Új sorozatot indul ma, ugyanis arra kértem az országfelelősöket, írjanak arról, hol és hogyan nyaralnak a környezetükben élők. Elsőként a magyarok körében is egyre népszerűbb bolgár tengerpartra látogatunk el Max val segítségével. Kiderül, miért kötelezően szőrös a cigiző sirályok mellkasa és mit keresnek az angol futballhuligánok.

„Ami a bolgárok nyaralási szokásait illeti, a válság nyomot hagyott ezen is. Míg korábban 85 % elment valahová nyaralni, ma ez az arány csak 65 %. A többiek otthon nyaralnak, azaz saját otthonukban töltik szabadságukat.

A legrosszabb eset persze az, aki nem is tudja kivenni szabadságát, s ez nem ritka, hiszen egyes munkahelyeken egyszerűen nem adják ki a szabadságot („ha kiveszed, ki vagy rúgva" alapon), melynek időtartama egyébként évi 20 munkanap.

A nyaralni menők háromnegyede belföldön pihen. A legnépszerűbb célpont természetesen a Fekete-tenger partja. A Fekete-tenger bolgár partrésze kb. 350 km hosszú, észak-déli irányban halad.

Érdekesség, hogy bár délen van a legmelegebb, gyakorlatilag megállapítható, hogy az árszint észak-dél irányban csökken. A külföldi turisták aránya hasonló módon változik, minél délebbre megyünk, annál alacsonyabb a külföldiek aránya.

A bolgárok kedvence

A belföldiek legnépszerűbb üdülőhelye Szozopol, mely Burgasztól 35 km-re található délre. Ez nem csak üdülőhely, hanem - mint szinte az összes bolgár fekete-tengeri település - komoly történelemmel is rendelkező település, hiszen Szozopolt 2700 éve alapították görög telepesek és azóta a település megszakítás nélkül létezik.

A görög jelenlét errefelé egészen az XX. sz. elejéig jelentős volt, ez csak a balkáni háborúk (1912-1913) és az I. világháború után szűnt meg, mikor lakosságcsere zajlott le Görögország és Bulgária között - de facto inkább etnikai tisztogatásnak nevezhető: az Oszmán Birodalomtól 1912-ben visszaszerzett bolgár többségű területeket (a mai Görögország Thesszaloniktól keletre eső része - igen Bulgáriának az Égei-tenger felé is volt tengerpartja!) a görög haderő elfoglalta, majd a lakosságot elűzte, majd pedig ugyanez történt Bulgáriában bosszúból a görög lakossággal.

A bolgár tengerparti üdülőhelyek között sajátos szerepmegosztás is van. Míg a legdrágább és legnépszerűbb Albena, Zlatni pjaszaci (= Aranyhomok) és Szlancsev brjag (= Napospart) alapvetően az éjjel-nappal szóló hangos zene, az ivás, a kábítószer és a - fizetett és ingyenes - szex birodalma, addig délebbre inkább a családi pihenés van központban.

A „cuki ébenfiúk"

Minden rendszerváltást túlélő jelenség a bolgár „sirály" - így nevezi a bolgár szleng a külföldi turistanőkre vadászó bolgár fiatalembereket, akik teljes körű szolgáltatást nyújtanak az egyedülálló külföldi turistanőknek.

Különösen skandináv és angol hölgyek vannak e szolgáltatás nagy kedvelői között, az ideális „sirály" is az ő ízlésüknek felel meg, így az elsőosztályú „sirály" jellemző kinézete: kreolos bőr, sok izom, sok szőr, s nem túl magas termet – „cuki ébenfiú", mint ahogy egy magyar lányismerősöm mondta.

Az igazi sirály jellemzően tanga-szerű fürdőgatyában van, felül vagy semmit sem hord vagy izompólót. Ha véletlenül inget vesz magára, akkor azt köldökéig kigombolja. A pulóver vagy a rendes ujjas póló kizárt, hiszen ezeket nem lehet köldökig kigombolni, ami miatt elveszne a sirály legszexibb része, szőrős mellkasa nyilvános bemutatásának lehetősége.

Fontos a viselkedés is: a „sirály" sosem mosolyog, hiszen ő nem homokos, hogy vigyorogjon, mint egy vadmalac, hanem igazi kemény férfi. Ezen kívül állandóan van ujjai között egy szál meggyújtott cigaretta, s azzal gesztikulál.

