Aki rendszeresen olvassa a blogot, annak nem kell bemutatni Mónit, aki pedig nem, annak csak annyit, hogy az Egyesült Államokból költözött haza a lányával, most nyáron pedig amerikai férje is velük töltött némi időt Magyarországon. Némi hányattatás után Móni iskolában kezdett el dolgozni, így aztán teljes erővel szembesült a magyar valósággal, és megtapasztalhatta, milyen is nyaralni Magyarországon – iskolai fizetésből.
„Végre tavaly szeptember 1-től teljesült a vágyam, egy iskolában kezdtem el dolgozni, mint gyógypedagógiai asszisztens. Az iskola egyik nagy előnye, hogy most szombattól (azaz július 1-től) augusztus 23-ig szabadságon vagyok, miközben jön a fizetés a számlámra. Hű, micsoda érzés! Mit tud kezdeni az ember ennyi szabival, egy iskolai fizetéssel?
Tavaly négy hónapon keresztül egészen pontosan 100.074 forint volt a nettó fizetésem. Most januártól ez 128.869 lett. Egyrészt megdöbbentem azon, hogy a minimálbér emelés után, ennyivel több lett a nettóm, és meg kellett, hogy állapítsam, szánalmas, hogy ennyi fizetésért dolgozunk, de ugyanakkor nagyon, nagyon örültem ennek a nem kevés emelésnek (a családi adókedvezmény nélkül még ennyi sem lenne a bérem).
Milyen nyaralást lehet ennyi pénzből kihozni?
Én és lányom havi nettó 200.000 forintból gazdálkodunk, mert a férjemtől havonta 200 dollárt kértem. Tavaly nyáron volt olyan hétvége, amikor 3000 forint volt a zsebemben, semmi megtakarításom nem volt (ez nem jó, nem büszkélkedem vele, de ennek is van története). Ahhoz képest ebből a fantasztikus havi összegből fel tudtam tornázni a bankszámlánkat egy egész tűrhető kis összegre.
Néha nekem is hihetetlen, hogy tudok ennyi pénzt félretenni, végül is nem titok (700 dollár van félre rakva a bankban, a fizetési számlámon pedig, ha minden igaz, a mai nappal lesz fizetés, valamivel több, mint kétszázezer).
Azért nem gondolom, hogy titok ezt leírni, mert a politikusok is „megosztják” velünk, mennyi megtakarításuk van. Orbán Viktor és felesége, ha jól emlékszem 700 ezer forint megtakarítást vallottak be.
Miniszterelnök úr! Úgy látom, én ügyesebb vagyok megtakarításban, mint Ön.
A havi állandó kiadások: a rezsim kb. 40 ezer, a két bérlet 14 ezer, a lányom ebédje a suliban 6000. Tehát marad 140 ezer forint. Élelemre, ruházkodásra, szórakozásra, iskolára… egyebekre.
Nem sok pénz. Mit lehet ebből kihozni, ha nyaralni kívánunk? A 700 dollár megtakarításból egyébként 500 dollár a lányomé, amit én raktam félre kicsi korától kezdve, de sajnos ahhoz is hozzá kellett nyúlni egy idő után, mivel állást találni Budapesten nem volt egyszerű (akit érdekel, ebben a posztban ez le is van írva részletesen).
A nyaralás szervezése
Amíg nem tudtuk, mikor jön a férjem (aki amerikai és New Jerseyben él, mert nem akart ide visszajönni, mivel az öt év ittlét elég volt neki, ahhoz, hogy ne akarjon), addig nem kezdtünk neki szállásokat nézni, illetve nem is gondoltam, hogy elmegyünk valahová.
De aztán bejelentette, hogy 500 dollárt tud arra szánni, hogy elmenjünk valahová hárman itthon. Mire jutottunk?
Van egy ismert, magyar közéleti személyiség (a nevét le sem írom), aki azt nyilatkozta egyszer, onnan is látszik milyen jól megy a magyarok sora, hogy milyen nehéz szállodát találni Magyarországon.
A mondat második fele valóban igaz, tényleg nehéz. Még az egyáltalán nem olcsó helyek is elkelnek, főleg a főszezonban és az iskolai szünetekben. Például az általam nagyon kedvelt Kolping Hotelben is, ahol egyszer jártunk lányommal, egy éjszakát töltöttünk ott és nagyon jó élményeink vannak.
