Formabontó poszt a mai, hiszen nem egy összefüggő történetet olvashattok, hanem inkább csak apróbb mozaikdarabokat tett egymás mellé tsabus (akinek előző, „hagyományosabb" posztját itt találjátok). Én nagyon élveztem, remélem, nektek is tetszeni fog.

„Legutóbb kimaradt néhány érdekesség, amit a lengyelországi mindennapjainkban tapasztaltunk, illetve és megjegyzésre érdemesnek tartottunk - ezernyi más dolog mellett, amit hely, és idő hiányában nem írtam most le... Így most ömlesztve, néhány közülük:

* A környezetemben sokan vannak, akik igényesek/igényesnek akarnak látszani. A „dizájnos" lakberendezési tárgyaknak, mütyüröknek, egzotikus piáknak nagy keletje van körükben. Gyakran nehéz eldönteni, hogy tényleg igényesek, sznobok, vagy csak szarkaként rárepülnek a csillogó és/vagy különleges dolgokra.

* A mozgásnak komoly kultúrája van. Direkt nem írok sportot, mert ebbe az egyszerű séta is beletartozik. Hétvégén, ünnepeken a családok lehetőleg a szabadban töltik az idejüket. A parkok, bicikliutak, sportlétesítmények tele vannak. Van olyan ismerős, aki a családjával télen síelni megy, nyáron vitorláznak Mazuriában, tavasszal és ősszel pedig búvárkodnak. Ha sehova sem tudnak menni, akkor bicikliznek a környéken.

* Lengyelország olyan, mintha éppen most indult volna egy demográfiai cunami. Mindenütt kisgyerekes anyukák és hisztiző porontyaik. Ennek megfelelően, az éttermekben, szállodákban, orvosi rendelőkben és gyakorlatilag mindenütt látható annak nyoma, hogy felkészültek a gyermekek fogadására. Rengeteg helyen láttam játszósarkot, melynek az lenne a feladata, hogy lefoglalja a gyereket, de többnyire mégis mindenütt nagyon kell figyelni, hogy át ne ess valamelyiken, a játszósaroktól távolabb is. Rengeteg a hisztiző gyerek mindenütt (vagy csak azért tűnik így, mert ők hallatnak magukról leginkább), de egyszerű egybeesésnél többről lehet szó, ha bárhova mész, gyerekordítás fogad. Nem tudom az okát.

* Az itteni Fradi a Legia Warszawa. Ezzel mindent elmondtam a csapatról és a szurkolói egy részéről.

* A magyar viszonyokhoz képest király vagy, ha gyalog közlekedsz. Egyrészt az autósok elengednek, másrészt a lámpák úgy vannak beállítva, hogy járókerettel is átérsz, mielőtt a forgalom elindul. Az itteni gyalogosok élnek is ezzel a lehetőséggel – illetve visszaélnek. Ahol zebra van, ott többnyire körül se néznek.

* A nőkkel ugyanúgy kezet fognak, mint a pasikkal és nem gond, ha a férfi nyújt kezet. Míg a magyar nők ezt bunkóságnak veszik („Nem őriztünk együtt disznót!"), addig az itteni hölgyeket ez nem zavarja. Sőt, téged néznek bunkónak, ha reggelente nem nyújtasz kezet nekik, mikor megérkezel a melóhelyre.

* A vallásosság kérdését illetően nem kaptam egyértelmű válaszokat. A környezetemben senki sem vallásos, de az egyházi ünnepeket megtartják, és olyankor templomba megy a család. Szerintem ez már nem vallásosság, hanem csak tradíció. Szintén ellene szól a szexuális szabadosság, ami pont ugyanolyan, mint egy átlagos nyugati országban.

* A fenti pontot nem cáfolja, de árnyalja, hogy jó néhány párt ismerek, akik a klasszikus forgatókönyv szerint, az iskola után összeházasodtak (az első komoly kapcsolat), aztán gyerek, aktív családi élet és... megcsalás, kibékülés, alkohol, válás mellőzése.

* A lengyelek nem lusták, bunkók, karrieristák, sunyik, stb. Egyszerűen csak vannak köztük ilyenek is, mint más nemzet tagjai között.

* Úgy tűnik, sok az autómániás. Sokan a lehetőségeiken felül költenek autóra, ami számukra státuszszimbólum. Van itt olyan sori dolgozó, akinek nincs lakása, van gyereke, de olyan kocsival jár, amit gazdasági megfontolásokból én sem vennék meg. Azt mondja, kell ez neki, mert csórónak nézik. A 8 éves, 307-es Peugeot-ommal én nézek ki a legcsóróbbnak itt, míg mindenki más eggyel nagyobb kategóriás kocsival jár, mint amit normál esetben várnánk. Fura, viszont sokat megmagyaráz a közlekedési szokásokból...