A cigarettát vízbe menés közben sem teszi le, csak az utolsó pillanatban dobja a vízbe, míg medencében meg a vízbe ugrás előtt a medence szélén hagyja - ne feledjük, hogy nem buzi ő, hogy a lépcsőn menjen be a vízbe, hanem igazi férfi, ezért a medencébe mindig ugrással kerül be!

Érdekes, a magányos férfiak nagy bánatára, sirálynők nem léteznek. Természetesen vannak fizetett női munkaerők errefelé is, de ez bizony sok pénzbe kerül. Így a kalandvágyó külföldi turista kénytelen hagyományos módon udvarolni a bulizós könnyűvérű lányok körében.

A külföldiek

A külföldi turisták között egyre nagyobb számban jelentkezik egy sajátos kategória, a bolgár szleng egyszerűen „angol futballhuligán" néven emlegeti őket. S bár nem csak angolok alkotják ezt a csoportot, az elnevezés találó.

Az "angol futballhuligán" jellemzően 18-25 éves munkanélküli nyugat-európai - többségében brit - fiatal srác, aki miután felvette munkanélküli segélyét és felszállt Lutonban a fapados járatra Burgasz vagy Várna felé, megérkezése pillanatától igyekszik a lehető legjobban kiélvezni a jó időt.

Az élvezetek sorában legelső helyen a brit árakhoz képest hihetetlenül olcsó alkohol korlátlan fogyasztása áll. A bolgár idegenforgalomban dolgozó vállalkozók is nagyon kedvelik az angol futballhuligánt, ugyanis teljesen igénytelen nyaralóvendég, gyakorlatilag semmi se érdekli azon kívül, hogy éjjel-nappal bömbölő zene mellett sokat ihasson olcsón.

Vannak angol futballhuligánok akik 2 hónapot töltenek el Bulgáriában - ugyanebből a pénzből Ibizán talán 2 hétre se futná, így aztán érthető, hogy folyamatosan növekszik köreikben a bolgár tengerpart népszerűsége.

Egy nap

Az átlagos angol futballhuligán átlagos napja úgy kezdődik, hogy délben félig-meddig kijózanodva felébred. Ezután rohan a svédasztalhoz, majd megy a tengerpartra. Ott folytatja az alvást, készülve az estére.

Este bárokat és zenés szórakozóhelyeket látogat, igyekszik lányokkal ismerkedni. Aztán ha sikeres az ismerkedés, jön a szex és a hullarészegre ivás a partnerrel.

Ha meg nem sikerült partnert találni, akkor a partner nélkül maradt angol futballhuligánok csoportokba verődve, üvöltve járják az utcákat napkeltéig, eközben hullarészegre isszák magukat, időnként szabadidős programokat is szervezve maguknak, melyek között első helyen a tömegverekedés van.

Ha kiderül, hogy rivális focicsapatok hívei, akkor ezen az alapon verik egymást, ha meg nem, akkor találnak más indokot. Ha végképp nem találnak okot egymás megverésére, akkor belekötnek valaki másba vagy véres bosszút állnak egy utcai szemeteskukán.

Egyetlen gond van: ha nem vagyunk angol futballhuligánok és olyan helyre tévedünk, ahol ők vannak többségben. Ebben az esetben az illető helyről gyorsan menekülnünk kell, ugyanis bármiféle pihenés kizárt e körülmények között.

Külföldön a görögök és a törökök a legnépszerűbbek

Visszatérve a bolgár nyaralókra, aki köztük külföldre megy nyaralni, azok között a legnépszerűbb célpont a görög és a török tengerpart, Görögország esetében Thesszaloniki környéke, míg Törökország esetében Törökország földközi-tengeri partvidéke.

A törökországi nyaralás jóval olcsóbb Bulgáriánál, különösen ha utószezonban megyünk. Augusztus 15. és szeptember 15. között hihetetlenül olcsó ajánlatok vannak. A jellemzően kispénzű bolgár a legtöbb esetben a teljes ellátást biztosító, azaz idegenforgalmi nyelven AI (all inclusive) csomagokat választja, hiszen ez a legolcsóbb, viszont állandó, bőséges svédasztalos étkezést biztosít.

Ki a középosztály?

A pénzügyi szűkösséget jelzi, hogy az emberek zöme egy hétre megy nyaralni, de a 4 napra elutazó sem ritka. Aki el tud menni 10 napra, az már szerencsésnek mondhatja magát.

Ezzel el is jutottunk a középosztály fogalmához, s annak országonkénti drasztikus eltéréséhez. Bulgáriában az a család, aki mindig időben rendesen befizeti a közüzemi költségeit, már alsó középosztálynak számít. Elmeséltem egyszer ezt egy brit barátomnak (nem angol futballhuligán az illető!), aki jót nevetett ezen a középosztályi ismérven.