Most ott hármunknak egy éjszaka júliusban minimum 60 ezer forint lenne, és a legtöbb ajánlat minimum négy éjszakára szól, de legalább háromra. Akkor ide nem megyünk 500 dollárból.
Lányom felvett egy műsort, ami egy sorozat egyik epizódja és amiben magyar szálláshelyeket mutatnak be. Egy magyar házaspár egy állatfarmot működtet és szálláshelyeket is kínál az Őrségben Szalafőn.
Nagyon jó áraik vannak, hárman már 13.500 forintért megszállhattunk a gyönyörű apartmanok egyikében. Lányom olyan helyre akar menni, ahol fürödni is lehet, de mivel kocsink nincs ezért ez nem fog menni, hiszen az Őrségben a tömegközlekedés nem a legjobb.
Úgy döntünk, hogy ide majd augusztusban elmegyünk egy pár éjszakára húgommal és az ő kilenc éves kisfiával. Nekik van autójuk, így sokkal mobilabbak leszünk.
Nem árt a városi gyerekeknek, ha látják, hogyan kell tehenet, vagy esetleg kecskét fejni (bár most a műsorból az derült ki, hogy a kiskecskéknek kell a tej, ezért most nem lesz kecskefejés).
A Balaton a szívünk csücske, hiszen Keszthelyen nőttünk fel. Elkezdem nézegetni a balatoni szállásokat. A hotelek nagyon drágák és itt is az a szempont, hogy mivel nincs autónk, ezért olyan hely kell, ahol közel van a víz.
Na de milyen víz? Én, aki a Balatonnál nőttem fel, igencsak elszoktam az olyan vizektől, amiben nem látom a lábam. Egy pár éve boldogan lubickoltunk valahol Balatonberénynél, ahol egy vízisikló láttán sikoltozva menekültem ki húgommal a vízből. A gyerekek továbbra is boldogan hancúroztak.
Sajnos én már wellness függő vagyok. Egyébként is mostanában mindenféle kiütések jönnek ki rajtam és arra jutottam, hogy elvonási tüneteim vannak. Egy jó kis vizeletes gyógyvíz. Ez kell nekünk.
Akkor lássuk Kehidakustányt. Ott is jártunk már és nagyon tetszett az egész fürdő. Itt viszont autó nélkül valóban csak a wellness marad, illetve hazafelé Keszthelyt bejárhatjuk egy kicsit és végre húsz év után megmutatom férjemnek, hol voltam gyerek.
Nem volt egyszerű, de végül találtunk szállást a Kehidakustányban. Három fő 9.600 forint egy éjszakára és három éjszakát választunk, mert ennyi elég lesz abból, hogy ülünk a vízben egész nap. Így ki fogunk jönni abból az 500 dollárból, amit férjem szán erre az útra.
Vonat hármunknak 16.000 forint, Keszthelyig Budapest Kelenföldről, onnan még menni kell Volánbusszal, ami kb. 40 kilométer, tehát ez még egy kis költség lesz. Nekem van 50%-os kedvezményem, mivel a közszférában dolgozom. Férjem utazik teljes árú jeggyel egyedül.
Lehet busszal is menni, de arról is át kell szállni, sajnos. A vonat a biztosabb szerintem, kötött pályán nincs dugó, meg a vonatnak amúgy is különleges varázsa van. Ezen kívül sokkal kényelmesebb.
A strandbelépő napi 7.000 forint lesz, tehát 14.000 (a fürdő különlegessége a gyógyvízében rejlik, kimagasló kalcium-magnézium hidrogén-karbonátos minősítésével).
Az első nap csak heverészünk, a második és harmadik nap lesz a strand, a negyedik napon megnézzük Keszthelyt és este hazaindulunk. Most, hogy leírom ezeket a sorokat, kiráz a hideg az örömtől. Jön a férjem és együtt fogunk nyaralni.
A kehidakustányi nyaralás
Ülünk a kelenföldi pályaudvaron, ami nagyon szépen fel lett újítva. Azon agyalok, hogy miért van még mindig ennyi idő a vonat érkezéséig. Basszus!! Egy órával hamarabb ébresztettem mindenkit, és kimentünk 8-ra Kelenföldre. A vonat 9.44-kor jött.
