Határátkelő

A változatosság kedvéért Zita mai írása elé nem én, hanem a szerző maga írja a bevezetőt. Tanulságos lesz ez is, mint maga az írás (amiről előzetesen csak annyit, hogy érdemes kitartóan végigolvasni).

A távol-keleti országról olyan kép él általában az emberekben, hogy egy rendkívül modern (legalábbis a nagyvárosokban mindenképp) hely, ahol orrvérzésig, sőt néha azon is túl dolgoznak az emberek. Nos, Tshabee posztja ehhez képest szolgál majd egy pár nem is kis meglepetéssel, különösen ami az első pontot érinti. Következzék tehát még részben a „Tíz dolog”-sorozat (eddigi posztok itt) keretében egy írás arról, mit változtatna meg Japánban egy ott élő magyar. (Pihenésképp pedig jöjjön pár kép is közben Japánból, természetesen a szerzőtől.)

Te miért szeretsz abban az országban / városban élni, ahol laksz? Mi tetszik benne és mi nem? Írd meg a hataratkeloKUKAChotmail.com címre!

Nyári fesztivál

Katiék két éve költöztek Svédországba két gyerekükkel, így volt szerencséjük megismerkedni az ottani oktatási rendszerrel. Két hónappal ezelőtt megírta az első benyomásokat (itt olvashatod el, ha kimaradt volna), most jön a második rész, melyből egyebek mellett kiderül, hogy a svéd suliban a gyerek egy kis felnőtt – csak több joga van.

Ha valaki Kanadába vágyna, jól teszi, ha felkészül egy meglehetősen hosszadalmas menetre. Mielőtt azonban belevágna, nem árt tudni, hogy a foglalkozása hiányszakma-e az országban. Emellett elkalandozunk a holland nyárba és részt veszünk egy Srí Lankán tartott falusi esküvőn.

A 44 éves Otott Attila gondolt egy nagyot és feladva gyakorlatilag mindent egy spanyolországi faluba költözött, ahol a helyi várromból akar valami egészen nagyszerűt varázsolni. Történetét a spanyol sajtó is felkapta, úgyhogy itt is megérdemel egy posztot.