oldaldobozjavitott.jpg

kozelet_hataratkelo_widget.jpg

Utolsó kommentek

Kívül tágasabb!

Gazdagisztán

2021. május 08. 06:30,  Elfeledett holland foglalkozások 26 komment

2021. május 08. 06:30 Határátkelő

Elfeledett holland foglalkozások

Az idő múlásával és a technika fejlődésével egyre több, régebben mindennapos foglalkozás tűnik el. A huszadik században Hollandia utcaképe is jelentősen megváltozott - eltűntek a kézikocsis árusok, a tejesemberek, a hajós árusok. Róluk is szól Vera posztja.

cim_schillenboer.jpg

Schillenboer

A zöldségek és gyümölcsök lepucolt héját gyűjtötte be. Ahogy az emberek kora reggel meghallották kocsijának csengettyűit, kivitték az utcára a héjakkal teli vödröket. Ezt a schillenboer állatai takarmányozására használta fel. Célja egyszerűen az élelmiszerpazarlás megakadályozása volt.

A normál és szerves hulladék külön kukáinak használatával szakmája véget ért. A huszadik század végétől Hollandiában (is) tilos az állatokat maradékkal etetni, így a schillenboer is eltűnt.

Parlevinker

parlevinker.jpg

Hajóból élelmiszert árusító ember, hajós bolt. A parlevinker vagy zoetelaar neveket a folyókon, míg a kadraaier vagy kaaidraaier elnevezést a kikötőknél használták.

A mai napig megtalálható néhány parlevinker a nagyobb folyókon, pl. a Rajnán Tolkamernél vagy a fríz tavaknál. Főleg Frízföldön ez egy jól jövedelmező szakma a turistaszezonban.

Ezen kívül gyakorlatilag kihalt, a hivatalosan számontartott utolsó holland parlevinker (Wim van Hooren, Belfeldből) 2008-ban hagyta abba a munkát. Csónakját a rotterdami kikötői múzeumnak adták oda és 2015 óta Vreeswijkban áll. Tevékenységüknek a jövedéki adómentességük eltörlése vetett véget.

Schiptrekkers

schiptrekkers.jpg

A hajóvontatók között nem csak férfiak, de nők is voltak. Hollandia aranykorában, a XVII. században virágzott a kereskedelem és ipar, emiatt megnőtt a városok közti forgalom. Ez vezetett az uszályok kifejlesztéséhez, amiket emberek vagy lovak vontattak a partról.

Az árbocra rögzített kötéllel húzták a hajót a víz mentén. Mivel a csatornák gyakran jobban járhatók voltak mint az utak, így a hajózás még így is gyorsabb volt mint a szárazföldi közlekedés. A mai napig sok ilyen út látható a csatornák és folyók oldalánál.

Porder

porder.jpg

Ő volt a vekker: hosszú botjával a kért időpontban megzörgette a hálószoba ablakát, így felébresztve a megrendelőt.

Régen az emberek nem függtek az órától: keltek a nappal, feküdtek, ahogy kész voltak a munkájukkal. Viszont a gyári munkák elterjedésével már muszáj volt időben felkelni.

Ennek a munkakörnek az ébresztőóra feltalálása vetett véget.

Melkboer

melkboer.jpg

Hollandia ugye híres a teheneiről és tejtermékeiről. Nem csak üvegekben kimérve vitték a házhoz a tejet, hanem tartályban is. Ha valaki egy bögrényit kért, annyit engedtek ki neki.

A tejesember vidékről a városba szállította termékeit, de a feltörekvő boltosok ezt a szakmát is okafogyottá tették.

Touwslager

touwslager.jpg

A múltban nagyon fontos volt a kötélverő munkája. Gondoljunk csak arra, hogy Hollandia vízi ország és a vitorláshajóknak állandóan nagy mennyiségű, jó minőségű kötélre volt szükségük. Főleg a 16-17. században a hajóépítés fellendülése okán volt rá nagy kereslet.

Erre a célra főleg a tengervíznek ellenálló kendert használták. Sok kötélverő közvetlen a kikötővárosokban, vagy olyan helyeken dolgozott ahol a folyó összeköttetést nyújtott a tengerrel.

Munkájukhoz nagyon hosszú területre volt szükség, ezért sok utca is köszönheti a nevét ennek a foglalkozásnak. Ilyen például a Lijnbaansgracht Amszterdamban.

A gépesítéssel a gyakran gyerekmunkát használó kötélkészítők jórészt eltűntek. Többek közt még Zuid-Hollandban, Oudewaterben lehet egy 16. századi kötélgyárat találni. A fennmaradó kötélverők pedig gyakran a múzeumokkal vannak kapcsolatban.

