Az ember száján könnyen kiszaladnak dolgok, amiket aztán később vagy megbán, de legalábbis kiderül róluk, hogy jobb lett volna nem mondani őket. Nincs ez másként (miért is lenne) a kétnyelvű gyerekeket nevelő szülőkkel sem, lássunk hát öt dolgot, amit inkább ne mondjunk a gyerkőcnek!
Az egyik legnagyobb csapda a gyerek nyelvhasználatának kijavítása. Ezzel érdemes nagyon óvatosnak lenni, különösen az érzékeny gyerekek esetében, akiknél egy ilyen mondat komolyan csorbíthatja az önbizalmat.
A gyerekek számára fontos, hogy megfeleljenek a szülőknek (egy bizonyos korig…) és ezzel óvatosan kell bánni.
Jó megoldás lehet, ha hibázás esetén nem kijavítjuk, hanem helyesen elismételjük előtte az adott szót vagy mondatot. Ehhez alighanem kell egy kis türelem és kitartás, de megéri és igazából nincs értelme erőltetni a dolgot.
2. „Mutasd meg, milyen szépen beszéled a nyelvet!”
Szülőként az emberben időről időre felhorgad a késztetés, hogy „eldicsekedjen” a gyerek tudásával. Ezt a magunk részéről már gyerekként is utáltuk és felnőttként is próbáljuk elkerülni, de ez nem mindig és nem mindenkinek sikerül.
Ráadásul gyermeke válogatja, milyen hatást váltunk ki egy ilyen manőverrel. Lesz, aki szégyenlőssé válik és egyszerűen nem lesz hajlandó megszólalni az adott nyelven mások előtt, a másik típus viszont túlzottan magabiztossá válhat, úgy érezve, jobb a többi gyereknél azért, mert beszél egy idegen nyelvet.
Ha mindenáron dicsekedni akarunk vele, akkor mondjuk neki azt, hogy „Meg tudod neki mutatni, hogyan kell ezt mondani?”, ezzel ugyanis a felelősség érzetét sugalljuk a produkáltatás helyett.
3. „Kapsz valamit, ha angolul beszélsz”
Azzal, hogy jutalmat ígérünk neki, ha megszólal egy idegen nyelven (esetünkben ez az angol), voltaképpen megvesztegetjük. Ha megszólal, akkor azt a jutalom miatt teszi, nem a saját akaratából.
Jobban járunk, ha inkább játékossá és izgalmassá tesszük neki az idegen nyelvű beszédet. Akár játszhatunk is az adott nyelven, így sokkal motiváltabb lesz arra, hogy megszólaljon.
4. „A testvéred jobban beszéli a nyelvet, mint te”
Nagyon nem jó ötlet egymáshoz hasonlítgatni a gyerekeket (ez minden esetben igaz, nem csak a nyelveknél), már csak azért sem, mert minden gyerek a maga tempójában tanul, lesz, aki gyorsan magába szívja az adott nyelv szavait, másnak ez lassabban megy. De ettől nem lenne szabad, hogy kevesebbnek érezze magát.
Ha valamiért úgy érezzük, hogy a gyerek nem tart ott, ahol kellene, számtalan módszer van arra, hogy jobban kitegyük az adott nyelvnek, így könnyebben elsajátítsa.
5. „Nem figyelek oda, ha nem angolul mondod”
A gyerekeket (is…) frusztrálja, ha nem tudják kifejezni magukat, ezért érthető módon ahhoz a nyelvhez nyúl elsőként, amin a leginkább magabiztos. Ezért nem büntethetjük.
Soha ne mondjuk a gyereknek, hogy nem hallgatjuk meg, ha nem az általunk kívánt nyelven szól hozzánk. Ezzel egyebek mellett azt kockáztatjuk, hogy egyáltalán nem szólal meg.
A gyereknek éreznie kell, hogy mindig, minden körülmények között ott vagyunk neki, és mindig figyelünk rá, bármi is történjen. Amiben az is benne van, hogy segítünk neki kifejezni magát azon a nyelven, melyen kevéssé magabiztos a tudása.
A tanácsokat Chontelle először itt osztotta meg.
Barangold be a világot a Határátkelővel!
A bejegyzés megtekintése az Instagramon
A moderálási alapelveket itt találod, amennyiben általad sértőnek tartott kommentet olvasol, kérlek, jelezd emailben a konkrét adatok megjelölésével.
Utolsó kommentek