbi, de kellemesebb hangulatú plázákba-mozikba járunk bevásárolni és szórakozni.

Ma viszont csak a blog kedvéért kivételesen ellátogattam ide, és megnéztem az új könyvtárat, amely a pláza egyik emeletén nyílt. A könyvek mellett sok-sok pici tanulószobát hoztak létre benne.

Ez a szimpatikus fejlesztés gyaníthatóan azoknak a fiataloknak könnyíti meg a tanulást, akik nagy családból származnak, és otthon nem adatik meg nekik a nyugodt környezet, ahol odafigyelhetnének a munkára. Belestem a pici szobákba és tényleg mindegyikben szorgalmas tanulás folyt.

Egy másik szegletben függőágyakat helyeztek el, ahol az olvasók megpihenhetnek. :)

A könyvtár ablakából tanúja lehettem egy igazi multikulti találkozásnak két romániai roma kéregető és két szomáliai asszony között. Hazamenet pedig elcsíptem, ahogy a metró elsuhan a fölöttem magasló betonhídon a megálló felé.

Ezen a fotón pedig a lakásomhoz közeli terecske egy része látható.

Ha nem valamelyik város melletti bevásárlóközpontban szórakozunk, akkor a belvárosban sétálunk vagy beülünk sörözni. Az egyik belvárosi metróállomás mellől ez a látvány fogad minket.

Innen mindössze pár száz méter a kedvenc sörözőnk, onnan pedig továbbsétálunk az esőben.

A városban már megkezdték a karácsonyi díszkivilágítás felaggatását, pár hét múlva így fog kinézni a sétálóutca.

Sajnos tavaly karácsonykora fenti sivár látvány fogadta a shoppingolókat, mivel szinte egyáltalán nem volt hó. Idén reméljük, hogy bőven lesz havazás, olyankor a város gyönyörű sejtelmes fényben dereng.”

Ha szeretnél további képeket látni Stockholmról (is), akkor nagyon ajánlom Réka blogját!

A kommentelési szabályokról itt olvashatsz.