Egy hete sokaknak (beleértve engem is) nagyon tetszett Roland bulgáriai történetének első része (ide kattintva olvashatja el, aki kihagyta volna), akkori ígéretemhez híven ma következzék a folytatás, melyben lakást keresünk, kiderül, hogy a bolgárok nem kifejezetten munkamániás típusok, és alapos boltkörképet is kapunk árakkal. (A képek a Rila-hegységben készültek, aminek ugyan a mai poszt konkrét témáihoz viszonylag kevés közük van, viszont a táj szép... Köszönet Rolandnak a fotókért!)
Miért döntöttem a költözés mellett?
Mint azt már említettem az előző posztban, a munkáltató által felajánlott lakásnak inkább csak hátrányai volt, mint előnyei. Nézzük ezeket tételesen:
a, előnyök:
- csendes környezet;
- szép kilátás a városra;
- libegő, ami egyben sífelvonó is;
- medence, ami nyáron örvendetes, de télen nem sokra megyek vele.
b. hátrányok:
- hegyről/hegyre lejutás/feljutás:
A hegyről/hegyre háromféle módon lehet lejutni/feljutni a taxit leszámítva:
*122 busz – teljesen kiszámíthatatlanul jön-megy 1-2 óránként;
*123 busz – teljesen kiszámíthatatlanul jön-megy 1-2 óránként;
*gyalog – lefele nem túl megerőltető kb. 1 km-es séta, felfelé kifejezetten megerőltető kb. 1 km-es séta.
- Fűtés:
A hegyen hidegebb van, mint a városban... sokkal hidegebb... ebből adódik a következő probléma a FŰTÉS:
*kandalló: ha szerzek is valahonnan fát, hogyan szállítom fel? – így ennek használatát azonnal el is vetettem;
*két kisebb elektromos fűtőtest: gondoltam ezek jók lesznek valamire, azonban télen bebizonyosodott az ellenkezője, több szempontból is. Mivel a lakás szigetelése hagyott némi kívánnivalót maga után – jó lett volna, ha lett volna –, így fűthettem én akármennyit, akármivel, teljesen haszontalan volt. A hálószobában a csukott ablak mellett – belül – üvöltött a szél, a konyhában meg a jegesmedve, hogy fázik.
...Lassan közeledik a következő valószínűtlen történés...
- Rezsiköltség:
Miután megláttam a villanyszámlát, meggyőződésem, hogy lábon kihordtam egy agyvérzést. Természetesen mielőtt kiegyenlítettem volna a számlát, gyorsan megérdeklődtem a házmestertől – Ő beszél angolul –, hogy pontosan mire is fizetem ki ezt az elképesztő összeget, amire sikerült egy kifejezetten valószínűtlen választ adni.
Fel voltam készülve mindenfajta válaszra (azért mert csak, mi közöd van hozzá, mert ez szerepel a számlán stb.), de amit kaptam, arra egyáltalán nem számítottam.
Mindenfélefajta gondolkodás nélkül Svetlana – a házmester – rávágta: „Nos, mivel a lakópark a hegyen található, így az elektromos áram felszállítása, ezáltal a szolgáltatás is költségesebb, mint Szófia más részein. Ebből adódik a különbség."
A választ megköszöntem, a számlát befizettem, majd kb. 1,5 - 2 hónap múlva elköltöztem. Természetesen ez sem volt annyira nagyon egyszerű...
Keressünk lakást!
Mivel egy kedves munkatársamat – Gergőt, vagy ahogy itt mondják Gergóót – is ugyanazon lakópark egy másik épületében helyezték el, és mind a fűtés hatásfokával, mind pedig a villanyszámlával kapcsolatos tapasztalatai megegyeztek az enyémekkel, így együtt vágtunk bele a nagy kihívásba, a KÖLTÖZÉSbe. Akkor még mit sem sejtettünk arról, hogy pontosan mi vár ránk...
