A mai poszt finoman szólva is rendhagyó lesz, ugyanakkor a magyar és az angliai lakások és házak közti különbség olyan gyakori téma, hogy úgy gondoltam, még olyan részletesen is érdemes beszélni róla, ahogyan Digger teszi mai írásában. Nem állítom, hogy nem megy elképesztő részletekbe, de hát végül is ez a szakmája, ráadásul rengeteg érdekes képet is küldött. Bevallom, az első elképedés után én szívesen olvastam a posztot, amiből egy csomó olyan dolog kiderült, amit alighanem máshonnan nem tudtam volna meg.

"Nagyon sokszor hallottam már, hogy Londonban csapnivaló a házak minősége. Ez egy állandó, visszatérő vád és mivel az építőiparban dolgoztam mindkét helyen, bontottam és építettem házakat, talán van egy kis rálátásom a témára. Megpróbálok párhuzamot vonni a két építési stílus között. Bár hosszú oldalakat tudnék írni, igyekszem rövidre fogni, pláne hogy képekkel is illusztrálom a mondanivalómat.

Először is Londonban 35 fok az évi hőingadozás, míg Budapesten 60 fok. Lényeges különbség! Ilyen erővel leszólhatjuk a fűkunyhót is, hogy nincs megfelelően hőszigetelve a trópusokon. Na, de valóban nincs?

Nézzük meg London és Budapest lakásállományának a szerkezetét! Egyelőre a régebbi építésű házakról beszéljünk.

A budapesti lakások

Budapesten három nagy csoportra oszthatók a lakások: az egyik csoport a száz évesnél idősebb bérházak. Belső udvaros, többemeletes, körfolyosós házak.

A második csoport a 60-as évektől a 80-as évek elejéig épített külvárosi kockaházak. Ezek általában kalákában épített földszintes, 10x10 méteres sátortetős, típusterv alapján épített házak.

A harmadik csoport a panel lakótelepek. Az utolsó nagy állami panelház beruházás a Gazdagréti lakótelep volt, ahol én is kezdtem a munkásmozgalmi múltamat.

London lakásállománya

Szinte ismeretlen a földszintes egyedülálló ház. Ikerházak vagy sorházak, egy vagy két emelettel - ez a tipikus londoni ház. A stílusuk a korukra jellemző. Vannak a Victoria-korban épült sorházak és vannak az azóta épültek. A sima, egyenes homlokzat kizárt, vagy a szélfogó, vagy egyéb ki- és beugró fülke, ablak mindre jellemző.

Épültek kis számban panellakások is, bár panellakótelepek nem jellemzőek, de van az is. Nem tudom, hogy a budapesti és a londoni panel különbözik-e és ha igen, miben.

Képzeletben kezdjünk el építeni, mondjuk a hetvenes években, egy budapesti kockaházat és egy londoni ikerházat!

A londonit egy építőipari cég építi, a budapestit kalákában a család, amiben építőipari szakemberek is vannak, ha pedig nem, akkor a barátok, munkatársak megoldják. Értelemszerűen mindkét helyen spórolni kell, lássuk hol, milyen módszereket vetnek be!

Alap kiásva, itt mindjárt látjuk az első különbséget. Valami miatt Angliában a beton vagy a cement nem túl nagy érték. Nem sajnálják. A harminc centi széles falnak hatvan centi széles betonalapot készítenek.

Valami brutálisak a házalapok. Volt szerencsém néhányat kiásni. Nagy kínlódás. Ez itt egy londoni ház alapjának egy sarka. Körülbelül olyan súlyú, mint a gép, vagyis 8 tonna.

A magyar háznál a harmincas falhoz negyven centi, úgynevezett úsztatott betont használnak.

Mi az úsztatott beton?

Amit a telken és a szomszédban találnak követ, betontörmeléket, Józsi bácsi lebontott udvari WC-jét, azt mind beleszórják (úsztatják) a jó híg betonba. Annyival is kevesebb beton kell. A képen egy alap látható, ami mellé oda van készítve a betontörmelék, amit beleúsztatnak a betonba.

