oldaldobozjavitott.jpg

kozelet_hataratkelo_widget.jpg

Utolsó kommentek

Kívül tágasabb!

Nincs megjeleníthető elem

Gazdagisztán

Nincs megjeleníthető elem

2014. június 18. 06:41,  Miért ilyenek az angol házak? 725 komment

2014. június 18. 06:41 Határátkelő

Miért ilyenek az angol házak?

A mai poszt finoman szólva is rendhagyó lesz, ugyanakkor a magyar és az angliai lakások és házak közti különbség olyan gyakori téma, hogy úgy gondoltam, még olyan részletesen is érdemes beszélni róla, ahogyan Digger teszi mai írásában. Nem állítom, hogy nem megy elképesztő részletekbe, de hát végül is ez a szakmája, ráadásul rengeteg érdekes képet is küldött. Bevallom, az első elképedés után én szívesen olvastam a posztot, amiből egy csomó olyan dolog kiderült, amit alighanem máshonnan nem tudtam volna meg.

Nyitókép 1.jpg

"Nagyon sokszor hallottam már, hogy Londonban csapnivaló a házak minősége. Ez egy állandó, visszatérő vád és mivel az építőiparban dolgoztam mindkét helyen, bontottam és építettem házakat, talán van egy kis rálátásom a témára. Megpróbálok párhuzamot vonni a két építési stílus között. Bár hosszú oldalakat tudnék írni, igyekszem rövidre fogni, pláne hogy képekkel is illusztrálom a mondanivalómat.

Először is Londonban 35 fok az évi hőingadozás, míg Budapesten 60 fok. Lényeges különbség! Ilyen erővel leszólhatjuk a fűkunyhót is, hogy nincs megfelelően hőszigetelve a trópusokon. Na, de valóban nincs?

Nézzük meg London és Budapest lakásállományának a szerkezetét! Egyelőre a régebbi építésű házakról beszéljünk.

A budapesti lakások

Budapesten három nagy csoportra oszthatók a lakások: az egyik csoport a száz évesnél idősebb bérházak. Belső udvaros, többemeletes, körfolyosós házak.

A második csoport a 60-as évektől a 80-as évek elejéig épített külvárosi kockaházak. Ezek általában kalákában épített földszintes, 10x10 méteres sátortetős, típusterv alapján épített házak.

1 (4).jpg

A harmadik csoport a panel lakótelepek. Az utolsó nagy állami panelház beruházás a Gazdagréti lakótelep volt, ahol én is kezdtem a munkásmozgalmi múltamat.

London lakásállománya

Szinte ismeretlen a földszintes egyedülálló ház. Ikerházak vagy sorházak, egy vagy két emelettel - ez a tipikus londoni ház. A stílusuk a korukra jellemző. Vannak a Victoria-korban épült sorházak és vannak az azóta épültek. A sima, egyenes homlokzat kizárt, vagy a szélfogó, vagy egyéb ki- és beugró fülke, ablak mindre jellemző.

2 (2).jpg

Épültek kis számban panellakások is, bár panellakótelepek nem jellemzőek, de van az is. Nem tudom, hogy a budapesti és a londoni panel különbözik-e és ha igen, miben.

Képzeletben kezdjünk el építeni, mondjuk a hetvenes években, egy budapesti kockaházat és egy londoni ikerházat!

A londonit egy építőipari cég építi, a budapestit kalákában a család, amiben építőipari szakemberek is vannak, ha pedig nem, akkor a barátok, munkatársak megoldják. Értelemszerűen mindkét helyen spórolni kell, lássuk hol, milyen módszereket vetnek be!

Alap kiásva, itt mindjárt látjuk az első különbséget. Valami miatt Angliában a beton vagy a cement nem túl nagy érték. Nem sajnálják. A harminc centi széles falnak hatvan centi széles betonalapot készítenek.

Valami brutálisak a házalapok. Volt szerencsém néhányat kiásni. Nagy kínlódás. Ez itt egy londoni ház alapjának egy sarka. Körülbelül olyan súlyú, mint a gép, vagyis 8 tonna.

3 (2).jpg

A magyar háznál a harmincas falhoz negyven centi, úgynevezett úsztatott betont használnak.

Mi az úsztatott beton?

Amit a telken és a szomszédban találnak követ, betontörmeléket, Józsi bácsi lebontott udvari WC-jét, azt mind beleszórják (úsztatják) a jó híg betonba. Annyival is kevesebb beton kell. A képen egy alap látható, ami mellé oda van készítve a betontörmelék, amit beleúsztatnak a betonba.

4 (3).jpg

Na, olyankor van az, hogy ha a koszorút is kispórolják, akkor megrepednek a falak. A koszorú az a négy főfal tetején helyben betonozott gerenda, ami a falakat mintegy összetartja.

Szóval megvan az alap

Itt mindjárt egy lényeges különbség jön. A magyarok imádják minél magasabbra kiemelni a házat, lábazattal. Nehogy má' a szomszédé magasabb legyen. Az angolok gyakorlatilag nem csinálnak lábazatot, vagy legfeljebb harminc centit, de az se látszik.

A magyar háznak csinálnak egy magas lábazatot, azt teljesen betöltik földdel és a vízszigetelés fölé tesznek tíz centi betont a ház teljes alapterületére és ez a fogadószint. Ez fogadja a falazatot.

Az angol háznál ezzel szemben az alapra mindjárt elkezdik felhúzni a dupla falat. Egy külső és egy belső kisméretű tégla falat. Ma már belülre szürke nagyméretű blokktéglát tesznek. A kettő között tíz centi légrés van és a két fal vas távtartókkal helyenként össze van kötve.

5 (3).jpg

A belső fal három sor tégla után abbamarad, és itt jön a legérthetetlenebb rész, mert egy komplett emeleti födémet tesznek a földszintre harminc centivel a föld fölé. Úgynevezett padlófödémet.

Egy ma épült korszerű ház padlófödém előtt…

6 (4).jpg

… és padlófödém után.

7 (2).jpg

Ma már betongerendákkal és béléstestekkel, régen fagerendákkal és deszkaborítással. A külső falra helyenként szellőző rácsokat tesznek, amivel kiszellőztetik ezt a harminc centis légrést. A külső fal az alapról van indítva és a legfelső födémig tart, ezért nem látszik lábazat.

A belső falat megszakítják a födémek, de ezek után mennek felfelé az utolsó födémig. A két fal között a tíz centi légrés biztosítja a hőszigetelést.

Tegyünk egy kis kitérőt a hőszigetelés tudományába, hogy érthető legyen a technológia. A legjobb hőszigetelő a levegő. Önmagában is, de minél több légkamrára van osztva, annál jobban szigetel. Minél több és minél kisebb falvastagságú a légkamra, úgy nő a hőszigetelés hatékonysága.

Melyik az a közismert anyag, ami ebben verhetetlen? Igen, jól gondoljátok, a polisztirol (Hungarocell). Kis súly, nagy térfogat, megszámlálhatatlan légkamra, szinte melegnek érezzük, ha megfogjuk. A légkamráknak nem feltétele, hogy egymástól teljesen különállóak legyenek.

Bármi feloszthatja az anyagot. Vászon, szőrme, gyapjú, műszál, stb... Ugye milyen ismerős? Ezek a testünk hőszigetelő anyagai. Már egy vékony műszálas harisnya is hőszigetel.

Térjünk vissza a falakhoz!

A falaknak van egy hőszigetelési mérőszáma, az úgynevezett hőátbocsátási tényező. Az építési műszaki előírások időről időre szigorítják ezt a mérőszámot. A példánknál maradva, a 70-es években az elfogadott falazat a B30-as tégla volt.

8 (2).jpg

Ebből épült az összes kockaház, az is, ami a példánkban szerepel. Harminc centi vastag falat adott, és volt rajta néhány lyuk, de semmiképp sem versenyezhetett tíz centi légrés hőszigetelő képességével.

Néhány trükköt elmondok itt és ott.

Itt, Londonban a két fal közé sokszor kőzetgyapotot tesznek, ami növeli a hőszigetelést, mert kamrákra osztja a légrést.

9 (1).jpg

Magyarországon megnövelték a falvastagságot 38-44 centire és ilyen blokktéglákat gyártanak hatalmas légkamrákkal.

10 (2).jpg

A tégla anyagát is igyekeznek hőszigetelővé tenni. Hogyan? Porózussá, lyukacsossá teszik az agyagot. Fűrészport kevernek a tégla anyagába és égetéskor ez kiég, apró légkamrákat hagyva maga után.

Minél tömörebb egy anyag, annál rosszabb hőszigetelő. Az üveg, a beton, a kő nem hőszigetel. Akkor betonból és kőből vagy B30-as téglából nem lehet a napjainkban házat építeni?

De lehet, csak kívülről le kell szigetelni megfelelő vastagságú hőszigetelő anyaggal, hogy meglegyen az aktuális előírás szerinti hőátbocsátási tényező. Ennyit egyelőre, aztán még lesz szó a hőszigetelésről.

Miért tűnik gyengének az angol ház?

A budapesti az B30-as téglából épül és egy födém kerül rá. A válaszfalak a főfal (B30) kivételével válaszfaltéglából vagy bontott kisméretű téglából vannak. A kisméretű téglák sima felületűek a malter gyenge, a bontott tégláról egy ütéssel leválik.

Az egész ház mégis egy masszív ház benyomását kelti a londoni házhoz képest. Miért?

A londoni házban a födémek fából vannak. Szilárd, de recseg-ropog, ha járnak rajta. A válaszfalak szintén favázra szögelt deszkák rabichálózva és vakolva. Ma már ezt a technológiát kiváltotta a gipszkarton. Ha lehet, ez még rosszabb.

Dolgoztam sokszázezer fontos új háznál, ami a legmodernebb technológia szerint a legmodernebb anyagokkal épült, de a válaszfalak gipszkartonból voltak.

Manapság amikor óriási lakáshiány van és minden tetőteret, minden garázst lakássá alakítanak és a házakban nappalikat és nagy szobákat darabolnak fel, hogy kiadható legyen, a gipszkartonnak óriási piaca van. Ezek együttes hatása eredményezi, hogy az londoni ház kevésbé szilárd, rosszabb minőségű érzetet kelt.

Eleve minimum három fafödém van rajta. A gipszkartont túlzás lenne nagy szilárdságúnak mondani. A válaszfalak - mivel üregesek, - hangszigetelés szempontjából kritikán aluliak.

A födémek, a lépcsők recsegnek, az egész egység gyengének tűnik. Pedig a londoni ház falának téglái olyan malterrel vannak összerakva, hogy együtt törik a téglával, de nem a fugánál.

Ezen a képen egy duplafalazatú alapfal látszik, ami középen betonnal van kitöltve. Olyan szilárd egységet alkot, hogy a markológép kanalának körme beletört. Látszik, hogy a köröm milyen mély barázdát mart bele, mégsem esett szét a fugáknál, inkább együtt tört a malterral.

A budapesti ház alapja jóval elmarad a londonitól. A hőszigetelése szintén. Több repedt falú házat látni Budapesten, mint Londonban.

A londoni lakások jelentős részének már ki van cserélve az ablaka korszerű, dupla műanyagtokos dupla üvegezésű ablakra, de van még jócskán szimpla üvegezés is. Ez is erősíti a rossz hőszigetelés legendáját.

Na, de nézzük meg a budapesti ház ablakait! A 70-es években gerébtokos, redőnytokos háromszárnyú ablakok kerültek bele. Na, annak egy fokkal nem jobb a hőszigetelése, mint a londoni szimpla ablaknak. Olyanban nőttem fel, a szél csak úgy süvített be rajta, a redőnytokot lehetetlen volt rendesen tömíteni.

A következő vád a penészedés

Mit szeret a penész? A huzatmentes, nedves környezetet. Mitől penészednek a londoni lakások? A korszerű ablakokkal huzatmentessé tett belső tér, valamint a fűtés gyengeségéből adódó párás levegő együttes hatása. A főbérlők érthető okokból nem viszik túlzásba a fűtést. A párásabb környezet, a lezárt ablakok ideális penésztenyésztő helyekké teszik a szobák sarkait.

Mi a helyzet a budapesti lakással? Ott a hőhidak okozzák a penészt. A hőhidak azok a falrészek, amik rosszabb hőszigetelésű anyagból készültek, mint a falazat egésze. Ezek tipikusan a betonkoszorúk és beton áthidalók az ablakok felett.

