Határátkelő

Egy ideje már gondolkozom azon, milyen sok kategóriája van a határátkelésnek. Hiszen határátkelő az, aki végleg külföldre költözik, de az is, aki rendszeresen hónapokat tölt másik országban, ide tartoznak az ingázók, és végül, de nem utolsósorban én annak tartom azokat, akik ugyan Magyarországon laknak, de annyit utaznak, hogy idejük jó részét külföldön töltik. Utóbbi csoportról eddig elég kevés poszt volt, ezért örültem Gábor jelentkezésének. No meg azért, mert nem akármilyen országokban járt, amiket remélhetőleg majd több posztban bemutat. (Nem beszélve a fotókról, amiket külön köszönök neki.)

Minden nyelvben akadnak olyan finomságok, szavak, kifejezések, melyeket magyarra csak némi fejvakarás, és általában hosszasabb magyarázat után lehet lefordítani. Ma kicsit nyelvészkedünk tehát Németországtól Finnországon át egészen Kínáig, de nem kell megijedni, mert szerintem vicces lesz, és kétségtelenül nem szokványos Határátkelő-poszt.

Távkapcsolatban élni nem egy álom, pláne nem az, ha alig pár hét után kell elszakadni egymástól. A mai írás szerzője, Paul éppen ebben a cipőben járt, amikor alig három héttel a megismerkedést követően költözött Budapestről Berlinbe (erről egy korábbi posztban írt), és hagyta hátra barátnőjét. Hogy mi lett a történet vége? A poszt végére kiderül.

Te is éltél már távkapcsolatban? Esetleg éppen most is abban élsz? Írd meg tapasztalataid a hataratkeloKUKAChotmail.com címre!

Szülőként nem lehet egyszerű megélni, amikor a gyerek külföldre költözik (pláne, ha az a külföld esetleg nem is Európán belül van), és noha a legtöbben nyilván próbálnak pozitívan és támogatólag hozzáállni, a helyzet mindkét fél számára nehéz.

Te is hasonló helyzetben vagy? Otthon hagytad a szüleidet, vagy külföldre ment a gyermeked? Hogyan élted meg? Írd meg a hataratkeloKUKAChotmail.com címre!

(A kép illusztráció)

Hány év kell ahhoz, hogy az ember fragyarul kezdjen beszélni, hogy a töltöttkáposzta helyett a sajt mellett tegye le a voksot (a szeletelt gyulai kolbász azért jöhet), és hogy egy éjjel arra riadjon fel, hogy csőtörés van a már rég eladott magyarországi házában, és fogalma sincs kit kell hívni? Erről és még sok minden másról is szól Zuzzer posztja, amit arról írt, hogy mikor kezdte otthon érezni magát Svájcban.

Te mikor érezted először otthon magad külföldön? Eljött már ez a pillanat? Vagy soha nem is jön el? Mit gondolsz? Írd meg a hataratkeloKUKAChotmail.com címre!