Határátkelő

Lojálisak, tiltakozók és kivonulók – ebbe a három fő csoportba sorolja a magyar fiatalok nagy részét egy nemrégiben megjelent tanulmánykötet. Magának a kiadványnak a sorsa is egyfajta lenyomata a mai Magyarországnak, de ennél minket jobban érdekel az, amit arról írnak, miért mennek külföldre a magyar fiatalok.

Lassan hagyomány, hogy a Seldon-család minden évben beszámol arról, merre és hogyan kalandoztak a nyár folyamán. A jó hír az, hogy ez idén sem marad el, ráadásul a lassan egyre hidegebb ősz közepén nosztalgiázhatunk egyet (pontosabban kettőt, mert két részben olvashatjátok a kalandokat) a nyárról. Induljunk hát el sok kép segítségével!

Ariane 5 méretarányos mása az űrmúzeum külső részén

Nem nagyon tudok mit írni Edith levele elé. Saját bevallása szerint Kanadában él több mint négy évtizede, én rengeteg keserűséget érzek ki a szavaiból, aminek persze nem tudom az okát – de talán ez az a helyzet, amikor jobb lenne máshol… Írását azért is adom közre, mert úgy gondolom, sokan élnek úgy (ilyen szempontból mindegy, hogy külföldön vagy Magyarországon), hogy nem boldogok ott, ahol éppen vannak. Szerintem amikor az ember már csak a rosszat látja meg egy országban vagy városban, akkor érdemes elgondolkodni a váltáson.

Akárhonnan nézem, lassan mégis november közepe van, és kellemes őszi meleg ide, klímaváltozás oda, azért mégis korán sötétedik és egyre hidegebb van. De akkor mit szóljanak a Skandináviában élők? Kiderül, mit szólnak, miként az is, micsoda ingerözön éri az embert kilépve az „ismert világból”, végül megkóstoljuk a papírban sült csirkét is.

Vajon merre tart az ország a határátkelés és a visszaköltözés szempontjából? Mit mutatnak az adatok és mit gondol minderről a szakember? Az elmúlt évtizedben kivándorló országgá vált Magyarországon marad a tendencia, vagy várható változás? Ezek a kérdéseket is boncolgatta a Tárki a napokban megjelent átfogó kutatása, amiről érdemes beszélgetni kicsit.