Na, olyankor van az, hogy ha a koszorút is kispórolják, akkor megrepednek a falak. A koszorú az a négy főfal tetején helyben betonozott gerenda, ami a falakat mintegy összetartja.

Szóval megvan az alap

Itt mindjárt egy lényeges különbség jön. A magyarok imádják minél magasabbra kiemelni a házat, lábazattal. Nehogy má' a szomszédé magasabb legyen. Az angolok gyakorlatilag nem csinálnak lábazatot, vagy legfeljebb harminc centit, de az se látszik.

A magyar háznak csinálnak egy magas lábazatot, azt teljesen betöltik földdel és a vízszigetelés fölé tesznek tíz centi betont a ház teljes alapterületére és ez a fogadószint. Ez fogadja a falazatot.

Az angol háznál ezzel szemben az alapra mindjárt elkezdik felhúzni a dupla falat. Egy külső és egy belső kisméretű tégla falat. Ma már belülre szürke nagyméretű blokktéglát tesznek. A kettő között tíz centi légrés van és a két fal vas távtartókkal helyenként össze van kötve.

A belső fal három sor tégla után abbamarad, és itt jön a legérthetetlenebb rész, mert egy komplett emeleti födémet tesznek a földszintre harminc centivel a föld fölé. Úgynevezett padlófödémet.

Egy ma épült korszerű ház padlófödém előtt…

… és padlófödém után.

Ma már betongerendákkal és béléstestekkel, régen fagerendákkal és deszkaborítással. A külső falra helyenként szellőző rácsokat tesznek, amivel kiszellőztetik ezt a harminc centis légrést. A külső fal az alapról van indítva és a legfelső födémig tart, ezért nem látszik lábazat.

A belső falat megszakítják a födémek, de ezek után mennek felfelé az utolsó födémig. A két fal között a tíz centi légrés biztosítja a hőszigetelést.

Tegyünk egy kis kitérőt a hőszigetelés tudományába, hogy érthető legyen a technológia. A legjobb hőszigetelő a levegő. Önmagában is, de minél több légkamrára van osztva, annál jobban szigetel. Minél több és minél kisebb falvastagságú a légkamra, úgy nő a hőszigetelés hatékonysága.

Melyik az a közismert anyag, ami ebben verhetetlen? Igen, jól gondoljátok, a polisztirol (Hungarocell). Kis súly, nagy térfogat, megszámlálhatatlan légkamra, szinte melegnek érezzük, ha megfogjuk. A légkamráknak nem feltétele, hogy egymástól teljesen különállóak legyenek.

Bármi feloszthatja az anyagot. Vászon, szőrme, gyapjú, műszál, stb... Ugye milyen ismerős? Ezek a testünk hőszigetelő anyagai. Már egy vékony műszálas harisnya is hőszigetel.

Térjünk vissza a falakhoz!

A falaknak van egy hőszigetelési mérőszáma, az úgynevezett hőátbocsátási tényező. Az építési műszaki előírások időről időre szigorítják ezt a mérőszámot. A példánknál maradva, a 70-es években az elfogadott falazat a B30-as tégla volt.

Ebből épült az összes kockaház, az is, ami a példánkban szerepel. Harminc centi vastag falat adott, és volt rajta néhány lyuk, de semmiképp sem versenyezhetett tíz centi légrés hőszigetelő képességével.

Néhány trükköt elmondok itt és ott.

Itt, Londonban a két fal közé sokszor kőzetgyapotot tesznek, ami növeli a hőszigetelést, mert kamrákra osztja a légrést.

Magyarországon megnövelték a falvastagságot 38-44 centire és ilyen blokktéglákat gyártanak hatalmas légkamrákkal.

A tégla anyagát is igyekeznek hőszigetelővé tenni. Hogyan? Porózussá, lyukacsossá teszik az agyagot. Fűrészport kevernek a tégla anyagába és égetéskor ez kiég, apró légkamrákat hagyva maga után.

