Amikor az ember megérkezik egy új országba, a legfontosabb dolgok egyike, hogy legyen hol álomra hajtani a fejét. Itt, a blogon is rengeteg posztban olvashattuk már, hogy milyen körülményekkel találja szembe magát a határátkelő, és remélhetőleg azzal is egyre többen tisztában vannak, hogy külföldön igencsak bonyolult néha a lakásbérlés. Nincs ez másként Svédországban sem, ahonnan Réka írta meg (szerintem nem csak Svédországra érvényes) tapasztalatait.

TROLLFIGYELŐ: Trollt láttál? Írj a hataratkelokommentKUKAChotmail.com címre és amint tudok, lépek az ügyben! Tegyünk együtt a Határátkelő kulturált hangnemének megőrzéséért! Történetedet továbbra is a hataratkeloKUKAChotmail.com címre várom!

„Jómagam a gyerek- és fiatalkorom bő felét töltöttem Svédországban (10 és 22 éves kor között), ezután Magyarországra települtem és Budapesten éltem hat évig.

Ezután visszaköltöztem Svédországba, ezúttal a számomra ismeretlen Stockholmba, ahol úgy éreztem, hogy teljesen idegen földön vagyok: a nyelvet beszéltem ugyan, de a többi: idegen város, egyetlen embert sem ismertem, új munkahely, lakás nuku, ráadásul a hosszas magyarországi tartózkodás után rengeteg újdonság volt a társadalomban, hírekben egyaránt (a hat év alatt egyáltalán nem követtem a svéd történéseket, változásokat).

Ezért úgy érzem, közel áll hozzám, hogy Svédországba kitelepülő magyarként írjak nektek a kezdet nehézségeiről és szépségeiről. Különféle módon rengeteg reményteli ember keres meg a kitelepüléssel kapcsolatban. A legtöbben a lakáskereséssel kapcsolatban kérik a segítségemet és sajnos ez talán az egyetlen, amelyben nem lehetek a segítségükre, alább megtudjátok, miért.

Remélem, ebben az írásban azért tudok néhány hasznos információval szolgálni. A poszt elsősorban azoknak szól, akik kapcsolati tőke nélkül vágnának neki a svéd fővárosnak, hiszen bőséges baráti/rokoni segítséggel minden jóval könnyebb.

Kegyetlenül nehéz albérletet találni

A stockholmi lakáshelyzet köztudottan borzalmas, aki ezt nem tudta, az most jól jegyezze meg. Amikor Budapestre költöztem, felhívtam egy közvetítő irodát (ne feledjük, hogy akkoriban Pesten sem ismertem senkit és a Facebook sem létezett), ahonnan egy hölgy hozott egy listát lakásokkal és körbevitt megnézni őket, a megfelelőt pedig helyben kivettem.

Stockholmban ennek a fordítottja igaz: kegyetlen nehéz albérletet találni és a bérbeadó válogat kedvére. Svédországban kultúrája van a kommunális (önkormányzati) lakásbérlésnek: minden önkormányzatnak van egy vagy több lakáscége, ahol bérelni lehet (ez az ún. elsőkézbőli bérlés nagyon stabil lakhatási mód, ahol egy szerződéssel akár életed végéig elélhetsz; ha fizeted a lakbért és nem zavarod a szomszédokat, nem mondhatnak fel, vagy ha mégis, pl. bontás miatt, akkor új lakást ajánlanak fel.)

A legtöbb helyen hasonló elven működő magáncégek is léteznek. Stockholmban az önkormányzati várólista 5 és 7 év körül mozog, ennyi idő után esélyes külterületen, „gettóban" megcsípni egy szerződést.

Előfordulnak magáncégek, ahol nem várólista, hanem alkalmassági és/vagy véletlenszerű alapon történik a kiválasztás, itt sok szerencsével és még több rámenősséggel hamarabb, akár félév alatt is lakáshoz lehet jutni, de én például már 9 hónapja hetente hívogatok néhány kiszemelt céget és még mindig azt a választ kapom, hogy sajnos, jelenleg nincs üresedés...