Klompenmaker

klompenmaker.jpg

A klumpakészítő foglalkozás is inkább gépesített formában maradt fenn, a kézi jellegű inkább turistacsalogató látványosság. A huszadik század közepén még több mint 1200 kézi facipőgyártó volt, mostanra kb. 15 maradt.

Érthető: a hagyományos termelés nem tudja felvenni a versenyt a jelenlegi cipőiparral. Persze időnként úgy néz ki, hogy feltámad hamvaiból, ahogy némelyik más kézi foglalkozás is. Jó lenne, Hollandiához tartozik. Ha valakit megkérdezünk a tipikus holland dolgokról, még mindig ez az egyik legelső, amit mondanak.

Buggentrekker / Kargadoor

buggentrekker.jpg

A holland csatornavárosok elengedhetetlen figurája. Régen a kézikocsik idejében a kargadoor a meredekebb hidak tövében állva várta, hogy pár centet kereshessen a kocsik a hídra/ hídról való fel- levonszolásával, vagy legalábbis segítséget nyújtott benne.

Tekintve, hogy akkoriban a széntől-tejtől a WC-pucoló „termékéig” mindent kordékkal szállítottak, munkája volt bőven. Utolsó írásos megemlékezés a foglalkozásról az amszterdami „Kikki de Kargadoorról” szólt, aki 1940-ben hunyt el.

Másik ismert alakja Dirk Rietveld, a „vízibúvár” volt, aki munkája alatt hetven embert mentett ki a csatornából. Mindig ott tartózkodott, ezért gyakran látta, ahogy az emberek a vízbe esnek, így gyorsan kimentette őket. Tettéért kitüntetést is kapott. A második világháború után pedig a kézikocsik eltűntek és velük együtt a hídhúzók is.”

Ha szívesen olvasnál még Hollandiáról, látogass el Vera blogjára!

A moderálási alapelveket itt találod, amennyiben általad sértőnek tartott kommentet olvasol, kérlek, jelezd emailben a konkrét adatok megjelölésével.

Gyere és csatlakozz hozzánk a Facebook-on!
Ha inkább levelet írnál, elmesélnéd a személyes történeted,
azt a következő címen teheted meg: hataratkeloKUKAChotmail.com

Címkék: Hollandia

A bejegyzés trackback címe:

https://hataratkelo.blog.hu/api/trackback/id/tr2316525980

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Hari Seldon 2 2021.05.08. 08:36:05

Tanulságos, amikor ilyen régi szakmákat olvasunk.
Arra hívja fel a figyelmet, hogy ma is vannak akik azon problémáznak, hogy jaj mi lesz, ha nem lesz ilyen vagy olyan ipar (nem feltétlenül azért mert kitelepült Kínába), mi lesz az emberekekkel?
- Hát látható, az emberek csak megvannak valahogy és ahogy az élet átalakul úgy a fogalkozások is átalkulnak.

Hari Seldon 2 2021.05.08. 08:44:46

Ilyen régi fogalkozást én is tudok: Strasbourgban a Petite France felé vezető úton van egy híd ami, ha jön a túrista hajó az Ill folyón egyszerűen "kifordul" párhouzamostan a part felé.
Ez elég sűrűn történik, kb fél óránként. Régen jött egy ember, lánccal lezárta a gyalogosok előtt az utat, és szépen kézzel eltekerte a hidat. - Ő volt a hídtekerő.
(Jó, ha most belegondolok, az ember most is ott van, de ma már géppel tekerik a hidat.)

Hari Seldon 2 2021.05.08. 08:49:11

A fapapucs egy nagyon jópofa "geg", ugyanis csak rossz tulajdonsága van, amennyire meg tudom itélni a turistáknak kirakott példányokból:
Nehéz.
Kattog (hangos).
Kemény.
Plusz ha ez még nem volna elég, ha esik az eső (márpedig Hollandiában azért előfordul) szépen befolyik a "cipőbe" és lehet csattogni a vízbe.

Shanarey 2021.05.08. 08:51:14

Én csak azért vigyorgok, ezt olvasva, mert ez majdhogynem minden,Európai országra igaz. Minden országnak volt olyan, ami főleg rá volt jellemző, de az idő előrehaladtával, megszünt létezni. Netán például a tantusz, amely egy érme volt, és volt értéke is, de egy mai gyerek, max a mondást hallhatja már, miszerint le esett neki a tantusz, s fogalma sincs arról, hogy a 70-es években még sok olyan utcai telefon volt Magyarországon, amely ezzel működött. Aztán akadtak lámpagyújtogatók is, ha már nosztalgiázunk, és a kéményseprő is gyalog, max biciglivel járt, nem autóval, Voltak késélezők, akik tényleg megélezték a késeket, űst foltozók. stb. Aki akarja, folytassa nyugodtan a felsorolást. :-)

Buchhalter 2021.05.08. 08:57:29

@Shanarey: teknővájó. De híresek voltak a szegedi papucs készítők. Valahol olvastam, hogy az első Világháború előtt Szegeden még több tucat emberke papucs készítésből élt meg. Mára teljesen kihalt a szakma.Talán még egy öreg volt 10 évvel ezelőtt aki kézzel csinálta.

