Szerda lévén elérkeztünk bulgáriai sorozatunk utolsó, befejező részéhez. Roland írásainak első részéből kiderült, hogyan is került „Vulgáriába" (ha nem olvastad volna még, akkor katt ide!), míg egy hete kiderült, hogy a bolgárok nem kifejezetten munkamániás típusok, és alapos boltkörképet is kaptunk árakkal (a poszt itt olvasható). Ma közlekedünk egy jót, kiderül az is, mit esznek-isznak és hogyan szórakoznak a bolgárok, végül még arról is szó esik, milyennek látnak minket, magyarokat. (A képekért ezúttal is jár a köszönet a szerzőnek!)

Koprivstica

Tömegközlekedés

Busszal

Európa-szerte leselejtezett szedett-vedett buszokkal történik, ahol a tájékoztatók (lásd: vészkijárat, ablak-kezelési útmutató) olyan nyelven vannak kiírva, amelyik ország autóbontójából sikerült megkaparintani a járművet - ez általában Cseh- és Németország, de van itt szerb és román jármű is. A jegykezelésre és büntetésre vonatkozó szabályok a hazaiakra való tekintettel bolgárul elérhetőek.

Ugyanakkor rendelkeznek újszerű buszokkal is (azért viszonylag ritka), amiken azonban (általában) a légkondi / fűtés üzemeltetése a sofőrfülkére korlátozódik. Ebből adódik, hogy a sofőr lehúzott ablak mellett dohányzik és télen melege van, nyáron viszont megfagy.

A buszozás itt alapvetően nagy kaland, ugyanis külön autentikus szabályai vannak az alábbiak szerint:

- leszállási szándékot úgy jelez az utas, hogy odaáll az ajtóhoz. A leszállási szándékot jelző gombot minden esetben TILOS nyomkodni / megérinteni / ránézni, mert általam nem ismert okok miatt a sofőr támadásnak vélheti. Ezen okból kifolyólag nagyrészt nem is működik ez a gomb, le/be van ragasztva;

- mielőtt megállna, a buszsofőr már méterekkel előbb kinyitja az ajtót, így a felesleg gyorsan kiesik, továbbá elindulás után még megközelítőleg 10-15 méteren keresztül van lehetőség a le- és a felszállásra;

- a bolgár buszok félnek egyedül, így általában 2-3 jön egyszerre, ami azt eredményezi, hogy az elvileg 10 percenként járó busz, igazából 20 percenként jár, de akkor egyszerre több jön;

- egyszerre több megjelenő busz esetén is mindenki az első buszra igyekszik felzsúfolódni, így az azt követő szinte mindig üres, vagy maximum 4-5 ember lézeng rajta;

- a buszok 60 %-ban ugyanazon útvonalon közlekednek, így majdnem bármelyikkel el lehet jutni bárhova.

A buszjegy 1 BGN ~ 150 HUF a büntetést meg 1,5 éve emelték 10 BGN-ról (~ 1 500 HUF) 20 BGN-ra (~3 000 HUF). Az előírtnál nagyobb csomag (lásd méretes bőrönd) szállítása esetén, a csomagnak is szükséges menetjegyet váltani.

A közlekedésre jogosító szelvény megvásárolható újságárusoknál, metrómegállóknál és a buszon. Amennyiben a buszsofőr nem tud menetjegyet biztosítani a járművet utazásra használó állampolgár részére, erről tájékoztatja az esetlegesen felszálló ellenőrt, aki ezen információk alapján a menetjegyet és / vagy bérletet felmutatni nem tudó utastól 1 BGN-t jogosult beszedni.

Az ellenőrök valószínűleg konfliktuskerülők, ezért pontosan úgy néznek ki, mint egy ellenőr, így könnyen felismerhető. Nem azok a rejtőzködő típusok. Általában 2 van és az egyik mindig tud angolul, a másik szerintem bolgárul is alig, mert ő általában nem beszél.

Ha valakit bliccelésen érnek, két lehetőséget ajánlanak:
- Helyszíni bírság: 20 BGN (~3 000 HUF)
- A nyakon csípett utas leszáll a következő megállónál (innen 3 szcenárió lehetséges):
*ha van pénze az utasnak: lefizeti az ellenőrt 5 BGN-val (~ 750 HUF)
*ha nincs pénze az utasnak: elkísérik egy ATM-hez: kifizeti a helyszíni bírságot vagy lefizeti az ellenőröket
*ellenőr felveszi az adatokat, kitölt egy űrlapot, aláíratja, majd tájékoztat, hogy ajánlott levélben küldik a bírság összegét, amely várhatóan 100 BGN (~15 000 HUF) lesz – ám két bolgár ismerősöm szerint ezek az értesítések sosem érkeznek meg... Legalábbis ők már évek óta várják...

Metrón

Szófia két metróvonallal rendelkezik és villámgyorsan épül és fejlődik. A buszparkuktól eltérően a metrókocsijaik európai szintűek. A jegy a metróra is 1 BGN, a buszjegy nem felhasználható.