Teljes átvilágítás

A lakáscégek követelményei általában a korábbi bérbeadótól kapott ajánlás, megfelelő jövedelem (gyakori elvárás, hogy az éves jövedelem minimum háromszorosa legyen az éves bérleti díjnak), stabil állás. A jelentkezőkről egy hitelvizsgálat is készül, ha rajta vagy az itteni BAR-listán, garantáltan nem kapsz szerződést.

Hozzátenném, hogy a svéd önkormányzati lakás nem hasonlít a magyarhoz: javarészt jó állapotú, felújított, jól felszerelt lakások ezek minden méretben, és a legjobb központi helyen is található belőlük, tehát nem csak az arab gettókban lehet lakni. Bármelyik társadalmi rétegből találunk bérleményben élőket, a városközpontban bérelni kimondottan magas státusznak számít.

A régebbi lakásokon iszonyú állami szubvenció van és ezért meglehetősen olcsók (külterületen, de metró közelében egy garzon 2500-3000 korona), az új építésűek viszont már olyan horror áron vannak, hogy helyettük megéri öröklakást vásárolni, már persze ha hitelképesnek tart a bank.

Ha hajlandó vagy osztozni

A másik lehetőség a tényleges al- vagy társbérlet. Sok HÁ-posztban olvasom, hogy a posztoló minden gond nélkül osztozik másokkal egy lakáson, szóval sokaknak ez járható út lehet és itt akár egy hét alatt is intézhető szállás. Én úgy vagyok vele, hogy elég öreg meg zsémbes vagyok ahhoz, hogy legyen egy saját lakásom, de ezzel is úgy van, mint sok minden mással: járni jár, csak nem jut!

A neten rengeteg oldal hirdet kiadó magánlakást, ezek mindegyike borsos áron kínálja a tagságot, a kínálat viszont nagyon szerény, én nem tartom érdemesnek ilyen helyekre regisztrálni. A legnagyobb apróhirdetési portálon (Blocket) rengeteg társbérletet, kiadó szobát, elvétve teljes lakást hirdetnek kiadásra.
Érdemes naponta többször frissíteni az oldalt és azonnal válaszolni a friss hirdetésekre, mert egy-egy hirdetésre több száz érdeklődő is jelentkezhet! Az árak a fővárosban 3-5000 korona között mozognak egy szobáért és 5-7000 korona között egy garzonért. Alkudozni a túljelentkezés miatt egyáltalán nem lehet.

Tapasztalatom szerint viszonylag kevés svéd ad ki szobát/lakrészt, többségben vannak a bevándorlók, akiknek szüksége van egy kis extra jövedelemre és/vagy nem idegenkednek annyira a gondolattól, hogy megosszák valakivel a lakásukat.

Mire érdemes figyelni?

A legfontosabb, hogy ellenőrizzük: jogosult-e az illető, hogy kiadja azt a szobát? Sajnos az apróhirdetések között rengeteg a csaló, és még többen vannak olyanok, akik a kollégiumi szobájukat adnák ki, ez tilos és lebukás esetén azonnali kilakoltatással jár.

Sokan hirdetnek olyan lakást, amelyet ők maguk is másodkézben bérelnek, ez is tilos. Mindenképpen meg kell győződni arról, hogy a hirdető jogos tulajdona (elsőkéz bérleménye vagy öröklakása) a hely.

Nyugodtan el lehet kérni a bérleti vagy adásvételi szerződését, ha nem engedik megnézi, akkor ott gondok vannak. Ez azért nagyon fontos, mert mint látjuk, nem könnyű lakást találni és egy kilakoltatás esetén nehéz pár nap alatt új hely után nézni.

Lakásbérlés esetén is hitelt érdemlően érdeklődjük meg, hogy a hirdetőnek van-e engedélye kiadni a lakást. Mind a bérlemény, mind az öröklakás (bostadsrätt) bérbeadása engedélyköteles a lakáscég vagy a lakóközösség részéről, máskülönben a kiadó fél elveszítheti a szerződését, de még a drágán vásárolt öröklakását is.