Mint minden jóravaló, normális ember – ha kiadó lakást keres – nekiláttunk böngészni a különböző lakáshirdetési oldalakat. Sajnos azonban hamar ráeszméltünk, hogy ezen oldalak valóságtartalma vetekszik a Prometheus című filmével, amiről ráadásul még továbbra sem derült ki számomra, hogy pontosan miről szólt. Így kénytelenek voltunk felvenni a kapcsolatot a lakásügynökökkel.
Pár szó az albérletekről és bolgár lakásügynökségekről általában: albérletek mindenfélék vannak, gyakorlatilag csak a rá szánt összeg szab határt és tényleg leginkább az.
A lakástulajdonosak külföldinek jobban szeretnek lakást kiadni, mint bolgárnak, mert egyrészt többet lehet elkérni (főleg ezért), másrészt pedig a bolgárok csak lepusztítják a lakást – ezt nem én mondom, hanem az ügynökök.
A kaució általában 1 hónap, plusz az ügynökség jutaléka 1 havi lakbér, amit felesben fizet a tulajdonos és a bérlő. Cserébe bolgár és angol nyelvű a szerződés és az ügynökség garanciát is vállal, hogy a tulajdonos nem rakja ki a bérlőt, ha éppenséggel pár rakia (pálinkaszerű nemzeti doppingszer) elfogyasztása után egy olyan kósza gondolata támadna...
A szerződés időtartama általában minimum 12 hónap, amit évente lehet hosszabbítani további egy vagy két évre.
Így garantált:
- Bérlő nem mondhatja fel a szerződést annak lejártáig, amennyiben a tulajdonos teljesíti a vállalt kötelezettségeit (egyéb esetben ugrik a kaució és a lakást azonnal el kell hagyni);
- Tulajdonos nem mondhatja fel a szerződést annak lejártáig, amennyiben a bérlő teljesíti a vállalt kötelezettségeit;
- Tulajdonos nem emelheti a bérleti díjat a szerződés lejártáig;
- Tulajdonos viseli a bérleményben a bérlő önhibáján kívül meghibásodott / elhasználódott berendezési tárgyak javítási / cserélési / szervízelési költségeit.
Mit akartok? Olcsón jót?
Pontosan megadtuk az általunk keresett lakásra vonatkozó paramétereket minden ügynökség számára, azonban eleinte úgy tűnt, hogy teljesen figyelmen kívül hagyták azokat.
Csak pár erre vonatkozó példa:
- Lerobbant ház / lerobbant lakás / nincs mosógép / de nagymama jön hetente és elviszi kimosni a ruhákat, majd visszahozza – 220 EUR;
- Lerobbant ház / büdös és hideg lakás / kb. fél óra a bejutás, mert a főbejárat nyílászárója nem működik rendesen / penészes fal / hiányos berendezés – 230 EUR;
- És még néhány érdekes eset...
Miután mindegyiket passzoltuk, mind a kolléga, mind pedig jómagam, az egyik ügynökség végül rákérdezett: „Na, de srácok, már megmutattuk nektek az összes lehetséges lakást, de nektek semmi sem jó. Hát mit akartok? Jó lakást, olcsón?!"
Miután informáltuk Őket, hogy rátapintottak a lényegre, érdekes módon rögtön sikerült két olyan lakást mutatni, amelyek megfeleltek az összes általunk támasztott feltételnek és ki is vettük őket.
Követve a rossz példák említésének módját, a jelenlegi helyzet a következő:
- Új építésű ház / szép lakás / 2 szoba + konyha / hatalmas erkély / teljesen felszerelt / mintegy 150 méterre a munkavégzés helyétől – 230 EUR.
A főbérlőt 2 év alatt kétszer láttam: a szerződés aláírásánál, meg amikor bojlert cseréltünk – akkor sem jött fel a lakásba. Amúgy még e-mailt is alig küld. Sokszor nekem kell felhívnom rá a figyelmét, hogy még nem küldte a számlákat én meg már fizetnék. :)
A rezsiköltség összehasonlíthatatlanul alacsonyabb, mint az előző lakás esetében, ugyanis itt van szigetelés:
- Víz: 13 BGN ~ 1 950 HUF és 33 BGN ~ 4 950 HUF között alakul
- Elektromos áram: 30 BGN ~ 4 500 HUF és 150 BGN ~ 22 500 HUF között alakul
- A gáz / távfűtés nincs bevezetve, így minden (fűtés, hűtés, főzés, sütés stb.) árammal megy.