Elektromos kapus beléptetőrendszer van, bliccelni nem lehet, ugyanis a csalás megkísérlése esetén rögtön ugranak a biztonságiak és egy Bruce Lee rúgással letessékelik a magasugrást megkísérlő potyázni vágyót.

A legutóbb épült és átadott metrómegálló példázza legjobban a tömegközlekedés és a város fejlődésének megállíthatatlanságát. Az említett állomás környezetében két hónapig csak félig / negyedig elkészült, ember által még nem lakott épületek álltak.

Amikor megtekintés céljából először leszálltam ott, meg voltam róla győződve, hogy a röpke 20 perces utazásom alatt (a belvárosból tartottam hazafelé) a felszínen atomháború dúlt és elpusztult minden.

Azonban azt is észrevettem, hogy leszállók nagy százaléka (rajtam kívül mindenki) egyáltalán nincs meglepődve a körülményeken és magabiztosan tart a mezőn keresztül úticélja felé. Így bátortalanul bár, de követtem őket és láss csodát, a félig kész épületek mögött ott volt az általam már jól ismert tájékozódási pont, a Kaufland...

Villamoson és trolin

Trolival még Pesten sem utaztam, de nagyjából azokat az állapotokat tükrözik (egy-két kivételtől eltekintve), mint a buszok. Villamos csak a belvárosban közlekedik, azzal sem utaztam még itt, de ránézésre Budapest 70-es évek.

Marshutkán

Az egyik legnagyobb találmány a világon (nem tudom, máshol van-e), azonban még nem volt alkalmam utazni vele. Tulajdonképpen a taxi és a telekocsi keveréke. Sofőrök félig lerobbant Ford Transitokkal róják a várost meghatározott útvonalakon és ott inted le és szállsz be/ki, ahol éppen jól esik.

A menetjegy ára a megtett távolságtól függően 0,5-2 BGN (~ 75-300 HUF). Mivel eddig nem találkoztam olyan személlyel, aki meg tudta volna mondani adott marshutka útvonalát, így még nem utaztam ily módon, de meglátásom szerint mindenképpen követendő példa.

Taxival

Remélem, nem gázolok senkinek a lelkébe az alábbi két állításommal:
- A taxi tömegközlekedési eszköz;
- A taxisok itt egy külön állatfaj (a bolgárok szerint is), de valószínűleg mindenhol a világon.

A legtöbb nehézség abból adódik, hogy a sofőrök nem beszélnek angolul / németül, csak bolgárul. Hozzáteszem: ennek ellenére eddig engem mindig oda vittek, ahova kértem.

Amire oda kell figyelni:
- Mindig! meg kell nézni, hogy az anyósüléssel szemben lévő igazolványkép a sofőrt ábrázolja-e. Ha nem, akkor sem kell kétségbeesni, nem fog megölni, de lehet kicsit drágább lesz a viteldíj, ha nem is minden esetben;
- Érdemes előre megegyezni az árban (mutogatással vagy ahogy lehet), máskülönben előszeretettel használják a „másik" taxiórát és könnyen a normál fuvardíj dupláját kell megfizetni.

Az árak nem túl borsosak, a budapesti fuvardíj fele (az arányok lehet már változtak).

Eddigi jó tapasztalataim:
- Repülőtér – Mladost 4 (7 km): 10 BGN (~ 1 500 HUF) – ajánlottak 20 BGN-t is;
- Busz- / vasútállomás – Mladost 4 (13 km): 15 BGN (~ 2 250 HUF) – ajánlottak 25 BGN-t is.

Közlekedés gépkocsival

Az autóval történő közlekedés és közlekedési rendszabályok / táblák / sávok értelmezése itt kifejezetten szabadelvű és esetleges, bár a bolgárok szerint a görögök rosszabbul vezetnek náluk. Az emberek összevissza mennek, az irányjelző pedig nem minden autóban szériafelszereltség.

Megfigyelésem szerint inkább a hangjelzésre esküsznek, mint a vizualitásra, azaz hatványozottabban szólaltatják meg a kürtöt – bármilyen közlekedési szituációban – mint villogtatják az indexlámpát.

Amennyire sikerült megfejtenem ez a sajátos kódrendszer a következő jelekből áll:
- egy hosszú: egyenesen megyek;
- két rövid: balra megyek;
- három rövid: jobbra megyek.

De ezek olykor véletlenszerűen felcserélődnek, illetve bizonyos esetekben el is hanyagolhatóak. Amennyiben adott illetőnek nagyobb (főleg méretben, de teljesítmény is mérvadó) és / vagy drágább autója van, mint adott forgalmi helyzetben résztvevők többségének, egyértelműen a nagyobb / erősebb / drágább gépjárművel rendelkezőnek van elsőbbsége a KRESZ előírásaitól függetlenül.

