A határátkelés kapcsán állandó problémát jelent a mérés nehézsége, évek óta tulajdonképpen csak találgatni lehet, hányan is vágnak neki a külföldi életnek és munkának. Ugyanez a helyzet a visszatérők esetében is. Pedig nagyon érdekes élethelyzetről van szó – éppen ezért örültem meg annak, hogy a Magyar Tudományos Akadémia által kiadott Munkaerőpiaci Tükör legfrissebb kiadványa ezzel a kérdéssel is foglalkozott (egyébként a 109. oldalon kezdődik a tanulmány). Lássuk hát, mit tudunk a hazatérő határátkelőkről!

Te is visszatérő vagy? Mi motivált, miért döntöttél a hazaköltözés mellett? Írd meg a hataratkeloKUKAChotmail.com címre!

Kezdjük azzal, hogy tanácstalanul széttárjuk az OECD karját (szép képzavar…), hiszen a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet is 20 és 75 százalék közé teszi a határátkelők vissza- vagy tovább vándorlási rátáját, ami azért lássuk be, elég nagy szórás.

Az viszont biztos, hogy leginkább az elvándorlást követő öt éven belül a legmagasabb a továbblépés aránya, ami annyira nem meglepő, miként az sem, hogy a visszavándorlás mértéke jelentősen szóródik az egyes országok között.

A visszatérés motivációi

Az elemzés szerint a visszavándorlás motivációi sokfélék (és a gazdasági helyzettől függően időben változók is) lehetnek, miközben persze az sem mindegy, hogy melyik országban változik a helyzet.

Anélkül, hogy nagyon belemennék a szakmai kérdésekbe (már csak azért sem, mert nem vagyok szakember), a tanulmány megkülönböztet „toló” (a fogadó országhoz kapcsolódó) és „húzó” (a küldő országhoz kapcsolódó) tényezőket.

Az előbbi esetében fontos kérdés, hogy találunk-e a végzettségünknek megfelelő, jól jövedelmező állást, sikerül-e beilleszkednünk, és ha igen, mennyire; utóbbinál értelemszerűen a gazdasági (és politikai) viszonyok, a munkalehetőségek és nyilván a személyes motivációk (család, barátok) számítanak leginkább.

Még egy gondolat és utána tovább is léphetünk: a szerzők szerint a visszatérők felhalmozott tapasztalata és megtakarításai mellett innovációs készségük és újításra való hajlandóságuk is meghatározza, hogy a küldő országban a visszavándorlás képes-e változásokat elindítani. Erről ugye már itt, a blogon is rengeteg szó esett és tulajdonképpen valahol erről szól a Magyarország 2.0 pályázat is.

Hazatérés a régióban...

Miután a kelet-közép-európai országok 2004-ben csatlakoztak az Európai Unióhoz, megindult a határátkelés, aminek fő jellemzője egészen a 2008-as válságig az átmenetiség volt, azaz a legtöbben maximum egy-két évre tervezték a külföldi munkavállalást, majd aztán hazatértek.

Noha a szakértők úgy gondolták, a válság majd visszafogja a kivándorlást, ez nem mindenhol lett így (például Lengyelországban, és Szlovákiában igen, de Lettországban kifejezetten megugrott a határátkelők száma), sőt, az összességében tovább emelkedett. Minderre rátett egy jó nagy lapáttal az is, hogy 2011-ben Németország és Ausztria teljesen megnyitotta munkaerőpiacát.

A visszavándorlás mértékéről nem nagyon vannak konkrét adatok, mindenesetre abban nagyjából egyetértés van, hogy 2006 és 2008 között a kelet-közép-európai országokban 2,6 és 9,1 százalék között volt azoknak az aránya, akik legalább féléves külföldi munkatapasztalatot szereztek.

Az európai munkaerő-felmérés (European Labour Force Survey, EU–LFS) – igaz, elég régi, 2007-es - adatai azt mutatják, hogy a Csehországba, Lengyelországba, Litvániába, Magyarországra és Romániába visszatérők többsége egyedülálló, közép- és felsőfokú végzettségű férfi.

Van frissebb, 2013-mas felmérés is, ami azt mutatja, hogy a visszatérők általában magasabban képzettek, mint azok, akik kint maradtak, vagy el sem mentek. Nyilván a visszatérés nem jelenti azt, hogy aki egyszer hazament, ne vágna neki ismét.

...és Magyarországon

Anélkül, hogy nagyon belemennénk a történelmi okokba, nem árt egyetlen mondatban leszögezni, hogy Magyarország gyakorlatilag az ezredfordulóig nettó fogadó ország volt, azaz többen érkeztek (a korábban kivándorolt, és a rendszerváltás után hazatérők, valamint a határon túl élő magyar kisebbség tagjai), mint amennyien elmentek.

