Noha a Covid az elmúlt egy évben szinte minden témát felülírt (érthető módon) felhívta a figyelmet arra is, milyen állapotban van a közép- és kelet-európai országok egészségügye – leginkább az agyelszívás miatt.

Az elmúlt napok híre, hogy immár Magyarországon halnak meg lakosságarányosan a legtöbben a világon – már ha nem számítjuk a 30 ezer lakosú Gibraltárt és elfogadjuk hitelesnek mondjuk az indiai adatokat.

Akárhogy is, a magas átoltottság ellenére a sok áldozat miatt elég nehéz lenne egyértelmű sikerként tekinteni a magyar járványkezelésre. Ám nem csak Magyarország van bajban, hasonló a helyzet Lengyelországban és Bulgáriában, nem is beszélve a hosszú hetekig listavezető csehekről.

Szóval eléggé úgy tűnik, Európának ezen a részén nem stimmel valami, ráadásul mint a Frankfurter Rundschau cikke rámutat, a magas halálozási adatok nem kizárólag a Covid miatt vannak.

Sok, más betegséggel küzdő ember ugyanis azért nem ment orvoshoz, mert egyrészt félt a megfertőződéstől, másrészt nem bízik az egészségügyi rendszerben.

Ami voltaképpen érthető is, hiszen például Lengyelország az egy főre eső egészségügyi állami költés terén hátulról az ötödik volt az egész Európai Unióban a járvány kitörése előtt.

Márpedig ennek az alacsony ráfordításnak az lett az egyik következménye, hogy a rosszul megfizetett orvosok, nővérek és ápolók elindultak külföldre. Ennek aránya az utóbbi években a német lap szerint már drámai méreteket öltött.

Ivan Krastev bolgár politológus ezt a „lemondás migrációjának” nevezte, azaz azok mennek el, akik vesztesnek érzik magukat és már nem hisznek abban, hogy a saját hazájukban méltó életet élhetnek.

„A nyitott határok világában a közép-és kelet-európai országok ugyanazzal a fenyegetéssel szembesülnek, mint az NDK a Fal megépülése előtt” – magyarázta Ivan Krastev utalva arra, hogy a berlini fal 1961-es megépülése előtt a keletnémetek jelentős számban távoztak a nyitott berlini határokon keresztül nyugatra.

A jelenség olyan méreteket öltött, hogy 1949 és 1960 között az NDK 17 millió lakosa közül összesen 2,6 millió települt át az NSZK-ba, a határ lezárása előtti napokban már napi 1500–1900 menekült volt.

Ebben a helyzetben van tehát most Magyarország is. A bolgár politológus úgy látja, hosszú távon a belső migráció lesz az Európai Unió legnagyobb problémája.

A moderálási alapelveket itt találod, amennyiben általad sértőnek tartott kommentet olvasol, kérlek, jelezd emailben a konkrét adatok megjelölésével.