oldaldobozjavitott.jpg

kozelet_hataratkelo_widget.jpg

Utolsó kommentek

Kívül tágasabb!

Nincs megjeleníthető elem

Gazdagisztán

Nincs megjeleníthető elem

2021. február 27. 06:30,  Keressünk egy helyet! 28 komment

2021. február 27. 06:30 Határátkelő

Keressünk egy helyet!

Az embernek akadnak bizonyos szükségletei, és hajlamosak vagyunk azt gondolni, hogy ezekre a XXI. században nagyjából mindenhol hasonló megoldások születnek. Pedig nagyon nem így van, nem csoda, hogy nagyon komoly problémát jelent, hogy még mindig több száz millió ember a szabad ég alatt engedelmeskedik a természet törvényeinek. Steve írása ezt a kérdést kezdi el körbejárni.

india_wc_szabadban.jpg

“Van egy kollégám, aki Indiában született, ott is nőtt fel, méghozzá parasztgyerekként vidéken. Egyszer egy beszélgetésünk alkalmával említette, hogy a kis faluban, ahol felnőtt, nem volt WC. Se a házakban, se közösségi.

- Hát akkor mit csináltatok? - kérdeztem.
- A férfiak a baloldali mezőre jártak, a nők a jobboldalira - jött a válasza.

Ő aztán messzire került onnan. Az indiai kormány támogatásával (a parasztok földjének elaprózódását elkerülendő), jó iskolai eredményei jutalmaként ingyen középiskolába járt, majd műszaki egyetemre küldték. Elektromos mérnökké képezték. Később kivándorolt Kanadába.

Noha sok mindenben változott, sok dologban ragaszkodott a hagyományokhoz. Feleségével egyetlen leányukat ők akarták egy általuk kiválasztott indiai fiúhoz adni. Gyűjtöttek egy nagy mennyegzőre és a hozományra, ami Indiában fontos.

De hiába. A leány, aki orvosnak tanult, mindebből semmit nem akart, saját maga akarta párt választani… de ez egy másik történet.

Mindenesetre a fenti „Mauthnerbe” ürítés gyakorlata jutott eszembe, amikor a National Geographic terjedelmes és alapos cikkét olvastam eme káros és a harmadik világban nagyon is elterjedt szokásról.

A cikk szerint több mint egymilliárd ember (ezek fele Indiában) minden áldott nap a szabadban intézi kis és nagy dolgait. Az eredmény több millió ember halála és életre szóló egészségügyi károk az ebből eredő betegségek/járványok következményeként. Ez a jelenség több áldozatot követel, mint a malária, kanyaró és AIDS együtt.

Nem csak a WC hiányán múlik

A probléma nemcsak az, hogy nincsenek budik – ha vannak is, az emberek nem hajlandók oda menni. A szabadban ürítés szokása olyan régi, mint az emberiség. Egész addig, amíg nem éltünk sűrűn, ez nem jelentett komoly problémát.

Aztán ahogyan falvakba és városokba költöztünk, lassan rájöttünk, hogy a higiénia és az egészség között kapcsolat van, így kifejezetten fontos, hogy az ürüléket ne érintsük.

Ugyanakkor egyes helyeken, főképpen Indiában látszólag semmi sem változott, legalábbis a szegények között. A jelenlegi miniszterelnök, Narendra Modi, így kampányol: „A WC-k a templomoknál is fontosabbak.”

Az indiai kormányfő tervei szerint több mint 100 millió új WC megépítése szerepelt, más kérdés, hogy ezek elkészülte sem jelenti azt, hogy a lakosság használni fogja azokat.

Már nem érinthetetlenek

A probléma nagyságát akkor lehet igazán érzékelni, ha az ember sétál egyet Indiában a vonatvágányok, buszmegállók, vagy vidéki utak mellett. A nagyvárosok bádognegyedeiben ugyan elvétve vannak közösségi WC-k, de ezek nagyon elhanyagoltak, jórészt azért mert a tisztítást a lakosság (még a saját házukban is, nemhogy itt) rangon alulinak tartja.