13 (1).jpg

Ma már ezeket leszigetelik, de a 70-es években még nem. Igazából egy 22-es csapdája a történet. Ha az alaphelyzet marad, miszerint hagyják a gerébtokos ablakokat, akkor a fűtésszámla az egekbe szökik. Ha kicserélik korszerűre, akkor a hőhidaknál penészedik. Miért?

Azért, mert a huzatot, - ami szárít és a penész ellensége, - lezárták. Mi a leglátványosabb hőhíd? Az ablak. Párásodik. Belülről. Pontosan így viselkedik a beton koszorú is. Belülről párásodik és penészedik.

Na, de miért, mikor a korszerű ablakokon szellőző nyílások vannak? Azért, mert azokat a szellőzéseket egy korszerű hőszigetelt, vagy hőszigetelt anyagú téglából épített házra méretezték. Nem pedig a sok négyzetméteres beton koszorúra.

Nem képes átszellőztetni a lakást, hogy ne penészedjen. Ha képes volna rá, akkor meg a fűtésszámla ugyanaz, mint a gerébtokosnál. Egyetlen megoldás, ha az egész ház kap egy hőszigetelő burkolatot. Szóval alapesetben nincs mit egymás szemére hányni huzatilag, penészügyileg.

Menjünk tovább!

Falak állnak, jöhet a tető!

Ma már szinte mindegyik sátortetős, még inkább nyeregtetős budapesti háznak meg lehet számolni a szarufáit, mert a tetőlécek megereszkedtek. Londonban teljes deszkaborítást kap, és nincs megrogyott, rossz állapotú tető.

Londonban a tetők és a kémények kiváló állapotúak. A budapesti házak kéményei kritikán aluliak. A fagy, a hőingadozás, a kondenzvíz megteszi romboló hatását.

Szóval, szerkezetileg állnak a házak, akkor szerelvényezzünk.

Villanyszerelés

A budapesti háznak a kor technológiájának megfelelően MM falkábel vezetékezése van. Ennek csak egyetlen baja van. Nevezetesen, hogy alumínium vezeték. Az MM falkábel az a lapos két- vagy háromeres vezeték, ami a fal vakolatába van ágyazva, nem pedig csövekbe húzva, mint manapság.

Az alumínium idővel oxidálódik és porlad. Ez az egyetlen baja. Szerencsére ritkábban a falban, inkább a kötéseknél a dobozokban. Az angol házak vezetékezéséről nincs információm. Bontottam, de nem figyeltem meg. 

A kapcsolók és konnektorok mindkét országban abban a korban az örökkévalóságnak készültek. Minden kapcsolás szikraképződéssel jár, de azok az érintkezők bírták. Még száz évig bírnák. Ha valaki felkapcsolta a villanyt, annak hangja volt. Ha a gázcsap nyitva lett felejtve, még a kerület másik felén is hallották.

A szennyvízelvezetésben londoni sajátosság, hogy a falon kívül vezetik a csöveket, amik jórészt öntöttvasból vannak. Nem szép látvány, de csőtörésnél nem kell szétszedni a fél házat.

A vízcsövek, a fürdőszobák szigetelése is Londonban jobb. A budapesti házak legtöbbjének kívülről meg lehet mondani, hol van a fürdőkád, mert szép nagy vizes folt van a falon, sőt van ahol már a vakolat is leesett.

Apropó vakolat. A londoni házak töredéke van csak vakolva, az sem akar lemállani, de a téglaburkolat, ami az általános, az meg örökös, mint a nyomorúság. Londonban ismeretlen a málló vakolatú, szmogtól szürke ház.

Elérkeztünk a végkövetkeztetéshez

Két, egymástól kétezer kilométerre levő ország. Hatalmas hőingadozásbeli különbség. Teljesen más építési stílus és technológia. Mindegyiknek megvan az előnye, hátránya.

A budapesti ház valóban masszívabbnak, erősebbnek, jobban összerakottnak tűnik, de ha szerkezetileg megvizsgáljuk, akkor az alap, a négy fal, a tető egységében a londoni erősebb.

A belső szerkezetben, a válaszfalak és a belső főfalak tekintetében pedig a budapesti a jobb. Hangszigetelésben is toronymagasan vezet. Pláne, hogy egy udvar választ el a szomszédtól.

Más az érzet és más a valóság.

Még néhány szó úgy általánosságban. Láttam olyan londoni házalapot, ami 1,2 méter mély volt és 80 centi széles, de csak 30 centi vastag. Tehát a széles sávalap alján volt egy vékony betonlemez, amin mindjárt indították a dupla falat, amit felhúztak az első födém szintjéig és a két fal közötti légrést bebetonozták. Vagyis az egész ház falazata 90 centi mélyről indult. Itt van a vékony alapbeton és rajta az alapfal. Aztán a padlófödém után már a légrést meghagyták.

14 (1).jpg

Az én magyarországi házamnak is speciális alapja van, mert kombináltam a sávalapot a vasbetonlemez alappal, ugyanis nálam a talajvíz egy ásónyomra van. 

15 (1).jpg

Hogy érthető legyen, képzeljünk el egy téglalap formájú pogácsaszaggatót, ami egy sávalap és nyomjuk bele a tésztába. Ha a pogácsaszaggató szélét terheljük, akkor egyre mélyebbre süllyed. Viszont ha befedjük, és a tetejét hozzákapcsoljuk a pogácsaszaggató széléhez, akkor mint egy lefelé fordított tepsi, egyszerűen ráfekszik a puha talajra és nem tud megsüllyedni.

Vannak olyan házalapok, amikben nincs beton. Köveket raknak a kiásott sávba és sóderral kitöltik a közeit. A Gazdagréti panel lakótelep felének Franki cölöp alapja van, a másik felének kútalapja.

A panelházak alapjait én ástam, egyebet a panelról nem tudok, viszont be tudok mutatni egy londoni kútalapot. Ezen a képen kútalap látható, mégpedig egy londoni, új építésű egyemeletes lakópark házának kútalapja.

Másfél méter átmérőjű kútgyűrűk négy méter mélyre leásva és kibetonozva, majd erre kerül a gerendarács, ami összefogja a kútalapot és épül rá a ház. Ez legalább öt emeletet is megtartana.

A lakások ára 450 ezer font. A házak külső fala és egyben burkolata kisméretű tégla. Itt látszik, hogy miért olyan erős kötésűek.

16 (1).jpg

17 (1).jpg

Erős, tartós és szép falazatot ad. Idővel aztán mind erre a sorsra jut. Egy ház bedarálva.

18 (1).jpg

Ez a jelenlegi munkahelyem, egy iskola bővítése. Húsz centi széles fektetett blokktégla előkészítve a padlófödém fogadására. Valami elképesztően brutális, egy méter széles betonalap készült az egyemeletes épületnek, aminek még vasváz tartói is lesznek.

19.jpg

Tudom, hogy a házépítésnek számtalan variációja van még, én most csak a két leggyakoribb építési módot ragadtam ki összehasonlítás céljából és bemutattam néhány egyéb variációt.

Ennek az írásnak a végén is fel kell tennem a kérdést, mint az ételekről írt poszt végén, hogy miért várjuk el, hogy magyarországi házak legyenek Londonban? Nem tetszik, hogy nincs túró? Nem tetszik, hogy recseg a padló? Oda kell menni, ahol van túró és nem recseg a padló. A nigériai nem panaszkodik egyikre sem!

Floridában nem tetszene, hogy egy gyenge szellő elfújja a házat. Kanadában nem tetszene, hogy az eresz aljáig ér a hó. Valami mindenhol van, ami nem tetszik. Nekem például Magyarországon nem tetszett Magyarország. Jurtát akarnak csinálni belőle...

Biztos van hozzáfűznivaló saját tapasztalatból, hát akkor beszéljük meg!”

A kommentelési szabályokról itt olvashatsz.

Gyere és csatlakozz hozzánk a Facebook-on!
Ha inkább levelet írnál, elmesélnéd a személyes történeted,
azt a következő címen teheted meg: hataratkeloKUKAChotmail.com

Címkék: építkezés Anglia Nagy-Britannia

A bejegyzés trackback címe:

https://hataratkelo.blog.hu/api/trackback/id/tr766318121

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

házelőtthinta · http://hamisgulyas.wordpress.com 2014.06.19. 21:08:40

@DieNanny [SZ,CH]:

Akkor gondolom mindenki költözzön azonnal Svájcba.Mondom,nektek csak ez számít. Hó végére maradjon minél több. Ezt pedig állandóan rám is rám akarjátok húzni.

@Babette.:

A kapitalizmus miatt szoktam sírni. Igazságtalan elosztás miegymás. Soha nem sírtam még a blogom amiatt hogy keveslem a kontostandomat.Állandóan félreértetek engem. A tömör költői hitvallásom : Emberi életet szeretnék,versenyzés nélkül.Jelenleg ez még a világ leggazdagabb országaiban se működik egészen.

@Mirjam2:

Én anyagias?Egy mekiben dolgozva? :D Leírtam hogy zuhan az életszínvonal és bebizonyítottam pár példával. Ennyi.

"anem hogy az ovono egy szep szakma, amiben lehet fejlodni, ugy erezni hogy elertel valamit, hogy ertesz valamihez amihez mas nem; ezt a konyhai kisegito munkarol nem igazan lehet elmondani."

Anyám óvónőként 20 év után is szépen megkereste a 100 ezer forintját. Valóban lehet fejlődni. Nagyjából annyit keresett otthon mint egy diák a mekiben 180 órában.A hivatás részét meg hagyjuk,az itt úgyse szokott senkit érdekelni. Egyszerű a képlet :ha keveset keresel,lúzer vagy, ha sokat keresel,király vagy. A többi meg csak maszatolás.

2014.06.19. 21:15:46

@házelőtthinta:

"Emberi életet szeretnék"

Kérdeztem már, de _egészen pontosan_ mi tartozik bele számodra az emberi életbe?

2014.06.19. 21:18:32

@házelőtthinta:

+ nem tudom írtad-e már, mióta vagy ausztriában?
Rápillantottam a blogodra, a klasszikus kultúrsokkos szopófázisos tüneteid vannak, ezért kérdezem.

Ugyandehogy (törölt) 2014.06.19. 21:33:03

@Rebarbaraa: o,tudjuk, hogy te ilyen szuperwoman vagy..sot szuperwomen.

Ugyandehogy (törölt) 2014.06.19. 21:35:01

@házelőtthinta: az az egyennek jo lenne. de tarsadalmi szinten nem. amerre most megyunk, ez utopia.

micsoda? 2014.06.19. 21:39:03

@diggerdriver: Üsd be a keresőbe: No- fines

házelőtthinta · http://hamisgulyas.wordpress.com 2014.06.19. 21:39:03

@Th's child:

2 év,2 hónapja élek itt.Úgyhogy szerintem már így maradok :) Teljes kudarc a részemről az úgynevezett integrálódás :)

emberi élet : Dolgozol,megélsz.Érzed,hogy te is haladsz előre.

2014.06.19. 21:47:15

@házelőtthinta:

"emberi élet : Dolgozol,megélsz.Érzed,hogy te is haladsz előre. "

Persze, de ez mit jelent _pontosan? Amit írsz magadról, az alapján úgy tűnik, nagyon kényelmesen élsz, plusz azt állítod, a többi nem érdekel. Akkor?

Egész pontosan milyen körülmények között szeretnél lakni, mit szeretnél enni, milyen ingóságokat szeretnél, amiből úgy éreznéd, hogy haladsz?

Épp tegnap írtam neked az amerikaikról, ahol a szegényeknek többnyire megvan a világon mindenük. Az ő életülket nagyon lehúztad -- mit hiányolsz belőle?

Persze az mindig totál szopó, ha az ember a saját társadalma alsó 10%-ához tartozik, és ebből a szempontból nyilván nagyon rossz amerikai szegénynek lenni. Ha azt mondod, nem az anyagiak érdekelnek, akkor neked is ez a bajod? Hogy alsó 10%-nak érzed magad?

