Svédországról elsőként a jóléti rendszer (és a magas adók) jutnak az ember eszébe, pedig van egy csomó praktikus dolog, amit nem árt tudni, mielőtt az ember úgy dönt, nekivág északnak. Most a svéd kormányzati oldal (érdemes megnézni, milyen designt dobtak össze...) segítségével íme 20 dolog, amit tartsunk észben! (A találatért köszönet Hadi Krisztiánnak!)

1. A svédek imádnak kávézni

Kevés nép van, amely több kávét inna, mint a svéd. Magyarul hülyén hangzik, de ez van: fikának hívják azt, amikor barátok, családtagok, vagy kollégák közösen kávéznak, teáznak, nem ritkán némi süteménnyel körítve az italt. Egy svéd, napi egy fika az átlag.

2. Jegyrendszer

Ne lepődjünk meg, ha a gyógyszertártól az adóhivatalon át a helyi zöldségesig mindenki előszeretettel osztogatja a sorszámokat. Úgyhogy ez a jegyrendszer szerencsére nem a rosszemlékű magyarországi jegyrendszer utóda, de tény: akár a legkisebb boltban is belefuthatunk egy általában a falon elhelyezett kis gépbe, amiből elő kell varázsolnunk a sorszámot.

3. Nem árt, ha tudsz svédül

OK, ez aligha lep meg bárkit, noha simán eléldegélhetünk akár évekig is pusztán az angoltudásunkkal. A svédek ugyanis legendásan jól beszélnek angolul (szinte mindenki), így aztán könnyen elkényelmesedhetünk, noha a teljes beilleszkedéshez jobb, ha megtanulunk svédül. A nyelvtanulást egyébként az állam tanfolyamokkal segíti, ezekre a helyi önkormányzatokon keresztül lehet jelentkezni.

4. Délután 5 előtt vásároljunk (ha megoldható)

Elég sok üzlet ugyanis viszonylag korán zár, különösen hétvégén. Este 10 után kifejezett szerencse (vagy a környék ismerete) kell ahhoz, hogy nyitva tartó boltot találjunk, kivételt jelentenek persze a benzinkutak. A dolog szépsége, hogy mivel a legtöbb svéd délután 5 körül fejezi be a munkát, simán belefuthatunk egy-egy nagyobb tömegbe, ha akkor megyünk vásárolni. Szóval 5 és fél 7 között lehetőleg kerüljük el a boltokat!

5. A tubusos kaja

Kaviárt, majonézt, mustárt és hasonló ételeket, kiegészítőket is előszeretettel árulnak tubusban. Mondjuk nekünk, magyaroknak ez talán annyira nem lesz meglepő, hiszen ilyesminek nálunk is van hagyománya.

6. Kispapák babakocsival

A nemek közti egyenlőség terén (is) a svédek a világ élvonalában vannak, és senki sem lepődik meg azon, hogy a férfiak is kiveszik a részüket a házimunkából és a gyereknevelésből. A baba születését követően egy pár 480 nap fizetett szabadságot kap, amit úgy osztanak meg egymás között, ahogyan akarnak.

7. A svédek és a természet

Noha hajlamosak vagyunk azt gondolni Svédországról, hogy gyakran van hideg, vagy rossz idő, a svédek imádják a természetet és rengeteg időt töltenek a szabadban, és az sem zavarja őket ha esik, vagy havazik.

8. Júliusban megáll az élet

Nem csak a gyárakból és a hivatalokból mennek szabadságra az emberek, nem ritka látvány az akár egész hónapra bezárt étterem és üzlet sem. Erre jobb felkészülni.

9. Lagom

Nem feltétlenül van szó szerinti fordítása, a lagom egyfajta viselkedési kódex, elvárás. Leginkább talán az illendő, helyénvaló szavakkal helyettesíthetnénk. Lényege, hogy kerüljük a szélsőséges érzelemnyilvánítást a többi emberrel szemben.

