Ahhoz képest, hogy milyen sok kutyarajongó él, igaza van a mai poszt szerzőjének, Ritának, hogy egész kevés szó esett eddig itt, a blogon arról, milyen is kutyával külföldre költözni, miként arról is, másként viszonyulnak-e a kedvencekhez külföldön. Amint azt a poszt címe is sugallja, Németországban például egész jó lehet kutyának lenni… Várom a ti tapasztalatotokat is!

Zuzu utazás közben

„Régen olvasom a Határátkelő blogot, ha az emlékeim jók, akkor még senki nem írt arról, milyen mikor egy négylábú baráttal költözünk külföldre. A mi esetünkben a külföld Németországot jelenti.

Kis statisztika

Németországban körülbelül minden 10. háztartásban él egy kutya, összesen 5,3 millió. Magyarországon minden 4. háztartásban van kutya. Ami számomra meglepő adat, mert Magyarországon 1 km2-re több kutya jut, mint Németországban, de otthon nem vihetem étterembe, plázába stb.

A németek 2010-ben 834 millió €-t költöttek kutyakajára, ezzel szemben bébiételre 556 millió €-t. Havi szinten átlagosan kb. 100 €-t költenek a kutyáikra a németek ez Magyarországon 10.000 HUF (kb 33€).

Az indulás előtt

A kutya, innentől csak Zuzu egy - a költözéskor - 1.5 éves Westie (West Highland Wheit Terrier) lány. Minden védőoltással és chippel rendelkezett, így indulás előtt útlevelet kellett csináltatni neki! Nem, nem kell fotó az útlevelébe!

A férjem költözött először Düsseldorf mellé, ekkor került hozzám Zuzu, mikor eldöntöttük, hogy ideje lenne nekem is kiköltözni bennem fel sem merült, hogy ezt kutya nélkül tegyem meg.

Sajnos pár ismerős csodálkozva fogadta a hírt, hogy „kutyááávaaal külföldreeee????” és látszott nem tartanak teljesen normálisnak. De ezen hamar túllendültem, eldöntöttem, vagy kutyával, vagy sehogy!

Az első meglepetések

A legeslegelső meglepetés az volt, hogy Zuzu jobban bírta a 12 órás autóutat mint a férjem és én. A cuccok tetején végigaludta az utat. Mikor reggel megérkeztünk a végcélhoz, gyors kipakolás után a férjem ment is dolgozni.

Mi ketten maradtunk Zuzuval, persze elindult felfedezni és egyből ki is szökött, a szomszéd csodás kertjében kötött ki, ahonnan persze egyből a nappaliba vezetett az útja.

Mondanom sem kell, hogy lepergett előttem, ahogy kijönnek üvöltve, hogy kié ez a dög és mit keres itt és hívják az állatvédőket, de nem ez történt. A szomszéd csodálkozva, nevetve nyitott ajtót, és engedte ki Zuzut a bejárati ajtón.

Kapott néhány finom falatot, sok- sok simogatást, és azt mondták, jöjjön máskor is! Már akkor tudtam, hogy olyan országba sikerült költöznöm, ahol nem kell szégyenkeznem, azért mert kutyás vagyok, és nem néznek furán emiatt rám!

Hová mehetünk kutyával és hová nem?

Itt további meglepetések értek, az élelmiszerboltokon kívül mindenhová bemehet a kutya. De ha ölben vagy táskában van, akkor bárhová bevihető. Ezért a plázákban is szívesen látott vendégek, Zuzu pl. volt Saturnban bevásárolni!

Az éttermekben általában ki van írva, hogy nem tartózkodhat benn kutya, de megkérdezés után oda is beengedik, sőt tálban vizet is kap! Boltok előtt gyakran látni kutyatálat friss vízzel.

A tömegközlekedésen, abban az esetben, ha a kutya nincs hordozóban, táskában félárú jegyet kell számára venni. Az állatkertek nagy többségébe is be lehet vinni a kutyákat, ahol nem ott tároló boxokban várhatják meg még a gazdik végeznek.

Adózás

Önkormányzatonként változik, itt 48 €/év. A „harci” kutyákra 240 €/év. („harci”kutyának számít pl. a pitbull terrier, Cane corso) Mentességet élveznek a mentő és segítő kutyák és a menhelyről örökbefogadottak. Ezért sok német fogad örökbe.

Nem csak országon belülről, de van Puszta Hund projekt, ennek keretében egy magyar menhelyről szállítanak kutyákat Németországba. Sok olyan embert ismerek, akinek magyarországi menhelyről lett 4 lábú társa.

Miután bejelentettük a kutyát is az önkormányzatnál a megfelelő formanyomtatványon, postán kapunk egy csekket és egy bilétát, ez bizonyítja, hogy a kutya nyilvántartásba lett véve, ezt mindig a nyakörvén kell viselnie.