A Tyne folyó déli partja 2014.06.19. 22:49:36

nos, még mielőtt elolvasom a hozzászólásokat: speciel én leszarom, hogy itt kisebb a hőmérséklet-különbség, mint otthon. akkor is fázom, (és a hordozható hősugárzók kínálatából ítélve mások is fáznak), márpedig azért,mert hiába van dupla ablakom, és állítólag egyfajta szigetelésem, akkor sem meleg a lakás. sőt. a fürdőszobámban pl. jéghideg reggelente, akkor is,ha kint van kb. 20 fok. aztán, kinti szigetelés itt csak elvétve akad, míg otthon - legalábbis felénk -egészen elterjedt. úgyhogy nekem mondhatja bárki, hogy nem jobb otthon a hőszigetelés: itt fázom úgy, hogy kint 0 fok van,otthon meg nem úgy, hogy -20 fok van kint.

hangszigetelésben is vezet? itt is a saját tapasztalatomra hagyatkozom: itt ülök a nappaliban, simán hallom, ha elmegy valaki az utcán, csukott ablak mellett, s hallom a szomszédék tévéjét is. s minden szombaton felébredek, mikor a felettem lakók hazajönnek éjjel a buliból. s ha valaki bejön a folyosó ajtaján, olyan, mintha az én lakásomba jönne. ja, ez régi ház, harminc éves kb, de az otthoni meg 1977es, sorház, és ott nem szoktuk nagyon hallani a szomszédokat, max, ha nyitva volt az ablak.

házelőtthinta · http://hamisgulyas.wordpress.com 2014.06.19. 22:49:36

@Th's child:

Mondjuk fenntartani egy normális lakást(napfényes,50nm,belváros) egyedül és kényelmesen megélni úgy hogy ehetek finomakat is.De tényleg finomakat és változatosan. Ehhez 100 euró kellene hetente legalább:) Ehhez sajnos sovány a mekis bérem. De nyilván nekem vannak túl nagy igényeim....Egyébként nem kéne sokkal több hozzá. Egy 1500 eurós bérből ezt meg tudnám ebben a városban valósítani. Nem vágyom ingóságokra de egy ilyen életvitellel kiegyeznék. És szerintem röhejes hogy a melósnak ez Nyugaton is csak álom.Jó,persze,jöhet a szokásos kontra, legyél informatikus,sztárszakmunkás meg egyebek.Az amerikai nyomorgóknak lehet hogy megvan mindenük de akkor is sokkal nagyobb arányban van ott szegénység mint mondjuk ny-európában. Mert kevésbé szociális kapitalizmusuk van. Nincs igazából semmi komoly bajom. Elvagyok én. Ha mondtok valami egyszerűbb melót amivel elérhető az 1500 as áhított limit, akkor meg egyenesen mindent elérek az életben amire jelenleg vágyom :)

gergius 2014.06.19. 22:49:36

@diggerdriver:

Nekem ez volt a tapasztalatom pedig. A legolcsóbb szart rendelték meg mindig az alaphoz, és megérkezéskor rutinosan már a felmutatott ujjak számának 1oox-os litere repül is bele a betonba. Mint említetted nincsenek (elvileg) nagy hőingadozások így minek is az erős és drága beton.

Szerintem azonban egy-két kemény tél, rá egy pár áradás és megnézném markival hogy jönne ki az a sarokelem :)

Muscari 2014.06.19. 22:55:45

@Rebarbaraa: oke, de azok az egyesek a legritkabb esetben tanulnak ovononek. Tudom, hogy van ilyen, de en nem ertem; en minden gyereket imadok, minel kisebb, annal inkabb :-)

A Tyne folyó déli partja 2014.06.19. 23:07:49

@Whave: és a praktikum sem feltétlenül öli meg, mert a volt kolléganőm a mixert csréltette le külön folyósra. s nem is értik, mi a gond a külön folyóval...@Mirjam2: hivatalosan itt is kilométer, stb. van...@Mmj Drtmmj: ez marhaság, hogy csak magyar szid magyarországi dolgokat. kb. mindegyik szidja a sajátját, s azt hiszi, hogy máshol jobb.@Rebarbaraa: csak szólok, mint payrollos, hogy az függ az ember tax codejától, ami meg attól hogy volt-e az embernek az adóévben már jövedelme, és adózott-e, és hogy esetleg tartozik-e/fizetett-e túl sok adót valamelyik évben. aztán függ attól is, hogy benne van-e a nyugdíjrendszerben, s mennyi az, ettől meg az NI kategóriája fog függni, és más a százalék, ha fizet occupational pensiont és más, ha nem. szóval, ez a salary calculator csak egy nagyon általános valami, nem vonatkozik mindenkire egységesen, akkor se, ha ugyanannyi az órabére, és ugyanannyit dolgozik.

BR kódod akkor van, ha a payrollnak még nincs infója arról, hogy mi történt előzőleg az adóévben, vagy ha van másik munkahelyed. @tildy[UK]: ez sem így van, nálunk pl. 37 óra a teljes munkaidő, a barátnőméknél 37.5, tesóméknál 40, más ismerősnél 39.5, az első itteni munkahelyemen meg 35 volt. szóval totál változó. 30 órától már teljesnek számít a munkaügyi hivatal szerint.@Könnyen elkaptuk, uram!: juj, erről nekem a villanyom jut az eszembe. tesóm megoldotta, de valahogy úgy van, hogy van két helyiség, a konyha, meg egy előtér féleség, ami régen hálószoba volt, most dolgozó. nos, úgy van bekötve a villany, hogy egyben van a kettő.egy vagon vezeték volt, 3*3, próbálgattunk minden variációt, volt, hogy a szoba kapcsolójával a konyha működött, volt, hogy egy kapcsolóval mindkettő, vagy épp egyik se.
szobák: ez nekem is a halaálom, s itt ráadásul nem számít a lakás mérete, csak a szobák száma. ha három szobás, drágább, tök mindegy, hogy ugyanakkora, mint a kétszobás, mert három mini szobát sikerült beletenni, amit max. raktárnak tudsz használni. tesómék most költöztek új albérletbe, kétszobás elvileg, a második "szoba" konkrétan 2*2 méteres. és én is ilyenben laktam anno. befért egy ágy, meg egy ikeás single szekrény, de az is csak meghatározott helyre. egy lyuk volt.

FutureFry 2014.06.19. 23:12:55

@adg [Au, Darwin]: Annál sokkal jobb az "Acre-foot" mint vízmennyiség mértékegység.
en.wikipedia.org/wiki/Acre-foot

FutureFry 2014.06.19. 23:35:55

@tsabus: A metrikus és angolszász mértékegységek keverése miatt veszett oda a 600 millió dolláros "Mars Climate Orbiter" űrszonda is...

diggerdriver · http://diggerdriver.blog.hu 2014.06.19. 23:48:20

@gergius:
Az a sarokalap egy öreg legalább 50éves Wimbledoni ház alapja.
Bontottam több helyen. Mind brutál volt.
Építettem több helyen. Még brutálabbakat.
Én mutattam egy erős angol alapot ami régi és mutatok akárhány újat ami még túlméretezettebb.
Mutass egy szar alapot nekem.

diggerdriver · http://diggerdriver.blog.hu 2014.06.19. 23:51:02

@micsoda?:
Komoly lehet ha építettek belőle két házat.
:)))))))))))))))))))))))))))))

tildy[UK] · http://tildy.blog.hu 2014.06.19. 23:57:48

@A Tyne folyó déli partja: az hogy mennyi nalatok a munkaido, vagy mennyi nalunk, vagy barhol, szerintem tok lenyegtelen abbol a szempontbol, hogy altalaban 37.5 oras munkaheteket szoktak megadni.

Szokas is ugy mondani, hogy 37.5 Hour Standard Work Week.

FutureFry 2014.06.20. 00:07:19

@Chang Yai: @Don Kartasch [Warwickshire, UK]: @tildy[UK]: @Mirjam2: Azért nem minden "keverőcsap" egyforma. Londoni bérleményemben tapasztaltam: a konyhai csap ránézésre keverős volt, de a vízsugár egyik fele jégideg másik fele tűzforrón távozott. Mert a "keverés" ez esetben azt jelentette, hogy a hideg-meleg csövek a csaptelep-cső végéig külön voltak vezetve...

M. Péter 2014.06.20. 01:59:47

@FutureFry: Mezőgazdasági területek öntözéséhez praktikus, máshoz nemigen.

FutureFry 2014.06.20. 02:37:14

@M. Péter: Ahogy a wikipedia írja - elvileg - a praktikussága abból adódik, hogy 1 acre-foot vízmennyiséggel lehet számolni egy átlagos amerikai család (családi ház) éves vízfogyasztását illetően, pl. amikor víztározók kapacitását próbálják becsülni/tervezni.
Hogy ez aztán mennyire jó "ökölszabály" (pláne manapság amikor a víztakarékossági szempontokat is figyelembe kéne venni), az már más kérdés...

FutureFry 2014.06.20. 02:38:59

@Mirjam2: Szimpatikus egyén :). Remélem (saját biztonsága érdekében) nem viszi túlzásba egy olyan konzervativ országban ahol (ha jól értem) most vagytok. A Szaudiak asszem nem a toleranciájukról híresek (ráadásul szerintem sok minden van amivel lehet(ne) "polgárpukkasztani" náluk)

Dragonlady (Bp, Hun) 2014.06.20. 06:24:29

@házelőtthinta: miért is kellene Ausztriában 460,000 forint, miközben szerinted Mo-n meg 175,000-ből nagyon királyul meg lehet élni? ekkora árszínvonalkülönbség nincsen.
ezt már múltkor is kérdeztem.

micsoda? 2014.06.20. 08:35:46

@diggerdriver: Dehogy két házat építettek. Nagyon sok ház épült, csak ennyi volt a posztban.

gergius 2014.06.20. 08:35:46

@diggerdriver: Elhiszem, én csak a saját tapasztalataimat osztottam meg. És nem egyszer fordult elő hogy struktúrális dolgokba (pile,coumn stb...) is rendeltek olcsóbb betont és telenyomták vízzel a helszínen a figyelmeztetések ellenére.

A kép sajnos nem fog menni mivel már továbbálltam az iparágból elég rég :o(

házelőtthinta · http://hamisgulyas.wordpress.com 2014.06.20. 08:35:46

@Chang Yai:

Kérdeztétek mire vágyom,itt, a fejlett Nyugaton...ennyi. 175 ezerért pedig tényleg hazamennék. Simán meg lehetne belőle egyedül is,a fővárosban. Kell ennél több?Nem!Otthon nem zavarna hogy nem marad annyi pénzem,mert pótolná a haza kellemes közege.

Dragonlady (Bp, Hun) 2014.06.20. 08:49:43

@házelőtthinta: ebben annyi ellentmondás van, hogy én most itt feladtam. kellemes maszturbálást a kínjaidban.

2014.06.20. 09:36:08

@házelőtthinta: Oke, meg egyszer es utoljara: 1500 eurobol szerinted kiralyul kijonnel. A novered, aki szakkepzett ovono - nem informatikus vagy mernok vagy orvos, hanem ovono - lazan kereshetne ennyit vagy ennel tobbet. Te is, ha kitanulnal egy szakmat: nem kene informatikusnak lenni, hanem barminek ami erdekel, es kereshetnel annyit 'egyszeru meloskent' amennyibol kenyelmesen megelsz es meg egy pesti lakasra is osszejonne a penz par ev alatt. De ehelyett te a Mekiben akarsz 1500 eurot keresni hamburgersutokent. Nem, ez nem fog osszejonni, es nem azert mert nem informatikus vagy. Hanem mert a semmiert akarsz valamit, az elet meg nem igy mukodik. Ez mindenre igaz, nem csak a munkara. Pl. egy kapcsolatot sem fogsz tudni fenntartani ha nem fektetsz bele energiat.

tanato 2014.06.20. 09:36:59

@Chang Yai: Hintának tényleg nagyon jó a nickje,ő a blog legnagyobb hintása vagy inkább házelőtthanta az jobb volna

2014.06.20. 09:44:31

@FutureFry: Fejen talaltad a szoget, en meg anyosom is pont ezen paraztunk indulas elott, en eredetileg le akartam mondani az egeszet mert gondoltam ugyis bajba kerulunk elobb-utobb... Mielott beszalltunk a kocsiba a repter fele, anyosom felrehivott, a szemembe nezett es azt mondta: 'igerd meg nekem hogy ertesitesz ha bortonbe kerul' :). De mar lassan egy eve vagyunk itt es eddig meg minden oke, kiveve hogy furcsa pillantasokat kapunk a kornyeken mikor tuntetoleg rovidnadragban flangal.

vazzup 2014.06.20. 09:52:45

@Mirjam2: az a baj, hogy Magyarországon túl sokszor működik így, aztán odakint meg néznek, mint a birka, amikor nem úgy működik _általában_

házelőtthinta · http://hamisgulyas.wordpress.com 2014.06.20. 10:06:42

@Chang Yai:

Leírom világosan : A 175 ezernek van annyi vásárlóereje otthon mint a kulibérnek itt.Pont.Azonban én se akarom magamat szivatni és nem szívesen dolgoznék 70-80 rongyért otthon a nyugati kulimeló után.A leírt 1500 eurós élethez otthon is kéne vagy 200 ezer legalább, de inkább több.

