Zoltán története bizonyos mértékig tipikus: adott egy agyonhajszolt, kifacsart ember, aki emiatt elveszíti a munkáját, és mivel már közelebb van a hatvanhoz, mint az ötvenhez, nem is talál másikat. A már egy ideje Ausztriában élő család régóta hívja, így úgy dönt: belevág. A történet viszont innen már talán kevéssé tipikus, viszont elgondolkodtató – én remélem, jön a folytatás.
Te is hasonló cipőben jársz, 50 fölött lettél határátkelő? Oszd meg a történeted velünk, jelentkezz a hataratkeloKUKAChotmail.com címen!
„Sokáig gondolkoztam, hogy írjak-e Önnek. Kit érdekelnek ma otthon egy „nyugger” sirámai? Nem állt szándékomban az országot elhagyni, a gyerekeim többszöri kérésére sem, akik már régen kint élnek. Itt a házam, a feleségem a 92 éves édesanyjával.
Volt jól fizető állásom, amiből hárman szépen megéltünk. És pont az állásom lett a vesztem, 24 órás ügyeletben voltam egyedül 2,5 éven át, ami végül is az egészségem rovására ment.
Kifacsarva és bizonyos intrikák miatt egyenesen vezetett az út az utcára 57 évesen. Orvosomnak már előtte egy évvel jeleztem a problémáimat, fáradékonyságomat. Az összes, amit fel tudott mutatni, hogy vérszegény vagyok, és szedjek vastablettát.
Rosszul lettem a nyelvtanfolyamon
Elnézést, de ennél rövidebben ezt nem tudom leírni. Két hónap hiába való álláskeresés után, engedve nekik, kimentem én is Ausztriába szerencsét próbálni, ahol a 43,5 év munka viszonyom, és a jövedelmem után 850 eurós munkanélküli segélyt állapítottak meg egy évre.
Beiratkoztam német nyelvtanfolyamra, ahol rosszul lettem, hiába mondtam, hogy otthon is többször előfordult, azt mondták, kötelességük kivizsgálni, a vashiánynak oka van.
Így kerültem Grazba kórházba, ahol megállapították, hogy érszűkületem van és bypass műtétet hajtottak végre rajtam. Beadtuk a leszázalékolási kérelmet, aztán több mint 1 évig nem történt semmi.
Majd hoztak első fokon egy határozatot 42%-ról, és mivel egy évig nem volt Magyarországon jövedelmem, 37 700 forint járadékot állapítottak meg (előtte 399 000 volt az igazolt bruttó fizetésem).
A hivatali packázás
Fellebbezés után egy hónapon belül lezavarták a másodfokot is, ismét a jelenlétem nélkül. Az Osztrák AMS kérvényezte, mivel életvitelszerűen ott élek, adják meg az osztrák nyugdíjminimumot, de ilyen egyezmény nincs a két ország között.
Jelenleg 6 hónapja fellebbeztem a Munkaügyi Bíróságon, válaszra sem méltatnak. A hivatali packázásról egy kisregényre való történetem van, ha érdekes lehet, bővebben írhatok róla.
Ilyen előzmények után az AMS figyelembe véve az otthoni eltartottakat 620-650 euro „nostand hilfét” állapított meg nekem, amit azóta is rendszeresen megkapok, most is további 1 évre hosszabbították.
Horror, amit az állásinterjúkon kapok
Egészségemet helyrehozták, jelenleg minden kontrollvizsgálaton sikeresen szerepeltem. Munkát folyamatosan keresek, de most leszek 60 éves és a nyelvvel is hadilábon állok.
Sok mindent megértek, csak megszólalni nem tudok, hát nem kapkodnak értem. Horror, amit az itthoni állásinterjúimon kapok a fejemhez, ha meghallják, hogy „Ausztria”, meg hogy „leszázalékolt”. Tehát tele vagyok történetekkel.
Én szégyellem magam Magyarország miatt
A két ország között ingázom. Ami oda köt, az unokám, gyerekeim, a betegbiztosításom és a megélhetésem. A csend, a nyugalom, hogy nem kell félni a holnaptól.
Itthon két ember, a házam, a nekem kedves tárgyak, de 2-3 hét után már megyek vissza. Tehát nem én hagytam el az országot hanem az lökött ki engem. Állítólag 80 000 forintba kerül egy menekült, én meg annyit sem érdemeltem meg a havonta 150-170 000 adómból, hogy a napi háromszori kerítésen átdobott szendvics kijöjjön belőle.
Ausztria úgy segít rajtam, hogy ez ideig egy cent adót sem tudtam befizetni.
Sok minden kavarog a fejemben, és én szégyellem magam a saját országom miatt.”
HÍRMONDÓ
Legyél recepciós a Mikulásnál!
Aláírjuk, hogy augusztus végén ez elég furcsán hangzik, de tényleg kettőt pislantunk és itt a december, de aki nem akar addig várni, az már most belevághat egy finnországi, lappföldi kalandba.
Az olcsó húsért is sokat kell dolgozni Magyarországon
Régóta tudjuk, hogy nem az számít, mennyibe kerül mondjuk egy kiló hús valahol, hanem az, hogy mennyit kell érte dolgozni (és fordítva, a fizetésnek is csak úgy van értelme, ha tudjuk mellé a megélhetési költségeket). Így aztán nem meglepő, hogy hiába Svájcban a legdrágább a hús 52 ország közül, ha egyszer minden különösebb gond nélkül megveszik. Eközben Magyarországon…
Ennyit keres az átlagmagyar
Idén júniusban a bruttó átlagkereset 297 300 forint volt, ez 14,4 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban. Ez 12,5 százalékos növekedés (a bruttó és a nettó esetében is) az egy évvel korábbi adatokhoz képest. Kérdés, ebből mennyit lehet érezni a hétköznapokban.
Hol a legveszélyesebb a világon fiatalnak lenni?
Egyre nagyobb a szakadék a fejlett és a fejlődő világ között a fiatalok halálozási számait tekintve is. Hol a legrosszabb a helyzet és hol áll Magyarország?
(Fotó: pixabay.com)
A moderálási alapelveket itt találod, amennyiben általad sértőnek tartott kommentet olvasol, kérlek, jelezd emailben a konkrét adatok megjelölésével.
Az utolsó 100 komment: