Határátkelő

Finnországot gyakran úgy emlegetik, mint mintaországot, ahol az oktatás kitűnő, az emberek boldogok, az állam nem avatkozik be túlzottan a mindennapokba, és egyáltalán: minden szuper. De hogyan néz ki mindez közvetlen közelről, hat év ottlét után? Ezt írta meg Zsuzsi.

Miután a napokban kiderült, hogy az Egyesült Királyság kormánya március 29-én hivatalosan is benyújtja az ország európai uniós kilépési szándékáról szóló nyilatkozatot, biztossá vált, hogy nem nagyon van visszaút. A döntés emberi sorsokat érint majd, függetlenül attól, ki hogyan szavazott. Az ilyen horderejű lépéseket persze hajlamosak vagyunk sokszor a nagypolitika szemszögéből látni, de miként látják most a helyzetet egy angliai kisváros kilépésre és maradásra szavazó lakói?

Nagy-Britanniában élve te hogyan látod a Brexitet alulnézetből? Mit mondanak az ismerőseid? Írd meg a hataratkeloKUKAChotmail.com címre!

A haza nem egy hely, hanem egy érzés, ezért akkor tudod igazán otthon érezni magad valahol (akár külföldön), ha fel tudod venni a helyiek ritmusát, legyen az nyelv, önkéntes munka, vagy bármi más. Ezeket a dolgokat szedte össze a Svájc és más blog szerzője, Szilvi és osztja meg velünk.

Sokan vannak, akiknek első külföldi tapasztalata az au pairséghez köthető, ami nem csoda, hiszen szakképzettség nélkül megoldható, ráadásul a szállás és az étkezés is biztosított. Persze lehet rémtörténeteket olvasni, de azért gyakoribb a pozitív tapasztalat – ez derül ki Tamara történetéből, aki óvodapedagógusi végzettséggel már több, mint egy éve él egy madridi andalúz (ennek még jelentősége lesz) családnál. Sztorija a Kultúrtapas segítségével jutott el ide.

Noha hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy mi, magyarok különlegesek vagyunk (hol ezért, hol azért), ez persze nem teljesen van így – ennek bizonysága az egyik mai poszt, melyből kiderül, hogy hazautazáskor a reakciók elég hasonlóak. Emellett ingatlant bérelünk Máltán, végül pedig ellátogatunk egy angliai építkezésre is.