@Mirjam2:

Tehát semmi az hogy bejártam melózni és izzadtam 8 órákat a forró grill mellett. Ez semmi,mivel gazdaságilag nincs megbecsülve a poszt, mert könnyen pótolható egy buriforgató. Tehát ez semmi. Remek hozzáállás. Megnézném a világunkat akár 1 nap után is, ha ezek a semmit nem végző melósok nem mennének be robotolni. Csúnya világ lenne.@Chang Yai:

Leírom világosan : A 175 ezernek van annyi vásárlóereje otthon mint a kulibérnek itt.Pont.Azonban én se akarom magamat szivatni és nem szívesen dolgoznék 70-80 rongyért otthon a nyugati kulimeló után.A leírt 1500 eurós élethez otthon is kéne vagy 200 ezer legalább, de inkább több.

@Mirjam2:

Tehát semmi az hogy bejártam melózni és izzadtam 8 órákat a forró grill mellett. Ez semmi,mivel gazdaságilag nincs megbecsülve a poszt, mert könnyen pótolható egy buriforgató. Tehát ez semmi. Remek hozzáállás. Megnézném a világunkat akár 1 nap után is, ha ezek a semmit nem végző melósok nem mennének be robotolni. Csúnya világ lenne.Egyszerűen képtelen vagyok felfogni hogy felnőtt emberek úgy nyilatkoznak munkákról hogy az semmi.

2014.06.20. 10:18:23

@házelőtthinta: Bunko leszek, mert kenyszeritesz ra hogy az legyek: semmivel nem lenne rosszabb ez a vilag ha nem jarnal be hamburgert sutni. Egyszeruen mashova mennenek enni az emberek, vagy a legrosszabb esetben maguknak csinalnanak szendvicseket es kesz. Barki meg tudja csinalni. Viszont nem bizza ra az ember akarkire a gyereket, ezert fizetnek tobbet egy ovononek mint egy hamburgersutonek.

2014.06.20. 10:20:13

@vazzup: Ebben van valami, sajnos.

házelőtthinta · http://hamisgulyas.wordpress.com 2014.06.20. 10:58:26

@Mirjam2:

Nem mennének be a mosogatók, takarítók és a többiek sem. Persze, minden könnyen pótolható ember tök felesleges. Nyilván.Lezártam ezt itt én most. Egyszerűen képtelenek vagytok megérteni hogy minden dolgozóra szükség van.

2014.06.20. 10:58:26

@Mr Long (UK): Te egyetlen lakásról írsz. Én többet megnéztem.
Lefogadom, hogy amiben laksz, az nem 1970-ben épült.

2014.06.20. 10:58:26

@diggerdriver: A fotókon szerepel magyar kockaház, a kaláka korszak csodája,, és angol ház a 2000-es évekből. Korrekt.
Egyébként azt biztosan tudod, csak elfelejtetted megemlíteni, hogy az alap a talajszerkezet és az épület tulajdonságait figyelembe véve készül.

2014.06.20. 11:04:50

@házelőtthinta: Te vagy keptelen megerteni hogy nem, nincs szukseg minden dolgozora. Mosogatni, takaritani mindenki tud. Ha nem talalnanak olyan embert aki ezt olcson elvegzi, akkor kifejlesztenenek olyan gepeket amik megcsinaljak, mint pl. mosogatogep. Pl. Angliaban mar szinte nincsenek penztarosok, minden szupermarketben vannak gepek amin keresztul ki tudjak fizetni a vasarlok az arut es kesz. Olyan gepet viszont soha nem fognak piacra dobni ami vigyaz az ovodas koru gyerekedre mig te dolgozol. Ezert ovonokre szukseg van, penztarosokra meg mosogatokra nem feltetlenul.

nezzazegfele [Hu ] · http://www.nezzazegfele.blog.hu 2014.06.20. 11:36:36

@Mirjam2: Minden tiszteletem a tiéd. Nem lehet egyszerű az életed...

@Rebarbaraa: Örülnék, ha mesélnél a témában. :)

@házelőtthinta: Tanulj és eléred.

ablakkktalan (törölt) 2014.06.20. 11:37:14

@Thargoid: Hát az biztos, hogy nagy öröm a házvásárlás, nem is kell foglalkozni azzal, hogy mennyit ér, hanem benne kell lakni, meg örülni neki.

A nyereség részével nem értek egyet, szerintem az a hajó már elment, hogy egy most hitelre vásárolt házon pénzt lehet nyerni és a remortgage is főleg a bankoknak bisznisz. Itt azok nyertek sokat, akik most ki tudtak szállni egy 2000 körül vagy azelőtt, azok meg egy keveset akik egy 2003-2006 vagy 2009-2011-ben vásárolt ingatlanból.

Én kiszámoltam, hogy én most a bérléssel ugyanannyit dobok ki a kukába, mintha sajátot vennék, és annak a részleteit fizetném és meggyőződésem, hogy a három év múlva a házak nominálértéke maximum ugyanennyi lesz mint most, de én kevesebbre számítok.

Mindenestre a vásárlást is megértem, örülni kell neki, hogy van, főleg ha jó helyen van.

ablakkktalan (törölt) 2014.06.20. 11:37:14

@Mirjam2: Nézd meg ebben Greater London diagramját:

ftalphaville.ft.com/files/2013/10/ScreenShot045.jpg

Látod, hogy a házárak közel sem stabilak és közel sem csak felfele mennek. 89-től egy tíz éves árcsökkenés történt és 2008-ban is egy nagyon erős csökkenés indult meg, amit csak a kormány intézkedései állítottak meg. Pedig akkor is már elég nagy bevándorlási hullám volt, mégis zuhantak az árak mint a kő. Tehát mégegyszer elmondom, hogy nincs jelentős összefüggés a bevándorlás és az árak között.

Ha nem lettek volna kormányzati beavatkozások a piac valószínű sokkal mélyebbre zuhant volna, így is baromi nehéz volt megállítani a zuhanást, szerintem akkor téged nem érdekelt a téma, mert minden nap ezzel voltak tele az újságok, már-már apokalipszist jósoltak!

Én most arra számítok, hogy előbb-utóbb nagyjából "elengedi" a kormány a piacot és a természetes korrekció megtörténik, főleg most, hogy a kormányzat kommunikációja az utóbbi hetekben nagyon megváltozott a témával kapcsolatosan és elismerik és kezelni akarják a problémát.

(azért nem centrál londont írtam, mert szerintem az nem reális hogy egy magyar bevándorló chelseaben vesz lakást, greater london az, ami jelenleg inkább elérhető)

Ez a téma sokkal bonyolultabb annál, hogy sok a bevándorló és kicsi a terület, igazából ezek egyike sem igaz, de a jobbos pártoknak ez jó táptalaj.

2014.06.20. 12:09:11

@ablakkktalan: De erdekelt nagyon is a tema, nem ket napja tervezek lakast venni Londonban. Igen, a csapbol is a housemarket crash folyt 2008 kornyeken, csak sajnos az egy-ket szobas kulvarosi lakasok arai ami az en kategoriam kb. semennyire sem mentek le. Evek ota csak felfele mennek az arak is meg a berleti dijak is, drasztikusan. Persze hogy befolyasolja a bevandorlas az arakat: szerinted hogyne lenne jo befektetes Londonban lakast venni, ha ezrek allnak sorban barmikor hogy kiberelhessenek benne egy szobat? Az elso szoba amit bereltem, jo sok evvel ezelott, havi 250 font volt. Ma ugyanaz a szoba kb. 500 font lenne. Meg ha annyira le is csokkennek az arak (amit nem hiszek) hogy megint 250 fontert lehet egy szobat kiadni egy kulvarosi shared house-ban, akkor is nagyon jo befektetes lesz ingatlant venni arrafele.

2014.06.20. 12:11:02

@Mirjam2: Ja es 2008-ban pont nem volt bevandorlasi hullam, az volt az az idoszak a credit crunch kezdete utan amikor egy csomoan elvesztettek az allasukat es mas orszagban probaltak szerencset, illetve kevesebb uj bevandorlo volt az EU-bol mert kevesebb volt a munka.

2014.06.20. 12:15:47

@ablakkktalan: 'Ez a téma sokkal bonyolultabb annál, hogy sok a bevándorló és kicsi a terület, igazából ezek egyike sem igaz, de a jobbos pártoknak ez jó táptalaj.'

Vannak olyan temak amiket nem kell tulbonyolitani. Pl. miert magasabbak az ingatlanarak Budapesten mint egy Kelet-Magyarorszagi kis faluban? Azert mert tobben keresnek munkat Budapesten es a kereslethez kepest kevesebb ures lakas van, nem? Ha most hirtelen sokezer extra ember probalna Budapestre koltozni, akkor felmennenek az alberletarak, nem?

ablakkktalan (törölt) 2014.06.20. 13:03:39

@Mirjam2: Budapesten évek óta alacsonyak az árak. Anno az olcsó CHF hitelek felnyomták az árakat, miután beborultak a CHF hitelek és nem elérhető többet az olcsó CHF hitel, csökkent a kereslet, és minden jelentősen olcsóbb, mint pár éve. Ugyanez zajlott le otthon, mint itt, csak ott különböző okok miatt hagyták végbemenni a folyamatot, itt meg be kellett avatkozni.

Igen, sokan akarnak londonba lakást venni, de a jelenlegi árszint nemigen tud feljebb menni. Nézd meg ezt:

www.economicshelp.org/blog/wp-content/uploads/2010/04/ftb-house-pirce-earnings-500x356.png

Aszondják az okosok, hogy a hosszútávú, természetes price/earnings ratio 4 körül van, efelett már eléggé kockázatos a hitel.

Ez nem légből kapott szám, 2008-ban, mikor látták, hogy gebasz lesz, a bankok önként négyszeresre korlátozták az arányt, nem véletlenül. Előtte hat és félszeres, hétszeres volt ez az arány. Látható, hogy ez milyen szép, azonnali áresést produkált.

Na, ha olvasod a híreket, akkor most pont erre jogosította fel a kormány a központi bankot, hogy ezt a határt bevezethesse és bizony elég szép támogatása van a dolognak a választópolgárok részéről:

yougov.co.uk/news/2014/06/18/bank-england-should-intervene-mortgages-say-public/

Márpedig választást azt mindenki nyerni akar. Ez lehet hogy parasztvakítás, lehet hogy nem, de az biztos, hogy emellett a funding to lending schemet is kilőtte a kormány, a banki alapkamat biztosan emelkedni fog, áprilisban megjöttek a szigorúbb mortgage szabályok, egy-két bank önként bevezetett price/earnings korlátozásokat 500K font feletti házakra.

Ezen felül mormognak a help to buy 2 megnyirbálásáról, plusz további korlátozásokról. Ha minden támasztékot kihúz a kormány az árak alól, akkor megint zuhanás lesz, már így is megállt a növekedés, a legújabb számok szerint a hónapban 0,1%-os lesz csak. Mondjuk a kormány nem fog minden cölöpöt kivágni, szerintem szinten akarják tartani a mostani árakat, de ez lehetetlennek tűnik egyelőre.

A buy-to-let az egyelőre jó üzletnek tűnik, de nem lehet kijelenteni, hogy 30 éven át tutira lesz bérlőd, tutira ki tudod majd adni a szobát, lehet, hogy 15 év múlva, mire a harmadát kifizették a házadnak, már csak a felét fogja érni az ingatlan más tényezők miatt.

