Magyarországon hagyományosan meglehetősen nagyvonalú a szülési szabadsággal kapcsolatos szabályozás, más kérdés, hogy azért vannak országok, ahol még nálunk is jobb, és persze olyanok is, ahol rosszabb a rendszer. Arra gondoltam, ma megnézhetnénk, hol mit nyújt az állam, persze utána majd jól elmondjátok, ti mit láttok abban az országban, ahol éltek.

Rögtön azzal érdemes kezdeni, hogy minden relatív, hiszen ha választani kellene, hogy az ember mondjuk Bulgáriában vagy Svédországban szeretne szülővé lenni, akkor a többség alighanem utóbbit választaná, holott törvényileg Bulgáriában sokkal jobb a helyzet.

(Mielőtt belelendülnénk, annyit érdemes leszögezni, hogy ebben a posztban nem akarom aszerint szétszálazni a szabadságot, hogy ki - a munkáltató vagy az állam - mit fizet belőle, tehát most a szülő szemszögéből vizsgálva a dolgot egyszerűen arról lesz szó, hogy ha valaki elmegy szülési szabadságra, mennyi ideig teheti azt meg és mekkora összeget kap ezen idő alatt.)

Visszatérve tehát Bulgáriára, az Európai Unió legszegényebb országa a legnagyvonalúbb is egyben, legalábbis az anyáknak járó juttatások terén. A bolgár nők ugyanis összesen 410 nap fizetett szabadságot kapnak az OECD adatai alapján, ráadásul ezen idő alatt a bruttó keresetük 90 százaléka is jár nekik.

Ráadásul Bulgáriában a nők plusz egy évvel megtoldhatják, ezen idő alatt a minimálbérnek megegyező összeg jár nekik és mindez az apára vagy a még dolgozó nagyszülőre is átruházható.

A második helyen Görögország áll egy igazán kedvező 43 héttel, igaz, a képet árnyalja, hogy itt az anya már csak a fizetése valamivel több, mint a felét kapja csak meg. 

A volt szocialista blokk

De mint az elején írtam, inkább nézzük az összesített fizetett szabadságokat, és ha jól áttanulmányozzuk az OECD listáját, akkor rögtön feltűnhet, hogy a volt szocialista országok messze kiemelkednek a mezőnyből, ami egyben azt is jelenti, hogy az elmúlt negyedszázad kormányai nem nagyon mertek érdemben hozzányúlni a rendszerhez (hogy ez jó vagy sem, azon hosszan lehetne vitatkozni).

Az élen az észtek állnak 166 héttel, mögöttük a szlovákok (164), majd a nagy kivétel finnek jönnek (161), aztán Magyarország (160), de a csehek és a bolgárok is több mint 100 hetet fizetnek.

Ami a lista másik végét illeti, az európai országok közül Svájcban a legrövidebb a fizetett szabadság (14 hét), és csak alig valamivel több Spanyolországban és Hollandiában (16-16), valamint Máltán és Cipruson (18-18).

Mi a helyzet Nyugaton?

Ám mivel minket a jobban érdekel Európa nyugati fele, ezért a poszt második felében inkább erre koncentrálnék, a Glassdoor és a Llewellyn Consulting tanulmányát alapul véve (akit érdekel részletesen is, az itt érheti el). Az alaphelyzet az, hogy az uniós szabályozás szerint legkevesebb 14 hét szülési szabadság mindenkinek kötelezően jár és ezt átvette Svájc és Norvégia is.

Szülési szabadság az anyáknak…

Időtartam

A leghosszabb időt az Egyesült Királyság és Írország biztosítja (52 és 42 hetet), a legrövidebbet pedig a németek és a svédek, akik csak a minimálisan előírt 14 hetet adják meg. A többiek közül Olaszország 22, Dánia és Finnország 18, Ausztria, Franciaország, Hollandia, Svájc, és Spanyolország 16 hetet biztosít, míg a belgák 15-öt.

(Forrás: europarl.europa.eu) 

Pénz

A legtöbbet az osztrákok, a dánok, a franciák, a hollandok és a spanyolok adják, mindannyian a szabadság teljes idejére a legutolsó munkahelyen kapott fizetés 100 százalékát. Az olaszoknál ez az arány 80 százalék, míg Svájc érdekes módon csak 14 hetet fizet a 16-ból, igaz, arra ők is megadják a 80 százalékot.

A lista másik végén az írek találhatók, akik ugyan (mint láttuk) sok szabadságot adnak, ám a 42 hétből csak 26-ra jár támogatás, méghozzá fix heti 230 euró.

Ami a többieket illeti, a kifizetett összeg a szabadság ideje alatt változik. Belgiumban például az első négy hétre 82 százalék jár, ami utána 75 százalékra esik vissza. Az Egyesült Királyságban az 52 hétből 39-et fizetnek, ebből az első hat hétre 90 százalékot, a maradékra kb. heti 140 fontot fixen.