10. Melodifestivalen

Persze van, amire a lagom nem vonatkozik. Ilyen például a Melodifestivalen, az az egész országot lázban tartó sorozat, melynek során kiválasztják, ki képviseli Svédországot az Eurovíziós dalfesztiválon. Minden évben február-márciusban tartják.

11. Az IKEA

Kevés olyan cég van, amit jobban azonosítanánk a svédekkel, mint az IKEA. Az árakon és a minőségen most nem állunk neki vitatkozni, de tény, ezek az üzletek nagyon népszerűek Svédországban is, és nem csak a bútorok, hanem a viszonylag normális áron kapható ételek miatt is.

12. Vedd le a cipőd!

Ha látogatóba megyünk, készüljünk fel rá, hogy a lakásba lépbe illik levenni a cipőt. Egyesek ezt azzal magyarázzák, hogy a svédek sok időt töltenek a szabadban (erről már volt szó), és nem akarják a koszt, sarat bevinni a lakásba, mások szerint a hagyomány oka az, hogy így mutatják ki a háziak iránti tiszteletet. Akárhogyan is, tartsuk észben a dolgot!

13. Hideg és sötét telek

A svéd tél (különösen az ország északi részén, ahol egy nap csak 3-4 órán át van világos a téli hónapokban) elég nyomasztó tud lenni, ha valaki nem készül fel rá kellőképpen. Cserébe viszont májustól augusztusig meglepően szép nyarat élvezhetünk, nagyon sokáig van világos, és kellemes meleg az idő.

14. Ne késs!

A svédek nagyra értékelik a pontosságot és nagyon nem illik késni, legyen az munkaügy, vagy a már említett fika. A megbeszéléseket is pontosan kezdik, a vonat is pontosan indul és senki sem fog ránk várni.

15. Az állami alkoholmonopólium

Noha éttermekben és bárokban minden további nélkül vehetünk alkoholos italt, ha odahaza szeretnénk magasabb alkoholtartalmú italt fogyasztani, akkor bizony el kell zarándokolnunk a 400 állami bolt valamelyikébe (Systembolaget).

16. Nylonzacskók

Akárcsak Magyarországon, Svédországban is fizetni kell a nylonszatyrokért, úgyhogy jobban járunk, ha mindig van kéznél (vagy a kocsiban, ha azzal megyünk) egy.

17. Kajaünnepek

A nálunk is megszokott ünnepek (karácsony, húsvét) mellett a svédek előszeretettel használnak ki minden alkalmat a gasztronómia előtti főhajtásra. Ilyen a Húshagyókedd (Fettisdagen), a Palacsintanap (Våffeldagen) március 25-én, és a Fahéjas zsemle Napja (október 4.). Szimpatikus vonás.

18. Iható csapvíz

Sajnos Magyarországon is elterjedt a palackozott víz vásárlása, holott azon országok közé tartozunk, ahol iható a csapvíz. Svédország is ilyen, úgyhogy nyugodtan igyuk a csapvizet, pénzt is spórolunk és a környezetet sem szennyezzük.

19. Farmer (szinte) minden alkalomra

A hétköznapi viselet egyszerű, laza és alkalmi. Mindez beszivárgott az üzleti életbe is, ahol a farmer teljesen elfogadott ruhadarab, kivéve, ha külföldi vendég érkezik, vagy valami nagyon vezetőségi ülés van. Hosszú ujjú ing és farmer – ez az általános viselet.

20. Az oktatás és az egészségügy nem mindig ingyenes

A közvélekedéssel ellentétben a svéd közegészségügyi rendszer sem teljesen ingyenes. A rutinvizsgálatok éves szinten 1100 koronába (kb. 35 ezer forintba) kerülhetnek. Az egyetemek az uniós államokból (és Svájcból) érkezőknek ingyenesek. A más államokból érkezőknek viszont fizetniük kell, az összeg intézményeként változik, de általában 80 ezer – 140 ezer korona tanévenként.

A kommentelési szabályokról ide kattintva olvashatsz.