Pláne, ha a sofőrje még meg is van győződve róla, hogy az egy sávos úton ő nyugodtan mehet a középsőben, a szembe jövők (busz is) majd félreáll, amíg ő elhalad.

Parkolás

A parkolási szokások is meglehetősen egyediek. Úgy parkolnak, hogy vagy ahogy sikerül, vagy éppen, ahogy kényelmes. A parkolókban felfestett egy autó helyét kijelölni hivatott vonalakat a legtöbben csak dísznek tekintik, továbbá a parkolóhely végén fellelhető útpadkát annak a helynek tekintik, ahová a gépjármű elejét kell elhelyezni.

Emiatt a legtöbb esetben a BG felségjelzéssel ellátott autók eleje kifejezetten rossz állapotnak örvend. Egyéb érdekesség, hogy a kétsávos utak külső sávját is parkolásra kijelölt helynek veszik, ezáltal közlekedés / haladás céljából ritkán használható a kétsávos út mindkét sávja.

Ha esetleg az autó mérete / értéke / ereje ezt lehetővé teszi, akkor a belsőben is előfordulhat parkoló autó. Ha a villamos nem tud haladni, akkor majd az utasok gyalogolnak tovább – de úgy gondolom ez nem teljesen egyedi és nem csak Bulgáriára jellemző módja a parkolásnak.

Viszont van olyan jelenség, amitől a bolgár autós is retteg. Egyetlen dologtól rettegnek... de szó szerint rettegnek... és ezek nem a rendőrök...

Rendőrség

A KRESZ-ben meghatározottak következetes figyelmen kívül hagyásának kialakult hagyományához valószínűleg nagymértékben hozzájárult a rendőrök korrumpálhatósága.

Bulgáriában a vezetni vágyó közvetlenül vezetés előtt elfogyaszthat egy sört. Ezt nagyrészt meg is teszik az emberek, ugyanakkor azt le is kell kísérni valamivel (mert a sör nem talál le egyedül) és az már nem maradhat még egy sör nélkül... Ebben az esetben is inkább maguk hazavezetnek, mint hogy taxiért, neadjisten tömegközlekedésért kelljen fizetni.

Amennyiben igazoltatásra kerül a sor 20-30 BGN (~3 000-4 500 HUF) vissza nem térítendő személyi támogatásért a rend őre eltekint a további intézkedéstől. Külföldiek esetében ez lehet 50 EUR is.

Mitől retteg a bolgár autós?

Szóval a bolgár autósok egyetlen dologtól rettegnek... de szó szerint rettegnek... és ezek a perniki rendszámmal ellátott 1-es, 2-es és 3-as Golffal közlekedő „perniki bunkók".

Namármost, ha Bulgária szülöttei és minden itt élő nem bolgár sofőr szerint is furcsán vezetnek – amennyiben ezt az ámokfutást lehet annak hívni – el lehet képzelni, hogy a pernikiek milyen magas szinten művelik az autóvezetés tudományát. Amúgy sokaknak full CASCO-ja van (egész olcsó), valószínűleg ezért is nem érdekli őket különösebben a KRESZ.

Pernikről és lakóiról egy apró közbevetés: minden bizonnyal már a Golf megjelenése előtt történhetett valami, ami a pernikieket megváltoztatta és félelmetessé tette. Perniki jóbarátom – Vlado – mesélte, hogy a legenda szerint még a törökök sem mertek Pernikbe menni, ugyanis ők is tisztában voltak vele, hogy azt a helyet furcsa népek lakják. Elátkozott településnek tartották és jobbnak látták azt minél nagyobb ívben elkerülni.

Gyalogos közlekedés

Annak ellenére, hogy Bulgáriában nem veszik túl komolyan a KRESZ előírásait, meglátásom szerint az autósok többsége meglepően előzékeny a gyalogosokkal szemben – viszont amikor néhány jó tapasztalatomból kiindulva felbátorodtam az átkelésnél, nem sok híja volt, hogy egy lökhárítón utazzak tovább ki tudja hova. Így okulva ostobaságomból, még is inkább maradtam a körültekintésnél és azóta nincs is gondom az átkeléseknél.

Szórakozás

Mozi

Multiplex és I-Max, 3D és 4D, van itt minden, mint a moziban. Pontosan ugyanazok a típusú filmszínházak megtalálhatók itt is, mint bárhol máshol. Biztosan vannak kisebb vetítők is, azonban ilyennel még nem találkoztam.

Magyarországtól eltérően a bolgárok a gyerekeknek szóló filmeken, rajzfilmeken, animációs filmeken kívül jellemzően nem szinkronizálnak, így a filmeket eredeti nyelven, bolgár felirattal prezentálják. Ezáltal nem nagy kaland moziba menni és megtekinteni adott filmet.