Minél tömörebb egy anyag, annál rosszabb hőszigetelő. Az üveg, a beton, a kő nem hőszigetel. Akkor betonból és kőből vagy B30-as téglából nem lehet a napjainkban házat építeni?

De lehet, csak kívülről le kell szigetelni megfelelő vastagságú hőszigetelő anyaggal, hogy meglegyen az aktuális előírás szerinti hőátbocsátási tényező. Ennyit egyelőre, aztán még lesz szó a hőszigetelésről.

Miért tűnik gyengének az angol ház?

A budapesti az B30-as téglából épül és egy födém kerül rá. A válaszfalak a főfal (B30) kivételével válaszfaltéglából vagy bontott kisméretű téglából vannak. A kisméretű téglák sima felületűek a malter gyenge, a bontott tégláról egy ütéssel leválik.

Az egész ház mégis egy masszív ház benyomását kelti a londoni házhoz képest. Miért?

A londoni házban a födémek fából vannak. Szilárd, de recseg-ropog, ha járnak rajta. A válaszfalak szintén favázra szögelt deszkák rabichálózva és vakolva. Ma már ezt a technológiát kiváltotta a gipszkarton. Ha lehet, ez még rosszabb.

Dolgoztam sokszázezer fontos új háznál, ami a legmodernebb technológia szerint a legmodernebb anyagokkal épült, de a válaszfalak gipszkartonból voltak.

Manapság amikor óriási lakáshiány van és minden tetőteret, minden garázst lakássá alakítanak és a házakban nappalikat és nagy szobákat darabolnak fel, hogy kiadható legyen, a gipszkartonnak óriási piaca van. Ezek együttes hatása eredményezi, hogy az londoni ház kevésbé szilárd, rosszabb minőségű érzetet kelt.

Eleve minimum három fafödém van rajta. A gipszkartont túlzás lenne nagy szilárdságúnak mondani. A válaszfalak - mivel üregesek, - hangszigetelés szempontjából kritikán aluliak.

A födémek, a lépcsők recsegnek, az egész egység gyengének tűnik. Pedig a londoni ház falának téglái olyan malterrel vannak összerakva, hogy együtt törik a téglával, de nem a fugánál.

Ezen a képen egy duplafalazatú alapfal látszik, ami középen betonnal van kitöltve. Olyan szilárd egységet alkot, hogy a markológép kanalának körme beletört. Látszik, hogy a köröm milyen mély barázdát mart bele, mégsem esett szét a fugáknál, inkább együtt tört a malterral.

A budapesti ház alapja jóval elmarad a londonitól. A hőszigetelése szintén. Több repedt falú házat látni Budapesten, mint Londonban.

A londoni lakások jelentős részének már ki van cserélve az ablaka korszerű, dupla műanyagtokos dupla üvegezésű ablakra, de van még jócskán szimpla üvegezés is. Ez is erősíti a rossz hőszigetelés legendáját.

Na, de nézzük meg a budapesti ház ablakait! A 70-es években gerébtokos, redőnytokos háromszárnyú ablakok kerültek bele. Na, annak egy fokkal nem jobb a hőszigetelése, mint a londoni szimpla ablaknak. Olyanban nőttem fel, a szél csak úgy süvített be rajta, a redőnytokot lehetetlen volt rendesen tömíteni.

A következő vád a penészedés

Mit szeret a penész? A huzatmentes, nedves környezetet. Mitől penészednek a londoni lakások? A korszerű ablakokkal huzatmentessé tett belső tér, valamint a fűtés gyengeségéből adódó párás levegő együttes hatása. A főbérlők érthető okokból nem viszik túlzásba a fűtést. A párásabb környezet, a lezárt ablakok ideális penésztenyésztő helyekké teszik a szobák sarkait.

Mi a helyzet a budapesti lakással? Ott a hőhidak okozzák a penészt. A hőhidak azok a falrészek, amik rosszabb hőszigetelésű anyagból készültek, mint a falazat egésze. Ezek tipikusan a betonkoszorúk és beton áthidalók az ablakok felett.