Egy idei statisztika szerint az átlag bolgár család 1100 BGN-t (= 165 ezer HUF) költ nyaralásra. (A havi nettó bolgár átlagfizetés 560 BGN jelenleg, ez kb. 84 ezer HUF.)

A családos emberek persze egész másképp nyaralnak, így nem is igen mennek a nagyon zenés-bulizós üdülőhelyekre. E kategóriának a legjobb a Burgasz és a török határ közti tengerpart-rész.

Aki aludni szeretne a tengerparton, annak azonban rossz hírem van: ez szinte képtelenség. A strandokon ugyanis folyamatos a hangzavar, melynek forrása a folyton gyermekét kereső és hívogató átlagos bolgár anya. A bolgár anya 5 percenként legalább egyszer feláll és „hol vagy?", „gyere ide!", „nem kérsz vizet?", „nem vagy éhes?", „ne menj a vízbe, megfulladsz!" kiáltást ad ki magából.

Ha tilos, akkor jó?

A strandokon mindig van fizetős szakasz, ezeket naponta tisztíják, s itt vannak strandeszközök is. A fizetős szakasz azonban nem azt jelenti, hogy ide be se lehet menni. (Persze ilyen is van, ezek egyes szállodák saját, zárt partszakaszai.)

Az igazi bolgár ember azonban nem megy ilyen szakaszra, ő a "veszélyes szakasz, őrizetlen szakasz" táblát keresi, majd ott telepszik le. Hiszen ha valami tilos, akkor biztos azért tilos, mert ott nagyon jó, s a gonosz hatalom direkt nem akarja, hogy az embereknek jó legyen - mi más lehet az ok, épeszű ember hiheti, hogy az állam bármit is az emberek javáért tesz?

Pedig valójában veszélyes a Fekete-tenger sok része: vannak nagyon gyors víz alatti áramlások, homoktölcsérek, veszélyes hullámzás, melyek miatt mindig vannak halálesetek.

A Fekete-tenger érdekessége, hogy egyfajta anti-Holt-tenger. Mint ismeretes a Holt-tenger a világ egyik legsósabb vize, 35 % körüli sószinttel. Nos, a Fekete-tenger az ellenkező véglet, a sószint 1,5 % körül van (összehasonlításként, az Adriai-tenger átlagos szószintje 3,5 %), ezzel a legkevésbé sós tenger a világon.

Természetesen vannak kevésbé sós tengerrészek is a világon (pl. nagy folyók tengerbe ömlő torkolatai közelében), de mint átlagos szint, a Fekete-tenger van az első helyen, pontosabban a Kaszpi-tenger még a Fekete-tengernél is kevésbé sós, de az valójában nem igazi tenger, hanem tó. Tehát akit zavar az erősen sós víz, annak ez kedvező.

Búvárkodni nem túl jó

Akiknek viszont a Fekete-tenger nagy csalódást okoz, azok a búvárok. A Fekete-tenger nevében a fekete szó nem véletlen: a fekete talajt és a vízben lévő anyagrészecskék miatti átláthatatlanságot jelzi. A homokos részeken sem lehet ellátni pár méternél tovább a vízben.

Bár a tengerfenék tele van emlékekkel, ezekhez az átlag könnyűbúvár felkészültségénél és felszerelésénél komolyabb szint szükséges. A Fekete-tenger ugyanis eredetileg egy édesvizű tó volt, mérete a jelenleginek a fele lehetett, s a partján jelentős korai emberi települések voltak.

Azonban kb. 7 ezer évvel ezelőtt az utolsó nagy jégkorszak végén a világtenger szintje jelentősen megemelkedett, aminek következtében a mai Boszporusz átszakadt, s a Földközi-tenger elöntötte a mai Fekete-tenger helyén lévő tavat és a környező településeket.

Egyes vallástörténészek és Biblia-kutatók szerint a bibliai özönvíz valós történeti alapja éppen a Boszporusz átszakadása, s a térségben lévő emberi települések víz alá kerülése lehet. Mások szerint ez volt az elsüllyedt Atlantisz. Innen a számtalan sok emlék a tengerfenéken, melyek teljes feltérképezése még éppen csak megkezdődött.

Visszatérve a nyaraláshoz, a szezon május 15-én indul, s szeptember 15-én ér véget, bár a legkorábbi és a legkésőbbi fél hónap már erősen rizikós is lehet időjárási szempontból. Most, így júliusban pont a közepén vagyunk."