Volt idő kávézni, reggelit enni és az én kedvenc foglalkozásomat űzni: figyelni az embereket. Hihetetlen mennyien járnak be Budapestre dolgozni.
Mivel egy órával hamarabb indultunk, pont abban az időben utaztunk, amikor munkába járok és az iskola is erre van, ezért ugyanazokat az arcokat látom és kellemesen megállapítom magamban, hogy már reggel érzem magamon a nyaralás kellemes mellékhatásait. Nincs stressz. Nem kell beérni munkába. Élvezem, hogy én most nem dolgozni indultam és nem irigylem az ismerős arcokat.
A szerelvényen két IC kocsi van. Az összes kocsira helyjegyet kell venni, mivel Expressz is a járat és Intercity is. Az IC két kocsiján van légkondicionálás, ezért megérte megvenni a plusz pótjegyet is.
A jegyvásárlásnál derült ki, hogy a férjem is kap kedvezményt. 33%-ot, mint kísérő. Az én közalkalmazotti, 50%-os kedvezményem egy évig érvényes, 12 menettérti jegyet vehetek, a Volán is elfogadja az igazolást. A buszon nem pecsételnek, meg nyilván akkor sem, ha automatából veszem a jegyet, vagy online.
Visszajönnek a régi emlékek
A vonatút már önmagában nagy élmény Keszthely felé a Balaton mentén. Visszajönnek a régi emlékek, hiszen sokat utaztunk ezen a vonalon gyerekként.
Hárman vagyunk testvérek, az egyik kedvenc játékunk az volt, hogy mindhárman választottunk egy színt és az győzött, aki a legtöbb autót látta a választott színből az út mentén (ebből persze az lett sokszor, hogy csalással vádoltuk a győztest).
Most a mellettünk levő négyes ülésen fiatal srácok képtelenek voltak egymással beszélgetni. A telefont bámulta mindegyik. Számunkra a jobb variáció az volt, ha ezt külön-külön tették. Amint együtt nézték valamelyik telefont, abból sajnos nagy hangzavar lett.
Aztán jönnek a megszokott nyaralóházak. Egy idő után mindenkinek megvan a saját kedvence. Most egy kicsit szomorúan láttam a modern üdülőházakat. Pont az volt a romantikus ebben az utazásban, hogy olyan eredetien különbözőek a balatoni nyaralók. A vonatút hamar eltelik.
Jön a meglepetés az IC után. Felszállás a Kehidakustány felé tartó fehér színű Volánbuszra. Megcsap minket a hőség. Nincs légkondicionálás. Sötétkék függöny viszont van bőven. Tök sötét és kb. 35 fok vár ránk a busz belsejében.
Ránézek férjem arcára, aki ahhoz van szokva Amerikában, hogy nyáron le vannak fagyasztva a heréi. Jól tűri a dolgot. Végül rájövünk, hogy jobb, ha elhúzzuk a függönyt és egy kis szellő jön be legalább a busz bal oldalán, ahol ablak is van.
A jobb oldalon nincs nyitható ablak ugyanis. Ezt érti valaki? Olyan buszokat vásárolni, amin alig van ablak és nem használni légkondicionálást. Én nem értem (és nem zavarna a légkondicionálás hiánya, ha lenne ablak).
Mint a Fűrész című filmben
Felvesz minket a házigazdánk, egy nagyon kedves hölgy, a buszmegállóban. Végigszáguld a falun és mi közben kérdezünk: van-e valami bolt nyitva, merthogy nincs nálunk semmi élelmiszer?
Arra jövök rá, hogy ebben a faluban nem zavart senkit a vasárnapi zárva tartás. Itt ugyanis kedden sincs nyitva szinte semmi. Úgy érzem magam, mintha a Fűrész című filmben autóznánk. Csak én nem attól félek, hogy lemészárolnak minket, hanem attól, hogy nem lesz vacsora.
Ráadásul érzéki csalódás ér minket, miszerint rohadt messze lesz a háztól minden gyalog, hiszen a hölgy gyorsan megy és az úton nem látunk se boltot, se éttermet. Lehet, hogy ma éhesen fekszünk le? Sebaj.
A házba lépve viszont elszáll minden félelmünk. Először is nagyon jó hűvös van (pedig légkondicionálás itt sincs). Másodszor nagyon tiszta az egész apartman. Én egyből beájulok a hűsebb szobában és el is alszom (mivel én még a családomnál is korábban keltem egy órával). Félálomban hallom, ahogy lányom és férjem kétségbeesve próbálják a televíziót beüzemelni.