A magasabb összegek januártól áprilisig értendőek.
Hogyan kerülnek Szófiába a callcenterek és servicedeskek?
Pár évvel ezelőtt Bulgária, azon belül is legfőképpen Szófia, a nemzetközi – leginkább az IT szektorban ismert és tevékenykedő – cégek látókörébe került. Ennek oka, hogy a Balkán gyöngyszeme nem éppen a leggazdagabb országok közé tartozik, így olcsó a „rabszolga".
Az alapötlet az, hogy költségcsökkentés céljából összevonják a telefonos helpdesk feladatokat ellátó, addig a támogatott országokban működő servicedesk-eket két helyre, két központba.
A nappali és az éjszakai műszak lefedése érdekében van szükség két központra. Manapság az egyik Bulgáriában (Szófia), a másik pedig – ugyancsak az olcsó munkaerő okán - Indiában (Bangalore) vagy a Fülöp-szigeteken (Libis) működik – ezt cége válogatja.
Rila - monostor
Mivel eme távoli helyekre, nem küldenek anyanyelvű alkalmazottakat, így éjszakai hívás esetén a felhasználó csak angol nyelvű támogatást tud igénybe venni.
Ugyanakkor az indiai és a fülöp-szigeteki kollégák angolját némileg nehéz feldolgozni, továbbá súlyos hiányosságokkal küzdenek hozzáértés terén is, így sokan inkább megvárják a reggel 08:00 órát, ugyanis onnantól a bajba jutott kolléga a saját anyanyelvén kap érthető és hasznos támogatást.
Miután mindenki részéről eldőlt, hogy az európai munkaidőben történő támogatás központja Szófiában lesz, a bolgárok gőzerővel elkezdték építeni a Business Park Sofia-t (BPS), ahol jómagam is dolgozom.
Karrier
A magyarországi cégeket támogató kezdő IT szakik munkája az alábbi mondatban kiválóan összefoglalható: A magyarországi XYZ cégnél dolgozó munkavállalók informatikai jellegű bejelentéseinek / problémáinak kezelése / megoldása és a bejelentő megnyugtatása, hogy pontosan tudod, miről beszél (akár hazugság árán is, mert legtöbbször halvány fogalmad sincs, mit akar).
Tapasztalatom szerint kb. 4-5 hónap, mire a kezdő IT servicedesk-es hozzászokik a támogatandó cég által használt egyedi alkalmazásokhoz és az azokhoz kapcsolódó terminológiához, majd megtanulja feltenni a megfelelő kérdéseket is, anélkül, hogy a másik fél észrevenné a kérdező kolléga hozzánemértését.
Így eltelt kb. egy év... és szerettem... gyakorlatilag a nulláról felépítettünk egy eleinte ugyan döcögő, később azonban olajozottan működő rendszert. Sikerült jó kapcsolatot kialakítani az ügyfelekkel, elnyerni a bizalmukat és ezáltal egy kiváló együttműködésnek a részesei voltunk.
Jómagamat külön örömmel töltött el, hogy új fogalmakkal találkozhattam és ismerhettem meg hatásukat a mindennapi élet csatáinak könnyebbé tételére: fizetés és szabadnap... Bár a fizetés itt sem érkezik mindig időben, ugyanis néha előbb jön...
Voltak ugyan a munkáltató által előírt szabályok és követendő procedúrák, azonban ezek teljesen alkalmazhatatlanok voltak a támogatandó cég magyarországi működésére nézve összeegyeztethetetlenség miatt. Ezt szerencsére a munkáltatónk is hamar felismerte, így a magyar csapat szinte mindenben szabadkezet kapott.