* Vannak területek, amikben Magyarország még mindig vezet a lengyelek előtt (úthálózat, telekom, néhány szolgáltatás), de ha ebben a tempóban haladnak tovább, pár év alatt lehagynak.

* Ha valaki Varsóban hosszabb időt tölt és elkezdenek hiányozni a magyar ízek, van két magyar étterem, melyeket meglátogathat: a Borpince és az U Madziara.

* 85528 PLN éves bevételig 18% az egyéni jövedelemadó. A felette lévő rész 32%-kal adózik.

* Kb. fél liter vodka után lehet egy lengyelt részegnek tekinteni (addig csak kapatos), de ne gondold, hogy többet nem fog inni már aznap. Fejenként egy üveg (tömény) pia a vicc kategóriába tartozik, ha házibulit szervezel.

* Ha oroszt tanultál anno (mint én) és azt mondod egy lengyelnek, hogy hasonlít a nyelvük az oroszra, ne várj helyeslést... (Igazából a cseh és a szlovák jobban hasonlít, de ezt te honnan tudnád.) Az oroszok egyébként se nagyon népszerűek errefelé.

* Ha hazai (értsd: lengyel) zöldséget, gyümölcsöt akarsz venni, háztájiból, akkor elég kiautózni a várostól 20-30 km-re és az utak mellett vehetsz a gazdáktól.

* Habár Lengyelország krumpli-nagyhatalom, ritkán kapsz jót. A sárga színű szétesik főzéskor és az íze is inkább ipari felhasználásra determinálja.

* Mindenütt a vastaghúsú pritamin paprika van. Semmilyen magyaros ételhez nem jó...

* „Németországból származó" vegyiárút sok helyen árulnak az utak szélén, autóból. Ezt most se értem...

* Halottak napja előtt akkora üvegmécseseket árulnak, mint egy ötliteres dunsztosüveg. Veszik...

* Az üzletekben kevés a külföldi élelmiszer, és ami van, annak elég húzós az ára. Főleg hazai (vagy hazai csomagolású) kaják és piák vannak a polcokon. Az már egy más kérdés, hogy kinek a tulajdonában vannak a hazai márkák...

* A LOT-tal elég sok helyre el lehet jutni. Habár a neve egyesek szerint azt jelenti, hogy Later Or Tomorrow, a szolgáltatásai nem alacsonyabb szintűek az átlagnál.

* A fapados járatok közül a WizzAir kulturáltabbnak tűnt, de náluk egész úton nyomta a térdem az előttem lévő ülés támlája. A RyanAir-nél jobb volt a lábtér, de ez a sétálós, sz@rrá ázós dolog nem nagyon jött be.

* A tengerparton (Gdynia, Hel-félsziget) nehéz „külföldiül" kommunikálni. Elhanyagolható létszámban vannak külföldi turisták, ezért mindenki csak lengyelül beszél. Ha van adatkapcsolat, akkor a Google Goggles a barátod. Már ha tudni akarod, mi van az étlapon.

* A magyar árakhoz képest nevetséges összeg a beugró parkokba, múzeumokba. Már ahol nem ingyenes.

* Radomban komoly repülőnapokat szoktak tartani, DE a közönség a kifutó északi oldalán van. Vagyis dél felé, illetve a Napba nézve szénné égsz és a fényképeid sem lesznek valami szuperek. Földi bemutató, kiállítás szinte alig. Nekem továbbra is Kecskemét a király. Remélem, lesz jövőre.

* UPC „tányéros" működik itt is, Mivel gyakran rossz az idő, nem árt egy nagyobb antenna. Már ha nem akarsz egy Forma 1-es közvetítést diavetítésként élvezni a kinti eső miatt.

* Nem árt a jó hangszigetelés nagyvárosi környezetben. Nem csak a forgalom zajos, de a vodka is fura hangok kiadására késztet egyeseket – például az éjszaka közepén.

* Ha focirangadó, vagy demonstráció van a városban, menj vidékre, illetve ha ott vagy, eszedbe se jusson bemenni a városba!

* Épül itt is a metró! Ha autózol, legyen nálad GPS, mert biztos, hogy belefutsz pár lezárásba, terelésbe. Totál rémálom autóval eljutni bárhova Varsóban. És akkor még le kell parkolni.

* A nők sokkal ízlésesebben öltöznek, mint Magyarországon. Nekem ez jobban bejön, mint az otthoni plázákban tapasztalható kocsisori stílus.

Hirtelen ennyi jutott eszembe. Remélem, segít mindez, vagy legalábbis árnyalja a képet, ami erről az országról, illetve a fővárosról kialakult. Azt sem rejtem véka alá (nem is tudnám), hogy ezek mind szubjektív megfigyelések. Nem általános igazságokat akarok kinyilatkoztatni."