(Svédországban csak a családi ház teljesen a tied; ha lakást veszel, az nem a te tulajdonod – a vételárral csupán tagságot vásárolsz a lakóközösségbe és lakhatási jogot a kiválasztott lakásba, erről érdeklődés esetén később bővebben is írhatok.) Egyedül kereső lányok, fiatal nők legyenek résen, mert sajnos előfordul, hogy a „háziúr" extra szolgáltatásokat is elvár a szobáért cserébe.

Jó szerződést kössünk!

A másik fontos dolog a szerződéskötés. Jogsegély és lakáskereső portálokról ingyenesen letölthetők a bentlakó vagy albérlő szerződésminták, ehhez mindenképpen ragaszkodjunk. Legyen tisztázva a letéti díj, bérleti díj, áram, biztosítás, ingóságok használata, no meg a bérlési és felmondási idő. A törvény ráadásul előírja, hogy ott legyen az állandó lakcímünk, ahol ténylegesen hálunk, szóval a bejelentkezéstől (folkbokföring) sem szabad idegenkednie a bérbeadónak.

Ahhoz, hogy viszonylag gyorsan és biztonságosan találjunk lakást, mindenképpen szükséges a svéd nyelvtudás. A lakáskereső oldalak hirdetésein kívül fontos, hogy a hasznos tudnivalókat is tudjuk értelmezni, átlássunk a csalókon és a rizikós hirdetéseken.

Állandó a lakáshiány

Pár sort írnék az ország többi részéről is: minden nagyvárosi régióban és az északi városokban is hasonló lakáshiány van, több éves várólisták stb. A kisebb városokban könnyebb lakáshoz jutni akár néhány hetes vagy hónapos várakozás után, szóval aki vidéken kap állást, annak ilyen szempontból szerencséje van.

Érdemes több városban is feliratkozni az önkormányzati várólistára, ez általában ingyenes vagy jelképes összegű (Stockholmban azt hiszem évi 250 korona), hiszen nem tudni, hova sodor a jövő és nagy kincs a sor elején állni, ha hirtelen egy másik városba sodor az élet és a munka. Figyelni kell arra, hogy a legtöbb helyen félévente vagy évente be kell jelentkezni, hogy aktív maradjon a sorszámunk.

A saját „lakáskarrierem" Stockholmban

2008 nyarán egy hétig a stockholmi Magyar Ház vendégszobájában, majd egy hónapig egy illegálisan kiadott kollégiumi garzonban laktam. Ezután egy magyar hölgynél béreltem egy szobát nagyon jó környéken, majd 2009 januárjában beköltöztem egy meglehetősen központi (Globen) öröklakásba, amelyet a külföldön dolgozó tulajdonos adott ki.

Itt pont két évet laktam, majd kiköltöztem a város szélére (Hässelby), egy bérlakásba, amelyről idővel kiderült, hogy engedély nélkül adta ki a szintén másodkézben bérlő hölgy. Innen most (2012. október) fogok költözni egy ismerős öröklakásába, aki összeköltözik a barátnőjével és ilyenkor a lakóközösség engedélyezi (1 vagy maximum 2 évre) a bérbeadást.

Viszonylag szerencsém volt eddig, mert kevésszer költöztem, persze már nagyon vágyom egy saját bérleményre, de mást nem tehetek: résen vagyok, hívogatom a lakáscégeket és közben várok a soromra az önkormányzati listán...

Hasznos linkek:

- lakásbíróság, ahol a bérleményeket érintő ügyes-bajos vitákat rendezik. Sok hasznos tudnivaló van az oldalon, érdemes végigbogarászni

– stockholmi kiadó társbérletek, lakások apróhirdetései, a linkelt szűrő a teljes megyére és max 6000 koronára van beállítva (Tisztelettel jelentem, innen nyúltam a poszt elején látható képet – Határátkelő)

- fizetős albérletkereső portál, itt ingyenesen kereshetők az épp kiadó lakások/szobák, de a kapcsolatfelvételhez szükséges a tagság 

- közérdekű albérletkereső portál, az egyes városok alatt megtalálhatók az önkormányzati és magán lakáscégek, amelyeket sokszor személyesen, soron kívül is érdemes megkeresni. Itt is sok hasznos tipp és tudnivaló található."