A management-nek tényleg fogalma sem volt róla, hogy mi pontosan mit, hogyan és miért teszünk. Nekik elegendő volt az, hogy a statisztika mindig zöld. Miután már alaposan belerázódtam a munkába és már minden zökkenőmentesen alakult, két kollégám (a fentebb már említett Gergő és a még nem említett Laci) és jómagam kaptunk egy igencsak kecsegtető ajánlatot egy másik cégtől.
A feladat gyakorlatilag ugyanaz, csak más cégnél, jobb fizetésért, jobb körülmények között. Jelenleg is mindhárman itt dolgozunk.
Fizetések Bulgáriában
A bérek nem túlzottan magasak, ugyanakkor ki lehet jönni belőlük.
- Minimálbér: 300 BGN körül
- Kisnyugdíj: 300 BGN körül
- Átlagbér: 500 – 800 BGN körül
- Idegennyelvtudást igénylő hivatás: 900 – 2 000 BGN
A bolgár munkamentalitás
Kicsit mindig elmosolyodom, amikor ezt a szókapcsolatot leírom / mondom / hallom. Rájuk minden tekintetben vonatkozik a mondás, miszerint: amit ma megtehetsz, azt holnap és holnapután is.
Itt az égegyadta világon semmi sem számít sürgősnek, mindig mindenre ráérnek. Nem lehet azt mondani rájuk, hogy egy kapkodós nép lenne. Egyszóval amolyan patópáluras.
Ezt mi sem tükrözi jobban, mint munkahétről való felfogásuk:
- Hétfő = Hétfő: valójában a vasárnap vége
- Kedd = Kedd: azért kellene valamit dolgozni is
- Szerda = Kispéntek: azért nagyon már nem kellene feszengeni, fejezzük be, amit kedden elkezdtünk
- Csütörtök = Péntek: készülünk a hétvégére
- Péntek = a péntek és a szombat közötti nap, tulajdonképpen már hétvége, csak be kell jönni dolgozni vagy legalábbis a munkahelyen lenni
Ez valamelyest nem rossz, mert mindez nem csak a főnökökre, hanem az alkalmazottakra is vonatkozik, így senki nem áll a felettü(n)k egy korbáccsal és kiabál, hogy DOLGOZZ, DOLGOZZ! Ugyanakkor kifejezetten idegtépő is tud lenni, ha jómagam szeretnék valamit elintézni.
A hét tó egyike
Személyes történetem az adóhivatalban, ahol egy igazolást kellett kérnem a Magyar Állam részére, miszerint itt adóköteles jövedelemmel rendelkezem. Miután – kb. 2-2,5 hetes procedúra után – az ügyintéző hölgy rendelkezésére állt minden papír, visszaigazolás és engedély, kérte, hogy következő héten menjek vissza, akkor ki tudja állítani az igényelt dokumentumot.
Félve bár, de megérdeklődtem – a bolgár segítségemen keresztül –, hogy mégis van-e rá mód, hogy most kiállítsa, ugyanis a NAV-nak (vagy APEH-nak) ezt mihamarabb be kell szolgáltatnom, másképp támogatnom kell őket mintegy 150 000 HUF-nak megfelelő összeggel. Ekkor a hölgy a legnagyobb természetességgel közölte, ha tényleg ilyen sürgős, várjak 15 percet és intézi. És intézte... :)
A bolgár nyelv és a cirill betűk
A bolgár nép történelmében nem sok sikeres évtized volt 1018-tól napjainkig ugyanis előbb bizánci uralom (1018 – 1135) alatt álltak, majd később a törökök (1396 – 1878) élvezték a vendégszeretetüket és végül a szovjet oroszok időztek náluk.
Mégis hatalmas sikertörténet az övék, hiszen ennyi elnyomásban töltött évszázad után is sikerült megőrizniük nyelvüket, írásukat, kultúrájukat, pedig a török hódoltság alatt az Oszmán birodalom mindent elkövetett az eltörökösítésük érdekében.