Shanarey 2021.05.08. 08:59:16

@Hari Seldon 2:

Sosem értettem, mi a jó a facipőben, de ha valaki tudja, nyugodtan mesélje itt el.

nyuszigonosz 2021.05.08. 09:10:37

@Shanarey: A facipöben semmi jó nincs. :-) Egyszer volt olyanom, még gyerek koromban, tudomisén hol voltunk ahol facipöt is lehetett venni, hát lett... na ja a semminek végülis, mert ahogy @Hari Seldon 2: is írja: nehéz, kattog, csúszós belülröl.

Évekkel késöbb Holandiában jártam, persze minden volt, facipök is, nem vettem. :-)

Bár a hollandok a mai napig hordanak facipöt. ( is)

Shanarey 2021.05.08. 09:11:50

@nyuszigonosz:

Tudom, láttam már hollandokat akinél ez kötelező tartozék volt.

nyuszigonosz 2021.05.08. 09:15:22

A régi szakmák, hát az nem holland különlegesség, azok mindenhol voltak.
Az utcai villanyokat is valamikor egyenként gyújtotta meg valaki, meg az idöt is hangosan kántálva járkált mondani valaki.

A tejkihordásra még emlékszem is, pedig üzlet volt, söt nem egy üzlet volt, de egy néni szamárhúzta kocsival hordta ki a tejet üvegekben, volt a kapuknál egy tej tartó valami, abból kivette az üres üvegeket és odarakta a tele tejes üvegeket.

A kés élesítökre is emlékszem még, meg a fazék és hasonló cucc foltozására is járkáltak népek, meg még sok ilyen foglalkozás volt, ami ma már nincs.

Hari Seldon 2 2021.05.08. 10:44:13

@nyuszigonosz:
Igen, pont ezt mondtam.
Régi szakmák kihalnak, helyette leszenek újak.
Ez (is) a piac(gazdaság).
Csak hajlamosak vagyunk pánikolni.
Például most az egyik legújabb pánik: jaj nem kell annyi dolgozó az autóiparban, amikor majd átállnak az elektromos hajtásra.

dikusz. 2021.05.08. 10:49:58

Vidéken még ma is vannak szódások.

Csodabogár 2021.05.08. 11:18:47

@Buchhalter: Nem csak készítették, hanem a vidéki paraszt asszonyok hordták is. A 40-es években a piacon az árusok mind szegedi papucsban voltak. persze azok nem voltak olyan szépen kihímezve, mint amiket a turistáknak csináltak.
Szüleim 1939-ben voltak Szegeden az ünnepi játékokon és hoztak is nekem egy aranyos kis papucsot. 4 éves voltam akkor.

Csodabogár 2021.05.08. 11:22:01

@nyuszigonosz: Civilizált változata, amit a svédek klumpának hívnak, rendkívűl jók és kényelmesek. Persze csak a talpa fa, amire van egy gumitalp is ragasztva. 60-as években minden orvos azt hordott, ne meg én is a munkahelyemen.

nyuszigonosz 2021.05.08. 13:49:00

@Csodabogár: Mint írod, az már egy egész más változat. A holland fapapucs na az csak fa.

nyuszigonosz 2021.05.08. 13:53:43

@Hari Seldon 2: Igen, az van, ahogy te is mondtad.

A napokban kérdezted a Fülöp sziget-i írás kapcsán, hogy esetleg a szigetek azok, amelyek továbbra sem szimpatikusak: a poszt író az, aki továbbra sem lett szimpatikus, mivel irja a történetkéit, amelyeket ö viccesnek gondol, nem azok.
Hogy mit csinál ott: munka miatt vannak-e ott, vagy csak úgy ücsörögni a hangyás házban? Erröl soha semmi nincs.

littke 2021.05.08. 14:08:24

Kb. 40 éve pár napot töltöttünk Hágában ismerősöknél pár napot. Egy kis utcában egy echte régi hansa házacskában laktak,volt vagy 4 emelete. A nap meg határozott órájában jött a halas és máskor a sajtos, kis furgonnal. Remélem ez a szokás el, nagyon tetszett.