Mindez először az ezredfordulót követően változott meg, majd még jobban a 2008-as válság idején erősödött fel. Érdekes, hogy aki ekkor elment, az jellemzően nem is nagyon tért vissza, legalábbis az arány a régiós átlagnál jóval alacsonyabb volt ezen a téren (annak ellenére is, hogy a magyarországi születésűek száma a visszatérők között nőtt, de ekkor már nagyon sokan mentek el).

Mennyi az annyi?

No, csak eljutottunk idáig (kösz a türelmet), a helyzet azonban az, hogy még mindig nagy a szórás, ugyanis a statisztikusok 25 és 42 százalék közé teszik azon határátkelők arányát, akik a válságot követő időszakban visszaérhettek Magyarországra.

A három legfontosabb célország közül Németországban és Ausztriában részletes nemzeti statisztikák vannak, ezek szerint 2001 és 2012 között Magyarország nettó küldő országnak számított, ami azért nem olyan nagyon meglepő, miként az sem, hogy a kivándorlás 2008 után erősödött fel. (A harmadik ország az Egyesült Királyság természetesen, onnan nem találtam adatot.)

Míg azonban a visszatérők aránya Ausztriából fokozatosan növekszik 2007-et követően, addig a Németországból visszatérők aránya a 2007-es kiugró értékhez képest folyamatos csökkenést mutat – állapítja meg a tanulmány.

Az biztosnak tűnik, hogy a magyar visszatérők sajátosságai nem térnek el lényegesen a többi kelet-közép-európai országétól. A külföldön dolgozó magyarok jelentős része is tudatosan tervezi a visszatérést, ami viszont érdekes, hogy a többi kelet-közép-európai ország kivándorlóihoz képest a válság kitörése előtti időszakban a magyarok jellemzően többször töltöttek, és rövidebb időszakot külföldön.

Férfiak hátrányban

Mivel a határátkelők többsége férfi, így a visszatérők között is többen vannak, az viszont érdekes, hogy 2014-ben az arányuk már csak 56 százalék volt (a korábbi 70-75 százalékhoz képest).

Szakemberek szerint ennek az lehet az oka, hogy a nőkkel ellentétben a hazatérő magyar férfiak nem tudtak magasabb béreket elérni itthon maradott társaiknál, ellentétben a visszatérő magyar nőkkel, akik jellemzően a pénzügyi szektorban helyezkedtek el, és bérük akár 40 százalékkal magasabb is lehetett, mint az otthon maradottaké.

A bevallottan visszatérők közös jellemzője, hogy tipikusan stabil párkapcsolatban vagy házasságban éltek, és a kinn maradókhoz képest jóval kisebb arányban voltak gyermektelenek. Emellett külföldön is és Magyarországon is találtak (teljes munkaidős) állást.

Ők a külföldi munkavállalás legfőbb motivációjaként a magasabb jövedelem lehetőségét és a karrierépítést említették, míg a visszatérés legfőbb motivációja a család és a barátok hiánya volt.

Mi következik mindebből?

Alapvetően az, hogy 2010 és 2014 között a kivándorlás mellett megnőtt a hazatérők száma is (ami nem meglepő, hiszen több határátkelőből logikusan többen vannak olyanok, akik visszaköltöznek), akik között jellemzően azok voltak többen, akik fiatalságuk és magasabb képzettségük miatt Magyarországon is találtak munkát.

Mindez a Magyar Tudományos Akadémia szakemberei szerint azt is jelentheti, hogy a válság után valamelyest csökkenhetett az „agyelszívás” - bár szerintem ez azért majd csak hosszú távon derül ki.

HÍRMONDÓ

A gimnazisták következnek?

Egyelőre jellemzően Magyarországon szeretnének továbbtanulni a gimnazisták, a BA szintjén nem sokan választják a külföldi képzéseket, azonban az MA szintjén már több diák dönt a hazai felsőoktatás elhagyása mellett. Hogy milyen azok családi háttere, akik már most belevágnának, az kiderül itt.

A Meki nem megy sehova, sőt!

Jó hír a brit gazdaságnak, hogy a gyorsétteremlánc továbbra is elkötelezett az Egyesült Királyságban folytatott működése iránt. Ezt azzal is bizonyítja, hogy a közeljövőben 5000 új munkahely létrehozását tervezi. Ez elég komoly kiállás, hiszen az elmúlt 5 évben 15 000-rel nőtt a cég által foglalkoztatottak száma. További részletek itt!

London felülnézetből

A brit főváros egyike a legfontosabb, és a maga 8 millió lakosával a legnagyobb európai metropoliszoknak. Ennek megfelelően állandóan zajlik benne az élet, mégis, abból a szemszögből, amiből Jason Hawkes megmutatja nekünk, mintha sokkal nyugodtabb lenne. Nézzétek meg a képeket itt!

(Fotó: Meelosh)

A moderálási alapelveket itt találod, amennyiben általad sértőnek tartott kommentet olvasol, kérlek, jelezd emailben a konkrét adatok megjelölésével!