Nehéz lenne ma másról, mint a britek uniós népszavazásáról posztolni, szóval jöjjön egy, a témába vágó poszt, amit Angliából Emma küldött be, aki megpróbált kiemelni pár szempontot ebből a hatalmas témából. Szerinte bármi lesz is az uniós tagságról szóló népszavazás végeredménye, a következményeket ma még aligha látja bárki is.

Magyarország 2.0 – a Határátkelő második pályázata. Te min változtatnál Magyarországon, milyen jó külföldi tapasztalatot építenél be? A határidő június legvége és persze nem csak határátkelők írhatnak – a pályázatról minden tudnivalót megtalálsz ide kattintva! A cím: hataratkeloKUKAChotmail.com.

„Hetek óta tart a vita (amiről itt olvashatsz rengeteg cikket), június 23.-án dönt Nagy-Britannia hogyan tovább. Mi a jobb Angliának, az EU-ból menni vagy maradni?

Körülbelül február óta figyelem nagyobb lelkesedéssel merre is tartanak Angliában a dolgok, ha már egyszer itt élünk. Világosan emlékszem a pillanatra, amikor David Cameron Budapesten járt és Orbán Viktorral tárgyalt arról, hogy milyen szigorításokat vezetne be az EU-ból érkező munkaerőnek: a child benefit-et (családi pótlék), tax creditet (adókedvezmény), stb. csak azok a családok vehetnék igénybe, akik legalább 4 éve itt élnek, aki kijön és 6 hónap után sem talál munkát, azokat hazaküldené.

Mindezeket a változásokat azért akarta bevezetni, mert 1. már a tavalyi választásokon megígérte a választóinak, hogy ezen szándékában áll változtatni, 2. biztos akart lenni benne, hogy a közelgő népszavazáson megerősíti az EU-n belül maradás szándékát.

Ezzel azonban kiengedte a szellemet a palackból, és szerintem álmában sem gondolta, hogy a menni akarók ilyen kiegyensúlyozott harcra lesznek képesek, hiszen jelenleg nehéz megmondani, hogyan fognak dönteni. Egy biztos, egyelőre fej fej mellett haladnak.

A vita halálos áldozatot is követelt

Nem mehetünk el azonban szó nélkül amellett, hogy a múlt héten a politikai vitának áldozata is lett. Jo Cox, egy brit munkáspárti politikus, 40 éves, két gyermekes családanya, akit  a fogadóóráján egy azóta őrizetbe vett, valószínűleg pszichésen labilis támadó egy házi gyártmányú fegyverrel megsebesített, majd késsel megszurkálta. A hölgy a kórházba érkezése után nem sokkal meghalt.

Egyelőre annyit tudni, hogy mint a munkáspártiak többsége, Jo Cox is amellett érvelt, hogy az Európai Unióban kell maradni. A legutolsó cikkének néhány gondolata: „a legtöbb szavazó tisztában van azzal, hogy a migrációból Nagy-Britannia profitál. Gondoljunk azokra a tehetséges orvosokra és egészségügyi szakemberekre, akik az EU-ból érkeznek. A Brexit (EU-ból való kilépés) nem garancia a migráció visszaszorítására. A szavazóknak tudniuk kell, hogy a kilépés nem fogja automatikusan megállítani a bevándorlást. Ezzel szemben a gazdaság számára katasztrofális változással járna. 2001 óta az EU-ból érkező bevándorlók 20 billió fonttal járultak hozzá a gazdasági növekedésünkhöz. Ez a pénz az iskolákra és az egészségügyre fordítódott”.

Halála után a kampányt pár napra felfüggesztették, a pártja pedig azt hirdette:  A gyűlölet nem győzhet a szeretet felett!

Nagy baj lehet az egészségügyben

Egy minap rendezett vitaműsorban David Cameron hosszú idő óta először jelent meg. Az a taktika ugyanis, hogy az ő véleményét már annyiszor elmondta régebben, hónapokkal ezelőtt, hogy most a Munkáspártiak Jeremy Corbynnal az élen kerültek előtérbe, hogy meggyőzzék választóikat, hogy az EU mellett tegyék le a voksukat.

Mindenesetre David Cameron végre kiállt, de kemény kritikát kapott. Kritikát kapott az NHS vezetőitől, hogy egyáltalán hogyan juthatott el idáig az ország, hiszen ha valóban a kilépés mellett döntenek, az NHS óriási bajba kerül.

Az ugyanis világosan látszik, hogy a kórházakban európai orvosok, konzultánsok dolgoznak. Ennek oka egészen egyszerű: ha valaki orvosnak tanul itt helyben, elvégzi az egyetemet 5 év alatt, majd kb. újabb 5 évig junior doktorként dolgozik. Ez kemény időszak, rengeteg ügyelettel jár és a fizetésük ekkor bizony még elég alacsony.

Majd a vizsgák letétele után újabb kemény időszak következik, szintén alacsony bérrel. Ekkorra már szinte a legtöbben látják, hogy ha elmennek Ausztráliába vagy az USA-ba, sokkal jobb fizetést kapnak, sokkal több lehetőséggel.

A helyi orvosképzés már egyébként is deficites: sokkal kevesebb orvos végez az egyetemeken évről-évre, mint amennyire szükség lenne, sőt a fentiek miatt sokan el is vándorolnak. Éppen ezért ma az az általános kép, hogy a posh helyeken (Dél-Anglia főleg) még találkoznak a betegek brit orvosokkal, de vidéken olyan mértékben az európai (olasz, portugál, spanyol, lengyel és magyar) orvosok látják el a rendszert, hogy nélkülük az egészségügy összeomlana.