Mozijegy-árak:
- Normál (kedden akciós): 8/6 BGN ~ 1 200/900 HUF
- 3D (csütörtökön akciós): 12/10 BGN ~ 1 800/1 500 HUF

Kocsmák, bárok

A kocsmák és bárok itt is előszeretettel látogatott vendéglátóipari egységek. Ami érdekesség, hogy sörkorcsolyaként a szirenével (fetaszerű fehérsajt) felszerelt sültkrumpli és/vagy a caca (olajban sült apróhal) a legnépszerűbbek.

Itt valóban megfigyelhető a fentebb már említett vitamódszer: minél hangosabb valaki, annál jobban igaza van. De csak ha bolgár! Ugyanis bár a kultúrájuk része, de külföldi ne kiabáljon Bulgáriában, főleg ne magyarul!

Zenés szórakozóhelyek

Ha adott illető zenés szórakozóhelyre szeretne ellátogatni Bulgáriában, akkor két lehetősége van: chalga bar vagy rock klub.

Chalga bar

A chalga bar gyakorlatilag annak a helynek az itteni megfelelője, amit mi otthon úgy hívunk, hogy diszkó, mégis valamelyest más világ. Alapvetően státuszszimbólumként értelmezhető a chalga bár látogatása, ugyanis nagyon-nagy a csilli-villi, elképesztően drága (egy 0,33 Heineken 5 BGN ~ 750 HUF) és nem egy jobb BMW-vel menni csóróság.

A chalga mint zenei irányzat, nagymértékben megosztja a bolgár fiatalokat: van, aki imádja és van, aki még azt is utálja, aki szereti. A chalga gyakorlatilag egy modern alapokon nyugvó, helyenként népzenének tűnő egyveleg – vagy fordítva, ebben nem vagyok biztos. A legtöbb külföldi számára nagyon is szerethető, ugyanis a zenei hangzásvilága fülbemászó és dallamos.

Azok a bolgárok, akik nem szeretik, a szövegre hivatkozva teszik ezt. A szövegek egyszerűek, központi témája a szexuális együttlét és mindezt nagyon szókimondó módon mutatja be; például: „ma éjjel tégy magadévá a konyhában keményen" stb.

Rock club

Ezek is nagy látogatottságnak örvendenek. Semmi újdonság, ugyanaz, mint bárhol máshol a világon: rockzene szól és 3 BGN egy 0,5 l csapolt sör.

Étterem

Az átlagos (a komolyabbakban meg pláne) éttermekben (is) az étlap alapvetően bolgárul van cirill betűkkel, ugyanakkor mind az étel neve, mind az összetétele fel van tüntetve angolul is (noha néhol látszik, hogy a google translator segítségét vették igénybe).

A turisták által komolyabban látogatott helyeken általában értenek angolul a pincérek, ugyanakkor bolgárul válaszolnak. Amit majdnem mindenki tud magyarul: „Egészségedre (ami néhol ugyan "Egésméges" :)) és a „Ferencváros", továbbá szinte mindenkinek (idősebbeknek) van egy-egy története Magyarországról vagy a magyar katonatársról, akivel Oroszországban találkozott.

Személyes tapasztalatom, hogy bár a pincérek nagyon büszkék a memóriájukra, ezért ők nem jegyzetelnek feleslegesen, ennek megfelelően folyton összekeverik vagy elfelejtik a rendelés 30%-át. Néha nem árt kisebb emlékeztetőket küldeni részükre.

Átlagos árak:
- Leves: 3-5 BGN
- Főétel: 6-12 BGN (a marha nyilván drágább)
- Köret: amennyiben a főétel nem tartalmazza, úgy érdemes rendelni, hogy 2 főre elegendő mennyiség érkezik
- Sör (0,5, csapolt): 1,6-2,5 BGN
- Desszert: őszintén nem tudom

Étel - ital

Nemzeti ételek

Itt igazából nem is feltétlenül magukról az ételekről fogok írni, hanem inkább a fontosabb összetevőkről. A bolgár konyha két alapeleme a csubrica (vagy csombord) és a kiszelo mljako, így ezeket veszem előre.

Kiszelo mljako

Szószerinti fordítása: savanyú tej. Ez az étel leginkább a tejfölhöz hasonlítható, azonban valamelyest hígabb és nem teljesen ugyanaz az íze. Ezt minden olyan étel elkészítéséhez használják, amelyet mi magyarok szívünk szerint tejföllel ennénk. Előszeretettel fogyasztják önmagában is.

Csubrica

Ez jómagam és minden külföldi ismerősöm „kedvenc" fűszere – valójában nagyon-nagyon nem szeretjük. Megfigyeléseim szerint attól lesz valami bolgár nemzeti étel, ha van benne csubrica – OK, ez valamelyest sarkítás, de nem áll túl messze a valóságtól.

Hozzáteszem, nem azzal van a baj, hogy használják, mert kis mennyiségben még csak nem is rossz. Azonban, ha egy bolgár csubricát lát, akkor elsötétül előtte a világ és csak a csubrica létezik.

