Ha már ilyen rendhagyóra sikeredett ez a hét, akkor legyen a mai poszt is az. Nemrégiben volt egy olyan tréning Budapesten, ami gyakorlati tanácsokkal kívánt szolgálni a leendő határátkelőknek. A szervező Votisky Petra, a Nők Külföldön oldal mindenese megígérte, hogy megírja a tapasztalatait, ez következik most.

„A tréning ötlete onnan jött, hogy a Nők Külföldön olvasóival, ügyfeleimmel beszélgetve újra és újra ugyanazok a kérdések jöttek elő a költözéssel kapcsolatban.

Úgy gondoltam, hogy a legnagyobb segítség az lenne, ha a különböző területek szakértőit elhívom egy egész napos rendezvényre, így hiteles forrásból tudnak a költözést tervezők tájékozódni. Az információ átadásán kívül olyan célja is volt a rendezvénynek, hogy az azonos célországba tartók egymásra találjanak, így közösen, egymást segítve készülhessenek a nagy kalandra.

Sokan voltak Angliába, Németországba készülők, de akadtak szép számmal más országok is a résztvevők ruhájára felragasztott címkéken. Szingapúrtól Kanadáig mindenféle országnevet láthattunk. Ez a címke abban segített a résztvevőknek, hogy könnyebben megtalálják egymást azok, akik ugyanoda készültek.

A tréningen szó volt nemzetközi adózásról, társadalombiztosításról, pénzügyi felkészülésről, nyelvtanulásról, külföldi karrierről és álláskeresésről, kapcsolatépítésről, az otthoni dolgok megfelelő lezárásáról és a költözés lépéseinek megtervezéséről.

Összeszedtem néhány olyan dolgot a tréningről, ami számotokra is hasznos lehet.

Lakcím

Az egyik kulcsszó a lakcím volt. Ez több előadásban is előkerült. Kneitner Lea adószakértő a kijelentkezés fontosságát hangsúlyozta adózási szempontból. Amikor az adóilletőséget kell meghatározni, akkor sokkal egyértelműbb, hogy külföldi adóilletőségünk van, ha nincs magyar lakcímünk.

Ez akkor is érdekes lehet, ha a másik országtól macera megszerezni az illetőségigazolást, így a NAV felé nem tudunk semmilyen papírt lobogtatni. Szóval adózási szempontból tisztább helyzet, ha mindenki kijelentkezik. Ha nem, akkor oda kell figyelni, hogy milyen bevallási, adófizetési kötelezettségeink maradtak Magyarországon.

Társadalombiztosítás

Társadalombiztosítás szempontjából viszont teljesen más a helyzet. Dr. Radics Zsuzsanna TB-szakértő elmondta, hogy a lakcím megtartásának akkor van jelentősége, ha gyakran járunk Magyarországra vagy tudjuk, hogy haza fogunk költözni néhány év után.

Amennyiben van ugyanis lakcímünk és EU-s országban élünk (kivéve Anglia, Írország, Olaszország), akkor kérhetünk egy S1-es nyomtatványt a kinti biztosítótól, ami Magyarországon az OEP-nél leadva feljogosít minket arra, hogy mindkét országban igénybe vegyük az egészségügyi ellátásokat.

Anglia, Írország és Olaszország nem ad ki ilyen igazolást, így ha ezekben az országokban élünk, akkor csak az Európai Egészségbiztosítási Kártyát tudjuk használni.

Azt viszont megtudtuk az előadásból, hogy a közhiedelemmel ellentétben ez nemcsak a sürgősségi ellátásokat fedezi, hanem az orvosilag szükséges ellátást is. Ez az orvos megítélésére van bízva legtöbb esetben, de ha például egy hónapra jövünk haza, akkor minden olyan ellátást megkapunk, ami nem várhat 1 hónapig, vagyis a visszautazásunkig.

Az lehet ciki, ha olyan EU-n kívüli országba megyünk, amivel nincs Magyarországnak egyezménye, például az USA-ba, mert akkor elvileg fizetnünk kell az egészségügyi szolgáltatási járulékot, ami jelenleg havi 6930 Ft.

Ha megszüntetjük a magyar lakcímünket, akkor megszűnik ez a fizetési kötelezettség is. Ha viszont hazaköltözünk és nincs rögtön állásunk, akkor külön megállapodást kell kötni az OEP-pel, ami elég drága. Egy év után tudjuk ismét elkezdeni ezt a 6930 Ft-ot fizetni.

Azt javasolta éppen ezért a szakértő, hogy ha tudjuk, hogy haza fogunk költözni, akkor érdemes hamarabb lakcímet létesíteni Magyarországon. Ilyenkor az első évben még nem ketyeg a havi 6930 Ft fizetési kötelezettség.

Határátkelés gyerekkel…

Szó esett a gyerekkel külföldre témáról is több előadásban. Egyrészt a lakcím megtartása azért is érdekes, mert a gyerekeknek jár Magyarországon egészségügyi ellátás, feltéve, ha van lakcímük. Utánuk nem kell az egészségügyi szolgáltatási járulékot fizetni. Az iskoláskorú gyerek miatt viszont a NAV-val kell egyeztetni ebben az ügyben.

A másik örök sláger, amiről én beszéltem, hogy kell-e a gyámhatóság vagy sem. Itt az a fontos, hogy a gyereket huzamosabb időre vagy letelepedés céljából csak mindkét szülő engedélyével lehet külföldre vinni.

Ha nincs megegyezés (ami válás esetén sajnos egyre gyakoribb), akkor kell a Gyámhivatalhoz fordulni. Ott mindenféle dokumentumot le kell adni, hogy a gyerek ellátása, nevelése külföldön biztosítva van. Ami itt fontos, hogy nincs egységes formanyomtatvány, amivel a hozzájáruló nyilatkozatot meg kell tenni. Célszerű ezt magyarul és a célország nyelvén megírni (esetleg angolul vagy németül).

A nyaralás viszont nem ugyanez a kategória, vagyis ahhoz nem kell mindkét szülő engedélye. Persze, ahogy hallottam, a repülőtéren elég gyakori, hogy belekötnek, ha egy szülővel utazik a gyerek, ezért nem árt, ha van hozzájáruló nyilatkozat vagy pedig mutogathatjuk a visszaútra szóló jegyet is.

…és háziállattal

Egy másik érdekes téma a háziállatok külföldre vitele (vagy hazahozatala). Ez utóbbi elég gyakori, mert amikor valaki a kulturális sokk fázisába kerül vagy magányosnak érzi magát külföldön, akkor gyakran egy kisállat beszerzését látja megoldásnak.

Az előadáson többször is hangsúlyoztam, hogy ezt érdemes nagyon meggondolni, mert nem mindig egyszerű hazaszállítani az állatokat. Ha van már most is állatunk és vinni akarjuk magunkkal, akkor utána kell nézni, hogy milyen feltételekkel lehet az adott országba bevinni állatot. Van-e karantén, milyen oltásokat, dokumentumokat kérnek.

Annak is utána kell járni, hogy mivel lehet kivinni az állatot. Nem minden légitársaság engedi és a vonattal, busszal is lehetnek gondok. Ráadásul, ha nem kutya/macska kategóriáról beszélünk, hanem például papagájról, akkor az még nagyobb macera lehet. Ilyenkor talán azt is érdemes végiggondolni, hogy nem jobb-e, ha itthon hagyjuk. Mi így döntöttünk, amikor Dubajba költöztünk.

A szükséges dokumentumokról, oltásokról a Magyar Állatorvosi Kamara honlapján is lehet tájékozódni, de érdemes a célország konzulátusát is megkérdezni.

Az egész nap rendkívül inspiráló és intenzív volt. Ahogy a visszajelzéseket olvasgatom, nemcsak számomra, hanem a résztvevők számára is. Sokan kérdezték, hogy lesz-e még ilyen. Háááát, most egyelőre nem tudom elképzelni, hogy mikor lesz energiám egy ilyen kaliberű rendezvényt szervezni, de persze nem kizárt. :-)”

Miután ma napfogyatkozás lesz / van, arra gondoltam (már megint), hogy ha van kedvetek megint fotózni, szombatra egy remek poszt készülhetne a képekből - hogyan látjuk mi magyar határátkelők a világban erre vagy arra a napfogyatkozást. (Már persze az érintett területeken.) Ki hogyan nézi, hol, kikkel, és nem utolsó sorban mit lát. A képeket a hataratkeloKUKAChotmail.com címre várom.

A moderálási alapelveket itt találod.