2014.06.20. 13:15:19

@ablakkktalan: Ezt mondom, Budapesten alacsonyabbak az arak mint Londonban mert kevesebb ember akar ott dolgozni, de meg mindig sokkal magasabbak mint sok helyen videken Mo.on. Ha fellendulne a gazdasag es sokkal tobben akarnanak Pesten dolgozni, felmennenek az ingatlan- es alberlet-arak is. Nyilvan garantalni semmit nem lehet az eletben, de nagyon nehezen elkepzelheto hogy 30 ev mulva ne lehetne kiadni egy lakast Londonban. Nekem a kozelmultig Budapest belvarosaban volt egy lakasom es azt is mindig ki tudtam adni minden problema nelkul, akkor pont Londonban ne lehetne majd berlot talalni?
Nyilvan az konnyen elkepzelheto hogy ezek a magas arak inkabb lefele fognak menni Londonban mint felfele, de szerintem nem drasztikusan.

2014.06.20. 13:31:25

@ablakkktalan: Egyebkent hiaba mentek fel az arak Pesten es aztan le, en pl. igy is egyertelmuen nyertem a lakason, igaz hogy nem hitelbol vettem hanem keszpenzert. Ha par evvel ezelott adtam volna el, kicsit tobbet kaphattam volna erte, de igy is tobbert adtam el mint amennyiert vettem es az evek soran tobbezer fontot kerestem csak a berleti dijon, meg akkor is ha az osszes javitasi koltseget levonom a nyeresegbol. Nyilvan mas a helyzet ha kolcson nelkul nem tudja megvenni a lakast az ember, akkor tenyleg erdemes elgondolkodni hogy hosszu tavon megeri-e.

diggerdriver · http://diggerdriver.blog.hu 2014.06.20. 14:05:28

@micsoda?:
Persze gondoltam csak tudod az építészet története tele van világmegváltó és fantasztikusan elöremutató megoldásokkal amik rendre eltünnek a süllyesztőben.
Ez a falazat az egyik a sok közül.
Nem ítélem meg, ítél a piac.

diggerdriver · http://diggerdriver.blog.hu 2014.06.20. 14:10:46

@gergius:
Biztos elöfordul olyan is persze.
Ha a területre megérkezik egy mixer beton akkor azonnal szólnak a soförnek hogy tegyen hozzá vizet mert olyan sürü hogy lehetetlen darázsfészek mentesen bevibrálni.
Azért hozza sürü állagúan mert a híg beton kilötyögne az útra szállítás közben.
Ez bevett gyakorlat.

diggerdriver · http://diggerdriver.blog.hu 2014.06.20. 14:12:21

@házelőtthinta:
Kívánom hogy életed végéig kísérjen a haza kellemes közege.
:)))))))))))

diggerdriver · http://diggerdriver.blog.hu 2014.06.20. 14:16:00

@Mirjam2:
Ez miért bunkóság?
Kökemény igazság.

diggerdriver · http://diggerdriver.blog.hu 2014.06.20. 14:20:38

@Könnyen elkaptuk, uram!:
Az a ház öregebb mint a magyar kockaházak.
Angliában egy 100éves ház fiatal.
Egy 500éves kastély újnak számít.
Igen, mivel én ásom ki az alapokat pontosan tudom milyen szerkezetüek.
Ehhez képest állítom hogy aZ itteni alapok brutálisan túlméretezettek.

2014.06.20. 14:58:52

@Mirjam2:
Most jott le egy magyar srac Fort McMurraybol, a kanadai olajhomok fovarosabol. Ott dolgozik epitkezesen, 3 eves szerzodeses vendegmunkas, szeptemberben jar le a 3 eve, alig varja, hogy hazamenjen Magyarorszagra, Pecsre. Pedig atlagon felul keres, igaz, sokat dolgozik, napi 10-14 orakat. Honvagya van. O mondja, hogy ott a MacDonaldsokban, gyorsettermekben 25$ a kezdo oraber. A munkasoknak nincs idejuk es erejuk fozni (legtobb nem is tud), penzuk annyi van, hogy "sose fogy el", ezert nagy a forgalma a szolgaltato szektornak. En is voltam fenn par hete, a kavezoban fel orat vartam a kavemra.

ganjagym 2014.06.20. 15:17:07

SOS! Kerem, segitsetek a kovetkezokben. Temaba vag, mivel angliai hazunkban sikerult leguritani egy szeket az emeleti lepcsofordulotol, s a foldszinti sarokfal fogta meg, minek kovetkezteben egy kb. gyermekfejnyi repedes lett a ? Gipszkartonban vagy mibol van a fal. En panelban nottem fel, ott ilyen nem fordult elo. Mint az hozzaszolasombol sejtheto, nem vagyok egy kifejezett DIY geniusz. Van valami orlet, tanacs, video vagy egyeb, ahonnan megtanulhatom, hogyan javithatom meg onerobol, vagy szegyenszemre szakembert kellesz hivnom? Elore is koszonom, surgos lenne, hogy megjavitsam, mert az asszony kiherel, ha nem. Elore is koszonom szakerto tanacsaitokat, linkeiteket!

diggerdriver · http://diggerdriver.blog.hu 2014.06.20. 15:29:11

@ganjagym:
Vegyél gipszet por alakban keverd el vízzel és spaknival kend bele a repedésbe.
Vigyázz a gipsz gyorsan köt egyszerrecsak keveset keverj be.

2014.06.20. 16:03:32

@ganjagym:
Hirtelen ezt a videot taltam:
www.youtube.com/watch?v=EYQvdqcCYnI
Meg ne probalj szakembert hivni!!! :) Egyszeru munka, a gatyadat is elkeri. Nem tudom, milyen mud-ot hasznalnak az UK-ben, de gondolom, van kis kiszerelesu, fel vagy negyed literes elokevert gipsz is, az a legjobb. Kb 1 nap alatt szarad meg, lesz csiszolhato. Ha a repedes nagyobb, mint quarter inch (kb 6 mm) akkor a lukat ki kell tomni ujsagpapirral. Ha surgos a munka, lehet hasznalni 20, 30 ill 90 perc alatt szarado gipszport is, amit el kell keverni vizzel. Barmi kerdes van, szivesen valaszolok:)
Sokszor sokkolo hataskent vendegeim elott belerugok a giszkarton falba, es meg vannak ijedve, hogy jaj, most milesz, stb:) 20 perc alatt megjavitom, ugy, hogy nyoma sincs:)

2014.06.20. 16:08:15

@ganjagym:
A Youtube-on "drywall repair" kereso szavak alatt hasznos videok talalhatok.

2014.06.20. 16:15:14

@ganjagym:
Most olvasom, gyerekfejni a lyuk:)
Megoldas, javitas:
www.youtube.com/watch?v=K37G2j0K8BA

2014.06.20. 16:24:10

@Cascabel:
Utolso tanacs: drywall repair using california patch:
www.youtube.com/watch?v=WGlnn7cuWis
Legegyszerubb, leggyorsabb megoldas, nem kell paper tape sem:) (max 10 inch lyuk javitasara )

ablakkktalan (törölt) 2014.06.20. 17:42:48

@Mirjam2: Azért azt a nyereséget úgy számold, hogy sokáig 6-8%-os betéti kamatot el lehetett érni magyarországon, ha a lakásod árát a bankban tartod, akkor lényegesen kevesebb munka és idegesség mellett ugyanannyit nyertél volna.

Pont így, ha most veszel házat londonban de nem megy fel az ára, akkor nem az van, hogy nullán vagy. Ha mondjuk öt évig nem megy fel az ára egy 45K deposittal 300K-ért megvett lakásnak, az 7000 font veszteség 3%-os megtakarítási rátával számolva, amit a 45K hozott volna, ha a bankban tartod.

Ha 15%-os a hitel, azaz 255.000 a hitel nagysága, hitel időtartama 35 év, a rate legyen mondjuk 4%, akkor havi 1133-at fizetsz vissza, az 5 év alatt 68.000 font, na ebből pontosan 18.000 megy el a tőketörlesztésre, a többi a bank kamatja.

Azaz 5 év alatt - ha a ház nominál értéke változatlan - buktál 7000-et az elmaradt kamatok miatt, plusz kifizettél 68.000-et banknak, amiből mindössze 18.000-t megy a tőketartozás csökkentésére, 50.000-et meg kidobtál az ablakon kamatra.

Ebből az 57,000 font ablakon kidobott pénzből, átlag havi 1000 font jutna házbérlésre öt évig (ebből majdnem lehet bérelni egy 300.000-es házat), plusz nem kell idegeskedned, hogy bebukod a depositodat valamiért, plusz nem kell felújítanod a házat, plusz nem neked kell kicserélni, ha valami elromlik.

És emellett a központi bank írásba adta, hogy a hitelek kamatai emelkedni fognak, ami a mortgage havi depositját megnöveli, és a megtakarítások kamatait is, ami megint a bérlés fele billenti a dolgot. És ezen felül is minden jel arra mutat, hogy a házárak növekedése egy ideig meg fog állni.

A bérleti díjakat persze emelhetik, csak nem sokáig, ugyanis a bérleti díjakat fizetésből fizetik az emberek, azok viszont stagnálnak már régóta, szóval bármennyire is akarnak a landlordok bérleti díjakat emelni, nem fognak tudni.

Szóval azért nem olyan egyértelmű ez a dolog, hogy a vétellel jól jársz. Befektetési céllal én most nem vennék, ha meg vett az ember, nem jó úgy kezelni mint egy befektetést.

A Buy to let az egy fokkal jobbnak tűnik, ha a fenti hitelt kiadnák buytoletre, akkor 5 év alatt 18.000 tőkét fizetnének ki a bérlőid, de buknál 7000 font kamatot, azaz 5 év alatt 11,000-et keresnél, mínusz agency fee, ami évi egy hónap bérleti díj körül szokott lenni, az mínusz 5,000, tehát összesen plusz 6,000-ben vagy ezen a ponton. Azaz valójában évi 1200 fontot keresel az első 5 évben, de akkor még nem újítottad fel a házat és nem romlott el semmi 5 év alatt, amit ki kell cserélned.

Én inkább arra fordítanám az energiámat, hogy keresek egy jobban fizető állást, azzal messzebbre jutsz.

Az a hajó már elment, hogy csak simán leutánozom a többieket, veszek egy ingatlant hitelre és meg van oldva a meggazdagodásom, ha ez ilyen egyszerű, meg ilyen biztos lenne, akkor azt a házat, amit te megvennél, már régesrégen megvették volna a fontmillárdokat kezelő befektetőcégek. De nem veszik meg, max a portfólió diverzifikálása miatt fektetnek ingatlanba, mert évi maximum 1200 fontot keresni 45.000-re, az nagyon karcsú.

Ráadásul hiába mentek fel a nominál házárak 20 év alatt háromszorosára, egy átlag 4%-os banki saving rattel számolva húsz év alatt a pénzed 227%-ot érne ma, szóval a banki kamaton felüli nyereség nem háromszoros, hanem 73% húsz év alatt...

Szóval annyira nem nagy biznisz ez, csak a bankoknak, az átlagembernek ingyenpénzt sehol nem osztogatnak...

ganjagym 2014.06.20. 17:42:55

@vazzup @diggerdriver @ Cascabel, hals es koszonet a tanacsokert, most megyek a B&Qba, majd nekiallok magam, inshallah menni fog, vegulis eltoszni meg jobban nem tudom. Tovabbi szep napot, G

FutureFry 2014.06.20. 17:44:05

@Mirjam2: @ablakkktalan: A Szilícium völgyben is sokan dolgoznak (sőt nagyon "menő" és felkapott vidék ilyen szempontból), mégiscsak (ha jól olvasom a diagramokat) mostanában kezdi újra elérni az ingatlan-árszínvonal az 1998-as (!) szintet. Pl.:
www.siliconvalleyindex.org/images/trends-in-home-sales.png

Tokyo (ahol pedig megintcsak sokan vannak/dolgoznak) nem hiszem hogy valahai is (legalább is a mi életünkben) behozza azt az árszínvonalat amit 1980-as évek végén elvesztett:
housingjapan.com/wp-content/uploads/2011/11/Land-Price-Fluctuation-for-Ginza-7chome.png
Ez a diagram Ipari ingatlanra ("Commercial Property") vonatkozik, de szinte biztos, hogy a "rendes" ingatlan árak is hasonlóan alakultak.