Hihetetlen lyukak tátonganak egyes helyeken az országban. Skóciában annyi üres orvosi állás van évek óta, hogy nehezen tudnak talpon maradni. A helyi kórházban előfordul olyan, hogy az A and E (Accident and Emergency, valójában ez az ügyelet) részlegen, konzultáns nélkül, vagyis junior doktorokkal folyik az ellátás. Ez a betegbiztonsági szabályokat erősen megkérdőjelezi.

A menni készülők pedig éppen azzal kampányolnak, hogy a migránsok igénybe veszik az NHS-t, így tőlük veszik el a pénzt. Ez azonban ellentmond a statisztikának: a legtöbb ide érkező ugyanis aktív, dolgozó, fiatalember és család, és sokszor inkább úgy döntenek, hogy nagyobb orvosi beavatkozások előtt inkább hazamennek, mert nem bíznak az itteni egészségügyi rendszerben. Vagy a nyelvtudásuk nem elégséges, vagy csak egyszerűen nagyobb biztonságban érzik magukat odahaza.

Az NHS költségvetése már egyébként is hiányos: egyrészt a lakosság rettentően elhízott, így hamar kézhez kapnak olyan egészségügyi jelentést, hogy nem tudnak dolgozni és máris benefitből élnek.

A másik probléma pedig az, hogy az átlagéletkor olyan szinten megnövekedett az elmúlt években, hogy 80-90 éves korukig élnek a britek. Persze nem mindenki, de aki szerencsés, az hosszan él. Ez iszonyú költséget jelent az államnak.

Főleg ha azt is megnézzük, hogy sokan közülük évek óta olyan gyógyszert vagy kezelést kapnak, amik otthon nem is támogatottak, mert a havi adag sokszor az 1 millió forintot is eléri.

Mi lesz a törökökkel?

Az esti vitában újra felmerült, amitől sokan tartanak: David Cameronnak szegezték sokadszorra a kérdést, valóban az Európai Unió arra készül, hogy felveszi tagjai közé Törökországot? Ugyanis ez érzékeny pont a britek szemében.

Nem akarnak egy olyan közösséghez tartozni, amely közösségnek van egy nagyrészt muszlimokból álló tagországa. Csak nem látják tisztán miért kényszerül arra az EU, hogy ha nem is most, de később felvegye a törököket a tagállamok közé.

Pontosan Anglia védelmében, hogy a terrorizmust visszaszorítsák, hogy álljon elő újra az a helyzet, mint tavaly hogy a törökökön keresztül megindul Európán át egy olyan embertömeg, ami aztán csak Angliában és Németországban landol.

Már így is elegük van a sok külföldiből, még 56-os londoni magyarok is azt mondják, London élhetetlen a sok bevándorlótól. Másrészről azonban pont ettől színes és változatos.

Az észak-ír és skót kérdés

És még egy dolog, ami aggasztó: sokszor sokan elfeledkeznek arról, hogy Nagy-Britanniához tartozik Észak-Írország is. Észak-Írország, ahol a fegyveres harcok a függetlenségre való törekvés miatt még 2002-ben is zajlottak.

Ma a statisztika azt mutatja, hogy körülbelül 150 ezer ember van, aki naponta ingázik Észak-Írországból Írországba munka miatt. Ez az áramlás kiegyensúlyozott, körülbelül felük megy északra másik felük délre, a munkájuktól függően.

Északon is és Délen is más-más munkaerőből van hiány. Ha kilépnek az EU-ból, az az ő helyzetüket is jelentősen megváltoztatja, sőt a szakértők szerint félő, hogy esetleg újra fellángolnak a fegyveres harcok.

Ne feledkezzünk meg Skóciáról sem: Skócia olyannyira a maradás mellett kampányol, hogy Nicola Sturgeon már most kilátásba helyezte: ha Nagy-Britannia kilép az EU-ból, ők újra kiírják a függetlenségi szavazást, és ha kilépnek, akkor újra szeretnének EU tagok lenni.

Senki sem tudja, mi jön

Mindezekből látszik, hogy ezen a választáson óriási a tét. Olyan erők feszülnek egymásnak, és olyan megváltozott lett a közhangulat, hogy kár abban bízni, hogy ha kilépnek, minden marad a régiben.

Olyan hullám veszi kezdetét, amit előre senki sem lát. David Cameron politikai helyzete meggyengül, így egyesek máris kilátásba helyezték, hogy helyette Boris Johnson kerülhet előtérbe, aki a kiválás leglelkesebb támogatója.

Ha mégis maradnak, az nagyban lesz köszönhető Jo Cox tragédiájának, de ez túlságos nagy ár mindezért.”

HÍRMONDÓ

Bérpótlékkal a határátkelés ellen?

Tíz százalékos bérpótlékra köteleznék a három nyugati megyében a cégeket, így próbálva megállítani az elvándorlást. Állítólag tízszázalékos területi pótlékról lehet szó, amit a munkaadónak kötelező jelleggel meg kellene adnia a dolgozói részére a három nyugati megyében úgy, ahogy ma meg kell fizetni a minimálbért vagy a garantált bérminimumot. Az elképzelésről bővebben itt olvashatsz.

A megélhetés puszta reménye hajt külföldre

Nem a magyar emberek érdekét szolgálja a jövő évi költségvetés az LMP szerint. A párt képviselője, Szél Bernadett szerint sem az oktatásra, sem az egészségügyre nem jut elegendő forrás, ami tovább növeli a már így is drasztikus mértékű kivándorlást. „Nagyon sokan kényszerből döntenek úgy, hogy külföldre költöznek, nem holmi kalandvágy hajtja őket, hanem a megélhetés puszta reménye” – fogalmazott a képviselő. A teljes cikket itt találjátok.

A moderálási alapelveket itt találod, amennyiben általad sértőnek tartott kommentet olvasol, kérlek, jelezd emailben a konkrét adatok megjelölésével!