Van a propaganda és van a valóság, és amennyire ez a hírekből követhető, egyre nehezebb előbbivel elfedni az utóbbit. A héten éppen a Közgazdász Vándorgyűlésen volt téma a határátkelők gazdasági hatása – mit mondjak, akadnak érdekességek.
Egyre nagyobb érdeklődéssel figyelem a kormány viszonyát a határátkelők népes társaságához – na nem mintha eddig ne érdekelt volna a kérdés, de különösen izgalmas látni, ahogyan a tények hatására kényszerűen változóban van a kommunikáció.
Legutóbb például a nemzetgazdasági miniszter volt kénytelen elismerni, hogy a magyar gazdaság általuk kommunikált sikereihez hozzájárulnak a külföldön munkát vállalók is (igen, még mindig ez a szemérmes megfogalmazás megy a határátkelők, vagy külföldön letelepülők helyett, de most ezen ne akadjunk fenn).
Ami igazán érdekes, hogy Varga Mihály a Közgazdász Vándorgyűlésen tartott előadásában konkrét adatot is mondott: szerinte a külföldön élők 1,7 milliárdnyi eurót utaltak haza, ami „segítette az ország konszolidációját".
Mennyi az annyi?
Éppenséggel ezen a számon is el lehetne morfondírozni kicsit (gondolom, ti majd a kommentekben meg is teszitek), méghozzá két okból is: egyfelől, ha azt sem tudjuk, hányan élnek, élünk külföldön, honnan tudnánk pontosan mennyi pénzt utaltak haza (persze ezt a banki átutalásokon keresztül akár nyomon is lehet követni, de akkor meg hol a banktitok...), másfelől azért elég nagy összegben le merném fogadni, hogy még ennél is nagyobb összegről van szó, lévén a pénzek egy része biztos, hogy nem bankon keresztül érkezik Magyarországra.
A nemzetgazdasági miniszter előadásában szó volt a foglalkoztatottságról is, és itt is érintettek vagyunk. Varga Mihály ugyanis azt mondta, a 2007 után bekövetkezett foglalkoztatási visszaesést sikerült megfordítani a közmunka révén, de nem csak ez volt a hajtóerő.
Varga Mihály ugyanakkor tagadta, hogy a külföldi munkavállalás miatt lenne alacsonyabb a munkanélküliség, hiszen erre „nincsenek is hivatalos számok". (De azt tudjuk, mennyi pénzt utalunk haza...)
Kissé más véleményen van Surányi György (volt jegybankelnök, a CIB Bank Zrt. elnöke), aki viszont ugyanezen a rendezvényen úgy vélte, igenis a közfoglalkoztatás és a külföldi munkavállalás okozza a foglalkoztatási mutató emelkedését, enélkül enyhe csökkenés lenne.
A KSH és a Nemzeti Bank is mást mond
De mit mondanak azok a fránya tények? Nos, a tavalyi év lezárása után a KSH kiadott egy jelentést, amely szerint a 66 ezer fős foglalkoztatás-növekedés felét magyarázta a közmunka, harmadát pedig a külföldön dolgozók növekvő száma. Nem én mondom, hanem a Központi Statisztikai Hivatal.
Mi több, minő meglepetés: ugyanezt mondja a Magyar Nemzeti Bank is, sőt, azt állítja a jegybank jelentése, hogy idén a közfoglalkoztatás és a külföldön dolgozók nélkül számítva visszaesést mutatott volna a statisztika.
Nem akarok tovább senkit sem terhelni az adatokkal (akit érdekel, a linkeken keresztül további adatokhoz is juthat), csak két dolgot jegyeznék meg: akárhogyan is van, a kormánynak a statisztikák szempontjából igencsak kapóra jön a több százezer külföldön dolgozó magyar, hiszen egyrészt nem jelennek meg a munkanélküliek között, másfelől (mint most kiderült) közel 2 milliárd euró bevételt jelentenek, jelentünk az országnak.
Márpedig ez tiszta pénz, hiszen nem veszünk igénybe semmilyen közszolgáltatást, nem járunk orvoshoz, iskolába, nem használjuk a tömegközlekedést, csak szépen küldjük a pénzt.
Ezt akár lassan meg is lehetne becsülni...
A kommentelési szabályokról ide kattintva olvashatsz.
Az utolsó 100 komment: