Gouda a legtöbbünknek csak egy sajtfélét jelent, ám egy holland városról is szó van, ahová a mai ajánló egyik szerzője, Balázs nemrégiben családi (barátnői) okokból ellátogatott, én meg úgy éreztem, ezt nem hagyhatjuk ki. Emellett kicsit betekintünk a törökök gondolkodásába (érdekes kaland lesz!), végül megnézzük, hogyan kezdhetünk új életet Spanyolországban.

Imádom a sajtokat, így aztán amikor megláttam, hogy Balázs, a Balázs in the World szerzője Goudába látogatott, akkor tudtam, ez a poszt nem maradhat ki az eheti ajánlóból.

„Mivel a barátnőm holland, így egyértelmű volt, hogy a hosszú kínai út után és a karácsony közeledtével meglátogatjuk a családot. Koppenhágából Amszterdamba repültünk, majd onnan tovább utaztunk Goudába, hogy pár napot a nagyszülőkkel töltsünk. Rengeteg remek kaját kóstoltunk, ezeket szeretném bemutatni. 

Gouda egy apró város, ami főként a sajtjáról híres. Ellentétben a hiedelemmel, a sajtot nem a városban, hanem a városon kívül eső farmokon készítik. A sajtot itt a készítésüktől számított eltelt idő alapján kategorizálják. 

Az öreg sajtok általában 2 évnél idősebbek és nagyon szárazak, kemények, míg a közepesek fél-, vagy egyévesek. A friss, vagyis fiatal sajtok általában pár hetesek, hónaposok és jellemzően nagyon puhák. Jellemzően a hollandok az öreg sajtot kedvelik. (…) 

Reggelire többnyire kenyeret ettünk, amire egy kis vajat és banánt tettünk, majd a tipikus helyi csokidarabkákat. Én otthon ettem már ilyet, de csak desszerteken láttam díszítésként, nem kenyéren. Itt általában vagy ez a csokis móka jön szóba, vagy simán sajtos szendvics. 

Ebédre a helyi piacon vettünk frissen fogott heringet, amit már megtisztítva árulnak, hagymával együtt. Ezt általában csak magában, sütés, főzés nélkül eszik, megint csak kenyérrel. Nagyon erős íze van, érdemes maradni kisebb mennyiségnél. 

Ezenkívül sok helyen lehet látni „kaassoufle”-t, szinte bárhol meg lehet venni. Ez egy rántott sajt, de nem az otthon megszokott, kicsit gumis, omlós sajtból, hanem egy öreg, szárazabb sajtot használnak általában. Szerintem nagyon finom. 

Ezen túl pedig sokan esznek „Kroketje”-t, ami pedig egy hússűrítmény, rántva. Ezt hasonlóan a sajthoz, szinte bárhol kapni lehet és kenyérrel vagy sültkrumplival eszik.” 

A teljes posztot rengeteg képpel itt találjátok.

Ha úgy hozza sors 

Nyugati szemmel nézve akár ijesztő is lehet a keleti népek sors iránti alázatossága – írja Törökországból blogján TeDe, és tényleg elgondolkodtató, mekkora különbséget is jelent ez az élethez való hozzáállásban.

„Hányszor, de hányszor hallani két török beszélgetésében, hogy kısmetse – ha úgy hozza a sors, Inşallah – Isten akaratából; és hányszor a vigyázó felkiáltás, Maşallah, vagy Allah nazardan korusun – amit Isten akar, a Jóisten védjen meg a rontástól, el ne kiabáljuk! Ebből vajon levezethető az őket irányító képlet? (…) 

Két év múlva sikerül lecserélni az autónkat – ha úgy hozza a sors. Jövő héten tudunk találkozni Alival és Zsuzsával, a barátainkkal – ha Isten megsegít. A kislányunk az utóbbi időben nagyon jó étvággyal eszik – lekopogom, legyen, ahogy Isten akarja. Nagyon szépen haladtok a lakás felújításával…. – a Jóisten védjen meg a rontástól, csak el ne kiabáljuk! 