Nem mondom, hogy Londonban is ez történik majd, de (a 2008 körüli kis korrekciót leszámítva) még mindig nagynak tűnik nekem a "bubble":
monevator.com/wp-content/uploads/2011/12/house-prices.jpg

És a lufik nem arról híresek, hogy csak egy kicsit (és kontrolláltan) leeresztenek...

FutureFry 2014.06.20. 17:54:34

@FutureFry: Ok - a Szilícium völgy diagram értelmezésében megbuktam (nem jó vonalat néztem): Az ábra szerint az árak jelenleg a 2003-2004-es szívnonalon vannak.

vazzup 2014.06.20. 18:01:48

@FutureFry: te, azt a szilícium-völgyi diagramot szerintem félrenézted, ha minden igaz.
A sötétszürke oszlop az átlagár. A lila vonalas az az eladások száma Kaliforniában, a zökd vonalas az az eladások száma a Szilícium-völgyben, a világosszürke oszlop meg az árszínvonal Kaliforniában.
No már most az árszínvonal a Szilícium-völgyben átlag ~$450.000-ről $700.000-re ment fel a diagram szerint. Az igaz, hogy válság előtt járt $800.000 felett is.

vazzup 2014.06.20. 18:02:26

@FutureFry: és így járok, ha lassan posztolok, sorry!

FutureFry 2014.06.20. 18:05:02

@vazzup: Igen - jó lenne, ha javítani (szerkeszteni vagy úraírni) lehetne a kommenteket... Határátkelő? Ez technikailag lehetséges esetleg?

2014.06.20. 19:59:31

@ablakkktalan: Oke, elismerem hogy sok mindenben igazad van, sok fugg attol is hogy a vetelar mekkora reszet fedezed kolcsonbol. Nekem mint 'kisembernek' megis megnyugtatobb erzes hogy a penzem nagy resze ingatlanba van befektetve egy nagyvarosban - amit emberi szamitasok szerint viszonylag konnyen kiadhatok, eladhatok - mintha a bankban lenne ahol ki tudja mi lesz vele. Megertem hogy masnak mas szempontjai vannak. En nyugodtabban alszom ha ingatlanban van, aminek meg plusz az az elonye hogy van egy ingatlanom ahol szukseg eseten lakni lehet.

gergius 2014.06.20. 21:24:57

@diggerdriver: Igen valóban, egy bizonyos tűréshatáron belül.

Ez a megengedett maximális mennyiség szerepel is a szállítólevelen úgy max 5o-1oo liter általában, és ha ezt túlléped minden hozzáadott 1ol kb 5N-nal fogja csökkenteni a beton megtöréséhez szükséges erő nagyságát.

Szóval amikor azt látod hogy olyan nagy vagányul baszatják bele a több száz liter vizet a struktúrális betonba majd gondolj erre.

Nívósabb építkezésen ezért vannak ott a figyelők mert a tekik is előszeretettel vizeztetik agyon a betont, csak minél hamarabb otthon legyen. (A kockát persze még megcsinálják még a víz beladása előtt)

2014.06.21. 10:18:25

@ablakkktalan: @Mirjam2: nem akarok beleszolni, csak halkan megjegyzem, hogy jelen pillanatban a UK megtakaritasi szamlak, amit a nagy kozonseg hasznal olyan 1.5% korul hoznak. A fixed rate ISAk is inkabb 2.5%-ig, de ugye akkor valamennyi evig nem nyulhatsz a penzedhez. Ha nem ezekre a megtakaritasokra gondoltal, akkor nem szoltam.
London szerintem is lufi jellengu, elobb utobb pukkan, kerdes, hogy mikor. Nem is gondolkodtam soha londoni ingatlanban. A "big picture"-hoz hozzatartozik, hogy egyre tobb az alacsonyabb fizetesu munka es egyre kevesebb a nagyobb fizetesu munka, hiszen amit csak lehet, visznek Indiaba, Kinaba, Lengyelorszagba (penzugyi szektor, informatika). A £10-es oraberbol nem lesz 300-400K-s haz. Egyik baratom vett egy ketszobasat Canary Wharfon 600K korul, condo. Amit vett 2 eve 350korul, de lehet, hogy 380 is volt, azt most olyan a 400 felso reszeben, de meg 500 alatt tudna eladni. Az 1szobas

Egyebkent most csinalunk eppen egy buy-to-let-et. Ahogy irtad, teljesene masik a feltetelek, tobbet kell lerakni es egy 10 eves szerzodest akarunk (annal hosszabbat nem akarok). Az interest rate, agency feek az adobol leirhato a buy-to-let eseteben (marmint a rental income-ot csokkento tetel). Mert a buy-to-letnel azt tudni kell, hogy radszall a HMRC.

Papagály (törölt) 2014.06.21. 12:24:46

@charlieharper:
"egyre tobb az alacsonyabb fizetesu munka es egyre kevesebb a nagyobb fizetesu munka, hiszen amit csak lehet, visznek Indiaba, Kinaba, Lengyelorszagba (penzugyi szektor, informatika)."

hát, ez érdekes nézőpont, eddig a Shared Service Centerekre nem úgy gondoltam, mint ahol a magas hozzáadott értékű tevékenységek zajlanak. lehet, hogy csak tájékozatlan vagyok, de nekem (kívülről) diplomás szalagmunkának látszik.

diggerdriver · http://diggerdriver.blog.hu 2014.06.21. 18:57:51

@gergius:
Soha nem láttam még figyelőt az építkezéseken.
Igaz, soha nem volt még szempont a köbméter növelése vizezéssel.
Csak és kizárólag a könnyebb bedolgozhatóság miatt hígították a betont.
Nézd meg ezt a könnyűszerkezetes raktárépületet.
Erre a vázra már csak kőzetgyapot szigetelés és lemezburkolat kerül.
Minden egyes függőleges főtartójának egy 2,5x2,5x2,5-ös betonkocka az alapja. Az több mint 15köbméter beton tartónként.
kepkezelo.com/images/8svwoffr7kn52lmaxgs.jpg
Így néz ki kiásva.
kepkezelo.com/images/nlfxi4svcpi5u3vtkupg.jpg
Volt szerencsém széttörni vagy 50 ilyen kockát.
Nem volt könnyű menet.

Az viszont igaz hogy ahová nem mixerbeton kell hanem földnedves az valami hihetetlen gagyi gyenge beton.
A szegélykövek, járdalapok, csőtakarások aknaerősítések félig döglött betonból másnap lábbal szétrúghatóak.

2014.06.22. 04:11:01

a gipszkartonos részbe belekötnék. :) if you dont mind ;)

Zavar a zaj?Hangszigeteld, van ezerféle. De nem kell bemutatnom neked sztem. Amúgy mi a bajod a gipszkartonnal? Tiszta, gyors és masszív. Lehet tűzálló,. penészgátlós stb...

a két rétegben két oldalról beborítok egy 75ös C profilos válaszfalat, még 10kilós kalapáccsal is küzdeni fogsz, míg átérsz :D

ezer előnye van a téglával/fával szemben. Ezért pörög a szárazépítészeti piac.

Kérdezd meg a kanadaiakat, ők a mesterei a témának. Mikor a németeknél felpörgött úgy 90-92 körül, a kanadaiak már ezer éve nyomták mint bevállt technológiát. S végre elérkezett angolhonba is. Pesten az irodaházak a 90es évek közepén már ezzel készültek.

2014.06.22. 04:11:39

@zseketto: jav. bevált lesz az. :)

diggerdriver · http://diggerdriver.blog.hu 2014.06.22. 08:10:50

@zseketto:
Ha egy tégla válaszfalat felhúzol úgy ahogy egyenesre aztán bekened némi ganyéval az akkor már válaszfal. Ugyanez igaz a fával is.
A gipszkartonnál rengeteg féle variáció és követelmény van. Itt az élét megfestve jelzik hogy tűzálló hangszigetelő vagy egyéb tulajdonságát.
A probléma az hogy mindez szart se ér. A hangszigetelő gipszkarton pontosan annyira hangszigetelő mint a normál. Tapasztalatból mondom. Olyan lakásban lakunk.
Láttam mikor beépítették.
Kétrétegű borítást meg a büdös életben nem alkalmaznak érthető okokból.
Valóban, szép és gyors. Ennél több előnye nincs.

2014.06.22. 08:53:47

nem a gipszkarton hangszigetelő, hanem a kőzetgyapot amit a profilok közé raknak például. Hangszigetelést ilyen fajtákkal végeznek, nézz utána audiofil fórumokon. Nagyszerűen nyeli el a hangot, mert jó a csillapítása. A tégla válaszfalad a kanyarban sincs hozzá képest (mert ideálisan vezeti a hangot).

Az, h láttad, h beépítették még semmit sem jelent. Magyarországon is tomboltak a mindenhez értő románok. Én meg 7 évig dolgoztam vele és kurvasok kóklert láttam, akik hétvégi tanfolyamon sajátították el.

A két réteg egyik előnye a stabilitás, a másik a szigetelés, főleg hogy az előbb azt kifogásoltad, h nem erős. 30centis profilkiosztással, elbír egy autót, akkora lesz a szakítószilárdsága.

A szélét azért színezik, h a vak is lássa a típusát egy raklap mennyiségben. A tűzállónál speckó üvegszálas anyaggal keverik a gipszet mielőtt kihúzzák táblába. Jelentősen megnövekszik így az átégés/hőáteresztés ideje. Egy komplett tetőtérgyulladásnál minden perc számít, ezt növeli meg. Illetve olyan helyeken alkalmazzák , ahol fontos (tűzvédelem terén nagyon szeretik).
Szívás vele dolgozni, mert nehéz megmunkálni az üvegszál miatt.

A harmadik fajta a tisztán zöld karton, ezt gombaölő szerekkel impregnálják. Elsődleges felhasználási területe a nedves helyek pl. fürdőszobák, úszómedencék, uszodák, gőzfürdők stb.

Azért mert még nem láttál kétrétegű borítást (vagy mert odaát csóringerkednek, vagy mert még nagyon gyerekcipőben járnak) még nem jelenti azt, h nem létezik. Milyen az az érthető ok? Mert én nem ismerem. Ellenben pár helyen megfordultam otthon, ahol a tervrajzon így szerepelt és az építési felügyelő figyelte, h a lapok kellően eltolva kerülnek átlapolásra (felesben szokták).

2014.06.22. 13:10:19

@diggerdriver: @zseketto:
Alkalmaznak 2, sot 3 retegu gipszkartont is, eleg gyakran. Leginkabb tuzvedelmi szempontbol. Minden falnak van "fire rating" - je, oraban megadva, hogy mennyi ideig kepes ellenalni a tuznek. A normal fel inch vastagsagu, 1 retegben 20 percig, az 5/8 inch vastagsagu 30 percig. Duplan rakva ez az ido is megduplazodik. Ez fugg a keret anyagatol (fa vagy fem) es a keretek (studok) egymastol valo tavolsagatol, az alkalmazott gipszkarton anyagatol, stb. Nagyon fontos a falak huzatmentesitese tuzvedelem szempontjabol, ezert a helyisegek kozott szinte minden pici hezagot, lukat betomnek tuzallo ragasztoval vagy gipsszel. Ez a fireproofing, ami szinte egy kulon szakma. Par eve hasznalnak 1 inch vastagsagu un. "densboardot" fokozottan tuzveszelyes helyeken, ezek merete 2.54 cm X 60cm X 240cm.
Legutobb egy konzulatus irodait csinaltuk, ahol elosszor pancellemezt csavaroztak a keretre, majd arra jott a ket retegu gipszkarton. Van, ahol direkt golyoallo gipszkartonnal takarjak a nagyfonokok irodait. Eleg draga mulatsag, 800 $-ba kerul egy ilyen tabla (1.20 mX2.40 m) Ilyen helyeken meg a levego csatornakba is racsok vannak hegesztve, nem lehet bennuk atkuszni egyik helyisegbol a masikba, mint amit filmekben lehet is latni.
A falak hangszigetelese, padlok nyikorgasmentessege sok modszerrel javithato. Peldaul a falak es a padlo koze gumiszalagot tesznek: a masodik reteget nem csavarozzak, hanem ragasztjak plusz "resilient chanelt" hasznalnak a keret es a gipszkarton kozott:
www.google.ca/search?q=drywall+resilient+channel&newwindow=1&source=lnms&tbm=isch&sa=X&ei=waemU-K8DcyCogTH6oKoBQ&ved=0CAgQ_AUoAQ&biw=1280&bih=520Egy jo osszefoglalo a gipszkartonrol:
en.wikipedia.org/wiki/Drywall
A gipszkarton fal egyik nagy elonye meg a szallitasi koltseg csokkentese az az mennyi fuvar kell egy azonos meretu teglafal vagy konnyuszerkezetes fal celbajuttatasara.
Itt ragadom meg az alkalmat, hogy bemutassak egy jo anyagot ill tecnologiat fagerendak kivaltasara teto- es padloszerkezetnel. Ez az un. "I-joist":
www.google.ca/search?q=i-joist&newwindow=1&tbm=isch&tbo=u&source=univ&sa=X&ei=-qimU8CtL8SJogT9mIHYDw&ved=0CB0QsAQ&biw=1280&bih=520&dpr=1.25
Eszak-Amerikaban jo par evtizede hasznaljak. Nem tudom, hogy Europaba vagy Magyarorszagra bevittek e mar. Nagyon hasznos es prakitus anyag.

gergius 2014.06.22. 13:29:21

@diggerdriver: Szép kis darab, biztos lehetett vele munka.