Buchhalter 2021.05.08. 20:43:10

@Csodabogár: hüh,ez igen! talán vannak még II Világháborús emlékeid is? Két lábon járó történelem vagy!

Csodabogár 2021.05.08. 21:56:05

@Buchhalter: Persze, hogy van emlékem. 1945-ben 10 éves voltam és itt voltunk Pesten a belvárosban ostrom alatt.

Buchhalter 2021.05.08. 22:01:53

@Csodabogár: Egyszer erről mesélhetnél. Nekem mindkét nagyapám részt vett a harcokban. Az egyik nagymamám túlélte a Csepel Autógyár bombázást. Sajnos több százan nem. Papám előtt másik vőlegénye volt,aki a Don kanyarnál , Voronyezsnél esett el 1942 nyarán.

Opi87 2021.05.09. 07:59:55

Kellene egy ilyen cikk a régi magyar foglalkozásokról is. Pl. nagyapám mesélt a vándorcigányokról, akik között volt aki edényt, más pl. késeket vagy mást árult és faluról falura járt. Ill. persze ma is vannak a lomisok, régen ők is vándoroltak és aztán vitték a nagy vásárra amit összelomiztak.

AZ A BAJ...HOGY BE SE JÖNNEK 2021.05.09. 20:06:45

@Opi87: A cigányok között sok teknővájó és drótos volt. Utóbbi, ha jól tudom, a lyukas edényeket javította

Quattroman 2021.05.09. 20:44:00

@Buchhalter:
Az nem Csepel Autógyár volt a bombázásokkor hanem Weiss Manfréd Művek.
Újpesten még a hetvenes években is járt egy bácsi házról házra és helyben megjavította az esernyőket....

Első mohikán 2021.05.10. 07:06:44

@AZ A BAJ...HOGY BE SE JÖNNEK: Hagyományosan cigányok által vegzett munka volt a vályogvetés is, a valyogtéglák formázása es a napon kiszárítása. Idenymunka volt, hiszen száraz, napos idő kellett hozzá. Ezért jellemzően a falusi építkezesek is nyaranta történtek.

GöTi 2021.05.10. 17:05:36

A 60-as években Miskolcon a Selyemréten még láttam gyerekként
- ablakostótot, akinek egy fa dobozban volt hátán az üveg, amiből vágni tudott a kisebb ablakokba. Innen a mondás: "Hiányzott, mint ablakostótnak a hanyattesés"
- drótostótot / cigányt, aki az edények kisebb lukait szegecseléssel javította. "Drótoztassék - fótoztassék" - kiabálta az utcán kuncsaftokra várva.
- szódást, aki lovaskocsival szállította a portékáját, és cserélte az üres üveget telire. "Veri, mint szódás a lovát" szólás maradt róluk. Ritkán itták saját portékájukat...
- a szemfelszedő hölgy a fodrászatban javította a női harisnyákat,
- esernyőjavító öreg cigány is házalt akkoriban
- cserépkályha fűtés volt a 3 emeletes bérházban, járt rendszeresen igazi kéményseprő, aki nem csak varázsolt és pénzt szedett be, hanem ténylegesen kormolt is.
- öreg bácsi a Sötétkapu alatt álldogállt, és hátikosárból árult igazi friss, ropogós sósperecet, A kosara patyolattiszta, hófehér, vastagszövésű textillel volt kibélelve és lefedve.

Quattroman 2021.05.10. 18:43:00

Szódás (szikvizes) manapság is van sok helyen pl itt Pesterzsébeten is,
Csak már nem lovaskocsi hanem Multicar és Hyundai a járgánya

AZ A BAJ...HOGY BE SE JÖNNEK 2021.05.11. 12:44:55

@Első mohikán: Lehet, hogy aki nyáron vályogot vetett, az télen teknőt vájt és üstöket foltozott. Több lábon kell állni..

Legyél te is országfelelős!

Ahol már ott vagyunk: Ausztria, Ausztrália, Belgium, Brazília, Brunei, Ciprus, Chile, Csehország, Dánia, Egyesült Államok, Franciaország, Hollandia, India, Izland, Izrael, Japán, Kambodzsa, Kanada, Kanári-szigetek, Málta, Mexikó, Nagy-Britannia, Németország, Norvégia, Olaszország, Omán, Spanyolország, Srí Lanka, Svájc, Svédország, Szingapúr, Törökország és Új-Zéland.

Jelentkezni (valamint az országfelelősökkel a kapcsolatot felvenni) a hataratkeloKUKAChotmail.com címen lehet.

süti beállítások módosítása