És békések. Önmagukkal. A sorsukkal. Életútjuk alakulásával. Hisz minden előre elrendeltetett, csak emelt fővel lépdelni kell a kijelölt úton, és mindebből a maximumot kihozni. Mindebből! Nem abból, ami az úton túl van! Nem pislognak át a másik vágányra, nem zöldebb a szomszéd fűje! 

Azzal kell gazdálkodni, amit kapnak, amiért a kijelölt úton belül megküzdöttek, megdolgoztak. És nem kell több. De igen, tulajdonképpen valami még kell. Egy pohár tea még boldogabbá teszi őket, ha a szeretteik vagy a barátaik társaságában fogyaszthatják el. 

Nehéz ezt nekünk felfogni. Nekünk, akik őrjöngve tudjuk a sors által behatárolt útvonal melletti kerítést szaggatni. Mert nem így akartuk, nem így képzeltük el. És elhatalmasodik rajtunk a depresszió, kiégünk, csak vegetálunk, mert úgy érezzük, mi nem ezt érdemeljük, az ott, az a mi utunk, ott kellene lépdelni!” 

A teljes posztot itt találjátok, szerintem elgondolkodtató.

Így kezdj új életet Spanyolországban! 

Van valami vonzó a spanyol (általában: mediterrán) életformában, pláne az időjárásban, így nem csoda, hogy azért magyarokból is bőven akad az országban. Mi minden szükséges annak, aki hosszabb távon tervezne Spanyolországban? Ezt szedte össze a Kultúrtapas szerzője.

„Van úgy, hogy külföldi, rövidnek induló kint tartózkodásunk olyan jól sikerül, hogy már haza sem akarunk menni. Így történt ez velem is: madridi Erasmusom óta immár nyolcadik éve élek Spanyolországban, megjártam három várost, és – bár a munkába járós hétköznapok nem mindig olyan kellemesek, mint a bulizós diákévek – nap mint nap boldogan állapítom meg, hogy nagyon megérte maradni. 

Ha téged is vonz a mediterrán kultúra és azon gondolkozol, hogy hosszabb időre is kiköltöznél Spanyolországba, szívesen osztom meg veled a tapasztalataimat arról, hogyan is érdemes belevágni egy ilyen életre szóló kalandba. 

„– Mi a csudát akarsz? – A papírokat…” 

Mint uniós állampolgár, szinte semmi akadálya annak, hogy letelepedj Spanyolországban, persze jó pár bürokratikus utat meg kell járnod ahhoz, hogy minden papírod rendben legyen, és probléma nélkül juss lakáshoz, munkához és egyéb szolgáltatásokhoz. 

Ezek az eljárások a célváros nagyságától függően tarthatnak hosszabb vagy rövidebb ideig, okoznak kisebb vagy nagyobb gondot. Amikor én érkeztem Madridba, még nem jelentett túl nagy problémát a hivatalos dokumentumok kiváltása, mostanában azonban egyre hosszadalmasabbak a folyamatok. 

„–…Milyen papírokat?” 

Ezen felül – mivel Spanyolország önálló tartományokból áll – minden helyi hatóságnak megvan a maga eljárási módja, és ezek közt lehetnek eltérések. Ezért mindig az adott város hatóságainál érdemes tudakozódni. 

A problémát legtöbb esetben az iratok kikérésének sorrendje okozza: a lakás tulaja nem adja ki az ingatlant NIE-szám nélkül, de azt csak akkor kérhetjük ki, ha van bejelentett lakcímünk. Vagy épp a NIE-igényléshez kérnek indoklást (ez lehet munkavállalás), de a munkaszerződéshez már kérik a NIE-számot. 