Külsős figyelőkkel legtöbbször nagy többszereplős építkezéseken (magas belvárosi épületek, hidak, felüljárók, gátak stb...) Annyit csinálnak hogy szótlanul állnak, néznek és feljegyzik hogy mi történik. Mikor mennyi beton érkezik, mennyi víz megy bele, folyástesztek eredménye stb... Az a szerepük hogy az ilyen összekacsintós, jó lesz az úgy csak haladjunk (a Duna TV-s régi munkavédelmis kisfilmekben látható univerzális kézlegyintés haha), döntéseket kiszűrjék. Ha túl száraz a beton és ésszerá vizezés vagy adalékok használata nélkül sem kezelhető akkor azt vissza kell dobni, mert szar a keverék.

Átlagos hétköznapi szinten nagyon gyakori a széjjelvizezés ami bizonyos esetekben megengedhető (tetőteres papírmasé házak alapjainál), de komolyabb épületeknél (iskolák, többszintes házak) szerintem már nem.

Szerintem alaposan körüljártuk a témat, szóval az alapokhoz visszatérve úgy érzem kimondható hogy bizonyos típusoknál elég gyakori az olcsó szárazabb betonok helyszínen hígítása költséghatékonyság végett.

U.i: Duna TV-re visszatérve a "2. Magyar hadsereg a Donnál" című doku-sorozat fent van youtube-on. Hadi történelmet kedvelőknek kötelező...

2014.06.22. 13:37:54

@Cascabel: én csak két rétegben dolgoztam tűzállóval és rühelltem. Egy szívás vele. És két rétegben kellett glettelni, ahogy írod, speckó gipsszel. Gané meló volt, hiába fizették még ezt a legjobban.

konzulátust meg ilyen helyeket elkerültük, magyarok voltak a fővállalkozók és nem szerettek fizetni. Egyedül bevállalni meg kicsik voltunk hozzá...

A golyóálló gipszkarton az kurva kemény lehet :D. Én valamikora 2000es évek elején hagytam ott az ipart, azóta nem követtem a fejlesztéseket. Meg Magyarországra se jutott el minden, a fizetőképes kereslettel már akkor is voltak gondok (és hol volt még ez 2006-hoz képest)

Szalagot ismerem, van belőle ezerféle, mind anyagra szélességre. Padlóprofil előtt felszalagozod, volt, hogy az első réteg előtt függőlegesen az összes C profilt végigszalagoztuk úgy, h 20cm rockwool ment a két válaszfal közé. Rigips volt akkoriban a legjobb minőség és a Lafarge a legszarabb. Morzsálódott, rengeteg volt a gyárilag repedt lap.

A svájciaknál már láttam ezt a joist-ot. Otthon még nem igazán. Pedig így ránézésre elég jónak tűnik. Mondjuk az amcsik mindig is élen jártak a könnyűszerkezetesekben, kanadaiak meg a fakunyhó/szárazépítészet kombóban. Én nem láttam, de faterom mesélte, h akkoriban (90es eleje) a kanadaiak szögbelövővel nyomták a kartonozást, mert olcsóbb és gyorsabb mint csavarozni :D

2014.06.22. 13:45:34

@Cascabel:
I-joist hasznalata pinceknel:
www.google.ca/search?newwindow=1&biw=1280&bih=520&tbm=isch&sa=1&q=i-joist+basement&oq=i-joist+basement&gs_l=img.3...465538.469799.0.470618.9.9.0.0.0.0.90.651.9.9.0....0...1c.1.47.img..7.2.176.h2J5CxjUAO4
I-joist hasznalata tetoszerkezetnel:
www.google.ca/search?q=i-joist+roof&newwindow=1&tbm=isch&tbo=u&source=univ&sa=X&ei=sbymU5PrA9K7oQTF8oAo&ved=0CB0QsAQ&biw=1280&bih=520
Egy idoben "treated woodot" az az vegyileg kezelt fat hasznaltak beton helyett alapnak illetve labazatnak:
www.google.ca/search?newwindow=1&biw=1280&bih=520&tbm=isch&sa=1&q=treated+wood+foundations+basement&oq=treated+wood+foundations+basement&gs_l=img.3..0i24.37355.40671.0.41531.9.2.0.7.7.0.166.311.0j2.2.0....0...1c.1.47.img..0.9.343.b2wrD1d8FnI
Ettol fuggetlenul nem vagyok nagy hive a faszerkezeteknek, a tuzveszelyessege miatt es kornyezetvedelmi okokbol. Sokkal biztonsagosabb, tartosabb a fem szerkezet szerintem es konnyebb vele dolgozni is:
www.google.ca/search?newwindow=1&biw=1280&bih=520&tbm=isch&sa=1&q=stel+framed+houses&oq=stel+framed+houses&gs_l=img.3...776780.785400.0.786311.18.18.0.0.0.0.381.1925.12j5j0j1.18.0....0...1c.1.47.img..8.10.1204.CDYUszrKdMc
Lassan terjed ez az epitesi modszer is csaladi hazaknal. Valaki emlitette, hogy a faszerkezetu hazaknal korfureszt hasznalnak az acsok. Jo par eve eloregyartott faszerkezetekbol keszulnek a hazak, csak szoget hasznalnak, fureszt nem:)

2014.06.22. 14:08:57

@zseketto:
" akkoriban (90es eleje) a kanadaiak szögbelövővel nyomták a kartonozást, mert olcsóbb és gyorsabb mint csavarozni :D "
Szoget mar nem szabad hasznalni evek ota, regebben azzal fogattuk fel a gipszkarton tablakat utana csavaroztunk. Ma ilyen csavarozok is vannak, de nem szeretik okret:
www.google.ca/search?newwindow=1&biw=1280&bih=520&tbm=isch&sa=1&q=drywall+screw+gun&oq=drywall+screw&gs_l=img.1.1.0l10.174363.179969.0.185354.13.11.0.2.2.0.193.1243.7j4.11.0....0...1c.1.47.img..0.13.1269.mVHpzFE5MiQ
Ezen az epuleten is dolgoztam jo ideig es tobbszor:
indafoto.hu/zopilote/epitkezes2010
56 emeletes irodahaz, csak a gipszkarton munka volt 1 millio $ (emeletenkent !!!) Voltunk paran magyarok is.

diggerdriver · http://diggerdriver.blog.hu 2014.06.22. 14:17:16

@zseketto: @Cascabel:
Basszátok meg, el tudjátok ti képzelni hogy egy bérbeadás céljára fenntartott angol házba mindezt a méregdrága anyagot beépítsék?
Szálljatok le a fellegekből.
Én két 70-es években épült házat hasonlítottam össze és ti már a gipszkarton űrtechnikánál tartotok.
A gipszkartonnak az a legnagyobb hátránya hogy könnyű vele szép munkát végezni úgy hogy szar az egész.

2014.06.22. 14:24:47

@diggerdriver:
Nem kell mindjart beragni Digger!:))
"ti már a gipszkarton űrtechnikánál tartotok."
Ez normal tecnika, technologia, jo par evtizede csak ezt hasznaljak. De nem csak berlakasoknal, hanem pl.egy egyszeru garazs is igy keszul:
www.google.ca/search?newwindow=1&biw=1280&bih=520&tbm=isch&sa=1&q=building+garage&oq=building+garage&gs_l=img.3..0l10.1339204.1344984.0.1345900.15.11.0.4.4.0.356.1406.8j2j0j1.11.0....0...1c.1.47.img..0.15.1474.8NpdSpOiEnk

2014.06.22. 14:31:20

@diggerdriver:
"A gipszkartonnak az a legnagyobb hátránya hogy könnyű vele szép munkát végezni úgy hogy szar az egész "
Ha nem is konnyu vele szep munkat vegezni - sokszor nem is munka, hanem muveszet a gletteles itt - de nem csak praktikus, hanem egeszsegesebb es olcsobb, gyorsabb is a gipszkarton fal:)

diggerdriver · http://diggerdriver.blog.hu 2014.06.22. 19:43:02

@Cascabel:
Eszemben sincs berágni csak elbeszélünk egymás mellett.
Te egy többszörös minőség ellenőrzött technológiáról beszélsz én meg lengyel bevándorlók gányolásáról amit bérbeadás céljára a legolcsóbb ajánlatot elfogadva rendelnek meg londoni lakásokba.

2014.06.22. 22:36:30

@diggerdriver:
Nem csak a lengyelek ganyoljak a gipszkartont. Budapesten az Arena Plazaban vagy Egerben az Agria Plazaban lattam iszonyatos "butcher" munkat, majdnem elsirtam magamat. El sem tudom kepzelni, hogy vehettek at azt a munkat. Ettol fuggetlenul itt is kezd az epitkezeseken a minoseg romlani. Belexarik mindenki mindenbe, nem ertenek hozza, nem is erdekli az embereket semmi. A haverom egy zenei konzervatoriumban csinalja a femszerkezetet, mondja, hogy napikig nem csinal semmit, mert a kozepvezetok nem tudjak olvasni a "blueprinted" es hulyesegeket csinalnak. Mindenhol tullepik a budgetet, embertelenul megy a logas, a pocseklas. Erettsegizett, 18 eves gyerekek meg a measuring tapet sem tudjak hasznalni, fizetes utan 2-3 napig be sem mennek dolgozni. Ez a termesztes nekik. A melohelyen isznak, fuvet szivnak ami 10-15 eve elkepzelhetetlen volt. A vendegmunkasok annyiban kulonboznek, hogy dolgoznak napi 10-14 orakat, de nem er a munkajuk semmit. Sehogy se jo ez.

Papagály (törölt) 2014.06.22. 23:19:31

@Cascabel:
dehogynem jó. ezért kapsz te minden ujjadra három percen belül négy állásajánlatot 40-en felül is. ;)

gergius 2014.06.24. 22:12:20

@diggerdriver: Hi, nem hagyott nyugodni a téma és feltúrtam a régi site-os fotókat. Ezeknél a műtárgyaknál bizony nagyon fontos hogy mennyi liter kerül abba a betonba.

s678.photobucket.com/user/gergiusz/slideshow/DiggerDriver

2014.06.26. 02:44:40

@Cascabel: akkora foldim vagy :)

makitaval nyomtuk, mar a 90es kozepen...Imadtam, csak egy baja volt. A magyar fuzott csavarok (feje) ritka pocsek minoseguek voltak es ha nem ment be tutira, csavarhuzoval kellett rahuzni, mert nem tudtad leglettelni. Amit linkeltel, azokat ismerem. Mindketto kellett a minosegi munkahoz. Bar a "foz"-okhoz kel naggyabb jobban lehetett haladni, csavarokra jo volt a nyeles is.

Mennyi gany melot lattam csaladi hazaknal, te jo eg...Magyrorszagon a mindentudo "romanok" (v.ö. erdelyi magyarok) a hataron atjove hirtelen megtaltosodtak agyilag es elkezdtek mindenhez erteni. A magyar megrendelok meg lattak, h ez felaron dolgozik (mint a sotet angolok vs. lengyelek) es azt biztak meg. Nem baj, h szarul szigeteltek, lepcsos volt a gletteles, kirepedtek a fugak, illesztesek...

