A járvány miatti lezárások senkit sem érintenek jól, ám a gyerekek talán még a felnőtteknél is jobban megsínylik ezt az időszakot. A külföldön élők különösen nehéz helyzetben vannak, hiszen elmaradnak vagy online térbe helyeződnek át azok a találkozási lehetőségek, melyek eddig a nyelvhez és a magyar kultúrához kötötték őket.
Egy Amerikában élő fiatal magyar család mesélte a minap, hogy 3 éves gyermekükkel éppen csak elkezdtek a vasárnapi magyar foglalkozásokra járni, amikor a járvány egy évvel ezelőtt alig pár hónap után véget is vetett a lehetőségnek.
A foglalkozások ugyan egy kis megtorpanás után folytatódtak, ám áthelyeződtek az online térbe, ami azért nagyon nem ugyanaz, mint amikor a gyerekek személyesen találkozhatnak, játszhatnak együtt.
Az ő esetükben ugyan ez a nyelvi fejlődést nem gátolta különösebben, hiszen mindketten magyarok és otthon is magyarul beszélnek, ám a kislány társas kapcsolatai igencsak megsínylették az elmúlt egy évet.
Amikor problémát jelent...
Nem mindenki ilyen „szerencsés”, hiszen a vegyesházasságokba született gyerekek esetében ez komoly gondot jelenthet – és ezért nem is kell az óceán túlsó oldalára menni, akár az ausztriai Burgenlandban is előállhat ez a helyzet.
Mi több, elő is állt, legalábbis a Közép-Burgenlandi Magyar Kultúregyesület kénytelen volt leállni a magyartanítással és a magyar nyelvű foglalkozásokkal. Ez nagyobb gond, mint amilyennek elsőre hangzik, hiszen az egyesület évek óta tartott magyar gyermekfoglalkozásokat.
A csoport vezetője, Mohl Diána az ORF magyar adásának azt mondta, ettől függetlenül nem adják fel, mert a nyelv és a kultúra megőrzése a legfontosabb feladatuk.
„Itt, Felsőpulyán mindig is élt a magyar nyelv és élni is fog, erről mi gondoskodunk. Jelenleg a koronavírus miatt kicsit nehezebb helyzetbe kerültünk a nyelvoktatás terén, de mihelyst lehet, újra nekiállunk és minden erőnkkel azon leszünk, hogy továbbra is megtartsuk ezt a szép nyelvet itt, Burgenlandban” – mondta a rádiónak Mohl Diána.
...és amikor előnyt
A helyzet összetettségét mutatja, hogy ezzel párhuzamosan a bezártság segítheti is a gyerek és az anyanyelv kapcsolatának elmélyülését. A német származású, de az Egyesült Államokban élő Sophie például arról számolt be, hogy mivel az óvodák és az iskolák bezártak, azt vette észre, hogy a gyermeke elkezdett többet beszélni németül.
Az ok nyilvánvaló: az otthon maradásra kényszerülő gyerekek kevésbé vannak kitéve az adott ország nyelvének, ellenben többet hallják a szüleiket beszélni.
Mi több, erre már kutatás is készült tavaly április és július között, amikor több brit egyetem (egyebek mellett a University of Oxford, a University of Cambridge és a University College London) 700 család nyelvhasználati szokásait követték figyelemmel Nagy-Britanniában és Írországban, de hasonló felmérés zajlott Norvégiában is 200 család nyomon követésével.
Az eredmény az lett, hogy ezekben a családokban a gyerekek a lezárások előtt a helyi, domináns nyelvet használták inkább (azaz Nagy-Britanniában és Írországban az angolt, Norvégiában a norvégot), ám ez megváltozott, különösen a kisebb gyerekek között.
A kissé ellentmondásos helyzet tehát úgy áll, hogy miközben a társas kapcsolatok és a kultúra, valamint a szervezett nyelvtanulás terén a lezárás komoly gondokat jelent, ha otthon magyarul beszél egy család, abból akár még profitálhat is a gyerek.
Barangold be a világot a Határátkelővel!
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
(Fotó: pixabay.com/Romagna21)
A moderálási alapelveket itt találod, amennyiben általad sértőnek tartott kommentet olvasol, kérlek, jelezd emailben a konkrét adatok megjelölésével.
Utolsó kommentek