Csak alapcsatornák vannak, tehát M 1-től felfelé M… meddig is? Drukkolok, hogy nehogy sikerüljön nekik. Olyan jó lenne csak heverészni, olvasni és nem tudni semmit a külvilágról! Lányomnak nem is engedtem, hogy hozza a telefonját.
Másfél órát alszom. A TV beüzemelve. De jó lenne egy csésze kávé! Itt mindenért meg kell dolgozni. Egy kilométert legalább gyalogolni kell, de hová? Nem derült ki, mi hol van. Neki kell indulni. De olyan jó ülni a teraszon. Hihetetlen ez a nyugalom, jó levegő és csend.
Felkutatjuk a konyhát, hátha találunk kávét. Eredmény: három filter tea. Azt hiszem, örökké emlékezni fogok erre az egy csésze teára, amit férjemmel megittunk a teraszon.
Séta a faluban
Lányom hiába tiltottam le a telefonról. Van másik. Az apja mobilján nézi a Táncakadémia c. ausztrál sorozatot. Aztán nekiindulunk a falunak. A nap már nem süt olyan forrón. Én élvezem a gyaloglást.
Egy amerikai orvostól hallottam egyszer, az a fitt, aki le tud gyalogolni negyedóra alatt egy mérföldet (én le tudom). Élvezetes a séta a faluban. Van egy ház, ami a kedvencünk lesz. Az udvarban kutyák, libák, három kismalac, tyúkok, kakas és még ki tudja mi, amit nem láttunk. Itt mindig megállunk egy kicsit.
Végül még elcsípjük a majdnem utolsó zacskó kenyeret, hogy legyen reggelink, mivel a szállásdíjban nincs ellátás. Étterem van nyitva estig. Nagyon egészséges három napnak nézünk elébe. Vacsora után gyaloglás vissza a házhoz.
Reggeli után pedig a fürdőhöz, ami 1200 méter a háziak szerint. A fürdő az étteremtől talán kétszáz méter. Két nap a vízben. Bőven elég. Legalábbis nekünk, felnőtteknek. Egy tesztre azért kíváncsi lennék, ami azt vizsgálja, mennyi időt bír egy gyerek vízben lenni.
Végül én is örülök, hogy a TV működik, mert a vizes vébét én is nézem és ez egy olyan műsor, ami mindhármunkat érdekel. Együtt drukkolunk. Na de ki drukkol az amerikaiaknak? Férjem egyedül marad.
Nyugalom minden szinten
A terv az utolsó napra az volt, hogy a keszthelyi városi strandra megyünk, de aznapra is nagy meleget jósolnak és én felvetem, mi lenne, ha nem lennénk inkább a tűző napon egész nap.
Lányom elkenődik, de megvigasztalom azzal, hogy amúgy is megyünk még a Balatonra húgomékkal, mert végül az állatfarm nem aratott nagy sikert (ott ugyanis nincs fürdő a közelben).
Férjem nagyon megkönnyebbül, hogy nem strand lesz a program. Így lesz időnk reggel kiülni a teraszra, mert csak a 12 órás busszal megyünk be Keszthelyre (sűrűn nem járnak buszok). A vonatunk 17.32-kor indul vissza Budapestre.
Élvezem, hogy van idő kávét inni (ami nálam egy órán át tart), nyugodtan megreggelizni és élvezni azokat a pillanatokat, amik miatt egy nyaralás emlékezetes.
A szomszéd cicája, aminek a szájában egy egér van, és ami kihegyezett fülekkel nézi a kis kerti tóban úszkáló halakat. A házigazdánk elmeséli, hogy három kölyke született a macskának, amiket az út másik oldalán levő szomszédnak ajándékoztak. De a cica felkutatta őket és hazahurcolta mindhármat. Nekik vitte az egeret.
Lányom megnyugodott, mert előző este azon aggódott, hogy nincs mit enni a cicának. Mi megnyugtattuk, hogy ezek a macskák egeret fognak és nem házi koszton élnek.
Mindenkinek mást jelent az IGAZI nyaralás. Egy kis faluban nevelkedő gyereknek biztos jóval nagyobb élmény eljutni Floridába a Disney World fantasztikus világába, ahol még egy felnőtt is gyereknek érzi magát.