…és az apáknak

Ne feledkezzünk el az apákról sem, annak ellenére sem, hogy az anyákkal ellentétben itt nincs egységes uniós irányelv, így aztán jóval nagyobb a szórás is. Talán nem meglepő, hogy először (1974-ben) Svédországban vezették be a lehetőséget, hogy az apák is kivehetik a szabadság egy részét és ma már azért a kontinens egyre több országában próbálják meg az apákat is minél jobban bevonni a gyereknevelésbe (nem mellesleg ezzel segítve az anyák visszatérését is a munkaerőpiacra).

Olyannyira, hogy Svédországban (valamint Norvégiában és Izlandon) is olyan a rendszer, hogy ha az apa nem veszi ki a rendelkezésére álló időt (ez például a svédeknél nem is olyan kevés, 60 nap), akkor az elvész a család számára.

Időtartam

A leginkább nagyvonalú a finn állam, amely nem kevesebb, mint 45 nap szabadságot ad az újszülött gyerekek esetében a férfiaknak. Messze rosszabbul járnak az Ausztriában, Németországban, Írországban és Svájcban élők, hiszen nekik semmi sem jár, és ennél tényleg csak egy fokkal jobb a helyzet Hollandiában és Olaszországban, ahol csak egy és két nap jár.

A legtöbb ország középutas megoldást választott 10-15 nap magasságában, a spanyolok 15, a franciák 11 napot adnak, míg a belgák, a dánok, a norvégok, a svédek és a britek tízet.

Pénz

A spanyolok, franciák, dánok, hollandok és olaszok a kereset 100 százalékát biztosítják erre az időszakra, bár egyes országokban azért meghatároznak egy plafont, más kérdés, hogy nem olyan hosszú időszakról van szó. A legkevesebbet a norvégok adnak, konkrétan semmit. Magyarán a norvég férfiak 10 nap fizetés nélküli szabadságot kaphatnak, amikor gyermekük születik.

A svédek a teljes időszakra kapnak juttatást, a fizetésük 80 százalékát. Az időtartam esetében nagyvonalú finnek egy bonyolult rendszert alkalmaznak, amennyiben az összeg változik a 45 nap során, és függ az apa keresetétől is.

Belgiumban az első három napra a fizetés 100 százaléka jár, a maradék napokra 82 százalék, míg az Egyesült Királyságban 90 százalék, de maximum heti 140 font.

Gyermekgondozási szabadság

A gyermekgondozási szabadságot is uniós szabályok határozzák meg, ezek kimondják, hogy mindkét szülőnek joga van arra, hogy a gyerek nyolcéves koráig legkevesebb négy hónap szabadságra menjen.

Más kérdés, hogy a tagállamoknak elég komoly játékteret nyújt az, hogy a fizetendő összeg messze nincs kőbe vésve, miként az sem, hogy ezt családon belül vagy egyénenként kezelik.

A legjobbak

Franciaországban és Németországban járunk a legjobban, hiszen mindkét országban 156 hét (azaz 3 év) jár. Franciaországban az egygyermekes szülők esetében minden szülő havi 600 euróra jogosult az első fél évben, míg a két- vagy többgyermekesek esetében ezt az összeget három éven át utalják. Németországban az első évben a bevétel kétharmada jár.

Az osztrákok sem szűkmarkúak, hiszen a szülők 104 hetet vehetnek ki, igaz, itt a dolog pénzügyi része már kicsit bonyolultabb, hiszen öt különböző lehetőség közül választhatunk.

A leginkább szűkmarkúak

Ebben az esetben Svájc kihasználta, hogy nem tagja az Európai Uniónak, így ott nem jár gyermekgondozási szabadság. Belgium mindkét szülőnek 17-17 hetet biztosít, fejenként havi 800 eurós juttatással. Az írek és a britek 18 hetet adnak, pénz viszont nem jár.

(Forrás: glassdoor.com) 

A többiek

Ami a többieket illeti, Svédországban a szülők 8,5 hetet kapnak fejenként, emellé összesen kettőjüknek jár még 52 hét, amit tetszés szerint oszthatnak fel maguk között. Az első 56 hétre átlagosan a fizetés 78 százaléka jár.

Norvégia is hasonlóan nagyvonalú, vagy 46 hétig jár a teljes fizetés összege, vagy 56-ig a 80 százaléka, és ezt követően is otthon lehet még maradni, igaz, erre az időszakra pénz már nem jár.

Spanyolországban mindkét szülő 52 hét szabadságra jogosult a gyerek három éves koráig, ami ugyan jól hangzik, csak éppen egy fillért (pontosabban centet) sem kapnak erre az időszakra.

Dániában „csak” 32 hét jár (itt is szülőnként), viszont erre a szűk 8 hónapra a fizetés 100 százalékát is megkapjuk. Hollandiában (Spanyolországhoz hasonlóan) nem jár egy fillér sem, viszont az állam különböző adókedvezményekkel és visszatérítésekkel segíti az otthon maradás mellett döntőket.

Nektek melyik rendszer a leginkább szimpatikus?

(Fotó: pixabay.com)

A moderálási alapelveket itt találod, amennyiben általad sértőnek tartott kommentet olvasol, kérlek, jelezd emailben a konkrét adatok megjelölésével!