A téma több okból is kimeríthetetlen vitaforrás. Nem mindegy ugyanis, hogy mit nézünk, a lakhatást, az élelmiszereket vagy mondjuk a ruházkodást, miközben tovább árnyalja a képet, ha nem csak az árakat, hanem a béreket is figyelembe vesszük.
Szerencsére az Európai Unió statisztikai hivatala, az Eurostat kiadott egy olyan elemzést, ahol az árakat és a béreket is megmutatja, így kicsit talán pontosabb választ adhatunk a címben feltett kérdésre.
Olcsó Magyarország
Az Eurostatnál a 27 tagállam átlagát veszik 100-nak és ehhez képest határozzák meg az egyes országok árszintjét. A tavalyi adatok alapján Dánia a legdrágább hely, ott 32 ponttal magasabb az árszint az átlaghoz képest.
A legolcsóbb (nem meglepő módon) Bulgária a maga 64 pontjával, magyarul a legolcsóbb és a legdrágább tagállam között 68 pont a különbség, azaz Dánia több mint kétszer olyan drága hely, mint Bulgária.
Ami Magyarországot illeti, a 70 pont azt jelenti, hogy Bulgárián kívül csak Romániában és Lengyelországban olcsóbb az élet, ráadásul utánunk egy nagyobb ugrás következik, a visegrádi országokon belül pedig Csehország (81) és Szlovákia (87) is jóval drágább, mint Magyarország.
Nézzük meg azokat az országokat, ahol még viszonylag sok magyar él! Németországban (106), Ausztriában (111) és Hollandiában (115) is drágább az élet, mint az uniós átlag (a fizetésekről majd kicsit később).
Nem mindegy, mi olcsó
Nyilván egy ilyen átlagolás mindig felvet kérdéseket is, hiszen nem mindegy, hogy a drága gyümölcsök mellett a traktorcsapágy filléres ára húzza le az átlagot vagy fordítva. (Direkt hoztunk teljesen abszurd példát, mielőtt…)
Az Eurostat éppen ezért tíz kategóriát is elkülönített. Ezek: élelmiszerek; szeszes italok, dohányáruk; ruházkodás; lakhatási költségek és rezsi; lakásfelszerelés; egyéni közlekedés; tömegközlekedés; kommunikáció; szabadidő és végül étterem és szálloda. (Erről egy egész jó infografikát találhattok a 24.hu oldalán.)
Anélkül, hogy túl sok adattal zaklatnánk titeket, a lényeg, hogy Magyarország (egyébként nem meglepő módon Bulgáriával, Romániával és Lengyelországgal együtt) szinte minden kategóriában a legolcsóbbnak számít.
Az élelmiszerek esetében például Magyarország 80 pontot ért el, míg Németország 102 pontja gyakorlatilag az uniós átlag, Ausztriánál (126) viszont csak Luxemburg (127) és Dánia (129) drágább.
A ruházkodásnál is van egy nagyobb szakadék Magyarország (77) és Németország (98), valamint Ausztria (105) kettő között, de az azért látszik, hogy a ruha- és cipőárak az EU-ban meglehetősen egységesek, 21 tagállam is van, amely alig tér el az átlagtól.
Kiemelt figyelmet érdemelnek még a lakhatási költségek, ezen a téren őrült nagy eltérések vannak az EU-n belül. A legolcsóbb ezen a téren is Bulgária és Lengyelország (ezekben az országokban az uniós átlag 38 százalékát teszik ki a költségek), a legdrágább pedig Írország 178 százalékkal.
Magyarországon a lakhatási költségek az EU-átlag felét (48) teszik ki, Ausztria (112) és Németország (116) valamivel drágább, mint az átlag.
Érdemes tehát megnézegetni a grafikonokat, összességében azt mondhatjuk, hogy Magyarország még mindig olcsónak számít uniós viszonylatban – ha csak az árakat nézzük.
Mi a helyzet a fizetésekkel?
A Határátkelő indulása óta alaptétel, hogy önmagukban csak az árak vagy csak a fizetések nem mondanak semmit, a kettőt összehasonlítva kapunk pontosabb képet. Márpedig ezen a téren már nem olyan jó a helyzet.
A bruttó órabér Dániában a legmagasabb, Bulgáriában a legalacsonyabb (egyik sem különösebben meglepő), Magyarország mögött csak Litvánia és Románia van még, Németország a 7., Ausztria a 10.
Ha összevetjük a fogyasztói árszintet a bruttó bérekkel, akkor elég érdekes képet kapunk. Például azt, hogy a második legmagasabb órabért nyújtó Luxemburg az árak tekintetében csak ötödik, magyarul ott jobb az életszínvonal is.
Ugyanez igaz Németországra (7.-10.), Szlovéniára (16.-18.), Csehországra (20.-23.) és Lengyelországra (24.-26.) is. Ausztriában viszont fordított a helyzet, miközben a fizetések terén a 10. helyen van, az árszintben a 9. (bár ez még mindig nem jelenti azt, hogy az életszínvonal ne lenne magasabb, mint Magyarországon).
(Infografika: 24.hu)
Ha már Magyarország: azon helyek közé tartozik, amelyek az órabér és az árszint szerint a lista ugyanazon helyén állnak (Dánia, Észtország, Románia és Bulgária ilyen még).
Magyarországon tehát az uniós átlaghoz képest viszonylag olcsó a megélhetés, csak éppen a fizetések is kifejezetten alacsonyak, tehát ezzel nem vagyunk beljebb.
Mindez persze akkor lenne igazán pontos, ha konkrét összegeket is társítanánk mellé, hiszen nem mindegy, hogy a magas fizetésből a magas megélhetési költségek után mekkora szabadon elkölthető, félretehető összeg marad. Valamennyire azonban talán ezek a listák is árnyalták a képet.
A moderálási alapelveket itt találod, amennyiben általad sértőnek tartott kommentet olvasol, kérlek, jelezd emailben a konkrét adatok megjelölésével!
Utolsó kommentek