A hozzávaló a bolgár agyban aktivál valamiféle csubricareceptort, amely működésbe hozza a nevezett fűszer nem egészséges mennyiségben történő felhasználását indikáló reflexműködést, így az ízesítőszer inkább már csak elvesz az étel értékéből/ízéből, mint hozzátesz.

Sajt

Bulgáriában kifejezetten érdekes a vélekedés a sajtokról. A bolgár nemzet két + egy csoportba kategorizálja az említett tejtermékeket: kaskaval, szirene, egyéb.

Nézzük mi a különbség köztük:
*Kaskaval: a mi és a legtöbb európai nemzet által ismert, közönséges sárgasajt.
*Szirene: fetaszerű fehérsajt.
*Egyéb: Gouda, Emmentali stb.

Érdekesség, hogy Bulgáriában, a szirene számít sajtnak, a kaskaval meg csak kaskavalnak – ez gyakorlatilag lefordíthatatlan –, de semmiképpen sem sajtnak. A Gouda és az Emmentáli sem számít sajtnak, ezek ugyanis csak szimplán Goudának és Emmentalinak nevezhetők – semmiképpen sem kaskavalnak, pláne nem sajtnak. Érthető? Szerintem sem. :)

Tehát összefoglalva: ha a külföldi cheese-t (=sajtot) kér, akkor szirenét kap. Ha kaskavalt, akkor a mi értelmezésünk szerinti közönséges sárga sajt érkezik, valamint Gouda és/vagy Emmentali igény esetén Goudat és/vagy Emmentalit kell kérni.

Néhány fontos nemzeti étel, csak felsorolásszerűen: shopska saláta, mish-mash, caca, bánica, tarator, shkembe csorba, moussaka, kavarma.

Nemzeti italok

Boza

Számomra teljesen megfejthetetlen barnás színű, elképesztően büdös ital. A bolgár lányok fogyasztják előszeretettel, ugyanis a hiedelem szerint ettől nő meg és kerekedik ki a bolgár női kebel.

Az elvetemültebb fajta ember fogyasztja whiskey-hez is.

Ájrján

Az ájrján egy mindenki által kedvelt, kifejezetten ízletes, higított natur joghurt. Ízesítik sóval és/vagy borssal, de kiválóan fogyasztható fűszerek nélkül is. Másnaposság-űző.

Rakia

Ez alapvetően a bolgár pálinka. Kapható boltokban és készítik házilag – bár náluk is egy ideig tiltott tevékenységnek számított, azért valahonnan mindig előkerült egy-egy a vacsora mellé. Jellemzően szőlőből vagy szilvából készül.

Fogyasztási szokások:
*tengerpart: Rakia + shopska saláta és/vagy ájrján
*hegyes vidékeken: Rakia + sült hús

Mindkét részen élőkre igaz, hogy nem húzzák le egyből, hanem lassan kortyonként fogyasztják. Ugyancsak meglepődtek, amikor azt tapasztalták, hogy a magyarok húzóra isszák és sörrel... Azóta mi is átértékeltük a helyzetet és inkább kortyolgatjuk velük, de a sör maradt. :).

Vendéglátóhelyeken a rövid italokból rendelhetünk kicsit és nagyot. A kicsi 50 ml, a nagy pedig 100 ml. Otthon nem ismerik a kicsit, kóstolási célból is a nagyot kapja a gyanútlan vendég. Általában legalább 4-5 féle pálinka van, amit MEGKELLKOSTOLNI!, majd egy összeszedett véleményt alkotni róla.

A véleményalkotás szabályai szerint nyugodtan lehet hadoválni a gliceringyűrűkről meg a készítés évében uralkodó időjárási viszonyok vélt vagy valós hatásairól az alapanyag minőségét illetően (ki emlékszik már arra) illetve latolgatni az alkoholtartalmat.

Minden esetben heves egyetértéssel és hátba veregetéssel fogunk találkozni. Így bolgár vendégségben nagyon hamar eszméletlenre ihatja magát a felkészületlen halandó. Márpedig a kóstolásra kínált rakiát nem elfogadni tiszteletlenség.

A bolgár vendégszeretet

A bolgár nép sok tekintetben hasonlít a magyarhoz, így vendégszeretetben is. Természetesen nem feltétlenül Szófiában érhető tetten a vendégszeretetre vonatkozó legtöbb észrevételem, de kisebb falvakban mindenképpen hatványozottabban megjelenik.

Ha egy bolgár családhoz mész vendégségbe, előtte tilos bármilyen ételt is fogyasztani, mert teljesen biztos, hogy legalább 5-7 fogásos ebéddel/vacsorával készülnek a tiszteletedre, továbbá rakiával, sörrel, borral minden mennyiségben.

Vendégfogadás

Mindig mindenben a vendég az első. Belépéskor – ha a család egy másik tagjával érkezel – először téged üdvözölnek, szólítanak meg – abban az esetben is ha, akkor látnak életükben először –, illetve távozáskor utoljára a vendégtől búcsúznak el.

Ha több napra egy bolgár család vendége vagy, arra ne számíts, hogy bármit is kifizethetsz. Valószínűleg a szüleidnek vásárolt képeslapot és a hűtőmágnest sem, amennyiben a család bármely tagjának jelenlétében próbálnád pénzen megváltani a terméket – anyagi helyzettől függetlenül.

Vendégségbe menet

Amennyiben a bolgár személy/család olyan házhoz megy vendégségbe, ahol előtte még nem járt, akkor addig oda be nem teszi a lábát, amíg nem tudja valamivel (ez lehet bármi pl.: gyümölcs, csokoládé, ital stb.) megajándékozni a házigazdát.

Születésnap / Névnap

A névnap és a születésnap a bolgároknál ugyanolyan súllyal esik latba. Mindkét esetben tűzijátékkal is ünnepelnek, ennek köszönhetően heti rendszerességgel látok kisebb-nagyobb égi show-kat.

A számomra megszokottól eltérően a születés-/névnapos kell intézzen mindent a jeles napon:
- Ha otthon tartózkodik: sütni/főzni, tortát rendelni/készíteni; a vendégek pedig nem meghívásra jönnek köszönteni, hanem automatikusan;
- Ha az ünnepelt otthonán kívül kívánja ünnepelni az eseményt, akkor az étteremfoglalás és a torta (ebben az esetben is) intézése is az ünnepelt felelőssége – természetesen ilyen esetben azért nem árt informálni a vendégeket, hogy lehetőleg ne otthon keressék az ünnepelni kívánt személyt.

A névnapról érdekességként megemlítem, hogy bár nem mindenkinek van, még is kijelöltek egy napot – konkrétan november 8-át – azok számára is, akiknek nincs névnapjuk, hiszen ők sem maradhatnak ki a jóból.

Egy biztos, a bolgár ha ünnepel, akkor ünnepel! Már pedig ünnepelni nagyon szeretnek és tudnak is.

Szófia

Városnézés

Szófia bár nagy történelmi múltra tekint vissza, nevezetességekben mégsem túlzottan bővelkedik – illetve mégis, de ezek nagy része még mindig a talaj felszíne alatt helyezkedik el.

Ami látogatható, az viszonylag egyszerűen és ingyenesen megtekinthető a Free Sofia Tour szervezésében. Úgy tudom már más országokban is létezik ez a szimpatikus kezdeményezés, jómagam itt találkoztam vele először.

Néhány vállalkozó szellemű és elkötelezett, főképp egyetemista úgy döntött, hogy Szófia látványosságain és azok háttértörténetén keresztül bemutatják az idelátogató turistáknak Bulgária történetét angolul. Alapvetően ez egy interaktív túra; bármikor, bármit lehet kérdezni, hozzászólni, kiegészíteni.

Már háromszor részt vettem a túrán – mindig más idegenvezetővel –, de minden alkalommal tanultam valami újat.

Pár érdekes történet:

Bulgária címerállata az oroszlán és erre annyira büszkék, hogy minél több helyen és történetben igyekeznek az állatot megjeleníteni.

- Bulgária „államformája"
Az egyik idegenvezető szerint, ha elegendő tudatmódosító szert veszünk magunkhoz, akkor az Európa-térkép néhány percnyi bámulása után Bulgária államformája akár egy ugrókötelező rózsaszín sárkánynak is tűnhet, a valóságban azonban egy sétáló oroszlánra hasonlít.

- Leva
A bolgár pénznem a bolgár leva. Leva oroszlánt jelent, ami azt eredményezi, hogy Bulgária fizetőeszköze az "oroszlán", így mondhatjuk, hogy a legerősebb fizetőeszközzel rendelkező ország. :)

- A bolgár Petőfi Sándor
Petőfi Sándor egyébként nagy tiszteletnek örvend Bulgáriában (utcát is neveztek el róla, ahol a kis létszámú Szófiában élő magyar közösség megemlékezik a március 15-i Forradalom és Szabadságharcról), azonban mégsem akkorának mint Vasil Levski – a bolgár Petőfi Sándor. Vasil Levski egy felvett név és ha nagyon erőltetjük oroszlánkirályt jelent.

- A bolgár patópáluras hozzáállás történelmi magyarázata
A pontos történetre nem emlékszem, így a sztorit csak nagyvonalakban tudom vázolni. Az 1900-as évek elején a kommunisták úgy döntöttek, hogy egy robbantásos merénylettel elteszik láb alól Bulgária akkori egyik köztiszteletben álló vezetőjét.

A hozzá hű személyek egy templomban gyűltek össze és a rendezvény kezdési időpontját követően az ellendrukkerek fel is robbantották az épületet. Rengeteg ember meghalt és még több megsebesült, leszámítva a célszemélyt... mert elkésett. Így azt mondják a késés akár az életedet is megmentheti.

