Ha Portugália, akkor a legtöbbünknek Lisszabon vagy Porto jut az eszébe, a nagyvárosokon kívül, vidéki életről viszonylag kevesebb szó esik. Éppen ezért örültem meg Eszter írásának, aki nemrégiben költözött egy kis településre, és képeket is csatolva számolt be arról, milyen is ott az élet.
„Úgy alakult, hogy most ősszel Coimbrából egy kicsi vidéki településre költöztem. A település Alentejo régióban van. Ez a legnagyobb régió Portugáliában, az óceántól egészen Spanyolországig nyúlik és Lisszabontól délre.
Ezen a vidéken nagyon sok állatot tenyésztenek, főleg húsmarhát, de sok itt a kecske, a juh és a szabadon tartott fekete sertés. Itt van a legtöbb paratölgy, aminek a kérgét levágva lesz a parafa. A legtöbb parafát a világon Portugália exportálja. Van még itt olajfa is, amiből főleg olívaolajat készítenek.
Mi egy 3000 fős településtől 3 kilométerre élünk egy farmon. A két hálószobás házat annyiért béreljük, amennyiért Coimbrában egy szobát béreltem.
Csillagászati telekárak
A házunk meseszép, a szőlős közepén helyezkedik el és kinézve az ablakon három narancsfát is lehet látni. A házban három különálló lakás van kialakítva. A főbérlő hétvégi háznak használja az egyiket.
Ők egyébként a településen laknak, autószerelő műhelyük van. 30 éve vették ezt a telket, akkor még nagyon kevés pénzért. Manapság már rengeteget kérnek egy kisebb telekért is, nem csoda, hogy csak nagyon gazdag emberek és sok külföldi tudja csak megvenni.
Tőlünk nem messze van egy ökofarm, az egy francia család tulajdona. De laknak itt még Romániából, Hollandiából és Ukrajnából idetelepültek is.
Elvándorló fiatalok
Portugália belső részén a lakosság 10 százaléka él csak, főleg idősek. A fiatalokra jellemző, hogy nem szeretnének a mezőgazdasággal foglalkozni, ezért és a jobb fizetés és munka reményében az óceánpartra költöznek.
Én nagyon szeretek itt élni, mert gyönyörű a táj. Tavasszal rengeteg virág borítja a legelőket, nyáron minden elsárgul a nagy hőségtől, de ősztől megint kizöldül a sok esőtől.
Szinte minden háznál látni legalább 3-4 lovat és marhákat. Az vettem észre, hogy bár óriásiak a földek, még sincsenek kihasználva, mert sokkal több állatot lehetne tartani. Itt ridegtartás van, ami azt jelenti, hogy az állatok egész évben kint vannak, és nem tartják őket istállóban.
A településen van egy agrárszövetkezet, ahol a termelőktől felvásárolják a szőlőt és bort készítenek belőle. Az alentejói bor olcsóbb a többihez képest, mivel itt a nagy területek és a domborzat miatt könnyen lehet gépekkel szedni a szőlőt.
Eltűnőben a kézművesség
A településen az önkormányzat alkalmazza a legtöbb embert, de sokan vannak, akinek kávézója, étterme van. Szinte minden második héten van valamilyen ingyenes rendezvény, népdalest, táncest vagy koncertek. A teniszpályát is például ingyen lehet használni, de a helyi kézműves és bormúzeum is ingyenes.
Nagyon híres ezen a településen a fazekasság. Múltkor beszélgettünk egy mesterrel, aki 70 éve dolgozik már és a műhelyében van egy többszáz éves kemence.
Egy másik műhelyben pedig épp akkor voltunk, amikor a kemencében égették ki az edényeket. Az agyagművesek az itteni agyaglelőhelyeken lévő agyagból készítik azokat a tárgyakat, amiknek nagy hőt kell kibírniuk, a dísztárgyakat pedig ipari agyagból.
Az ötvenes évek elején még 20 műhely volt itt, mára már csak 5-6 van. Mindenkinek megvan az egyedi festési stílusa, de a minták főleg a természettel, a földműveléssel kapcsolatosak.
A helyi általános és középiskolában a tanítás fél 6-kor ér véget, a nap elején és végén az izolált farmokon lakó diákokat sofőrök viszik haza. Itt minden önkormányzatnak van legalább egy busza, amivel például az iskola sportcsapatát viszik a versenyekre, de a fúvószenekarnak is sok fellépése van.
Furcsa uniós szabályozás
Alentejóban szoktak bikaviadalokat is tartani, a településnek saját arénája van. A bikaviadal itt picit máshogyan zajlik, mint Spanyolországban. Először a lovasok fárasztják le a bikát, 4-5 nyilat szúrnak a bika hátába.
Utána jönnek a furkadók, akik a feléjük rohanó bikát fékezik és fogják meg. A bikát ezután kiterelik az arénából egy tehéncsordával. Európai Uniós szabályozások miatt csak a vágóhídon ölhetik meg az állatokat, így ha hétvégén vannak a viadalok, a bikának még hétfőig várnia kell.
Alentejo gyönyörű vidék, sok hagyománnyal és különlegeséggel. Sok helyen jártam már Portugáliában, de az Azori-szigetek után ezt a vidéket találtam a legszebbnek. Örülök, hogy úgy alakult a sorsom, hogy lehetőségem van itt élni."
A kommentelési szabályokról ide kattintva olvashatsz.
Az utolsó 100 komment: