Határátkelő

Indonézia azért nem az az átlagos célország, legalábbis ami a magyarokat illeti, úgyhogy a mai poszt izgalmas lesz, hiszen úgy tekinthetünk be az ottani mindennapokba, hogy közben egy vállalkozás indításának, némi ügyintézésnek a részesei is lehetünk Indani jóvoltából (aki korábban is írt már onnan, az akkori posztot itt olvashatjátok el). Lássuk tehát, milyen is Indonézia, némi bürokráciával, és bizonyos élethelyzetekben a magyarhoz meghökkentően hasonló fordulatokkal.

Lassan letelnek a nyári szabadságok, ha valami szép helyen jártál, érdekes kalandban volt részed, vagy egyszerűen csak megosztanád az élményeid, ne habozz, írd meg és küldd el a hataratkeloKUKAChotmail.com címre!

Hiába vannak jó szakemberek, ha a rendszer maga nem jó, nem ösztönzi a tisztességes, lelkiismeretes munkát – írja Tamás a Magyarország 2.0 pályázatra érkezett írásában. A szerző az Egyesült Államokban él (posztjait itt és itt találjátok), de még nem olyan régen, hogy nem lennének élénk emlékei a jelen Magyarországáról – a két tapasztalat összegzéséből született az írás. (A pályázat eddigi részeit itt olvashatjátok el.)

Szavazni ma is a poszt végén, illetve a Facebookon tudtok, tegyétek is meg!

A brit egészségügyről sok jót és legalább annyi rosszat lehet hallani, rengetegen panaszkodnak és legalább annyian dicsérik is – mindez persze valahol viszonyítás kérdése is. A mai poszt szerzője, Vibi egy betegség kapcsán szerzett alapos (és nem kívánt) tapasztalatot, és ha már így alakult, meg is osztotta velünk.

Ha neked is van hasonló történeted (akár más országból is), írd meg a hataratkeloKUKAChotmail.com címre!

Ma öt éve, hogy elindult a Határátkelő. Az öt év alatt rengeteg minden történt a bloggal is, meg persze a világgal is körülöttünk, mást ne mondjak, sok százezer magyarból lett határátkelő. A születésnapok kapcsán azt szokás mondani, hogy az ember kicsit számot vet az addig vele történtekkel, én azonban arra gondoltam, hogy nem a múlton szeretnék töprengeni, hanem inkább a jövőn, mert az sokkal izgalmasabb.

Agyelszívás, a sok pénzért képzett emberfők külföldre vándorlása, a GDP-re gyakorolt negatív hatás, egyre kevesebb munkavállaló – hosszan sorolhatnánk azokat a sztereotípiákat, melyeket a határátkeléssel kapcsolatban nap mint nap hallunk. A kérdés az, mennyi ebből az, amit az adatok is alátámasztanak, és mi az, amiről csak gondoljuk, hogy igaz.