Valószínűleg ezért is olyan elképesztően büszkék a cirill betűs írásmódjukra (külön nemzeti ünnep és munkaszüneti nap Cirill és Metód napja, bár még komoly vita tárgyát képezi, hogy Cirillhez és Metódhoz vagy inkább Kliment Ohridskihez köthető), az anyanyelvükre, a kultúrájukra és a vallásukra, tulajdonképpen mindenre, ami bolgár és hozzájuk akár egy kicsit is köthető.
Cirill írásmód
Ha Bulgáriában tartózkodsz, hosszabb távon nem tudsz meglenni anélkül, hogy elsajátítsd a cirill betűk tudományát. Akkor sem biztos, hogy érthető lesz a tartalom, ugyanakkor nagyobb rá az esély.
Nagyon következetesen használják, sokszor még a közérdekű információk is cirill betűvel jelennek meg és esetleg alatta ott van latin betűkkel is... esetleg. Jómagam nem tanultam külön, hanem mintegy 2 hét alatt belejöttem. Bár a barátnőm (aki bolgár) szerint még mindig úgy olvasok, mint egy 6-7 éves első osztályos tanuló.
Bolgár nyelv és nyelvtudás
A bolgár a szláv nyelvcsalád része, ami azt eredményezi, hogy a bolgáron kívül néhány más szláv nyelvet is kiválóan értenek és/vagy beszélnek egyaránt.
Például:
- macedón: gyakorlatilag teljesen megegyezik a két nyelv. A bolgárok szerint a macedónok vidéki bolgárt beszélnek; ugyanakkor a macedónok szerint a bolgárok vidéki macedónt beszélnek :)
- szerb: kiválóan értik egymást, de külön nyelvtanulás nélkül nem beszélik egymás nyelvét;
- horvát / szlovén / cseh / szlovák: hellyel-közzel talán megértik, de inkább nem; viszont nagyon hamar (értsd 4-5 hónap intenzitástól függően) megtanulják, ha szükséges.
A bolgárok 30 év alatt / körül a nagyobb városokban jól beszélnek angolul és / vagy németül. Orosszal felesleges próbálkozni, ugyanis azt egyáltalán nem értik, amennyire én tudom, nem is szeretik.
Ahhoz, hogy a mindennapokban boldogulj (pl. bevásárlás, akármilyen vásárlás, étterem, taxi) nem kell, hogy perfektül tudj bolgárul. Jómagam példájából okulva elegendő mintegy 100 szót és / vagy kifejezést ismerni (nem is muszáj helyesen), majd azokat a szituációnak megfelelően randomul használni.
Ilyenkor nagyon megörülnek, hogy a külföldi beszéli a nyelvüket (állítólag a magyarok akcentus nélkül) viszont elkönyvelik, hogy tudsz bolgárul és úgy is fognak hozzád beszélni, akkor is, ha azt mondtad: „Nem beszélek bolgárul".
Érdekességek, avagy mindenki másképp csinálja
A bolgárok még azt is másképp csinálják, amit egyébként mindenki más ugyanúgy.
Bólogatás
A híres / hírhedt fordítva bólogatás nem csak legenda, hanem valóban így is történik. Egyesek szerint a törökök megtévesztésére szolgált, mások szerint éppen hogy tőlük vették át ezt a szokást.
Ha egy bolgár külföldivel beszél idegen nyelven, akkor azonnal „átszokik" a normál bólogatásra... ha akar, ez nekik könnyebben megy.
Először vegyük át az egyértelmű jeleket:
*Nem: a fej lentről felfelé történő egyszeri, határozott, függőleges irányba való elmozdítása. Nagyon hasonlít az általunk megszokott igenlő bólintása, de ez lentről indul és felfelé tart.
*Igen: a fej bal és jobb váll között történő horizontális irányba való ingatása. Nem olyan határozott, mint a „nem" válasz esetén, ezek inkább apró mozdulatok.