Zuzu bilétája

Állatorvosnál

Az állatorvosi rendelők sokkal modernebbek, több alkalmazottal dolgoznak, mint Magyarországon. Zuzu mindig kapott valami finomságot, az orvos úgy bánik vele, mint egy gyerekkel. Ezért sokkal drágább viszont, mint otthon, ivartalanítás lány kutya esetében 360 €, éves oltás 40€. A veszettség elleni oltást itt 3 évre adják, nem kell évente ismételni.

Állatorvosi rendelő, recepció és váró

Kutyapanzió és kutya napközi

Ha esetleg nem tudnánk magunkkal vinni kedvencünket vagy sokat dolgozunk, akkor lehetőségünk van napközibe vagy panzióba adni. Zuzu napköziben nem, de panzióban már volt párszor. A legtöbb menhelynek is van ilyen szolgáltatása, ezek persze sokkal olcsóbbak.

Az első panzió, amit kipróbáltunk, a Pfötchenhotel volt. Ez egy elég drága hely, de a kutya folyamatos orvosi felügyelet mellett pihenhet, a gazdik megnyugtatására.

Itt volt úszómedence (a jobb oldali képen látható), naponta képet, videót töltöttek fel a négylábú barátunkról. Innen nem is akart hazajönni Zuzu, sőt mikor megjelent a kísérője „Hallo Zuzu, kommt mit mir?” kérdéssel majdnem rávágta, hogy „ja, natürlich!” és vissza sem nézve eltűnt a medence irányába.

Az új városban sikerült egy olcsóbb helyet találni, itt ugyan nincs medence, de több száz négyzetméteres kerttel, barlanggal és mindenféle kutya jó dologgal várják az ebeket.

Itt Zuzunak magyar „szobatársa” volt, a gazdája sajnos nem talált olyan albérletet ahová vihette magával. A főbérlő előre meg szokta ezt határozni, ha nem, meg kell kérdezni mindenképpen. Ha van a kutyának biztosítása (igen, jól olvastátok, biztosítása!), akkor könnyebb az albérletkeresés is vele. Néhány napköziben vagy panzióban is alapfeltétel ennek megléte.

A biztosítás arra jó, ha elmegyünk vendégségbe és a kutya szétrágja a perzsaszőnyeget, a károkat kifizetik helyettünk. Ennek költsége havonta 4€- 8 € lehet. A napközi vagy óvoda is elég felkapott itt, ahol sokat dolgozik a család, ott leadja délelőtt, majd este felveszi a kutyát. Itt sétáltatják, játszanak vele, esetleg oktatják is, persze mindezt plusz pénzért!

És akkor essen szó itt is a piszkos anyagiakról: a Pfötchenhotel árai 41-46 €/napig, mérettől, időszaktól függően! Az olcsóbb ennek a fele és a második kutya 50% kedvezményt kap! A napközi óránként 2 €.

Kutyaszoba az olcsóbb panzióban

Saját tapasztalatok

Két év után, egy költözéssel, már két városban éltünk, azt mondhatom, itt sokkal jobban emberszámba veszik a kutyákat. Itt nem fura, ha a kutyán nyaklánc van, vagy VB idején a válogatott mezében feszít az eb.

Tagja vagyok egy Facebook-csoportnak (Westie gruppe Deutschland), ahol az egyik kutyusnak szívműtétre volt szüksége, pacemakert kapott, a műtét 3000€ volt, a tagok gyűjtést szerveztek, mert a gazdának nem telt rá.

Mindent megtesznek, hogy megmentsék a 4 lábú barátaikat, akár több havi fizetést is képesek rááldozni, hogy pár hónappal vagy évvel meghosszabbítsák az életét! Az öreg kutyák kis buggy-ban, babakocsi szerű járgány, utaznak, ha már nem tudnak járni, de friss levegőre akarja vinni a gazda.

Nem egyszer előfordult, hogy séta közben Zuzu odament valakihez, a legtöbben szeretettel fogadják, simogatják, hagyják, hogy az arcukat nyalja, majd nevetnek, hogy kaptak kutya puszit.

Itt a postás jutalomfalattal a zsebében jár, próbálta egyszer lekenyerezni Zuzut, kevés sikerrel. Nem látni kóbor kutyát az utcákon, persze itt is van menhely, de jobbak a körülmények, mint otthon!

Ritkábban lehet olyannal találkozni, hogy megmérgeznek kutyát vagy rosszul bánnak vele. Nem mondom itt is vannak olyanok, akik nem úgy bánnak velük, mint ahogy megérdemelnék, de hol nincsenek hülyék?!

Voltam kutyás Budapesten, Essen környékén, most Heidelberg mellett, ezek alapján, úgy gondolom, jobb Németországban gazdinak lenni. Találtam még egy olyan területet, amiről tanulhatnánk tőlük!”

Apró szolgálati közlemény: mivel tegnap páran megjegyezték, hogy a szokásosnál lassabban kerülnek ki egyes kommentek (mármint azoktól, akik nem szerepelnek a prémium listán), kénytelen vagyok jelezni (noha nem akartam ezzel dicsekedni...), hogy a következő egy hétben szabadságon vagyok, ezért e csúszás, de igyekszem. Remélem, elnézitek nekem! :)

A kommentelési szabályokról itt olvashatsz.