Ez az érinthetetlen kaszt munkája lenne, de ők egyrészt nincsenek elegen, másrészt az utóbbi évtizedekben már joghoz jutottak, így nem is hajlandók a megvetett munkát elvégezni. Az sem segít a helyzeten, hogy sok helyen nincs folyóvíz és csatornázás.

A vidéki szokások miatt Indiában nem lesz könnyű ezt a hagyományt megszüntetni. Miért? Amennyire a mi nyugati fülünknek furcsán hangzik, az ottani fiataloknak, főleg a nőknek, az aktus egy kedvelt szabadidő, amit az otthoni munkától és férjeiktől távol, egymás között tölthetnek.

Van pozitív példa is

Az Egyesült Nemzetek 2030-ra tűzte ki célul a szabadban ürítés teljes megszüntetését. Indián kívül a probléma főképpen Afrikában jelentkezik (például Nigériában, Etiópiában), de elterjedt egyes karibi országokban (például Haitiben).

Hogy pozitív végkicsengéssel fejezzük be, azért vannak sikersztorik. Az egyik Vietnám, ahol a kormány erőfeszítésének eredményeként mára ez a szokás szinte teljesen eltűnt.”

(Fotó: Flickr/Sharada Prasad CS)

A moderálási alapelveket itt találod, amennyiben általad sértőnek tartott kommentet olvasol, kérlek, jelezd emailben a konkrét adatok megjelölésével.

Gyere és csatlakozz hozzánk a Facebook-on!
Ha inkább levelet írnál, elmesélnéd a személyes történeted,
azt a következő címen teheted meg: hataratkeloKUKAChotmail.com

Címkék: India

A bejegyzés trackback címe:

https://hataratkelo.blog.hu/api/trackback/id/tr4616438458

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Arthamyr 2021.02.27. 07:33:53

"Mindenesetre a fenti „Mauthnerbe” ürítés gyakorlata jutott eszembe, amikor a National Geographic terjedelmes és alapos cikkét olvastam eme káros és a harmadik világban nagyon is elterjedt szokásról." - Kérdés, hogy ez mennyire káros, és hol és miben nyilvánulnak meg az okozott károk. Azzal, hogy mi budiba ürítünk, egy jó adag papírt/vizet elhasználva, az ehhez szükséges infrastruktúrát fenntartjuk, kevesebb környezeti terhelést okozunk ezen tevékenységünkkel, mint a harmadik világbeli szerencsétlenek, akik nem?

puhacica 2021.02.27. 07:56:04

@Arthamyr: dehat ez az egesz poszt\ng cikk arrol szol, hogy miben nyilvanulnak meg ezek a karok. az egeszsegugyi oldalarol kozeliti meg a temat, nem a kornyezeti karokat elemzi. utobbi szempontbol a fejlett vilag nyilvan jobban megterheli a bolygot (ivovizzel oblites, papir, csomagoloanyag, szallitas, stb), viszont az fix, hogy europaban igen keves helyen fogsz a mezon kakkantastol megbetegedni.

SzZoole 2021.02.27. 08:02:10

“ A vidéki szokások miatt Indiában nem lesz könnyű ezt a hagyományt megszüntetni. Miért? Amennyire a mi nyugati fülünknek furcsán hangzik, az ottani fiataloknak, főleg a nőknek, az aktus egy kedvelt szabadidő, amit az otthoni munkától és férjeiktől távol, egymás között tölthetnek.”

Ezt nem értem, hogy mit akar mondani, milyen aktust gyakorolnak? A szarást vagy a baszásra gondolt?

Arthamyr 2021.02.27. 08:23:33

@puhacica: Igazad van. Én is így gondoltam, csak meg kéne vizsgálni az általam felvetett oldalát is, mielőtt kijelenti valaki, hogy "káros". Mivel az nem probléma, hogy túl kevés ember van a világon, és a belátható jövőben sem lesz az (sőt, éppen ellenkezőleg), a szabadban szarás globális felszámolásával két, egymást erősíti káros hatást növelünk: több lesz az ember, akik ráadásul egyenként is többet fognak szennyezni.

Ezzel nem azt akarom mondani, hogy ezentúl mi is ürítsünk ott, ahol épp kiesik a seggünkből, mert az környezetkímélőbb (csak van ennél hatékonyabb mód az ökológiai lábnyomunk csökkentésére), de nem kellene megszakadni azért, hogy 600 millió indiai ezentúl wc-be tegye. Tényleg nincs jobb dolga az ENSZ-nek?

puhacica 2021.02.27. 08:59:47

@Arthamyr: jaaa, ertem!
a 2. bekezdesedben is van valami, csak valahogy megis az az erzesem, hogy nem kellene oket igy hagyni, egyreszt mert nyilvanvaloan egeszsegtelen, masreszt mert elobb-utobb valamilyen formaban visszauthet rank is a problema. viszont az is kerdes, hogy mennyire jo beleavatkozni a szokasaikba\kulturajukba.

Arthamyr 2021.02.27. 09:25:13

@puhacica: Nem gondolom, hogy ez a probléma lenne a legveszélyesebb ránk nézve. Valóban visszaüthet, de más problémákkal kombinálva. Pl. a nagy és egyre növekvő létszámuk sokkal több probléma okozója lehet, és ha az utcán ürítés egyszer valamilyen formában (pl. egy új pandémia) ránk is rossz hatással lesz, sokkal jelentősebb ok lesz ez, mint maga az utcán ürítés.

Nekem mindegy, hogy bele akar-e avatkozni valaki a szokásaikba/kultúrájukba, de ha már a beavatkozás mellett döntenek, akkor ne álljanak meg ott, hogy megtanítják őket wc-t használni.
Pl. amit Pistabá csak érintőlegesen említett, azt - az onnan elszármazott, ráadásul értelmiségi ember az ottani szokásokat magával hozva szándékozik kiházasítani a lányát - is lehetne kezelni. Bár nézhetjük pozitívan, legalább nem kényszerítették rá fizikai erőszakkal, mert van, ahol az is szokások közt van.

Csodabogár 2021.02.27. 10:43:38

@Arthamyr: Nem értek hozzá, de azt hiszem, hogy ha egy europai ember ott élne a kijelölt rét közelében, feltehetően ezer betegséget kapna. Aki ott él annak a szervezete már megszokta azt amit ott kap és kialakult az immunrendszere. Ugyanakkor lehet, hogy egy indiai a mi higénikus városainkban más féle betegségeket szedne össze, eleinte, míg a szervezete hozzá nem idomul a helyi viszonyokhoz.

littke 2021.02.27. 13:00:30

@SzZoole:
" Az ottani fiataloknak, főleg a nőknek, az aktus egy kedvelt szabadidő."

Itt arra van utalva, hogy azért szeretik, mert szarás közben társalognak, pletykálnak.....Azaz amolyan presszó funkciót is betölt ez a szokás.

SzZoole 2021.02.27. 14:08:13

@littke: elég bizarr szokás.....

Azért egy pár száz évvel le vannak maradva a modern világhoz képest.

A nejem munkahelyén volt egy indiai srác. A tea elkészítéséhez Evian ásványvizet öntött a vízforralóba, mondván, hogy a londoni csapvíz nem egészséges.

A nejem mondja neki, hogy a Gangeszben merítkeznek meg isznak belőle ami tele van fekáliával meg kolibaktériummal, az nem fertőző?
Nem, mert az szenthely......

Shanarey 2021.02.27. 14:44:24

@Csodabogár:

Ez így van, és itt jön a csapda, az indiai aki európában él, majd sok év után haza megy, ugyanolyan beteg lesz mint bármely oda érkező fehér ember.

puhacica 2021.02.27. 16:42:20

@Arthamyr: nyilvan nem ez a legveszelyesebb problema, de letezo.

igen, ezert veszelyes jatek ez, ki fogja eldonteni, hogy mennyi kultura kell nekik, milyen es mikor? es ennek milyen hatasai lesznek helyben es globalisan?
nekem is volt olyan kolleganom londonban, akinek a szulei valasztottak ferjet. nem is volt otthon soha. szoval a beavatkozas neki szemely szerint biztos jol jott volna. hogy az indiai kulturat egy ilyen kulso beavatkozas mennyiben valtoztatna meg, az megint mas kerdes.

blackhairlady 2021.02.27. 20:40:13

A szabadban urites akkor okoz kulonosen nagy problemat ha az egy termofold. Itt mar tobbszor hivtak vissza Mexicobol szarmazo zoldsegeket a boltbol mert fertozottek voltak a fekalia miatt. A foldeken dolgozo munkasoknak nem volt megfelelo illemhely biztositva, ahol erte oket ott vegeztek el a kis es nagy dolgukat ami komoly megbetegedest okozott a fogyasztoknal.

Hari Seldon 2 2021.02.28. 08:02:04

"Amennyire a mi nyugati fülünknek furcsán hangzik, az ottani fiataloknak, főleg a nőknek, az aktus egy kedvelt szabadidő, amit az otthoni munkától és férjeiktől távol, egymás között tölthetnek."

Mi ebben a furcsa? Egy nőket elnyomó társadalomban (és valljuk be a nyugati világon kívül, lényegében mind az) a nők is azokat a dolgokat kedvelik, ahol épp egy kicsit függetlenek. Nyilván ezért nincsenek otthon, ha lehet.

Hari Seldon 2 2021.02.28. 08:07:05

@Arthamyr:
Hát nem hiszem, hogy ez probléma lenne. Mert ez mekkora fertőzés veszély lehet már.
Főleg most a koronavírus járvány idején, látni, hogy ha mondjuk 600 millió indiai összeszed valami ottani trópusi fertőzést, és egy idő után átrejed más országokba az milyen problémát okozhat itt is.

Gondolj az (elvileg, így tudjuk) vuhani halpiacra, ha egy Indiához képest normálisabb helyen előfordul ilyen, mi lehet Indiában. Márpedig a ezek is olyan helyek, ahol nagyon könnyen átterjedhet emberre valami ragály.

Károly Pásztor 2021.02.28. 12:11:34

@Arthamyr: A feljett világban a szennyvizet ma már tisztítják, így visszaforgatják. Ha szarás után nem mosol kezet ( márpedig ezek az emberek nem teszik a mezőn) akkor súlyos betegségeket kapsz. A fekáliával szennyezett ivóvíz pedig nagyon súlyos járványokat okozhat. Indiában sajnos nagyvárosokban is elterjedt pl. a tömeges tengerpartra-szarás, óriási ökológiai károkat okozva.

Örömhernyó 2021.02.28. 14:17:59

"ingyen középiskolába járt, majd műszaki egyetemre küldték. Elektromos mérnökké képezték"

Milyen az az elektromos mérnök? Ráz? Vagy világít? Ez veszélyes!

Az indiaiak tapasztalatom szerint büdösek, de legalább használnak kozmetikumokat. WC használat illetve akár szabadban székelés/guggolás után megmossák a feneküket vízzel. Bal kézzel. Viszont a kezüket nem nagyon mossák meg a művelet után.
Tehát indiai étteremben MINDIG van esély összeszedni valami kis egzotikus indiai kakit.
Eleve az indiai ételek azért csípősek, hogy a bomló hús ízét, szagát elnyomják. Érdekes szubkontinens. A fenékmosást el kellene tölük tanulni, mert a magyar emberek papírral maszatolnak még mindig, valamint a guggolva ürítést is eltabulhatnánk, sokkal egészségesebb. Ők meg eltanulhatnák a csatornázást és a személyi higiénia többi részét.

Az Amerikai Délen is hatalmas kampányokat folytattak azért, hogy az emberek elkezdjék az outhouse-okat használni. Ugyanaz volt a gond, mint Indiában. Szabadban székeltek az emberek, aztán mezitláb járkáltak, emiatt rettenetes fertőzések, kórokozók terjedtek, ennek volt köszönhető a déli államok lakónak lassú észjárása, emiatt gúnyolták őket északon, holott az agyukat is paraziták fertőzték meg, emiatt voltak kognitív problémáik. Meg a belterjes házasodás se segített ezen.

www.sabin.org/updates/blog/how-outhouse-helped-save-south-and-what-it-can-do-worlds-bottom-billion

Indiában és fekete Afrikában a fogamzásgátlást kellene elterjeszteni, kikényszeríteni. A kínaiak meg tudtak csinálni, élhetőbb is lett az országuk.

