Határátkelő

Az egyik leginkább zavaró sztereotípia a magyar határátkelőkkel kapcsolatban, hogy alantas munkát végző, hónapos szobákban kuporgató emberekről van szó. Nyilván akad ilyen is, de a külföldön élő magyarok között vannak olyanok is, mint például Hanna, aki tényleg a (nem is akármilyen) álmát valósítja…

Nem akármilyen kaland részesei lehetünk ma, hiszen sokféle úton és módon lehet eljutni Rómába, de szamár társaságában szerintem még kevesen próbálták. Ha már így alakult, látunk majd angyalokat is, majd belevetjük magunkat a mély vízbe csak (szabad)úszóknak.

Lakva ismeri meg az ember a másikat, állítja a mondás, ami nem csak az emberekre, de a helyekre is igaz. Mert ki ne szeretne Firenzében (általában: Olaszországban) élni? Na ugye. Pedig amikor ott vagy, a dolog egészen másképp néz(het) ki. Ami igazán érdekes, hogy ez igaz lehet akkor…

Van az úgy, hogy az embernek egy adott helyen, vagy adott időszakban semmi sem jön össze (vagy legalábbis így érzi). Ilyenkor csak kapkodjunk a fejünket... Ezzel indítunk ezen a vasárnapon, hogy aztán elgondolkozzuk azon, vajon egy adott városról (ebben az esetben Párizsról) bennünk kialakult kép…

Elég nehéz egy héttel a magyar parlamenti választás után nem visszatérni a témára, (vagy lehet, hogy könnyű, de nekem nem sikerült), annál is inkább, mert két elgondolkodtató (és nyilván sokakat vitára ingerlő) posztot is ajánlok ezzel kapcsolatban. Emellett kiderül, hogy…