Aki rendszeresen követi a blogot, az tudja, hogy időről időre szívesen keresek külföldi példákat is a határátkelésre (ami azért sokszor az expat életformát jelenti, ami nem teljesen ugyanaz). A minap egy érdekes cikkbe futottam bele, ami felsorolta azokat a jeleket, amelyek azt mutatják, hogy valaki már jó régen expat. Ebből vettem példákat, kíváncsi vagyok, ti melyeket tapasztaltátok már magatokon.
Ha valaki pár éve azt mondta volna neked, hogy nem csak az anyanyelveden fogsz gondolkodni, aligha hittél volna neki, ám ez az idő is elérkezett. Ami egyrészt elképesztő, másrészt azt is jelzi, hogy nagyon jó úton haladsz a beilleszkedés felé.
(Saját példa: az ember hajlamos egyszer csak azt venni észre magán, hogy amikor olyan emberekkel álmodik, akiket már az új életében ismert meg, akkor átvált a helyi nyelvre, másrészt még ha magyarul is beszélget, bizonyos szavak a helyi nyelven jutnak először eszébe, vagy azért, mert nincs magyar megfelelőjük, vagy azért, mert így egyszerűen kényelmesebb. Ilyenkor azért érdemes odafigyelni, hogy az ember kényelemből ne kezdjen idegen szavakat keverni a beszédébe.)
2. Hosszú listát írsz a látogatóba érkező családtagoknak az ételekről, amit otthonról hozzanak
Noha eszedbe sem jut, hogy a családtagjaid, barátaid hordárnak használd, ha már látogatóba jönnek, egy jó hosszú lista kíséretében megkéred őket, hogy hozzanak neked különböző hazai ételeket, italokat.
3. Nem jönnek be a magyarországi „autentikus” éttermek
Olyan is előfordul, hogy amikor hazalátogat az ember, barátai, családtagjai lelkesen ajánlgatják az új, nagyon jó és autentikus éttermet, ami persze új otthonod helyi specialitásait szolgálja fel. És amiről persze túl gyakran derül ki, hogy szinte semmi köze sincs az eredeti ízekhez. Ilyenkor mit teszel?
4. Profin hangolod össze a régi és az új szociális életed
Nem is olyan egyszerű összehangolni a hétköznapok társasági életét a régi barátokkal történő kapcsolattartással, de az évek során nem kevesen vannak, akik profikká válnak a Skype-beszélgetések időzítésében, a munkába járás idején történő emailezésben, és még sorolhatnánk (hadd ne említsem itt mondjuk a Határátkelőn folytatott beszélgetéseket… :) ).
5. Tőled kérnek tanácsot az újonnan érkezettek
Nem rossz pillanat, amikor te válsz azzá, akihez fordulni érdemes, mert ismeri a helyi szokásokat, ügyintézési technikákat, a jó éttermeket, stb. Más kérdés, hogy ez nem ritkán terhes lehet, és nem árt, ha az ember megválogatja, kinek miben és mennyit segít.
6. Otthonnak hívod azt a helyet, ahová költöztél
Mert hát eljön az a pillanat is, amikor az ember egy magyarországi látogatásra otthonról hazamegy és persze ez fordítva is igaz. Más kérdés, hogy szerintem az ember elég gyorsan elkezdi otthonnak nevezni azt a helyet, ahol lakik, egyszerűen azért, mert erre áll a szája, és még akkor is "hazamegy", ha az a haza egy szoba csak egy londoni házban.
Nos, ezek voltak azok a pontok, amelyeket az expatok kapcsán a fent linkelt oldal összeszedett, kíváncsi vagyok, mit gondoltok róla…
A kommentelési szabályokról itt olvashatsz.
Utolsó kommentek