De nekünk, városi embereknek óriási élmény tud lenni a nyugodt, falusi környezet. Ahol az emberek témája a szomszéd cicája, a füst, ami nem egy égetés terméke, hanem a szúnyogirtó autóé.
Még soha nem láttam ilyet, ez is nagy élmény volt nekem. Egy óriási csövön szórják ki a szúnyogirtó szert, ami hatalmas ködszerű módon terül el a házak között, nálunk Erzsébeten repülő jön, ami szintén nagy élmény, őrült módon néha a házak közé is berepülnek. Az idén férjem csinált is egy videót, ahogy jön az erkélyünk felé a dupla szárnyú gép, tényleg vad élmény.
Csend
Éjszaka akkora csend volt a szállásunkon, hogy első éjjel megköszörültem a torkom, mert komolyan azt hittem megsüketültem. Ilyen csendben már régen volt részem.
A budapesti házunk mellett nyolc különböző buszjárat halad el. Ehhez képest már csak ezért a nyugalomért is érdemes volt fizetni. Ilyenkor elgondolkozom, hogy miért nem megyünk vidékre lakni.
A visszafelé út Hévízen keresztül halad. Ezúttal nincs befüggönyözve a busz, amit nagyon élvezünk, mert lehet nézelődni. Férjem fotókat csinál Hévízen. Látom, hogy élvezi a látványt. Elmesélem neki, hogy a hévízi tó a világ legnagyobb termáltava, ahová nagyon sok orosz turista érkezik manapság.
Ha jól tudom, gyerekek nem mehetnek a vízbe, pedig nekem vannak emlékeim arról, hogy itt fürdőzünk a nagyszüleimmel. Nagyon régen volt már. Gondolom, vannak úszómedencék, ahová gyerekek is bemehetnek. Már nem emlékszem egyáltalán.
Keszthely
Keszthely nagy szerelmem, hiszen itt voltam gyerek. 15 évig laktunk itt és mivel nem hagytunk itt rokonokat, ezért nincs kihez visszajárni. Férjemnek is az én kedvenc helyem tetszik a legjobban.
Ahogy átsétálunk a vasúti síneken, nem messze a pályaudvartól a móló felé, jobb oldalon vannak a nyitott halsütödék, éttermek. Árnyékban vannak, és finomabbnál finomabb ételekkel kínálják az odaérkezőket. Ráadásul nagyon jók az árak. Volt egy idő, amikor annyira drága volt a Balaton, hogy sokan akkor kezdtek Görögországba és Horvátországba utazni a Balaton helyett.
Keszthelyen nem sok minden változott. Amit nem értek a várossal kapcsolatban, ahol mindig rengeteg turista volt gyerekkoromban is és most is, hogy miért hagyták a Balaton szállót így lepusztulni.
Ebéd után még van időnk felszállni a kerekeken gördülő kisvonatra, ami körbevisz a városon, így meg tudom mutatni a Festetics kastélyt is, és a házat, ahol laktunk. Persze még fagyit is eszünk és élvezet a végén felszállni a hűvös IC kocsiba.
Hazafelé kiderül, hogy hiába van az embernek helyjegye, ha kétszer adják el ugyanazt a helyet, akkor vita lesz. Szerencsére nem velünk történt. A kalauz szerint ilyen még nem volt az idén.
Állítólag két különböző rendszerből váltották a jegyet. Azért ez elgondolkodtat. Egyértelműen az fog győzni, aki hamarabb leül a többszörösen eladott helyre (legalábbis ezt diktálja a józan ész, a valóságban nem ez történt).
Tervek
Terveztünk még egy kirándulást az idénre. Van egy barátnőm, akik a kanadai határnál laktak, ahová ellátogattunk két éve. Gyönyörű hely az Ezer sziget és környéke a Szent Lőrinc folyónál.
Egyszer csak felhívott, hogy Alaszkába költöznek, mert a férjét odahelyezték. Az első gondolatom ez volt: Alaszka, de jó nekik!!! A második meg az, amit ki sem mondtam: „Szegény barátnőm!!!!! Hogy fog onnan hazajönni a családjához?”
Később jött a jó hír: Olaszországba költöznek, nem messze Velencétől. Hű, de jó lesz, akkor megyünk látogatóba, ahová meg is hívtak!!! Ja, de hogy menjek ennyi fizetésből?