Reg attertem az irodai melora, de a szemmertekem meg a regi (mi a viz, fuggo stb...centire becsles szemmel)...Szerettem, mert viszonylag tiszta melo volt, gyors es latvanyos eredmennyel :)

Ha mar epitoipar, en meg otthon nem talalkoztam rendesen falat huzni tudo es vakolni tudo komuvessel. Ha ti tudtok ilyenrol, kerek kepet a munkajarol mert akarok egyet emlekbe! :D

@diggerdriver: digger, jogos. Azoknak nem kell. De a sotet buta angol nem tudja, h lehet vele jot es olcsobban is. Nyilvan ott is a szaki vastagon lenyulja a megrendelot anyaggal...

viphulb 2014.08.31. 15:00:08

Nagyon érdekes írás, és látszik hogy a szerző érti a dolgát, jó szakember, benne van a témában.
Én is az építőiparban dolgozom, és lenne pár hozzáfűznivalóm. A gipszkarton közfalak szigetelésénél szerintem téved a szerző, mert pont engem is gipszkarton választ el a fürdőszobától, és valami egészen jelentéktelen a zajszint a gipszkarton mögött lévő zajszűrő/hőszigetelő anyag miatt.
A betonalap után pár sorban "engineering brick" -et raknak, mert az vízálló, utána jön a normál vörös tégla.
Most kaptam egy árajánlatadáshoz egy építészeti tervrajzot, aminél 1 méter 50cm-ig kell lemenni a földbe a betonalappal a beépítendő gerendavégek, az oszlopok alatt, 60cm szélességben.
A gipszkarton valóban nem olyan teherbíró mint a normál tégla közfal, de korlátozottan azért lehet terhelni. Pl. a radiátorokat is a gipszkartonra szerelik ha nincs más lehetőség. Ilyen csavarokat használnak, illetve ez a legfejlettebb a csavarásra kereszbe forduló stift miatt:
www.screwfix.com/p/spit-metal-39mm-pack-of-100/31546
Nekem először az egyik ügyfél el sem akarta fogadni a favázas épülettoldásnál a gipszkarton falat. Rétegelt falemezre akarta cserélni, merthogy a gipszkartonba egy szöget sem tud beverni. (persze a tervrajzon csak a külső szigetelésnél volt pácolt rétegelt lemez megjelölve, nem akarta elhinni hogy a gipszkarton után már rögtön a szigetelés jön) Aztán megmondtam neki, hogy kérdezze meg a tervezőt. Biztos megkérdezte, mert többé nem vetette fel a témát, én meg adtam neki gipszkartoncsavart, és elmondtam, hogy a radiátorja is ezen függ...

viphulb 2014.08.31. 15:23:17

@Cascabel:
"A vendegmunkasok annyiban kulonboznek, hogy dolgoznak napi 10-14 orakat, de nem er a munkajuk semmit. "
Pontosan tudom mit értesz ez alatt. Nekem mint munkaadónak itt londonban pont ellentétes a tapasztalatom mint a cikkek és kommentek többségében. Igencsak meg kell izzadnom hogy normális melóst találjak, miközben rengetegen arról írnak, hogy nem lehet munkát találni. Vajon akkor hol vannak azok, akik valóban munkát keresnek, (és dolgozni is akarnak)? Az én tapasztalatom, hogy felelősséget nem akarnak vállalni semmiért. Nehezen értik meg, hogy egy vállalkozó haszna nem ér az égig. Hogy az ügyfelek is begyüjtenek jópár árajánlatot mielőtt elfogadnák az enyémet. Amit többnyire a legalacsonyabb ár miatt fogadták el, vagyis elég gazdaságosan kell a kivitelezést megoldani hogy jusson is maradjon is. Ebbe nem fér bele, hogy szakembernek adja ki magát, miközben mindösze van némi gyakorlata, vagyis sokkal lassabban és gyengébb minőségben tudja ugyanazt megcsinálni. Természetesen a saját tanulópénzét velem akarnák kifizettetni. Vagyis miközben nem kiforrott szakember, rögtön a magasabb fizetési kategória kell neki. Aztán jön a magyarázkodás, hogy én sem tudnám annyi idő alatt megcsinálni, bla-bla-bla... Utána mikor meg látom, hogy nem lehet észérvekkel hatni, és kirakom az illetőt, jönnek azzal hogy milyen szemetek a magyarok, itt is a lehúzás megy... Persze két szót sem tud angolul, és folyamatosan mellette kell lenni, hogy mutogassam, helyesbítsem amit csinál. A szakember is megéri a pénzét. Mikor mellette dolgozom, akkor 20 perc alatt ugyan abban a tempóban megcsinálja a melót, de ha egyedül van, akkor 5 darabot csinál meg egész nap a 20 perces melóból. Mikor kérdőre vonom hogy a 20 perc szorozva 5 az sehogy sem 1 nap, akkor jön a magyarázkodó szöveg, hogy ezért meg azért, meg hogy milyen felháborító hogy egyáltalán feltételezem hogy ő lóg ha én elmegyek, stb.. Persze a lapát után megint csak a munkaadó a szemét, aki olyan pofátlan, hogy némi hasznot is szeretne, és nem óhajt csődbe menni...

tzh 2015.02.08. 00:33:54

Elég későn szólok hozzá, mert jobbára nem magyar nyelven olvasással veszem el az időt az angol nyelv feljesztésétől, és egész egyszerűen nem botlottam bele ebbe a posztba.
Valamennyire van rálátásom a témára, mert 12 évet dolgoztam mérnöki beosztásokban beruházási oldalon és kivitelezéseken. Azért csak a "valamennyire", mert építész- és nem mélyépítő-mérnök vagyok, alapozási és földmunkákhoz nem sok szerencsém volt eddig.
Egyelőre az angol fejlesztés okán nem szakmában, de UK-ban lakom vidéki nagyvárosban, szakmai ártalomból megnézem az építkezéseket, amik házépítés esetén sajnos eléggé egykaptafa megjelenésűek, de itt ezt el lehet adni, hát megépítik.
Hőszigetelés: véleményem szerint ebben a UK egypár évtizedes lemaradásban van, még most is csak 10cm vtg. hőszigetelésnél tartanak, amit két nem kiemelkedő hőtechnikai tulajdonságú valazat közé helyeznek el, habár ez a szendvicsszerkezet önmagában, mint elv még jó lenne. Ha valaki tudna mutatni egy teljes tervdokumentációt mindenféle számítással, megköszönném, mert a neten nem találtam eddig, és kíváncsi vagyok, milyen fokon készül hőtechnikai számítás - aminek odahaza régen része a páratechnikai számítás is - mert ami nem egyediként, hanem mint társasház ingatlanfejlesztésként épül, azok közül egyikbe sem költöznék be nyugodt szívvel.
A korszerűnek nevezett, alulról kiszellőztett padlófödém szerkezetnél jobbnak tartom a talajpára/talajnedvesség elleni szigeteléssel készült, hőszigetelésen úsztatott aljzatbetont - aminek semmi köze nincs az alapozáshoz és független a teherhordó falszerkezettől is. Talán túlbiztosítanám, de saját építés esetén még a kiszellőztetett padlófödém alá is tennék párafékező réteget, és hőszigetelést is, hogy csökkentsem a belső teherhordó fal tövében keletkező hőhidat, ami megjelenik annak ellenére, hogy a szendvicsfal maghőszigetelése - elvileg - a fal tövétől indul.

Alu vs műanyag ablak. Kapható jó alu profillal gyártott ablak, és nem is marad el sokkal hőszigetelésben, és jobb a léghanggátlása, és erősebb is. Az én kedvencem viszont a fa, mint alapanyag az a legjobb tulajdonságú ilyen célra. Drágább is sajnos.

Szárazépítés vs hangszigetelés, terhelhetőség: Ez is olyasmi, hogy lehet jól építeni, ahogy a téglafalat is rosszul. Megint itt van a tervezés része, méretezés, ez esetben akusztikai. A trükk lényege, hogy a fal nem egyetlen membránként viselkedik, hanem két egymástól függetlenül "mozgóként", a kettő közé pedig ún hanglágy, valamilyen szálas szigetelőanyag kerül. Lehet gipszkarton falra felrögzíteni nehéz szanitert is, de csak ha mögé a falváz is meg van tervezve, mert a teher nem magához a 12,5mm vtg lapra van rögzítve, hanem az arra tervezett vázra a lap mögött.

Az átlag angol házak, mint lakások szvsz messze alatta vannak a Magyarországon általam tapasztaltaktól minőségben, ami az élhetőséget, működésüket illeti. Mint szerkezet, könnyen lehetnek jobbak mert, miután itt igen nagy többségben téglából épül régóta minden, hát annak van hagyománya rendesen, tapasztalat is vele nem kevés. Érthető okokból, elvégre ez itt főleg egy nagy lapos sziget, viszonylag kevés kibányászható sziklával, hát anno azzal dolgoztak, ami volt.

Engineering brick: ez a vízállóság olyasmi ez esetben, mint pl a vízzáró beton. 100%-ig egyik sem az, és ennek még lesz jelentősége, mert a globális klímaváltozás ezt a szigetországot sem hagyja ki, ami időnként nem megszokott ún, szélsőséges időjárási jelenségekben nyilvánul meg, lásd kb belvíz, -20 egyik télen fél méteres hóval...

Ami relevánsabb válasz lehet a posztindító címre, amit az egyik munkatársam mondott egy tavaly, amikor hasonlót kérdeztem, hogy sok házat kissé gyorsan kellett felépíteni a II.Vh bombázás után, és akkor az építésellenőrzés nagyon a fontossági sorrend végén volt (ma se látszik a tetején), hát hamarjában összedobták, csak legyen fedél.

Borogy 2017.03.21. 22:28:43

Azert azt ne felejtsuk, el, hogy a legtobb angol haz, az ugy volt tervezve, hogy kandalloval volt kifutve belul es a ket fal kozott. Akkoz azok nem peneszedtek!
De mivel nyilt lang mar nem lehet a letobb helyen, a ket fal kozott lerohadtak es vizesedtek...ezert valtak egeszsegtelenne...de kulfodi robotok szamara jova vannak nyilvanitva.

Ahogy az angolok csinaljak lakaskiadasnal ha peneszes....erre csak azt mondjak, hogy "majd lefestjuk". Semmi penesztelenites vagy akarmi...lefestik...

Totes Oner 2018.09.18. 14:13:08

Szépen felöltöztette a poszt azt a tényt, hogy azt is hallani fogod a gipszkarton / papírvékony fa falaknak köszönhetően, ha a szomszéd fingik egyet, vagy ha a szomszéd füstjelző berendezésében merülő elem miatt 30 másodpercenként csipog a masina. De az is zseniálisan áthallatszik az egyszerű halandó büdzséjébe beleférő albérletben, ha valakik egyszerűen beszélgetnek a szomszédban.

Magyarország építészetileg messze veri Angliát, ha a kibérelhető kéglik valóságát nézzük.
Nem vigasz az egyszeri londoni magyar melósnak, hogy a £700 / week kecó már hiperszuper technológiával épült. De kereshetsz £3000 körül havonta: Akkor sem fogsz tudni normális lakást bérelni. Hacsak nem akarod a béred felét leadni úgy, hogy még nem jártál be dolgozni, nem ettél egy falatot sem és egy pintet sem ittál meg a kocsmában.
A kinti élet egyik árnyoldala bizony az igénytelen, fércmunkának sem nevezhető "házak" minősége, amiket az átlag magyar megengedhet magának. Nem leszünk attól kevesebbek, ha ezt belátjuk.

A cikk szakmaisága egyébként dicséretes, hála érte.

Legyél te is országfelelős!

Ahol már ott vagyunk: Ausztria, Ausztrália, Belgium, Brazília, Brunei, Ciprus, Chile, Csehország, Dánia, Egyesült Államok, Franciaország, Hollandia, India, Izland, Izrael, Japán, Kambodzsa, Kanada, Kanári-szigetek, Málta, Mexikó, Nagy-Britannia, Németország, Norvégia, Olaszország, Omán, Spanyolország, Srí Lanka, Svájc, Svédország, Szingapúr, Törökország és Új-Zéland.

Jelentkezni (valamint az országfelelősökkel a kapcsolatot felvenni) a hataratkeloKUKAChotmail.com címen lehet.

süti beállítások módosítása