Egy közelmúltban megjelent felmérés szerint a magyarok közel fele (egészen pontosan 48 százaléka) elhagyná hazáját egy jobb munkalehetőségért. A téma természetesen közelről érint minket is, ezért aztán megkerestem a felmérést végző Randstadot, hogy válaszoljon a bennem felmerült kérdésekre. (Az eredeti felmérés itt olvasható.) A Workmonitor egyébként egy 32 országra kiterjedő felmérés, amely elsősorban a munkavállalói attitűdöket vizsgálja. Én tehát kérdeztem, Végső Péter, a Randstad Hungary marketing és PR vezetője pedig válaszolt.

Ön szerint minek tulajdonítható ez az 48 százalékos arány egy olyan országban, amelyről még a 2000-es évek közepén is az volt az elterjedt nézet, hogy az emberek nehezen mozdulnak még országon belül is?

A motivációkat részletesen ebben a kutatásunkban nem vizsgáltuk, de egy 2011-ben készített felmérésünkben a válaszadók 58 százaléka mondta, hogy vállalná a költözést a magasabb fizetésért cserébe, ezzel szemben 79 százalék nem váltott volna lakóhelyet, ha a fizetés emelése nélkül ajánlottak volna jobb munkát. Az eredmények és a Randstad tapasztalatai alapján azt mondanám tehát, hogy a külföldre költözőket elsősorban a jelentős fizetésbeli különbségek motiválják. Ennek ellenére sok tényezővel kell még számolni: az utóbbi 10-15 évben a munkaerőpiacra lépő fiatalok az idősebb munkavállalóknál mobilisabbak, jobban beszélnek idegen nyelveket és a multinacionális környezet is közelebb áll hozzájuk, mint az X generáció tagjaihoz.

Milyen a helyzet összehasonlítva a régió többi országával?

A legfrissebb, 2013 tavaszán felvett adatok szerint egy jó állásért Lengyelországból 34 százalék, Szlovákiából 32 százalék, Csehországból pedig 30 százalék költözne külföldre a régió azon országai közül, amelyek szerepeltek a kutatásban.

Megkérdezték, mit tartanak „megfelelő állásnak" a magyarok (azaz melyek e kitétel legfontosabb feltételei szerintük: a fizetés, az állás biztonsága, az elvégzendő munka mennyisége, stb.) és ha igen, akkor van-e ezen a téren eltérés a régió többi országához képest?

Erre a kutatásunk nem tért ki, a válaszadók maguk dönthették el, mit értenek jó állás alatt. A fentiek alapján valószínűleg a magasabb fizetés illetve a jobb megélhetés jelenti a legnagyobb vonzerőt, de például a hosszú távra tervezhető karrierlehetőségek és a jobb munkahelyi környezet is motiváló lehet.

Korábban is feltették már ezeket a kérdéseket? Ha igen, változott a helyzet?

2011-ben a felmérésünk egy kicsit más formában vizsgálta ezt a témát, így az adatok nem összehasonlíthatóak. A negyedévente végzett Workmonitor felmérésünknek azonban van egy állandó része, amely általánosságban vizsgálja a mobilitást. Az úgynevezett mobilitási indexet három összetevő alapján számoljuk: a megkérdezettek mennyire bíznak abban, hogy a következő 6 hónapban találnának munkát, mennyire félnek az állásuk elveszítésétől, és hányan keresnek többé-kevésbé aktívan munkát. A magyaroknál a mobilitási index 2010 második negyedévében 88 ponton állt, de 2012 végére elérte a 100 pontot. A legfrissebb adatok 96 pontot mutatnak, tehát kis mértékben csökkent a mobilitás Magyarországon az elmúlt fél évben, elsősorban azért, mert kevesebben bíznak abban, hogy a munkahelyükről való kilépés után találnának másik állást.

A legfontosabb célországokban (Anglia, Németország, Ausztria) hogyan állnak ezek a mutatók?

Németországban a munkavállalók 58 százaléka érzi úgy, hogy nincs náluk biztos munkahely, és 37 százalék költözne külföldre egy jó állásért. Az Egyesült Királyságban a költözést mindössze 2 százalékkal többen vállalnák (39 százalék), de sokkal nagyobb a bizonytalanok száma: 81 százalék mondta azt, hogy ott nem létezik munkahelyi biztonság. Európában a skandináv országok lakosai között van a legtöbb bizakodó (Norvégiában és Svédországban 61 százalék stabilnak érzi az álláspiacot), és jellemzően a mediterrán országokban látják negatívan a helyzetet (például Görögországban és Spanyolországban is 90 százaléknál többen mondták, hogy nincs náluk biztos állás). Ausztria sajnos nem szerepel a felmérésben.

Mekkora szerepet játszik a külföldi munkavállalás iránti hajlandóságban a munkaadó és a munkavállaló közti viszony? Azaz előfordul-e, hogy azért váltanának az emberek munkahelyet, vagy akár országot, mert úgy érzik, a munkáltató nem becsüli meg, esetleg kihasználja, kizsákmányolja őket?

A munkavállaló és a munkaadó közötti viszony fontos eleme a mobilitásnak, de konkrét adatot ezzel kapcsolatban nehéz mondani. Minél alacsonyabb azonban az egy főre jutó GDP és az életszínvonal, minél magasabb a ledolgozott munkaórák száma, annál nagyobb valószínűséggel elégedetlenebbek a munkavállalók a személyes ellentéteket vagy a konkrét munkakörülményeket leszámítva is.

A felmérésük szerint a magyarok bizalmatlanok a határozott munkaidejű szerződéssel szemben. Ez csak a magyarországi munkavállalásra igaz, vagy a külföldire is, azaz utóbbi esetben is elvárják-e a határozatlan idejű szerződést, vagy rugalmasabbak?

A Magyarországra vonatkozó információk csak a hazánkban alkalmazottként dolgozók válaszait tükrözik, nincsenek pontos adataink a külföldön munkát vállaló honfitársaink véleményéről. A tapasztalataink azonban azt sugallják, hogy a külföldön szerencsét próbálók eleve nyitottabbak az új lehetőségek iránt, így valószínűleg a rugalmas foglalkoztatási formákat is pozitívabban ítélik meg. Az ilyen munkaszerződések a nyugat-európai államokban jóval elterjedtebbek, így aki ott keres állást, gyakrabban találkozhat ilyen feltételekkel.

Mire számítanak, lesz-e trendváltás, esetleg fokozódni fog a külföldi munkavállalás iránti hajlandóság?

Ez rövid távon többek között a gazdaság teljesítményétől, a munkanélküliség alakulásától és a fizetésektől függ, hosszú távon azonban más tényezők fogják alakítani a trendeket – például a népesség elöregedése és a speciális szaktudás iránti igény növekedése. A hosszú távú előrejelzéseink szerint a magasan képzett szakemberek iránti kereslet egész Európában növekedni fog, míg valószínűleg Kelet-Európában lesz a legnagyobb túlkínálat alacsonyan képzett munkavállalókból. Ez a mobilitást is jelentősen befolyásolja majd.

SZOLGÁLATI KÖZLEMÉNY! Megváltoztak a kommentelési szabályok, a részleteket ide kattintva olvashatod el, ahol az is kiderül, mi kell ahhoz, hogy a jövőben is ugyanúgy hozzászólhass a posztokhoz, ahogyan eddig.