Kétlem, hogy valóban ennek lenne tulajdonítható a kapkodástól mentes élet, ugyanakkor mindenképpen egy jó hivatkozásai alap. És ezt kegyetlenül ki is használják.

Szófia „szavanna"

Természetesen Szófia város címerében is megjelenik az oroszlán, ugyanakkor jómagam egyvalamit kifejezetten hiányolok belőle: a kóbor kutyát. A kóbor kutyák jelenléte gyakorlatilag ma már szerves része a városnak. Nemigen van olyan terület, ahol ne fordulnának elő.

Az ember egy kicsit az afrikai szavannán érzi magát, hiszen mindenhol fekszik, korzózik egy-egy példány. Gyorsaságuk vetekszik a bolgárokéval, ugyanis futó, rohanó, siető kóbor kutyát én még nem láttam.

Egyáltalán nem veszélyesek, sőt kifejezetten barátságosak mindenkivel szemben – legalábbis sem engem, sem környezetemben nem támadott meg senkit kóbor eb – és az emberek nagy része is szereti őket.

Számuk visszaszorítása érdekében nem sintértelepre viszik őket elaltatni, hanem ivartalanításra. Amelyik jószág már átesett a folyamaton, annak a fülébe egy műanyag biléta kerül. Mivel ezeket a "fülbevalókat" kifejezetten rosszul viselik az állatok, amint lehet, eltávolítják magukból, így amelyik kutya füle némileg hiányos, arról tudni, hogy ivartalanítása megtörtént.

Turizmus

Bulgária gyönyörű ország, gyakorlatilag minden megtalálható - kivéve talán a sivatagot és a máig harcoló német alakulatokat: van tengerpartjuk és magas hegyek hófödte csúcsokkal. Infrastrukturálisan lenne ugyan hova fejlődni, de azért nem lehetetlen egy-egy meglátogatni kívánt helyszín megközelítése.

Tavaly (2013) nyáron végre átadták a teljesen elkészült autópályát, így Szófiából minden további kerülgetés és nehézség nélkül mintegy 3-3,5 óra alatt le lehet jutni a tengerpartra (Burgasz), ugyanez vonatkozik a visszafele útra is.

Ennél jóval nagyobb kihívást jelent, ha az ember inkább a hegyek felé veszi az irányt. Az ismertebb síparadicsomokba még viszonylag könnyen el lehet jutni, azonban a turisták által kevésbé látogatott hegyi települések megközelítése olyan komoly taktikai felkészülést és tervezést igényel, mint a normandiai partraszállás.

Példának okáért Trigrad felé haladva 200 km-t mintegy 6 óra alatt sikerült megtenni, mivel a hegyekben 50 méternél hosszabb egyenes aszfaltcsíkkal nem nagyon találkozni, továbbá a két sziklafal közötti kanyargós rész nagy része természetesen egysávos.

Trigrad felé

Ugyanakkor a nehézségeket leszámítva eleddig nem nagyon volt olyan desztináció, amelynek megpillantása után ne mondtam volt azt, hogy „Ez igen! Ez megérte!".

A bolgárok rendszeresen utaznak belföldön pihenni, hiszen gyakorlatilag tényleg minden adott ahhoz, hogy jól érezzék magukat. A szállás és a szolgáltatások árai is igen kedvezőek, nem olyanok, mint az egy-nyarunk-van-meggazdagodni című balatoni lángosos története.

Ez alól kivétel a Sunny Beach vagy Napos Part, ahol minden pont a triplájába vagy a duplájába kerül (még a McDonald's-ban és a KFC-ben is), mint például a 3 km-rel (talán 5) arrébb fekvő Neszebárban.

Aki az igazi Bulgáriát szeretné megismerni, annak mindenképpen azt javaslom, hogy keressen fel kisebb településeket is. Tervezze meg és olvasson utána, hogy pontosan mit szeretne megnézni és mit lehet erről vagy arról tudni. A kisebb falvakban nyilván korlátozottabbak a lehetőségek, így előtte bulizza ki magát az utazó.

Érdemes például ellátogatni a Rodope hegységbe, ahol ha a látogatónak szerencséje van (vagy inkább nincs), akár farkassal vagy medvével is találkozhat – bár már tudjuk az egyik hírportálról, hogy szlovákul kell kiabálni a feldühödött macival (a farkasnál ez nem biztos, hogy bejön) és akkor elinal.

Trigradi szállás

Milyennek látnak minket, magyarokat a bolgárok?

Megkértem néhány bolgár barátomat, hogy üljenek le és némi gondolkodás után írják le (akár szavakat, akár gondolatokat) mindazt, ami a magyarokról eszükbe jut, legyen az pozitív vagy negatív. Előbb azonban jómagam írom le, hogy szerintem mit gondolnak rólunk, anélkül, hogy elolvastam volna az ő gondolataikat.