Következzenek a kevésbé egyértelmű jelek:
*A fej „igenszerű" határozottabb ingatása, némi fejkörzéssel vegyítve: ez amolyan „igennemtalán" válasz, szinte bármit jelenthet.
*A fej „nemszerű", nem túl határozott, alulról felfele történő egyszeri emelése „cöcc" hanghatás kíséretében: hülye vagy? Nem!
Legtöbbször vásárláskor járom meg a bólogatással, ugyanis akkor is kapok szatyrot, ha nem kérek. Bár azt mondom, hogy „köszönöm, nem", mégis inkább a fejmozdulatom szerint ítélik meg a válaszom és kapok. Igyekszem elkerülni a fejmozdulatot, de sokszor önkéntelenül is megtörténik.
Emelet
Az emeletek számozása is kifejezetten egyedinek számít. A legtöbb helyen a földszintet az első emeletnek számolják, az első emeletet pedig a másodiknak és így tovább. Ez valószínűleg azért lehet, mert az emeletre és a szintre is egyazon szót használják, így ez inkább bír a „szint" jelentéssel.
Villanykapcsoló
A legtöbb lakóhelyen a villanyt a villanykapcsoló kapcsolójának mozgási iránya szerint:
*ha használni szeretnénk: lekapcsoljuk;
*ha nem szeretnénk használni: felkapcsoljuk.
Egyes külföldi márkák, nevek kiejtése
*Jack -> Dzsák
*Lassie -> Lászi
*Cappy -> Kápi
*Wood -> Úúd
*McDonalds -> MákDonáldsz (továbbá tudomásom szerint az egyetlen olyan ország, ahol még ez is cirill betűkkel írandó, így helyesen: макдоналдс-ként írandó
A kicsinyítőképző túlzott használata
Bár a bolgár nyelve hangzása némileg keménynek tűnik, mondhatjuk, hogy a mindennapi használatban egyáltalán nem az. Minden lehetséges alkalmat megragadnak a szavak becézett formájának alkalmazására, amely nemcsak a lányok körében népszerű, hanem jellemző fiúkra, idősebbekre és fiatalabbakra egyaránt.
Például menetjegy vásárlása esetén „egyecske jegyecskét" kérnek vagy boltban „egyecske dobozocska kólácskát" és az autópályán „pár percecske pihenőcskét" tartanak.
Jézusom, mikor érünk már fel?
Bevásárlás
Tesco meg Auchan errefelé még nem merészkedett, de egyéb nagyobb üzletláncokat könnyen talál az ember.
a. Kaufland, Carrefour
A nagyok közül ez a kettő a legnagyobb és legolcsóbb. Ebben a két HiperSuper Marketben a WC papírtól elkezdve a 3D LED TV-n keresztül a biciklipumpáig minden kapható. Általában ezen szentélyek egyikében költi el a dolgozó nép a fizetés utáni első nagyobb mennyiségű pénzösszeget.
b. HIT
A nagyok közül ez a kisebb üzlet, ugyanakkor hasonló adottságokkal rendelkezik, mint a fentebb említett két óriás. Színes tévé és mosógép nincs.
c. Fantastico, Billa és 345
Nagy áruházláncok, kisebb üzletekkel. Főbb jellemzőjük: igényes árukészlet, ugyanakkor a fentiekhez képest drágábbak, így jómagam csak akkor veszem igénybe a szolgáltatásukat, ha az éjszaka közepén elfogy a sör.
d. Metro
Ezt azért gondolom, ismerik az olvasók. Metro kártya nem árt, ha van, de el lehet kérni az előttünk / mögöttünk állótól, ha nem éppen ő is arra pályázik. Eddig mindössze csak kétszer voltam, de első kérésre odaadták. A másik lehetőség, hogy az információs pultnál kiállítanak egy egyszeri vásárlásra jogosító vendégkártyát.
e. Lidl
Ugyancsak nem kell különösebben bemutatni. Az egész országban csak a Lidl-ben lehet kapni jó magyar kolbászt, így legfőképpen azért járok oda.