Jeff 2021.02.28. 17:53:36

@Örömhernyó: "Elektromos mérnökké képezték"
Electrical engineer lesz az, csak valaki tükörfordított. Magyarul villamosmérnök.

Geza16V 2021.02.28. 17:54:05

@Örömhernyó: Gusztustalan tarasag. Mernokkent sajnos tele vagyunk indiai kollegaval, a WC-t nem tudjak hasznalni (ki kellett rakni par A4-es papirt, hogy hogy kell maguk utan kitakaritani), budosek (a testszaguk keveredve a kolnivel valami gyomorforgato), es foleg, a tudasukhoz mertenk borzalmasan arrogansak, sunyik es bizalmatlanok. Lehet, hogy a kulturajuknak vannak szepsegei is, de osszessegeben nezve visszataszito...

Zirowe 2021.02.28. 17:54:17

'98-ban még azt tervezték, hogy 2020-ra szuperhatalom lesznek.
Mindeközbe 2021: minek wc, az alja.
Ok.

littke 2021.02.28. 18:55:21

@Jeff: J @Örömhernyó: Ja bocsánat, tényleg villamos mérnök. 52 év multával, ezeket elfelejtettem. Ez nem fordítás, nemhogy nem tükör fordítás, Ez egy saját írás, ami egy Nat. Geogr. cikkre alapult.

Hari Seldon 2 2021.02.28. 21:15:23

@Örömhernyó:

"Az Amerikai Délen is hatalmas kampányokat folytattak azért, hogy az emberek elkezdjék az outhouse-okat használni. Ugyanaz volt a gond, mint Indiában. Szabadban székeltek az emberek, aztán mezitláb járkáltak, emiatt rettenetes fertőzések, kórokozók terjedtek, ennek volt köszönhető a déli államok lakónak lassú észjárása, emiatt gúnyolták őket északon, holott az agyukat is paraziták fertőzték meg, emiatt voltak kognitív problémáik."

Tipikus Trump szavazó államok.
Milyen meglepő. - ja, nem.

Örömhernyó 2021.03.03. 11:48:54

@Csodabogár: Az indiaiak is elkapnak ezerféle fertőzést, nem lehet mindenféle férgekhez, vírusokhoz hozzászokni. Többek közt ezért is vannk rettenetesen elmaradva fizikai (izomtömeg, testmagasság) és szellemi adottsgaikat tekintve az indiaiak a nyugatiaktól, mert tele vannak parazitákkal. Ez volt a helyzet Nyugaton is, míg rossz higiénés állapotok voltak.

Örömhernyó 2021.03.03. 11:49:00

@Geza16V: Igen, indiaiakkal, törökökkel és más hasonló népekkel együtt dolgozni egy fehér ember számára szenvedés. Bármikor számíthatsz egy hátbaszúrásra tőlük, valamint ha egyszer befurakodtak egy cégbe, hamarosan még több indiaia, törököt protezsálnak be.

Örömhernyó 2021.03.03. 11:49:13

@Hari Seldon 2: Nem tudom mi köze ehhez Trumpnak. Trump szavazó pont olyan WC-t használnak ma, mint a Bidé/Harris szavazók. Nekes még most is Trump körül forog a világ? Ezt hívják Trump derangement syndrome-nak. Szakadt le a mainstrean médiáról, a CNN és a Fox News nézettsége is mélyponton van, az embereket már nem érdekli a politikai szharkavarás.

Legyél te is országfelelős!

Ahol már ott vagyunk: Ausztria, Ausztrália, Belgium, Brazília, Brunei, Ciprus, Chile, Csehország, Dánia, Egyesült Államok, Franciaország, Hollandia, India, Izland, Izrael, Japán, Kambodzsa, Kanada, Kanári-szigetek, Málta, Mexikó, Nagy-Britannia, Németország, Norvégia, Olaszország, Omán, Spanyolország, Srí Lanka, Svájc, Svédország, Szingapúr, Törökország és Új-Zéland.

Jelentkezni (valamint az országfelelősökkel a kapcsolatot felvenni) a hataratkeloKUKAChotmail.com címen lehet.

süti beállítások módosítása