Hangosak; többet isznak, mint mi, de jobban is bírják; büszkék; jól dolgoznak; a szerénység nem jellemző rájuk; segítőkészek; mindent ők találtak fel; szenvedélyesek, ami abban nyilvánul meg, hogy sokat káromkodnak; mindig mindenben nekik van igazuk vagy legalábbis logikusnak tűnően meg tudják magyarázni, hogy miért gondolják úgy ahogy.

És akkor most jöjjön, hogy ők mit írtak rólunk.

a. Bolgárok véleménye, akik napi szinten dolgoznak együtt magyarokkal:

- Niko: explorers, communicative, party people, polite manners

- Alex: Party people; Open-minded; Mysterious (no one understands their language); have unbelievably difficult folklore dances; Love travelling and exploration; swear a lot: for good morning, good bye and good evening, on every possible occasion; when you can swear for 5 minutes straight, with one breath, not using the same word ever - you are Hungarian :)

- Iveta: Beersucking, screaming monsters

- Mimi: People that are screaming all the time, who are drinking a lot and who knows how to have party; good friends; professionals; people who use a lot of bad words

- Gabi: In my mind the first thing is nationalists; strong people estimating a lot their country and their culture; firm opinion; deep traditions; very difficult language; sense of humor; keeping each other together; united people when you are abroad at least; good company to have fun or to have a serious conversation; heavy drinkers

- Elica: Magyar nyelvvel és kultúrával kezdtem foglalkozni 15 évvel ezelőtt. Az első benyomásom a magyarokról az első Magyarországra utazásom alkalmával alakult ki. Akkor gondoltam, hogy a magyar nép a legkedvesebb az egész világon. A szobatársaim az egyetemen mindenben próbáltak segíteni. Végül is ez alapján azt a következtetést lehet levonni, hogy a magyarok kedvesek.

Sajnos a kedvesek szó mögött nem mindig az őszinteség foglal helyet, vagyis szerintem a magyarok nem mindig mutatják az igazi alakjukat. Talán ez ennek köszönhető, hogy sokszor gondolják, miszerint a velük szemben álló ember sem mindig az igazi érzéseit mutatja.

Nagyon sokszor, amikor a magyarok külföldre utaznak leginkább negatív érzéseket táplálnak a mássággal szemben. Sokszor gondolják, hogy nem segíteni szeretnél nekik, ebből adódik, hogy egyfajta védőfalat alakítanak maguk körül, amit nehezen lehet betörni. De ha sikerül betörni, akkor a magyarok a legigazibb barátok, akik ha bajba esel, mindig segítenek neked. Véleményem szerint a magyarok két végletet képviselnek, az egyik, hogy kell erősen szeretni, a másik oldalt inkább nem fejtegetném. :)

b. Bolgárok véleménye, akik még egyáltalán nem vagy csak futólag találkoztak magyarokkal:
- they always look for their rights
- cold people
- close to Bulgarian culture
- open minded
- cool
- white skin and blond hair
- stingy

Összegzés

Nem szándékom összehasonlítani Magyarországot és Bulgáriát, mert sokáig lehetne sorolni, hogy mi jobb és mi rosszabb; de egyrészt ez lehetetlen, másrészt semmi haszna nem lenne.

A fent leírtak természetesen nem minden egyes bolgárra értendőek, ugyanúgy, ahogy az őáltaluk leírtak sem minden magyart jellemeznek. A bunkó itt is bunkó, a jószándékú ember itt is jószándékú.

A bolgár nép sokban hasonlít ránk, magyarokra, ugyanakkor legalább annyi különbség is van köztünk. A hasonlóságunknak köszönhetően nagyon könnyen be tudunk illeszkedni és barátokat szerezni; a különbségeknek köszönhetően pedig sokat tanulhatunk egymástól egymásról. Nagyon nyitott és barátságos embereket lehet itt megismerni, így még akkor is összehaverkodsz velük, ha nem is akarsz.

Amennyiben valaki külföldi folytatásban gondolkodik, nem mondom, hogy most azonnal pakoljon össze és irány Bulgária, ugyanakkor, ha adódik egy lehetőség és párosul hozzá egy elfogadható ajánlat, akkor ne habozzon sokat, nyugodtan jöjjön.

Az eddig általam ismert mintegy 25-30 magyar/erdélyi magyar közül eddig ketten döntöttek úgy, hogy hazamennek. Az egyik megkapta élete ajánlatát az ENSZ-nél, a másik pedig 1 hónap múlva jelezte, hogy szeretne visszajönni, ha van munkalehetőség.

Végezetül pedig amit már sokan, sokszor leírtak előttem az Bulgáriára is érvényes: „Itt nem te vagy otthon, de ha be akarsz illeszkedni, megteheted, a lehetőséged megvan rá és a bolgárok minden segítséget biztosítanak ehhez.
Azonban soha nem szabad elfelejteni, hogy te itt a hazádat, Magyarországot képviseled és rajtad keresztül alakul ki a helyiekben egy kép a magyarokról!"

A kommentelési szabályokról ide kattintva olvashatsz.