f. Europa
Ez egy hazai hálózat, egész olcsó, viszont kicsi a választék, szóval maximum ide is csak sörért megyek.
g. CBA
Egy kis hazai :). És árulnak Pick Szalámit, Kométa Szalámit továbbá Kunsági Éden étolajat. Sajnos a magyar szalámi nem túl olcsó.
h. Dohány és alkohol
Megközelítőleg 3 méterenként lehet találni egyszemélyes (Tante-Emma-Laden típusú) kisebb üzleteket, ahol a nevéből adódóan legfőképpen a dohányárura és az alkoholra fektetik a legnagyobb hangsúlyt, ugyanakkor található még csokoládé és kávé is. A dohányzás egyébként itt nemzeti sportnak számít.
i. plázák
Természetesen plázák itt is vannak. Szófiában jelenleg hat komolyabb jelentőségű pláza áll. A hatodik még nem nyílt meg, de elvileg hamarosan ez is megtörténik. Felhozatal gyakorlatilag ugyanaz, mint bármely ország bármely plázájában, leszámítva egy-két üzlet hiányát, viszont azoknak is megvan az itteni megfelelője.
Mi mennyi?
Az árak számszerűsítve valamivel alacsonyabbak, mint Magyarországon, ugyanakkor az arányok némileg mások. Ami itt 1 BGN-ba kerül, az nem az otthoni 150 HUF-nak, hanem kb. 100 HUF-nak felel meg.
A „luxus" jellegű cikkek itt is sokkal-sokkal többe kerülnek, mint az alapáruk, de ami alapnak számít, azt mindenki, még a nagyon szegény nyugdíjas is meg tudja venni a boltban.
Néhány példa a bolti árak közül:
- Tej: 2 BGN ~ 300 HUF / liter
- Kenyér: 0,5-2,5 BGN ~ 75 – 375 HUF minőségtől függően (1 BGN ~ 150 HUF-ért kiváló kenyeret lehet vásárolni)
- Felvágottak: átlag 1,5-3,5 BGN ~ 225-525 HUF/ 10 dkg
- Sajt: 9-20 BGN ~ 1 350-3 000 HUF / kg (a nagyobb áruházakban 9-10 BGN-ért lehet kiváló sajtokat kapni, a kisebbekben 13-15 BGN-ért
- Csomagolt bacon: 3 BGN ~ 450 HUF / 250g
- Szénsavas üdítők: 2-2,5 BGN ~ 300-375 HUF / 2,5 liter
- 100% narancs: 2,5 BGN ~ 375 HUF / liter
- Sör (helyi / 0,5l): 1-1,5 BGN ~ 150-225 HUF – a helyi sörök kiválóak, ennek okán jómagam nem veszek külföldit
- Sör (helyi / 2,5l): 2-3 BGN ~ 300-450 HUF – a helyi sörök kiválóak, ennek okán jómagam nem veszek külföldit
- Cigaretta: 4,5-6 BGN ~ 675-900 HUF – a legtöbb bolgár inkább dohányt és cigarettapapírt vásárol olcsóbb mivolta miatt, továbbá itt ez nagyon menő
- Csirkemell: 7-8 BGN ~ 1 050-1 200 HUF / kg
- Csirkecomb: 5-6 BGN ~ 750-900 HUF/ kg
- Csülök: 7-8 BGN ~ 1 050-1 200 HUF / kg
- Sertéscomb: 7-8 BGN ~ 1 050-1 200 HUF / kg
A fenti árakat a saját vásárlási szokásaim szerint tettem össze, nem biztos, hogy mindenki eszerint vásárol. Lehet olcsóbban és drágábban is vásárolni, a határ gyakorlatilag a csillagos ég."
Nos, a rossz hír az, hogy itt véget ér Roland mai beszámolója, a jó hír az, hogy egy rész még mindenképpen hátra van belőle, amit jövő héten olvashattok el (ha minden jól megy, akkor éppen szerdán). Most pedig jöhetnek a kommentek!
A kommentelési szabályokról ide kattintva olvashatsz.
Utolsó kommentek