Ma már ezeket leszigetelik, de a 70-es években még nem. Igazából egy 22-es csapdája a történet. Ha az alaphelyzet marad, miszerint hagyják a gerébtokos ablakokat, akkor a fűtésszámla az egekbe szökik. Ha kicserélik korszerűre, akkor a hőhidaknál penészedik. Miért?

Azért, mert a huzatot, - ami szárít és a penész ellensége, - lezárták. Mi a leglátványosabb hőhíd? Az ablak. Párásodik. Belülről. Pontosan így viselkedik a beton koszorú is. Belülről párásodik és penészedik.

Na, de miért, mikor a korszerű ablakokon szellőző nyílások vannak? Azért, mert azokat a szellőzéseket egy korszerű hőszigetelt, vagy hőszigetelt anyagú téglából épített házra méretezték. Nem pedig a sok négyzetméteres beton koszorúra.

Nem képes átszellőztetni a lakást, hogy ne penészedjen. Ha képes volna rá, akkor meg a fűtésszámla ugyanaz, mint a gerébtokosnál. Egyetlen megoldás, ha az egész ház kap egy hőszigetelő burkolatot. Szóval alapesetben nincs mit egymás szemére hányni huzatilag, penészügyileg.

Menjünk tovább!

Falak állnak, jöhet a tető!

Ma már szinte mindegyik sátortetős, még inkább nyeregtetős budapesti háznak meg lehet számolni a szarufáit, mert a tetőlécek megereszkedtek. Londonban teljes deszkaborítást kap, és nincs megrogyott, rossz állapotú tető.

Londonban a tetők és a kémények kiváló állapotúak. A budapesti házak kéményei kritikán aluliak. A fagy, a hőingadozás, a kondenzvíz megteszi romboló hatását.

Szóval, szerkezetileg állnak a házak, akkor szerelvényezzünk.

Villanyszerelés

A budapesti háznak a kor technológiájának megfelelően MM falkábel vezetékezése van. Ennek csak egyetlen baja van. Nevezetesen, hogy alumínium vezeték. Az MM falkábel az a lapos két- vagy háromeres vezeték, ami a fal vakolatába van ágyazva, nem pedig csövekbe húzva, mint manapság.

Az alumínium idővel oxidálódik és porlad. Ez az egyetlen baja. Szerencsére ritkábban a falban, inkább a kötéseknél a dobozokban. Az angol házak vezetékezéséről nincs információm. Bontottam, de nem figyeltem meg. 

A kapcsolók és konnektorok mindkét országban abban a korban az örökkévalóságnak készültek. Minden kapcsolás szikraképződéssel jár, de azok az érintkezők bírták. Még száz évig bírnák. Ha valaki felkapcsolta a villanyt, annak hangja volt. Ha a gázcsap nyitva lett felejtve, még a kerület másik felén is hallották.

A szennyvízelvezetésben londoni sajátosság, hogy a falon kívül vezetik a csöveket, amik jórészt öntöttvasból vannak. Nem szép látvány, de csőtörésnél nem kell szétszedni a fél házat.

A vízcsövek, a fürdőszobák szigetelése is Londonban jobb. A budapesti házak legtöbbjének kívülről meg lehet mondani, hol van a fürdőkád, mert szép nagy vizes folt van a falon, sőt van ahol már a vakolat is leesett.

Apropó vakolat. A londoni házak töredéke van csak vakolva, az sem akar lemállani, de a téglaburkolat, ami az általános, az meg örökös, mint a nyomorúság. Londonban ismeretlen a málló vakolatú, szmogtól szürke ház.

Elérkeztünk a végkövetkeztetéshez

Két, egymástól kétezer kilométerre levő ország. Hatalmas hőingadozásbeli különbség. Teljesen más építési stílus és technológia. Mindegyiknek megvan az előnye, hátránya.