Nem csak a paprikát hívják padrónnak ebben az országban 

A letelepedés elengedhetetlen feltétele, hogy legyen bejelentett lakcímünk. Spanyolországban a személyi igazolványon ezt feltüntetik, ezért Magyarországtól eltérően itt nem kapunk kártyát, csak egy hivatalosan lepecsételt papírost, amin igazolják, hol lakunk. 

Ehhez szükségünk van a bérleti szerződésre, vagy – ha ilyen nincs (mert mondjuk csak szobát bérlünk vagy ismerősnél húzzuk meg magunkat) – akkor az arra a lakcímre bejelentett személy meghatalmazására. Minden városban van egy oficina del padrón, ahol megteheted ezt az első lépést a hivatalos itt tartózkodáshoz. 

NIE-szám (Személyi szám) 

Ez az itteni személyi igazolvány, amit a rendőrségen kell kiváltani. Általában minden városban két rendőrkapitányságon foglalkoznak a külföldiek ügyeivel – magyarként mindig az európai uniós irodákat kell keresni. 

Ügyintézéshez interneten lehet időpontot kérni, ahol részletes tájékoztató található a NIE-szám kiváltásáról. Fontos tudni, hogy ezek a honlapok általában csak spanyol nyelven olvashatók, sőt, a NIE-szám igénylőlapja is csak spanyolul létezik, ezért nyelvtudás nélkül szinte lehetetlen boldogulni. 

Az igénylést követően meg kell várni, elfogadják-e a kérelmet (nem tudok olyan esetről, hogy visszautasították volna). Ha biztosra akarunk menni, a kérvényhez már érdemes csatolni a munkaszerződést vagy a tanulói jogviszony igazolását. 

Seguridad Social (Társadalombiztosítás) 

A spanyol társadalombiztosítási szám nélkül nem lehet törvényesen munkát vállalni. Mivel a munkához szükséges dokumentumról van szó, maga a munkáltató is igényelheti a munkavállaló részére, de a bonyodalmak elkerülése végett egyszerűbb, ha magunk intézkedünk az ügyben. 

A NIE-számunkkal, útlevelünkkel és egy kitöltött igénylőlappal ki is kérhetjük ezt a számot a cirkalmas Direcciones Provinciales de la Tesorería General de la Seguridad Social névre hallgató hivatalban. 

Ne hagyd otthon a SIP-kártyádat! 

Érkezés után, a kezdetekben még használhatjuk a kék Európai Unió-s egészségügyi kártyánkat, amit Magyarországon kell kiváltanunk, és biztosít minket alapvető egészségügyi ellátásokra. 

Hosszabb külföldi tartózkodás esetén viszont – főleg, ha már van bejelentett munkahelyünk – ki kell váltani a spanyolországi TAJ-kártyát (Tarjeta Sanitaria Individual Pública – SIP). 

Ezt a lakcímünkhöz tartozó egészségügyi központban (centro de salud) tehetjük meg, NIE-számunk és lakcímigazolásunk (certificado de padrón)  bemutatásával. A kártyán szerepelni fog a TAJ-számunk és a ránk osztott háziorvos neve, akihez innentől kezdve bátran fordulhatunk szükség esetén.” 

A teljes poszt természetesen ennél sokkal részletesebb, és folytatása is van, ezekért ide kattints!

HÍRMONDÓ

"Bármikor visszamennék Izlandra"

Az elváláskor belecsimpaszkodó gyerekek, család a távolban - Izland és Svájc után Csollány Szilveszter olimpiai bajnok inkább hazatért, de jórészt a kálvária jutott ki neki.

Jamie Oliver a Brexit áldozata? 

Azért kicsit gyanús, hogy ez inkább csak egy jó ürügy az étterembezárásokra.

Ahol a sör vízzé válik 

Fordítva jobb lenne, de azért így sem olyan vészes a helyzet, mi több, kifejezetten gyönyörű látványról van szó.

A moderálási alapelveket itt találod, amennyiben általad sértőnek tartott kommentet olvasol, kérlek, jelezd emailben a konkrét adatok megjelölésével.