Teljesen ledöbbenek a repülőjegy árakon, ugyanis én itt ilyeneket hallottam, hogy fapadossal lehet 30 fontért repülni Londonból Budapestre. Ezzel szemben most azt látom, hogy kettőnknek (lányom és én) 60 ezer körül lenne a jegy oda-vissza, augusztus hónapot nézek, Milánóba vagy Velencébe. Az általam ismert két fapados légitársaság oldalát böngészem.
Kínomban már megnézem a vonatjegyeket is, az akció nélkül kettőnknek 100 ezer. Jaj, jaj! Lehet, hogy nem megyünk Velencébe (ebben segíthetne valaki, szerintem félre lettem informálva a telefonon, mert a hölgy azt mondta nincs kedvezmény a nemzetközi járatokon, viszont később, amikor a Bécs-Budapest járat miatt telefonáltam, a hölgy a vonalban azt mondta, gyerekkedvezmény van, akkor most mi is van igazából)?
Közben megtudtam a szomszédomtól, aki Olaszországban élt sokáig, hogy augusztusban kollektív szabadságon vannak az olaszok. Lehet, hogy ezért olyan drágák a jegyek?
De aztán tovább agyaltam: ha egy wellness szálloda egy éjszakára 60 ezer hármunknak, akkor a repülőjegy nem is olyan vészes, ha abból indulok ki, hogy ott ingyen lesz a szállás.
Közben eltelt jó pár hét és kiderült, hogy barátnőmhöz nem megyünk, mert nem találtak még házat, egy hotelben laktak, oda pedig nyilván nem fognak meghívni. Ezért húgommal és a 9 éves unokaöcsémmel terveztünk még egy pár napos, a fent már említett, balatoni nyaralást.
Most jön az a rész, amikor résen kell lennem, mert ezt az utat már nem férjem fogja finanszírozni. Húgom talál egy szállást a Balatonnál, ami egy éjszakára 20 ezer forintra jön ki két személyre.
Először rábólintok, de aztán rájövök, hogy ennél jóval olcsóbban is meg lehet szállni és milyen sokat számít nekem az, ha naponta megspórolok 13 ezer forintot a szálláson.
A második részben kicsit jobban részletezem az árakat, rövid nyaralás volt, de élményekben gazdag.
Ezen kívül arról is beszélek majd, hogy milyen az élet azoknak, akik nem mennek nyaralni, hogyan lehet egy nyarat kihúzni Budapesten, ahol bizony a strand jegyárak sem olcsók.
Végül is nem lett elég az 500 dollár a négy napra. Ha én osztom be a pénzt biztos, hogy elég lesz, de férjem nem a spórolásról híres. Néha nem is a feleslegesen elszórt pénz, ami engem bosszant, hanem a feleslegesen bevitt kalóriák száma. Van itt olyan ember, aki soha egy dekát sem hízik a nyaralás alatt?”
HÍRMONDÓ
Indul a Nagy Kelet-Nyugati Élelmiszermustra
Az Európai Unió egymillió eurót ad az élelmiszerek kettős minőségének tesztelésére. Még a brüsszeli vezetők is arra számítanak, hogy lesz minőségi különbség a nyugati és keleti forgalmazású termékek között.
Miért keres többet a német pénztáros, mint a magyar?
A kérdés Magyarország európai uniós csatlakozása óta szinte állandóan napirenden van, érthető módon, hiszen adott esetben mindketten ugyanannál a láncnál végzik ugyanazt a munkát, a fizetésben mégis hatalmas különbségek vannak.
Novemberben végleg megszűnnek a határok
Itt az idő, hogy az Európai Unió visszaálljon a rendes működésre, márpedig ennek egyik előfeltétele az ideiglenes belső határellenőrzések megszüntetése - jelentette ki az Európai Bizottság belügyi kérdésekért felelős tagja Brüsszelben.
Tízéves rekord közelében a svédek
Majdnem tíz éve nem volt ilyen kevés munkanélküli Svédországban, ami nagy kérdés, hogy jó hír-e annak, aki oda szeretne menni dolgozni, de ettől még tény.
A moderálási alapelveket itt találod, amennyiben általad sértőnek tartott kommentet olvasol, kérlek, jelezd emailben a konkrét adatok megjelölésével.
Utolsó kommentek