A budapesti ház valóban masszívabbnak, erősebbnek, jobban összerakottnak tűnik, de ha szerkezetileg megvizsgáljuk, akkor az alap, a négy fal, a tető egységében a londoni erősebb.

A belső szerkezetben, a válaszfalak és a belső főfalak tekintetében pedig a budapesti a jobb. Hangszigetelésben is toronymagasan vezet. Pláne, hogy egy udvar választ el a szomszédtól.

Más az érzet és más a valóság.

Még néhány szó úgy általánosságban. Láttam olyan londoni házalapot, ami 1,2 méter mély volt és 80 centi széles, de csak 30 centi vastag. Tehát a széles sávalap alján volt egy vékony betonlemez, amin mindjárt indították a dupla falat, amit felhúztak az első födém szintjéig és a két fal közötti légrést bebetonozták. Vagyis az egész ház falazata 90 centi mélyről indult. Itt van a vékony alapbeton és rajta az alapfal. Aztán a padlófödém után már a légrést meghagyták.

Az én magyarországi házamnak is speciális alapja van, mert kombináltam a sávalapot a vasbetonlemez alappal, ugyanis nálam a talajvíz egy ásónyomra van. 

Hogy érthető legyen, képzeljünk el egy téglalap formájú pogácsaszaggatót, ami egy sávalap és nyomjuk bele a tésztába. Ha a pogácsaszaggató szélét terheljük, akkor egyre mélyebbre süllyed. Viszont ha befedjük, és a tetejét hozzákapcsoljuk a pogácsaszaggató széléhez, akkor mint egy lefelé fordított tepsi, egyszerűen ráfekszik a puha talajra és nem tud megsüllyedni.

Vannak olyan házalapok, amikben nincs beton. Köveket raknak a kiásott sávba és sóderral kitöltik a közeit. A Gazdagréti panel lakótelep felének Franki cölöp alapja van, a másik felének kútalapja.

A panelházak alapjait én ástam, egyebet a panelról nem tudok, viszont be tudok mutatni egy londoni kútalapot. Ezen a képen kútalap látható, mégpedig egy londoni, új építésű egyemeletes lakópark házának kútalapja.

Másfél méter átmérőjű kútgyűrűk négy méter mélyre leásva és kibetonozva, majd erre kerül a gerendarács, ami összefogja a kútalapot és épül rá a ház. Ez legalább öt emeletet is megtartana.

A lakások ára 450 ezer font. A házak külső fala és egyben burkolata kisméretű tégla. Itt látszik, hogy miért olyan erős kötésűek.

Erős, tartós és szép falazatot ad. Idővel aztán mind erre a sorsra jut. Egy ház bedarálva.

Ez a jelenlegi munkahelyem, egy iskola bővítése. Húsz centi széles fektetett blokktégla előkészítve a padlófödém fogadására. Valami elképesztően brutális, egy méter széles betonalap készült az egyemeletes épületnek, aminek még vasváz tartói is lesznek.

Tudom, hogy a házépítésnek számtalan variációja van még, én most csak a két leggyakoribb építési módot ragadtam ki összehasonlítás céljából és bemutattam néhány egyéb variációt.

Ennek az írásnak a végén is fel kell tennem a kérdést, mint az ételekről írt poszt végén, hogy miért várjuk el, hogy magyarországi házak legyenek Londonban? Nem tetszik, hogy nincs túró? Nem tetszik, hogy recseg a padló? Oda kell menni, ahol van túró és nem recseg a padló. A nigériai nem panaszkodik egyikre sem!

Floridában nem tetszene, hogy egy gyenge szellő elfújja a házat. Kanadában nem tetszene, hogy az eresz aljáig ér a hó. Valami mindenhol van, ami nem tetszik. Nekem például Magyarországon nem tetszett Magyarország. Jurtát akarnak csinálni belőle...

Biztos van hozzáfűznivaló saját tapasztalatból, hát akkor beszéljük meg!”

A kommentelési szabályokról itt olvashatsz.